Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-15 / 112. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. május 15. „A bábszínházát nem vették komolyan...’5 A kolozsvári művészek megyénkben Több előadást is tartott a napokban megyénkben a ko­lozsvári bábszínház, amely egyhetes vendégszereplésen járt nálunk. A társulatnak ez volt az első külföldi útja a forradalom óta, noha persze már az azt megelőző évek­ben is csak elvétve jutottak el például a pécsi bábfeszti­válra, vagy a jugoszláviai Zágrábba. — Most Laborczi Géza evangélikus lelkész és felesé­ge kezdeményezte jövetelün­ket. A Móricz Zsigmond Színház felkarolta az ügyet, gy jutottunk el Magyaror­szágra — említi az előzmé­nyeket Kovács Ildikó, aki Harmincöt éven át, nyugdja- zásáig volt a színház rende­zője. Majd hat évig más vá­rosokban dolgozott: Szeben- ben megrendezte például „A Pinocchio-ügy” című bábjá­tékot, amiben szinte előreve­títették a forradalom esemé­nyeit; Bukarestben megcsi­nálták a Svejket — de abból már nem lehetett bemuta­tó... Konstancában Shakes­peare Viharját adaptálták bábszínházra, „igazi” színé­szek, valamint egy jazzduó közreműködésével. De kanyarodjunk vissza a kolozsvári bábszínházhoz, amely immár negyvenéves, és ahová nemrég visszatért Ko­vács Ildikó is. — Kezdetben a műfaj alap­jait jelentő kesztyűbábokkal dolgoztunk. Produkcióink a vásári komédiák hagyomá­nyaira épülnek, dinamika, humor, játékosság jellemzi előadásainkat. Eszközeink ma már természetesen változato­sabbak, marionett-, pálca-, szoborbábokkal is dolgozunk, sőt, miután létrehoztunk egy pantomimes csoportot, kom­bináltuk is a kettőt, tehát a Százezer térelem a Beliigyminisztériuiabaii Nyugdíjemelés az elhurcoltaknak Jelenet a kolozsvári bábszínház „Eljöhetnél hozzám." nyíregyházi előadásából. bábozást és a pantomimet. Mindig jó bábosaink, tehet­séges színészeink voltak. Ket- ten-hárman minket is el­hagytak a nehéz időkben, de a legnagyobb veszteségünk, a zseniális Péter János volt, aki sajnos meghalt. Remél­jük, utánpótlás lesz, most már kezdenek jövögetni a fiatalok is. Az együttes ugyan első­sorban gyermekszínháznak vallja magát, de felnőttek­nek szóló előadások is szere­pelnek műsorunkon (a fiata­lok különösen nagy érdeklő­dést mutatnak e produkcióik iránt). Tehát amíg egyrészt a bábszínház mellett mindig kitartó gyereksereget szóra­koztatják a Jancsi és Julis­kával, a Piroska és a farkas­sal, Móricz állatmeséivel, A csuka parancsára című báb­játékkal, és így tovább — a pár évvel idősebbek számára játsszák a Karnyónét, a Szentivánéji álmot, a János Segít a Vöröskereszt A vajtól a Béres-cseppekig " "in !; A Vöröskereszt fehérgyar­mati szervezete koordináló szerepet vállalt a támogatás­ra szorulók és a segíteni akarók között. A tanácsok segítségével jutottak hozzá azokhoz az adatokhoz, me­lyek révén megtudták a nagycsaládosok címét. A Me­gyei Tejipari Vállalat 80 kg vajat juttatott a gyarmatiak­nak. Ebből például a 3—4 gyermekes családok 1 kg va­jat kaptak. A dr. Béres József nevével jegyzett gazdasági közös­ség 1500 üveg Béres-cseppet juttatott díjtalanul a fehér- gyarmatiaknaik, ill. a váíros­Melérkezett egy szállítmány. körzetieknek. Vöröskereszíe- sek, aktíváik segítségével osztották ki ezen erősítő sze­reket. Nemes kezdeményezés a szatmáriaktól, hogy a leg­jobban rászorulóknak szo­ciális otthont kívánnak léte­síteni. Anyák napján jóté­konysági bált rendeztek, melyből 12 ézer forintnyi ha­szon lett, s ez egy alapít­vány induló tőkéje. Vállala­tok, magánosok, kft-k ado­mányaira számítanak (hiszen ez az adóból leírható). vitézt, az Übü királyt... Il­letve részben csak játszották, mert ezek az előadások ma már felújításra, „megmentés­re" szorulnak. A címek hal­latán az a kérdés is felvető­dik, miként lehetséges, hogy a bábszínház egyáltalán játszhatta ezeket a darabo­kat? — Tudniillik a bábszínhá­zát nem vették komolyan — mondja a rendező. — Időn­ként voltak ugyan kisebb botrányok, de az említett ok­ból mi olyasmit is bemutat­hattunk, amit másutt nem engedtek volna. Most még nem tudjuk, mi lesz. Mircea Chitulescu személyében új igazgatónk van, és az ő se­gítségével sikerült elérnünk, hogy bábszínházunk ismét önálló legyen, és talán új helyre is költözhetünk majd, mert most nagyon rossz kö­rülmények között dolgozunk. De a legfontosabb az, hogy dolgozhatunk, hogy örömet szerezhetünk a gyerekeknek. Nagj'on jó érzés volt tapasz­talni, hogy itt a gyerekközön­ség épp olyan spontánul rea­gál, élvezi az előadást, mint például a Székelyföldön ... G. M. Mint arról már korábban beszámoltunk, a kormány az erkölcsi rehabilitálás után anyagilag is támogatni kíván­ja azokat, akiknek a szemé­lyes szabadságát jogtalanul korlátozták. Sok levél és sze­mélyes megkeresés indokol­ta, hogy Sándor Gézától, a Recski Szövetség Tiszaháti szervezetének titkárától az elhurcoltak jóvátételi ügyé­nek gyakorlati intézéséről ér­deklődjünk. — A tiszaháti szervezet első­sorban a Szovjetunióba „má- ienkij robotra” kivitt emberek sérelmének orvoslására jött lét­re. Kik azok, akik még szá- míthatnak támogatásra? — A Minisztertanács ren­deleté alapján többek között polgári személyként, katona­ként. leventeként munkavég­zésre vagy hadifogság címén — a második világháborúval összefüggésben — a Szovjet­unióba elhurcoltak, illetőleg ott hadifogságba estek. — A régi jogszabály sokakat kizárt a rendezésből, most ho­gyan érvényesíthetik jogos igé­nyüket? — Azok. akiknek a nyug­díjuk megállapításakor „a sérelmet szenvedett” idősza­kot már figyelembe vették, vagy akik után házastársi pótlékot, házastársi jövede­lempótlékot folyósítanak, most megkapják az ötszáz, vagy a kettőszázötven forin­tot. Azok is jogosultak, akik nem részesülnek nyugellátás­ban, vagy szociális juttatás­ban. Üj, hogy azok a gyere­kek. akik ez alatt az idő alatt születtek (kint a Szovjetunió­ban) vagy személyes szabad­ságukat szüleikkel együtt jog­talanul korlátozták, szintén megkapják az említett össze­get. Hatósági bizonyítvány kiadását csak attól tagadják meg, akit például háborús, és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el. vagy egyes köztörvényi bűncselekmé­nyek miatt internáltak. — Meddig lehet a kérelmeket benyújtani a BM Titkárság Igazgatási Osztályához? — Nincs határidő, azonban célszerű 1990. június 30-áig Az Alom mentette meg Ödönt adják elő! összeteheti a két kezét H. Ödön balsai lakos, mivel a 24 éves Balogh Zoltán este nem találta őt meg, külön­ben hajajj... Balogh Zoltán 1989. április 14-é.n a késő délutáni órák­ban az élettársával együtt H. Ödön balsai házába ment, ahol a két család összeve­szett. Ezután Balogh Zol- tánék hazatértek, de a férfi később, 21 óra körül ittasan az előző .látogatásának szín­helyén ismét megjelent. Mi­vel H. Ödönt nem találta ott­hon. ezért hatalmas vehe­menciával a keresésére in­dult. Találkozott egy fiatal­emberrel,' akit H. Ödönnek nézvén tévedésből ököllel bántalmazott. Mikor meg­tudta, hogy nem az általa kutatott embert verte meg. részvétet kifejező arccal bo­csánatot kért tőle. Balogh Zoltán ezután B. József lakásához ment, ahol kiabálni kezdett: „Adják elő H. Ödönt!” Mivel ez nem •történt, vagy történhetett j meg, ezért B. József házának | ablakait betörte, majd a la­kásba ment, de H. Ödönt ott sem tudta kézre keríteni, s így távozott. (Szerencsére nem jött rá, hogy H. Ödön B. József kert­jében békésen alszik.) Egy másik alkalommal Ba­logh Zoltán, Lakatos Győző, Bakos Endre és a fiatalkorú L. János tavaly május 20-án 22 és 23 óra között a gáva- vencsellői étterembe mentek, ahol éppen diszkó volt. Az említett fiatalokból álló tár­saság anélkül, hogy bárkivel is szóváltásba keveredtek volna, a zenés rendezvény résztvevőit bántalmazni kezdték; több embert meg­vertek, megrugdostak. Aki ezt a táncot ép bőrrel megúszta, annak szerencséje volt. Ter­mészetesen az aznapi diszkó­nak rögtön vége szakadt. A Nyíregyházi Városi Ügyészség Balogh Zoltán és társai ellen garázdaság bűn­tette, vétsége, rongálás és könnyű testi sértés miatt emelt vádat. (csgy) elküldeni a kérelmeket, mert ez esetben 1989. augusztus 1- jétől jár a biztosított ked­vezmény. Természetesen visszamenőleges nyugdíjeme­lés azoknak is jár. akik ko­rábban elutasító határozatot kaptak, illetve, akiknek — idő hiányában — még nem válaszoltak a kérelmére. Sze­retném hangsúlyozni, hogy a BM az elutasító határozatot nyilvántartja, ezért újabb ké­relmet nem kell benyújtani! — Van-e a kérelemnek vala­miféle formai előírása? — A Belügyminisztériuma jogérvényesítés megkönnyí- tésére. az egyszerűbb, gyor­sabb ügyintézés érdekében adatlapot szerkesztett. (De el­fogadnak más formában be­küldött kérelmet is.) Az adat­lap pontos kitöltése mellett az okmányokat eredetben, vagy fénymásolva kéri (Én az utóbbit javaslom.) Újdon­ság, hogy a kérelmező alá­írását tanácsi szervnek kell záradékolni az adatlapon, ha más okmánnyal nem tudja igazolni a személyes szabad­ságát korlátozó tényt és idő­tartamot. Ezt az adatlapot a lakóhelye szerint illetékes ta­nácsi szakigazgatási szerv képviselője írja alá. és az ügyintéző aláírásával, vala­mint bélyegző lenyomatával igazolja azt. Tanúnyilatko­zatra is csak akkor van szük­ség. ha nem áll rendelkezés­re megfelelő dokumentum bi­zonyítékként. Ha a tanúk nem a lakóhely szerinti ta­nácshoz tartoznak, meghall­gatásukról a Belügyminiszté­rium Titkársága gondosko­dik. — Jelenleg több mint ötven­ezer kérelmet tartanak nyilván a BM-ben, és még ugyanennyi kérelemre számítanak. Ezért várható, hogy az eljárás hosz- szabb időt vesz igénybe. Mi a teendő a megküldött igazolás­sal? — A kapott hatósági bizo­nyítvány eredeti példányát be kell nyújtani a nyugdíj- folyósító szervhez. Csak ab­ban az esetben kell a Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz fordulni, ha ezt az időt munkaviszonyba ké­rik beszámítani. Van olyan, akit a nyugdíjfolyósító már elutasított, ők ezzel a hatá­rozattal ismét forduljanak az igazgatósághoz. — A kapott támogatási ösz- szeg örökölhető-e? — Gyermeki jogon ne kér­je senki ezt a kiegészítést, mert nem örökölhető, csak az özvegy féri vagy feleség kap­hatja meg. Ez még nem kár­térítés. ez csak a sérelmet szenvedett társadalombizto­sítási és munkajogi helyzeté­nek rendezése. A kártalaní­tásról az Országgyűlés a ké­sőbbiekben fog dönteni. — Honnan tájékozódhatnak az érintettek? — A Belügyminisztérium Titkársága Igazgatási Osztá­lya kiadott egy tájékoztatót, melyben részletesen leírják a tennivalókat. Ezt minden ta­nácsnak és rendőrségnek el­küldték az említett adatlap­pal együtt. Dankó Mihály Rólunk írták — németül A Neue Iserlohner Presse című német újság Nyíregy­háza testvérvárosának lapja május 9-i számában két tel­jes oldalon számol be arról, hogy nem rég a német vá­ros delegációja élmiénydús látogatást tett Nyíregyházán. Az összeállítás fő címe: Meg­erősítettük partnerkapcsoila- tairakat Nyíregyházával. Az írás bevezetőjében egyebek közt ez olvasható: A barátság akikor működik jól, ha gazdasági haszna is van. Idézi a lap Csabai Lász­iónénak, Nyíregyháza váro­si tanács elnökének egyik beszédét: „A magyarok sokat tettek azért, hogy az NDK belépjen az Európai Házba.” Iserlohn polgármesterétől, Fritz Fischertől is idéz a lap. A német polgármester töb­bek közt ezt mondta Nyír­egyházán : „A f ontosaibb kapcsolatainkat kell meg­erősíteni. Szükség van arra is, hogy az emberek nyissa­nak egymás felé.” A lap beszámol arról, hogy a hozzájuk 1500 km-re lévő Nyíregyháza mellett találha­tó a romantikus Sóstó, ter­málvízzel. S a város szélén lovasiskola és repülőtér is található, örömmel közli a lap, hogy a szabolcsi város több általános iskolájában tanítják a német nyelvet, a főiskolán pedig dr. Baraba> László közreműködésével ta n í tanak németet és ápolj ák a kapcsolatokat. Néhány fénykép Sóstó és Kabalát» egy-egy részét mutatja be a német olvasóknak. A fehérgyarmati „Szabó Lőrinc” német tagozatos általános iskolában szülők és iskolai dolgozók fogtak hozzá az isko­la festéséhez. A gondnokság megvásárolta anyagból még a csatornákat is lefestették, szá zezres megtakarítást hozva az iskolának. Dühöngöt nekik Nem kellett ahhoz látnoki képesség, amit az április 23-i „Csikket a nyakába” című cikkemben gondolni véltem: nemcsak a Zrínyi Ilona utca „esti és éjjeli dühöngő” jó néhány fiatal számára Nyír­egyházán. Ferenczi János nyíregyházi olvasónk — aki­től a sétálóutca előbbi tré­fás elnevezése is származik — a Jósavárosban lelt egy másikat, ahol facsemetéket, virágvázákat. lámpatesteket rongáltak meg. „. . . felvesznek egy far­meröltönyt. vagy egy szege­cselt dzsekit, s akkor már azt hiszik, jellemben is meg kell változni? Miért fáj az nekik, ami szép és jó. ami egészben van?!... Szegény gyerekek unják magukat, vagy úgy érzik, velük nem törődik senki? . . .......s mennyi pénzbe kerül a helyreállítás?! Lenne egy javaslatom, ha néhányan — természetesen pénzért — a közterület felügyeletére vál­lalkoznának. s módjukban állna esetleg a drasztikus fellépésre is, olcsóbb lenne, mint a károk helyrehozata­la. ..” Az ötlet jó, de nem kell ráköltenünk egy fillért sem. hiszen többek között ezért találták ki a rendőrséget. De — mint ahogy a cikkemben is írtam — nem az a végle­ges megoldás, hogy odasu­hintunk egyet a rendetlenke- dőknek. Bár ma. a minden­napok bizonytalanságában a rendőrök is kétszer meggon­dolják. hogy, mikor nyúlnak a rettegett gumibothoz, mert a végén még nekik lesz ba­juk belőle. Ezt a gondolato­mat érthette félre az a kis- várdai telefonáló, aki azt kérdezte, komolyan gondo­lom-e azt, hogy nem a rend­őrség feladata a rend fenn­tartása. Ez meg sem fordult a fejemben. De még egyszer mondom, nem ők szolgáltat­ják a végleges megoldást. A cikk megjelenése után több­ször érdeklődtem a Zrínyi Ilona utcában posztoló rend­őröktől, s ők csodálkozva kérdeztek vissza, hol vannak azok a bizonyos rendbontók? Ügy látszik, az a rendőrségi intézkedés, hogy a Nyírfa Áruházig járóröznek a rend­őrök. megtette a hatását. így aztán egyelőre nincs szükség már arra. hogy megvalósít­suk Ferenczi János korszak­alkotó ötletét. ... . . hozzunk létre egy ingyenes ..dühön­göt!” Ahol. ha valaki nem bír az erejével, ütheti öklével a vasat, vagy tízkilós kala­páccsal törheti a követ, ká­romkodásért. sercintésért újabb egy-egy óra könnyed vasverés és kőtörés. . .” (tapolcai)

Next

/
Thumbnails
Contents