Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-15 / 112. szám
1990. május 15. Kelet-Magyafrország 3 Divatos rahák mesterei Sikeres első négy hónapot tudhat maga mögött a fehér- gyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet. Termékeik 90 százaléka tőkés megrendelők által NSZK, francia, holland és svájci üzletekig kerülnek. Éhben a ^, évbeh biztos megrendelés9 alapján dolgozik a 278 szövetkezeti tag. Van munkájuk, megfelelő kereseti lehetőségük. Ebben az évben 20 százalékos bérfejlesztést kaptak. Az itt dolgozók biztonságban érezhetik magukat, Nagyon sokat jelent a végtermék megjelenítése, ez a vasalóban történik. senkit nem engednek el a szövetkezettől. Felvételre szakmunkásokat keresnek. A most végzős tanulók közül 15 főnek ^'biztosítanak munkalehetőséget. A nyugati megrendelők biztosítják az anyagot, a technológiát, a fehér- gyarmatiak szakmai tudásukat adják. Elek Emil Valami elkezdődött a magyar gazdaságban — erre utalnak a Gazdaságkutató Intézet közelmúltban végzett vizsgálatai. Ám, hogy ezek a változások mindig a megfelelő irányúak és sebességűek lennének, azt sajnos nem lehet állítani. Mindenképpen > „eredmény”, ha negatív módon is hat, hogy sok évtizednyi piaci védettség után ma úgy érzik a vállalatok, hogy termelésük bővítésének mindinkább a piac szűkülése az akadálya. Eredmény ez a változás, hiszen azt jelzi; hogy végre beleütköznek a termelők a piaci korlátokba, mind gyakrabban tapasztalják, hogy korszerűbb, olcsóbb termékkel lehet csak labdába rúgni. Ám a szűkülő kereslet másik oka a többi vállalat, a potenciális vevők elszegényedése, no meg a lakosság elszegényedése. Ez a hatás pedig nem a termelés korszerűsítésére ösztönöz, hanem egy lefelé futó spirálba kényszerítheti a hazai vállalatokat, ezt hívják úgy, hogy tartós gazdasági visszaesés, recesszió. Ráadásul a KSH most közzétett adatai szerint sok vállalatunk, bár tapasztalja, hogy termékei iránt mind kisebb a kereslet, nem akarják elhinni a rossz hírt. s tovább termelnek raktárra, bízva a csodában. Márpedig a csodák kora elmúlt, várhatóan tovább csökken a belföldi kereslet, és nem látszik megalapozottnak az a pár hete közzétett információ sem, hogy a nyugati exportunk jelentősen nőne az idén. A volt szocialista országokban pedig köztudomásúlag drasztikusan csökken a kiszállítás. Az egész gazdaságban mintegy 10—15 százalékkal, ám egyes ágazatokban — gépipari, könnyűipari és élelmiszeripari vállalatoknál — ez 25—35 százalékot is elérhet. Visszatért az igazgató ú| ötletekkel Világpiaci sebességgel Régi-új igazgató. Kok- nya Árpád irányítja január elsejétől a Csepeli Szerszámgépgyár RT. nyírbátori gyárát. Az első számú vezető 1975-tö! nyolc évig már betöltötte ezt a posztot. Akkor érkezett a fővárosból Nyírbátorba, amikor Csepelen megszűnt a motorkerékpár-gyártás, az ehhez szükséges alkatrészek készítését pedig leállították Nyírbátorban. A nyírségi gyár ott maradt termék nélkül. Rövid idő alatt 250 milliós beruházással szerszám- gépgyárrá alakították át az üzemet. Távozása után Koknya Á.rpád az elmúlt hét évben a központban termelési vezérigazgató-helyettesként dolgozott, majd egy szervezeti átalakítás után került az év elejétől ismét Nyírbátorba. Elődje pedig termelési főmérnök lett Budapesten. Vegyes vállalat — A legnagyobb szervezési munka közepette járunk — sorolja a részvénytársaság terveit. — Egy NSZK-beli céggel vegyes vállalatot alapítunk. amelynek révén f>0 millió forint értékű lemez- megmunkáló gépet telepítenek Nyírbátorba. Annyira szoros a határidő, hogy másfél-két hónapon belül már tőkés exportra kell termelnie a gépnek. Megkaptuk az engedélyt 40 millió forint értékű fúrógépek kiszállítására a Szovjetunióba, amelyek már régóta becsomagolva várták a szállítást. Megkezdtük az olasz Snoopy-esztergák ösz- szeállítását és tervezzük egy számítógépes hálózat kialakítását. Sajnos nyolcvan emberrel csökkenteni kellett a létszámot. A megmaradt dolgozókkal az üzemekben nye- reségCénirumok kialakítását tervezzük. Ha mindenki hajt A végszerelő üzemcsarnokban Szénást Béla üzemvezető azt magyarázza, hogy jelenleg az akadozó munkaellátás miatt alig húszán vannak bent. Az első negyedév után egyre több a munka, folyamatosabb a megrendelés. Az üzemvezető egyik tervező- mérnöke volt a gyárban kifejlesztett több célú forgácsoló-, megmunkálógépnek, azután került le az üzembe vezetőnek. Harmincévesen az egyik legfiatalabb középvezető. Mérnöki munkára ri tkán jut ideje, ezt sajnálja, de az új beosztás jövedelmezőbb. Fülep Károly acélszerkezeti lakatos szerint az itt dolgozók bármilyen átképzésen hajlandók részt venni, ha előbb megmondják, mennyivel lesz több a pénzük. Mivel csoportban dolgoznak, sokat jelent az is, ha mindenki hajt, mert akkor lehet száz százalékon felüli teljesítményt elérni. Aki nem hajt, az előbb-utóbb elmegy. Most kapott 11,50 forintos órabéremelést, ami az itteni viszonyok között jó. a „ bánihoz” képest kevés. Nem szakadnak el — Nem tervezünk önállóságot — magyarázza búcsúzóul az igazgató. — Amióta Nyírbátorban is szerszámgépeket készítenek, az itteniek felnőttek a feladathoz. Nehéz lenne elválni a csepeli gyártól, hiszen rengeteg közös munkánk van. Amiben előre lehet - lépni, a véleményem szerint az, hogy növeljük a környékbeli beszállítók számát. Ezzel jelentősen csökkennének költségeink. (m. cs.) Listáról jutottak a parlamentbe 17.) Dz emberi tartás alapjai Seszták Lászlóval, a KDNP alelnökével öt perc után úgy beszélgetünk, mintha régi ismerősök lennénk. Bizonyára azért is, mert egykettőre kiderül • nagyszülei Nyírgyulajban, az én szülőfalumban éltek, így ma is sok az olyan ember, akit mindketten ismerünk. — Az, hogy születésem helye Sátoraljaújhely, akár véletlennek is felfogható, hiszen egész családom, rokonságom Szabolcsban. közelebbről a Nyírségben lakik — kezdi a bemutatkozást mosolyogva Seszták László, aki az országos listán lett Kis- várda országgyűlési képviselője. — Apám születésemkor épp ott volt görög katolikus lelkész. 1943-ban került visz- sza Nyírpilisre, ahol végül is gyerekkoromat eltöltöttem. Anyám Nyírgyulajból származott. a Bicsánszkyakra remélem. még emlékeznek né- hányan. Mint x-es. Esztergomba. a ferences gimnáziumba kerültem. — Gondolom, az esztergomi évek. a ferenceseknél eltöltött idő végérvényesen meghatározták az ön világnézetét ... — Pontosan ez történt. Mi olyan erkölcsi és hazafias nevelést kaptunk ott. amely egy egész életre elegendő út- ravalót adott. Amikor olyan érettségi tételek voltak, mint „Arany János, a szabadság- harc árulója”, akkor mi tananyagon kívül. Móra Ferencről hallhattunk előadásokat. A történelem-, irodalomórák hatására mi. ferencesek egészen másképp láttuk a világot. mint a más iskolákban tanuló korunkbeliek. Nem csak az átlagosnál szélesebb műveltséget, hanem az emberi tartáshoz szükséges alapokat is kaptunk. A kétszáz fiú állandó együttléte. a hatalmas hálótermek megtanítottak az együttélés szabályaira. a toleranciára, egymás erényeinek és hibáinak elviselésére, arra. hogy mindenkit elfogadjanak olyannak. amilyen. A gimnázium után Seszták László is egyetemre vágyott — orvos vagy műszaki mérnök szeretett volna lenni — de előtte zárva maradt az egyetem kapuja. Háromszori kísérletezés után lemondott a diplomáról, s Nyírbátorban lett elektroműszerész tanuló. Jelenleg Budapesten, a BE- AG-ban elektroműszerész, művezető. S hogy mikor kezdett aktívan politizálni? Valójában igen korán rákényszerült. Elég. ha csak a származása miatti hányattatásokat vesszük alapul. — Amikor a pártszerveződés elindult, a demokrata fórumhoz csatlakoztam. Úgy láttam, ez az a demokratikus szervezet, amely az én elképzeléseimnek legjobban megfelel. Amikor azután a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulásáról is értesültem, azonnal felvettem velük a kapcsolatot. — Gondolom, ez a ..pártváltás” az ön esetében természetes ... újat. Hát nem adtak. Ezért is történhetett, hogy amikor enyhült a központi nyomás, akkor a természetes emberi gondolkodásnak utat engedve fordultak újra a vallás felé, már csak azért is, mert a vallás tulajdonképpen mindvégig jelen is volt. — ön Pesten él. miközben Kisvárdán lett országgyűlési képviselő. Nem haragszik, ha arra emlékeztetem, hogy emiatt az előző rendszer képviselőit is gyakran támadták ...? — Nézze: én valóban Pesten élek. de szülői részről szinte minden a megyéhez — Már csak neveltetésem miatt is annak kell lennie. Ez a párt világnézeti alapokra épül. Ügy gondolom, meghatározó szerepe lehet Magyarország életében is. bár valójában nem csak számunkra. hanem egész Kelet- Európa számára hordoz értékeket. Mint tudjuk, az elmúlt évtizedek nem kedveztek a keresztény eszméknek, az utolsó években mégis egyre kézzelfoghatóbbá vált a keresztény eszmék terjedése. Számomra rendkívüli fontossággal bír. hogy a kereszténydemokrata pártok keleteurópai szervezete épp Budapesten alakult meg. s a szervezethez a régi keleti tömb országai is csatlakoztak. — Az. hogy ön keresztény elveket vall, érthető, hiszen lelkész családban nevelkedett. De mit gondol arról, hogy mostanában más világnézetű emberek, olykor korábbi ateisták is szemléletet váltanak, s ez különösen a fiatalokra érvényes? — Szerintem azért, mert a negyvenéves ateizmus sem ideológiailag, sem pedig erkölcsileg nem tudott az embereknek megfelelő lelki biztonságot. kapaszkodót adni. Szempillantás alatt elvetették a régi elveket, s azt ígérték. adnak majd helyette A szerkesztőségben kedves, csinos, 50 év körüli nő keresett fel. Elmondta: fél. Valaki a lakásának bejárati ajtajára egy heavy metal együttes újságból kivágott fényképét meg egy száraz fenyőágat ragasztott. A lábtörlőjén pedig 5 másik, többi emeletről lehordott lábtörlőt talált, legalul pedig egy levelet lelt melyet idézek: „HÉ CSORSZIKÁM! TE VÉN SZATYOR. FOGD BE AZT A DRÁGA NAGY POFÁDAT. KÖVETÜNK. HA A RENDŐRSÉGRE MÉGY, VÁRLAK A BICSKÁMMAL HAZA ÉS ELNYESEGETLEK VELE.” Megmondom őszintén a fenyegetést nem vettem túl komolyan. Szerintem valaki, talán a tévében látott krimi hatására ízetlenül tréfál, játszik. Aztán kicsit elbizonytalanodtam, hátha mégsem viccről van szó, s majdnem drámai hangon a zaklatott korunk szörnyűségeiről dörgedezni kezdtem. De eszembe jutott: én is voltam gyerek. Emlékszem, egyszer Ervin barátommal az iskolából hazafelé menet egy idős fodrász magasan a járda fölé lógó, reklámcélt szolgáló borbélytányérját jócskán felugorva kézzel megütöttük, s mire az öregember a csörömpölésre kijött, mi elszaladtunk. Vag\ .. szomszedfiuv ■ diófájuk tetejéről bírósip- pal fütyorésztünk, s az utcán a szabálytalankodó járókelőkben, vagy járművezetőkben — rendőrt és bírságot sejtvén — egy pillanatra meghűlt a vér. Szerintem egy gyerek sem nő fel csínyek nélkül. Hiába mesélem ezeket, az asszony csak az írott fenyegetésre gondol. Azért sem nyugodt, mert amióta a férje közlekedési baleset áldozata lett, azóta már egyszer valaki bemászott a lakása ablakán, az ajtaja zárjához többször hozzápiszkáltak, aztán valaki egy gyenge elméjű fiút egy szál sárga rózsával kezében vagy 5-ször oda- küldött hozzá. A hölgynek fogalma sincs arról, hogy az esetek hátterében ki vagy mi állhat. Váltig állítja.' annak ellenére, hogy évek óta egyedül él, túlérzékenységből nem nagyít fel pitiáner dolgokat, és nem is képzelőd ik. Mondja: soha senkitől nem kér semmit, bármi bája van, nem panaszkodik, nem pletykálkodik, mindenkivel jóban van, s még sincs nyugalma. 3 ó lenne, ha mi emberek jobban megértenénk egymást, és az ideges, rohanó világunkban még játékból sem keserítenénk meg egymás életét. Mert, ami nekünk szórakozás, az lehet másnak fájdalom. És a gyerekekkel is meg kellene értetni: a tréfának, a hülyéskedésnek is van határa. (cselényi) köt. Ott nőttem fel. tanultam szakmát, nyolc testvérem közül öt jelenleg is Szabolcsban él. A mi családunkban mindig is fontos volt. hogyan és miképp tudunk másokon segíteni — ez apám példája. Ha úgy tetszik, most az ő emlékére is próbálom a régi, dédelgetett terveimet megvalósítani. — Ha mondana ennek bizonyítására néhány konkrétumot ... — Elsősorban az oktatás terén szükséges változás. Azt Szeretném, hogy a megye if júsága mind nagyobb számban szerezzen általános műveltséget. de legalább egy tisztességes szakmát. Azt szeretném. hogy az emberek ne csak a televízió passzív szemlélői, hanem gondolkodó, alkotó egyéniségek legyenek! Rendkívül fontos a gazdálkodás újbóli megszerettetése is. hiszen a fiatalságot otthon tarthatnánk, ha lenne megfelelő számú munkahely, a mezőgazdaságra épülő feldolgozó ipar. Nem igaz. hogy a Szabolcsban megtermett almát. szilvát, zöldségfélét azon a környéken nem lehet feldolgozni. — Hogy tudja a helyi gondokat Budapestről átlátni, megoldásukat irányítani? — Arra gondol, honnan fogom én tudni Pesten, mi a probléma Kisvárdán? Az a véleményem, hogy az ú j parlamentnek nem egy-egy vidék. hanem , az egész ország ügyét kell megoldania. Persze. ha egy képviselő egy adott terület gondjait vállalta fel. akkor annak érdekében kell munkálkodnia. — Ez az a sokat emlegetett kijáró képviselő ... — Szerintem ezentúl a képviselők nem kijárok, hanem bejárók lesznek. csak még azt nem tudom, hogy hói és hogy hogyan fognak az év-- ből kétszáz napot a fővárosban eltölteni ... De komolyra fordítva: a kapcsolattartás rendkívül fontos. Nekem, mint országos listán megválasztott képviselőnek valamennyi megyei település vezetőit ismernem kell ahhoz, hogy naprakész információim legyenek a falvakról, városokról. Ezeknek a vezetők nek a megválasztása az élőt tünk álló újabb nagy feladat — Munkája eddig is volt, ezután még több lesz. Mi az, ami pihenteti? — Az olvasás lenne, de nincs rá időm. Szívesen utaznék. kirándulnék, arra meg nincs pénzem. Marad a kert, a családi házam környéke. Kovács Éva
