Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-03 / 102. szám
1990. május 3. ■ Kelet-Magyarország 3 Megalakult az új Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György, hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a leg- fontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez. Ám ma nem elég a törvényszöveg, tettek kellenek. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem kitörölhetetlen részévé — hangoztatta. Mint mondotta: ’56 tényei és tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való szembeszál l ásnak, a vissza vívott függetlenség biztosításának örök időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki, aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől, fe- lekezetétől függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. Üzenet az Európa Tanácstál A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét afelett, hogy Magyarország visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. A Parlamenti Gyűlés tudatá - ban van azon feladat fontosságának, amely az új parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok tiszteletben tartását erősítő és az alapvető szabadságjogok gyakorlását biztosító reformokat. Kijelenti azon szilárd akaratát, hogy támogatja közös kincsünket jelentő ezen eszmék érvényesülését. örül Magyarország Európa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és szociális fejlődésének közös előmozdításához — tartalmazza Anders Björck üzenete. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Ügy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé. Ezt a parlamenti képviselőcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja által előzetesen támogatott, a törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott — szándéknyilatkozatot nyilvánosságra is hozták. ★ A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollévő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új Parlament képviselői csütörtök reggel folytatják ülésüket. Güncz Árpád, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1922-ben Budapesten született. Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, 1944-ben doktorált. Az FKgP-ben kezdte politikai pályafutását, ahol a párt főtitkárának titkára volt, a Független Ifjúság budapesti szervezetét vezette, valamint felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak. Négy évig tanult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemén, ahonnan 1956 végén távolították el. 1958-ban a Bíbó-per másodrendű vádlottjaként ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre; 19G3-ban amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író. Tagja az Irodalmi Alapnak, 1989 végén megválasztották a Magyar Írószövetség elnökének. 1983-ban József Attila-díjat kapott, valamint tulajdonosa a Wheatland- díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, az SZDSZ-nek és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Jelenleg az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. Szabad György Szabad György az Országgyűlés alelnöke, megbízott elnöke 1924. augusztus 4-én Aradon született. Az érettségi vizsgát azonban már Budapesten tett. 1950-ben fejezte be tanulnia- nyait történelem-levéltár szakon az ELTE bölcsészkarán. Az Országos Levéltárnak 1949-től volt munkatársa, 1954-től egyetemi adjunktus, 1956-tól egyetemi docens, 1970-től pedig egyetemi tanár lett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től levelező tagja. A Magyar Demokrata Fórumban mint alapító tag 1987-től fejt ki politikai tevékenységet. 1989-től az MDF Országos Elnökségének tagja. Szűrös Mátyás Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke Püspökladányban született 1933-ban. Tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, valamint a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen végezte. 1958-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, majd a berlini magyar nagykövetség titkára. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa, majd hazánk berlini, később moszkvai nagykövete.' Hazatérése után a KB külügyi osztályának vezetője, 1983-tól a KB titkára. 1985-től képviselő, 1989 márciusában megválasztották a Parlament elnökének. 1989. október 23-ától a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke volt. Vörös Vince Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke Kisbicsérden született 1911-ben. 1935-ben lépett be a Kisgazdapártba. A Magyar Parasztszövetség alapító tagja, 1942—44-ben alelnöke, majd 1945—48 között főtitkára volt. 1944—47 között képviseld. 1945-től három éven keresztül a Független Kisgazdapárt országos főtitkárhelyettese. 1947-ben egyik vádlottja az úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvésnek. Az 1956-os forradalom ideién Kovács Bélával újjászervezték a Kisgazdapartot. 1989-ben a kisgazdák országos elnökükké választották. E tisztséget 1990. április végéig töltötte be. Pillanatkép a többpárti parlament alakuló üléséről: a leköszönő miniszterelnök, Németh Miklós és (a kép jobb oldalán) Antall József, az MDF elnöke. Hz Országgyűlés ij vezetőinek «a|lőtáiékoztatéja „Szabad sajtó nélkül nem lehet demokráciát építeni” Megválasztását követően az Országház kupolatermében rövid sajtótájékoztatót tartott Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint Szűrös Mátyás és Vörös Vince, a parlament két újonnan megválasztott alelnöke. Göncz Árpád elsőként üdvözölte a sajtó képviselőit, kiemelve, hogy szabad sajtó nélkül nem lehet demokráciát építeni. Ezt követően a résztvevők az újságírók kérdéseire válaszoltak. Arra a kérdésre, hogy új funkcióját csupán protokollárisnak tekinti-e, vagy megfelelő hatalmi jogosítványokkal rendelkezőnek, Göncz Árpád kifejtette: „nem köszönő embernek szegődött”, hanem azért vállalta ezt a tisztséget — amit többnek tart, mint egyszerű ceremo- niális funkciót —, mert felelősséget érez az ország iránt. Az MDF és az SZDSZ megállapodása kapcsán azt tudakolták, hogy az Ország- gyűlés új vezető tisztségviselői látnak-e lehetőséget a két párt további együttműködésére, különös tekintettel a választási kampány során kölcsönösen ejtett sebekre. Göncz Árpád leszögezte: véleménye szerint jelenleg mindkét párt „olyan, mint az ütött alma, kívülről épnek mutatkozik ugyan, de nem jó ízű”. Nagyon örömteli fejlemény ugyanakkor az MDF és az SZDSZ megállapodása, mert azt jelzi, hogy az ország két legjelentősebb pártja az ellentéteket félretéve le tudott ülni egymással, s képes volt kidolgozni egy olyan megállapodást, amely biztosítja egyrészt a parlamenti kisebbség jogait, másrészt az ország kormányozhatóságát. A megállapodás ugyanakkor meszebbre mutató is, hiszen arra utal, hogy meg van a készség bennük a további együttműködésre is. összegezve: két komoly, az országnak felelősséggel tartozó magyar párt kötött megegyezést a .jövp érdekében, ,, ! A határainkon túl élő magyarokhoz fűződő viszonnyal kapcsolatban Szabad György elmondta: úgy véli, a kiépülő magyar demokrácia minden intézménye magáénak érzi, hogy megtegye a határainkon túl élő magyarság érdekében azt, amit megtehet. Ám ez korántsem zárja ki, hogy az egyházak, a pártok és az egyesületek ne tehetnének meg a maguk körében sok olyat, amit a kormányzat nem kezdeményez. Tanácsülés Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) olyan hozzászóló is, aki viszont elismerte, ihogy a személyi tulajdonú házakban is nagyon sok hiba van. Elhangzott : a lakók sem mind ..angyalok”, éppen ezért szükséges újból napirendre tűzni a komfort nélküli lakásépítést, amit a lakó meg tud fizetni és becsülni. Februárban csak egy előzetes pénzügyi tervet fogadott el a városi tanács, hiszen meg kellett várni, míg megalkotják a megyei pénzügyi tervet. Sajnos, ez semmilyen kedvező fordulatot nem hozott Nyíregyházának, viszont a város költségvetéséhez került a megyei és városi művelődési központ, a kerületi művelődési otthonok és a városi televízió. Valamivel több, mint 2,9 milliárd forintból gazdálkodik az idén a város, ennek 36 százaléka állami támogatás, 27 százaléka személyi jövedelemadó, 25 százaléka pedig érdekeltségi bevétel. A kiadási oldalon „vezet” a művelődési ágazat 44 százalékkal, 13 százalékkal részesedik az egészségügy, fejlesztésekre pedig a bevételek 25 százalékát fordítják. Üj volt a tervben az orosi kerékpárút első szakasza, ugyanis központi forrásból kétmillió forintot nyert a város egy pályázaton, még kétmilliót kell hozzátenni, és a tej porgyárig megépülne a városból kivezető bicikliút. A tanács felhatalmazta a végrehajtó bizottságot, hogy keresse meg a pénzügyi lehetőségét a szabadidőcsarnok környékén építendő nyilvános illemhelynek, amelyre a megnövekedett idegenforgalom miatt egyre nagyobb a szükség. A tervben szerepelnek olyan feladatok is, amelyek ugyan nem az egész város lakosságának érdekeit szolgálják, viszont lehetővé teszik, hogy egy kisebb csoport is városlakóhoz méltó körülmények között élhessen. Június elsejével 40—50 százalékkal több helypénzt kell fizetniük az árusoknak a város piacain — erről is tegnap döntött a tanács, amikor korábbi rendeletét módosította. Az ülés végén Csabai Iserlohn NSZK-beli város megyénkben tartózkodó több vendége valamint Nyíregyháza polgármestere az elmúlt néhány napos találkozó eredményéről, a tapasztalatokról, jövőbeni tervekről tartottak sajtótájékoztatót szerda délután a megyei művelődési központban. Az iserlohni polgárok nagyon rokonszenvesnek tartják az itt élő emberek vendégszeretetét és szívesen láLászlóné tanácselnök megköszönte tanácstagtársainak az elmúlt években végzett felelősségteljes munkát. Tette ezt azért, mert az Ország- gyűlés döntésétől függ, hogy június 8-ig, vagy szeptemberig szól a tanácstagok mandátuma. Ha nem hosszabbítják meg szeptemberig, akkor ez volt az utolsó tanácsülés a helyi hatósági választásokig. Ezután következett a tanácsülés ünnepi része, a terembe bevonult a testvérvárosi küldöttség, élén Fritz Fischer polgármesterrel. A két város tanácsának vezetői szóltak az elmúlt évek alatt egyre szorosabbá váló kapcsolatokról, majd rövid művészeti műsor után aláírták a testvérvárosi kapcsolatokról szóló okiratokat. togatnának máskor is ide. Csakhogy lesz-e szálloda9 — vetődött fel a kérdés. Csabai Lászlóné tanácselnök elmondta, hogy sajnos a pillanatnyi lehetőségek nem jók, de 1992-re terveznek a Sóstóra egy 152 szobás szállodát — külföldi hitelezővel és üzemeltetővel. Egyébként úgy ítélte meg, hogy az ilyen kapcsolatépítések esetében is mindenkinek azt kell tennie, ami feladata: a polgár- mestereké az, hogy kapcsolatokat létrehozzák, a felkínált lehetőségekkel pedig végső soron a kulturális, gazdasági szakembereknek kell élniük. Fritz Fischer iserlohni polgármester — mint elmondta — szeretnék tovább fejleszteni a testvérvárosi kapcsolatokat a megváltozott politikai rendszerben is — bár a pártoktól eddig még csak kevés építő javaslatot, kezdeményezést hallottak. Az információ rendkívül fontos, „de aki nem olvas újságot, nem tájékozott” — volt a reakciója egy hozzászólásra, Azt tudják ígérni, hogy felkeltik az érdeklődést Magyarország, Nyíregyháza iránt. De a szabad piacgazdálkodásban nem lehet kikényszeríteni a tőkeáramlást, akkor jönnek, ha érdemes. S olyan politikai légkör, szabályozók kellenek, hogy lehessen dolgozni. (bojté) * Este a sóstói múzeumfaluban Nyíregyháza Város Tanácsa fogadást adott az iserlohni küldöttség tiszteletére. Az eseményen részt vett a város több tanácstagja és több vezető közéleti személyisége. Sajtótájékoztató a kapcsolatokról Akik úgy gondolják, hogy meg szeretnének ismerkedni Nyíregyháza NSZK-beli testvérvárosával, azoknak ajánljuk, látogassanak el a megyei művelődési központba, ahol „Iserlohn Itt van" címmel nyitott kiállítást május 2-án a két város polgármestere. Életrajzok Göncz Árpád
