Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-12 / 86. szám
1990. április 12. Kelet-Magyarország 3 — Kukacoskodo vevők A növényvédelem új kihívása Rendszerváltásról beszél az ország. Rendszert váltunk a politikában éppúgy, mint a gazdaság terén. A mező- gazdasági termelés is forrong, elsősorban szervezetet érintik jelentős változások. A gazdálkodás eddigi formál átalakulóban vannak. A nagyüzemek új érdekeltségi rendszereket hoznak létre, belső vállalkozásokat szer- veznek és egyre többet hallani az új (régi) tulajdonformák térhódításáról a már beindult egyéni vállalkozások és feltételek híján még sokszor utópisztikusnak tűnő Életve«iélyesnek nyilvánítva Előre megjegyzem, hogy sajnos nagyon gyanakvó természettel áldott meg a Teremtő. Ha valami nyilvánvalóan jó, addig kutatok, míg hibát nem lelek benne, de a legsötétebb rosszban is felfedezem, ami értékelhető. A mindennapok történései pedig ott vannak e két véglet között. S nem feketén-fe- héren. farmergazdaságok terén. A szántóföldi és (kertészeti termesztési módok az évtizedék sorára folyamatosan fejüőditeftc, modemizá- lódtaik. A szervezeti változások méMett mintha kevés szó esne a mezőgazdasági technológia, korszerűsítésének itt-ott már sürgető kényszeréről. A megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásán Safl- lai Pél igazgatót arról kérdeztük, hogy milyen változásokat követed a mai kor a sok szempontból is reflektorfényiben lévő nö- vényvéd élemtől ? — A növényvédelemre két irányból nehezedik nyomás. Egyrészt az élő szervezeteik, köztük elsősorban az ember védelme a különböző módon bekövetkező vagyszerártalimalk- tól, aminek szerves részeként tekinthetjük a 'környezetünk óvását, másrészt közgazdasági oldalról. Nemcsak a megnövekedett költségékkel való takarékoskodás, a minél hatékonyabb felhasználás hat kényszerítő erővel, hanem országos gazdasági érdekek is működnek, lépnek fel süngetőteg. Nincs másról szó, mint a piaci igények megváltozásáról. — Ha jól értem, ön a vegyszermaradék-mentes árut egyre jobban megkövetelő nyugat-európai piacoktól félti a magyar gyümölcsöt, zöldséget, véleménye szerint mit kell tennünk annak érdekében, hogy megfeleljünk a követelményeknek? — Először is .gyökeres szemlélletváltásra van szükség a magyar mezőgazdaságban. Azokkal a korábban sikereket hozó — elsősorban a mennyiségi termelést lehetővé tevő — módszerekkel, amelyekkel sokszor a szakmai, technikai gyarlóságainkat minél nagyobb hatékonyságú kémiái szerekkel igyekeztünk pótolni, szakítanunk szükséges. Mára Európa nagy részén az emberek természetes igénye lett, hogy az általuk elfogyasztott élelmiszerek, mezőgazdasági termékek mentesek legyenek növényvédőszer-ma- radóktól, vagy a szakszerűtlenül adagolt műtrágya okozta nitrátoktól, valamint nehézfémektől. Egyre inkább csak ezeknek a „tisztasági” követelményeknek is megifiellelni tudó termékek számíthatnak jó áron, vagy egyáltalán, vevőre. — Mostanában sokat hallani a vegyszereket szinte egyáltalán nem használó bi- okertészetekröl, illetve a svájci, vagy holland piacokon fantasztikus áron kínált „kukacos" almáról. Ez lenne a járható út a hazai termelők számára? — Szó sincs róla! A valódi bioműveléssel egyszerűen képtelenség nagy mennyiségiben terméket elő- állítani. így hát ez csupán „nétegtenmelés” lehet, hozzáteszem, „nétegfogyasz- tók számára. Félrevezető- ek azok az információk is, amelyek szerint nyugaton a molyos almáit, a nyű- ves cseresznyét keresik. Több ízben jártam külföldön, ahol ,a saját szememmel is láttam — amit az ottani szakmabeliek is megerősítették —, hogy csak a tetszetős, igen jó minőségű áru talál jó áron és nagy mennyiségben vásárlóra a nagybani piacokon, börzéken. Az ilyen termékek előállítása továbbra sem nélkülözheti a korszerű növényvédő szereket, műtrágyákat, csaik az eddigi gyakorlatnál okszerűbben, pontosabban, ezáltal kievesébbszer használva ezeket az anyagokat. — Ezek szerint rendkívül egyszerű a dolgunk. Elegendő megteremteni a közgazda- sági érdekeltséget, vagyis az egészségesebb, vegyi anyagoktól mentes termékeknek a jó piacot, magas felvásárlási árakat és a termelésük rö- vid idő alatt felfut? — Nem ilyen egyszerű a képlet. Az új termelési szemlélet mellé a szakmai felkészültségnek is meg kell lennie. Az alaposabb szakismeretek megszerzéséhez először az igényeket kell fölkelteni. Ez ma, a tulajdonosi érdekeltség erősítésének korszakában több reménnyel kecsegtet, mint korábban, amikor az egyénit az állami felelősség próbálta helyettesíteni. Elő kellett írni, jogszabályokkal kikényszeríteni olyan termelői magatartást, amely a magántulajdonon nyugvó társadalmakban teljesen természetes. Nekünk is el kell oda jutnunk minél hamarabb, hogy csak az össztársadalmi érdeket sértő esetekben legyen szükség külső, hatósági beavatkozásra. — Végezetül. Hogyan látja a növényvédelem alapvető felelősségét a jövőben? — A valódi, hosszú távú érdekeltségre alapozott szemlélet kialakulásához minden segítséget meg kell adni a termelő számára. Ehhez állomásunk rendelkezik a szükséges szaktudással és megfelelő műszerezettséggel is. Ma már nemcsak a növényvédő szereket, hanem azok bomlás- termékét is ki lehet mutatni a gyümölcsből. A feladatunk, hogy a károsítóhelyzetről pontos tájékoztatást adjunk a gazdálkodók részére, a védekezési döntések meghozatalához. Tovább kell folytatnunk a már megkezdett oktató-, nevelőmunkát, a 80 órás tanfolyamok szervezését. Ez a képzés a növényvédő- szerek egy olyan csoportjának felhasználására jogosít, mely nagyobb felelősségérzetet és ismeret- anyagot követel mindannyiunk érdekében. Eddig a megyében közel 2500 bizonyítványt adtunk ki, a legtöbb helyen meglepően alapos szaktudásról és korszerű szemléletről számot adó vizsgázóknak. A bizonyítványt szerzett emberek nagy részében meg is fogalmazódott az újabb szakismeretek iránti igény. Ezt kielégíteni — bár körzeti felügyelőink kiemelt feladatai közé tartozik — egyedül nem vagyunk képesek. Számítunk az üzemekben dolgozó agrárszakemberek szellemi tőkéjére és nagyon sokat várunk a kamarai törvény megalkotását követően megalakuló szervezetek tevékenységétől is. Többek között ezekkel alapozhatjuk azt meg, hogy a magyar termelő „jogosítványt” szerezzen a nyugati piacokhoz. Galambos Béla A véletlen számlájára írom, hogy gondolataimra az események rímeltek. Az élet- veszélyesnek nyilvánított lakások címlistájáról tetszés szerint egyet kiválasztva indultam el. Odautamon sorra fogadtak a foghíjtelkek, ahol nemrégiben még régi, patinás házak álltak. Az egyik valóban vályogtéglákkal dacolt az idővel, de a másik öles falai még ugyanannyit kibírtak volna, mint eddig. Itt pattant ki az isteni szikra, a nagy ötlet. Mit tennék én, mint az állami lakások felügyelője, ha valamilyen problémát csak úgy tudok megoldani, hogy egy ingatlanom látja kárát. Saját eszközeimmel, törvényes kereteken belül cselekszem. Például életveszélyessé nyilvánítom azt a házat, amely a kezem között romlott le ennyire, s bár még néhány évig bírná, de sürget a szükség. Ha nem esik — nem áznak Gyorsan elhessegettem rosszindulatú gondolataimat, amikor a megadott címhez értem. Kerestem az elmaradhatatlan támaszfákat, dúcolásokat, de csak omló vakolat, s jó néhány kivert tégla fogadott. A bejárati „dufart” mennyezete igen vészesen hasasodott. Az udvari lakások ajtajai sorra nyiltak, jötték a lakók, nem értették, miért érdekel az ő házuk. — Itt a határozat, méréseket végeztek, a ház alapja felett elmállottak a téglák, a tetőszerkezet meggyengült, életveszélyes. Most arra várunk, hogy kijelöljék leendő lakásainkat. — Hát az jó sokáig eltarthat. Körülnézhetek? — Jöjjön csak, jöjjön! Itt nézze, hullik a vakolat. De amióta ideköltöztünk, van NEM FESTIK, keltetik a tojásokat a kisvárdai Hun- niacoop nyíregyházi keltetőüzemében. Teljes erőben dolgoznak, így hoznak a világra hetente 60 ezer libát. (Balázs A. felv.) annak már tizenöt esztendeje, egyfolytában hullik. Az egész folt nem nagyobb egy négyzetméternél. — Ha esik az eső, benn jobban ázunk, mint kint. Azt üzenték vissza a hibabejelentésünkre, hogy nem fogunk ázni, ha nem esik. — Megroggyant a tető, vagy mi a baj? — Félrecsúszott, meg eltört néhány pala, azt kéne megcsinálni. No, de menjen az utcai lakásba, ott a legnagyobb a gond! Életveszélyesen utalták ki? A jó öreg ház plafonja valahol nagyon magasan. Rajta csúnya repedések. — De én nem költözöm akárhová, mondjuk a negyedik emeletre. Eddig is udvaros volt a lakásunk, ezután is az legyen. Két éve jöttünk ide. Több mint harmincezret kellett volna befizetni használatbavételi díjként, de én fellebbeztem. Meggyőző érvek. Tehát két éve még nem volt életveszélyes ez a lakás? Vagy ha igen, akkor miért utalták ki? Erre tudom a választ: szükségből. De akkor hogyan kérhettek érte ennyi pénzt? A bürokrácia passzusai kérlelhetetlenek ? Ahogy búcsúzkodtam, az egyik lakó csak kibökte: — Nem szívesen költözöm el. Lakásom egész tűrhető, apróbb javításokkal évekig ellaknék benne. De hát a mérések bizonyítanak. A külső homlokzatot nézve, alapos munkát végeztek a szakemberek. Minden tartófalban mély vágatok. Szabad szemmel minden tégla olyan, mint a többi. De a laboratórium kémcsöveiben ott áll N a végre! Igazi árleszállításról hallhattunk. Felvidul az ember szive, görcsös mosolyra rán- dul az ajka, mert jelentős mértékben olcsóbb lett... a magyarázat. Néhány hónappal ezelőtt még egy bögre hitet, reményt és szeretetet adtunk az ügyeletes árfelhajtónak, amikor szellemesen megmagyarázta, miért kell emelni a benzin árát. Tudniillik azért, mert az a sok külföldi nálunk veszi meg olcsón, és hogy ne kelljen a benzinkútnál mindenkitől útlevelet kérni, egyszerűbb, ha mi, magyarok is drágábban kapjuk. Már csak egy gyűszűnyi hit, remény és szeretet maradi bennünk, amikor újból drágább lett a benzin. Odaadtuk cserébe a magyarázatért: — Az a helyzet — tudományosan bizonyított tény —, hogy a drágább benzin nem kormol annyira. A mezőgazdasági termékek újabb áremelésének magyarázatáért már csak egy fikarcnyit adnak, az optimisták piacán még két fabatkát ér. Ilyen olcsón még sohasem jutottunk ilyen nívós termékhez. (Legfeketén-fehéren: mállik a tégla. Ez meggyőző érv. Két legyet egy csapásra — A házunk helyén majd az iskolának építenek valamit. A telek felét amúgy is elvették volna, de így itt lesz az egész. Tessék itt a rím rosszindulatú gondolataimra. Pedig ez a ház biztos megérett a bontásra, azt is elhiszem, hogy az iskola helygondokkal küzd. így két legyet lehet ütni egy csapásra. Milyen szerencse. De nem annak a négy családnak, amelyik ma szedheti a sátorfáját, mert háziuruk hagyta, hogy rájuk szakadjoh a tető. utóbb, úgy két évezreddel ezelőtt, a manna árfekvése volt hasonló.) Nem csoda, hogy megnőtt a kereslet az árfelhajtók és a kormányszóvivők olcsó magyarázatai iránt. Ha a lakosság önmérsékletétől Olcsóbb lett... hajtva a hét hat napját gyakorlatilag húshagyó keddé, tejhagyó szerdává és kenyérhagyó csütörtökké nyilvánítja, akkor a felhalmozódó árumennyiséget a termelők és a kereskedelem majd olcsóbban értékesítik, vagy a kormány kockázati alapjából importtal szorítják le az árakat. Minden felemelt árú termék mellé ingyen adják Móriczka Mihály reményöntő miniszternek ezt a reményteljes magyarázatát. Ennek az okosságnak a Kisvárda Szálloda magántőkével Várható, hogy tovább növekszik Kisvárda idegenforgalma, ezért a tanács illetékesei szállodát akarnak építtetni a városban. Már előzetesen meg is állapodtak egy nyugati tőkéssel, aki pénzzel társul az épitkezéshez. A városi tanács a városközpontban lévő Dimitrov utcán már kijelölte az előközművesített építési területet. A tanács tehát előközműve- sített telekkel társul az építkezéshez, s természetesen részesülni akar a várható haszonból A tanács vezetői már az önkormányzatra, a saját bevételre gondolnak, amikor az építkezést szervezik és fi nanszírozzák. Szállodára és a vele járó szórakozóhelyre azért is szüksége van a városnak, mert megnőtt az idegenforgalom. A várkertben lévő kulturális napok, a vár melletti gyógy víz vonzó a turistáknak. A városban lévő zsinagógát egyre több külföldi — főleg izraeli — turista látogatja. fényét elhomályosítja az a vélemény, amely szerint a hús, a tej és a kenyér fogyasztása afféle rossz szokás; olyan, mint a dohányzás, az alkoholizálás, az orr- piszkálás, vagy az Isten verése. Nos, ez a magasröptű elmélkedés a kisfizetésűek zsebének nem való, mert négy lyukas garast kérnek el érte a feketepiacon. E gészen nívós okfejtés az, amely szerint az 1945-ös felszabadulás, a személyi kultusz és a szexuális ösztönök felszabadítása logikusan vonja maga után az árak elszabadulását. Hiánycikknek számít Hárijános Péter kiváló közgazdász magyarázata. Ennek az a lényege, hogy az évtizedekkel ezelőtti, valamint a jelenlegi kormánypolitika és az életszínvonal állandó esése felelős a mostani helyzetért. Ennek a pillanatnyilag sehol sem beszerezhető készterméknek az árát a csillagos éggel mérik. Amíg az árak ezt a mértéket nem érik el, javaslom, fogyasszunk olcsóbb árfekvésű ... magyarázatokat. Saiga Attila Tapolczai Zoltán Idén 10 ezer köbméter fát szállít olasz és nyugatnémet piacra az erdészeti és fafeldolgozó kft. Nyírlugasról. (B.-zs.J
