Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. április 3. A skorpió jegyében Teljességre születtünk Kettős portré tanárról és tanítványról Tizenegy éves és zeneakadémista. A kijelentés nem ab­szurd. Gyülvészi Gábor, aki 1979. november 18-án szüle­tett, a napokban sikeresen felvételizett a zeneakadémia „különleges tehetségek” osztály álfa. A tizenkét jelentkező­ből négyen jutottak be: közöttük a nyíregyházi fiú, a 4- es iskola tanulója. A Gyülvészi család 1983- ban került Nyíregyházára, ahol az édesapa református orgonistaikántor. Kisfia, Gá­bor alig múlt egy esztendős, amikor már értelmes mon­datokban beszélt Nem sok- /kal később az otthoni har­móniámon is tudott játsza­ni. Persze úgy, hogy a paipa (fújtatott, ő pedig a dallamra összpontos ított. A véletlenen múlott Később zeneóvodába járt, majd a 4-es iskola követke­zett. Itt elleniben nem csak zenével foglalkozott, de jól rajzolt és könnyen tanulta meg a verseiket is. A véletle­nen múlott, hogy hatévesen elkezdett zongorázni. Egy­szer a papa sétált a Széche­nyi utcán, amikor az egyik ablak alatt zeneszóra lett fi­gyelmes. Mivel Gabit akkor nem vették fel a zeneiskolá­ba, bement a házba megkér­dezni: nem tanítanak-e itt véletlenül zongorázni? Ekkor találkozót először Krokovay Gizellával. Azóta öt esztendő telt el. Gábor egy év alatt három évet végzett el, s most már szákiskolás anyaggal ismer­kedik. Ezután következik a három szólaimú invenció: ezen mérhető, hol tart a je­lölt .. . Gabi másodikba járt, ami­kor a 3—5. osztályosok részé­re megrendezett versenyen az iskolájában nagydíjat nyert. Egy évvel később „csak” a második helyen végzett, míg negyedikes ko­rában isimét nagydíjas lett. 1989-ben az Országos Zongo­raverseny korcsoportjában ő lett az első: a TV 2-lben is 'bemutatkozott, ahol Bartók C-dúr rondóját adta elő. Tavaly nyáron az orszá­gos eredménye alapján meg­hívták Hollandiába, a nem­zetközi junior pianofeszti- válra. A négynapos kurzuson francia, lengyel, finn és hol­land művészek oktatták a kicsinyeket. A résztvevők közül nem mindenkinek ada­tott meg, hogy a gálakon­certen is fellépjen. Gábor azonban köztük volt. A különleges tehetségek osz­tálya voltaképpen előkészítő tagozat a zeneakadémiára. — Azért jutottam ide — mondja Gábor —, mert Gi­zi néni jól tanít. . . Toronyugró, artista, zenetanár Gábor tanára, Krokovay Gizella útja is rendhagyó. Tizenhat éves koráig zongo­rázott és matematikusnak készült. Tizennyolc évesen azonban a Testnevelési Fő­iskolára jelentkezett. Artista alkart lenni. (Ez idő tájt to­ronyugrással is foglalkozott.) A főiskola után visszakerült Nyíregyházára: a gyakorló­iskolában az ifjú pedagógus­tól megkérdezték: rajzot akar-e tanítani, vagy háztar­tási ismereteket. Mivel főz­ni még nem tudott, a rajzot választotta. S akikor úgy érezte, (képeznie kell magát: tíz évig tanult festeni Berecz Andrásnál. A hatvanas évek­ben részt vett kiállításokon, s a megyei amatőr tárlaton is. Eközben az iskolában ta­nítványai röplabdából meg­nyerték az Úttörő Olimpiát. (Még a főiskolás időkben vonzotta a pszichológia: át­járt az ELTÉ-re előadásokat hallgatni. Arról a tervéről, hogy végiül pszichológus lesz, gyakorló tanárként sem mondott le: ám a hatvanas években csak ötéves munka­viszony után lehetett a leve­rettette: lánya sikeresen fel­vételizett a zeneakadémiára, fia jövőre megy ugyanoda. Napi négy órát gyakorol — Gabi előtt még nagy jö­vő áll — állapítja meg Kro­kovay tanárnő. — Csakhogy: a jövő tanévtől Pestre kelle­ne költözniük. Igenám, de Nyíregyházán szolgálati la­kásban Iáiknak. Honnan sze­Ipartestületek a KIOSZ után Törvény a vállalkozásokról Az egyéni vállalkozásokról rendelkezik az az új törvény, amely április elsejétől lép életbe. A törvény­ben többek között arról is szó van, hogy önkéntes lesz a KIO-SZ-tagság. A kötelező jelleg megszűnése arra készteti a kisiparosok érdekvédelmi szervezetét, bogy figyelembe véve a változásokat, az igényeknek meg­felelő új szervezeti felépítést és működést alakítson ki. lező tagozatra jelentkezni. Ekkor azonban úgy gondol­ta, hogy nem vár ennyit, in­kább a festészetet választja. Később magánéleti válsá­gai közepette egyre gyakrab­ban ült a zongorához, hogy az Apassionata akkordjaiban keressen feloldódást. 32 éve­sen beiratkozott a zeneisko­lába Nadzon Gusztávhoz. Akkoriban (a hetvenes évek elején) kevés volt ott a tanár. Négy gyermeknek nem jutott oktató. így 1976-ban Bablka József megkérdezte tőle, nincs-e kedve órákat adni!? S miközben átjárt Debrecen­be a szakiskolába tanulni, itthon már tanította a zenét. 1980-ban érettségizett zongo­rából. 1968-ban a tanárképző fő­iskola testnevelés tanszékére (került, ahol eddig úszást, tornát, röplabdát és ritmi­kus sportgimnasztikát okta­tott. Családjával nem csak a sportot, a zenét is megsze­rezzenek Pesten lakást? Le­het, hogy ezen múlik egy is­ten áldotta tehetség sorsa? Gabi átlagosan négy órát gyakorol naponta, ám verse­nyek előtt akár ötöt-hatot is. A zene mellett az olvasást szereti leginkább: kedvenc •könyvei A kétéltű ember, a Robinhood, a Beszélő köntös, a Lesaie hazatér. (Persze imád focizni és biciklizni is...) Tanár és tanítvány sorsán tűnődve (mindketten a skor­pió jegyében születtek) el­gondolkodhatunk azon: mi a tehetség ? ... — Én úgy vélem — mond­ja Krokovay Gizella búcsú­zóul —, a világ rendkívül össszetett. Az ember nemkü­lönben. A legnagyobb embe­rek sokoldalúak voltak. Az ember komplexnek születik. Én ezt a komplexitást kere­sem magamban és a tanít­ványaimban is. Kzrádi Zsolt Pózmán Róbertét, a KIOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei titkárát kérdeztük meg: mi a lényege az egyéni vál­lakózásokról szóló törvény­nek. — A törvény szabályozza az egyéni vállalkozásokat, garantálja a vállalkozói sza­badságot, azonos versenyfel­tételek megteremtésével segí­ti a gazdaság fellendülését. A vegyes tulajdonú piacgazda­ság kiépítésének ugyanis egyik fontos feltétele, hogy növekedjék a magántulajdo­non alapuló vállalkozások részaránya. A törvény a vál­lalkozást alanyi joggá teszi, tehát mindenki korlátozás nélkül — amenyiben rendel­kezik tőkével, s mer kockáz­tatni —, belekezdhet vállal­kozásokba. Nem előírás a megfelelő szakképzettség sem, elég az, ha valamelyik családtag vagy alkalmazott rendelkezik képesítéssel. A vállalkozás nagyságrendjét sem korlátozza a törvény, vagyis nem állapítja meg a foglalkoztathatók létszámát. Egyszerűsödik a vállalkozás kezdése is. A vállalkozó egy nyomtatványt állít ki, azt jó­váhagyja a szakigazgatási szerv, s miután a vállalkozó visszakapta, kezdheti tevé­kenységét. A törvény rendel­kezik az önkéntes tagságról is. — A törvény, g különösen ez utóbbi döntés hogyan hat a KIOSZ működésére? — A törvény életbe lépé­sével megváltozik a KIOSZ képviselete, jogállása. A szer­vezetet úgy kell átalakítani, s olyan szolgáltatásokat kell bevezetni, hogy a tagság azo­nosulni tudjon vele. Cél, hogy a tagok mindennapi és táv­lati gazdasági fejlődését elő­segítő tevékenység kerüljön előtérbe. — Megyénk iparosai tudnak-e már a változásokról? — Tagjainknak küldtünk egy levelet, amelyben tájé­koztattuk őket a törvényből adódó helyzetről. Mellékel­tünk egy nyomtatványt is, hogy nyilatkozzanak akkor, ha április elseje után nem kívánnak a szervezethez tar­tozni. Én úgy gondolom, hogy a tagság a sokféle meg­próbáltatás ellenére igényli Zsebtolvajokat tagat! a rendSr A korábban megszokottnál nagyobb volt a nyüzsgés és a forgalom a kisvárdai pia­con március 29-én. Egyre több hazárdjátékos és zsebes ke­reste fel a rétközi várost, egy­re több hiszékeny ember vesztette el pénzét budapesti és székesfehérvári „vállalko­zóknál”. A piac most is megszokott, nyüzsgő képét mutatta. De a piaccsarnokban mintegy fél óra leforgása alatt egyre töb­ben panaszkodtak arról, hogy ismeretlen személyek ellopták pénztárcájukat. Ezt hallotta meg Garai József rendőr főtörzsőrmester, aki civilben, szolgálaton kívül tartózkodott a piacon. A hír őt sem hagyta nyugodni és sétára indult. Egy fiatalem­ber elmondta neki, hogy az előző piaci napon egy vörös hajú cigány nő lopta el a pénztárcáját, aki jelenleg is itt van. A piaci sétán Garai József felismerte a személy­leírás alapján az illetőt s követni kezdte. A zöldség-elárusítók között felismert személy — mint később kiderült, Derkács Ilo­na — egy idősebb hölgy tás­kájából kivette a pénztár­cát. A sértett és az elkövető között kisebb vita támadt, s amikor a sarki fűszerbolt előtt a főtörzsőrmester utol­érte őket, felfedte kilétét és igazoltatásra szólította fel a vitatkozókat. A táskákból és a zsebekből nem került elő semmi, ha­nem egy harmadik, igazolta­tás alatt nem álló személynél volt a pénztárca, de már üresen. Ez a személy Farkas Edit volt. Velük még hárman voltak a piacon, akik figyel­tek. Mivel egy lopást sze­mével követett végig a civil­ben lévő rendőr, megindult a hajsza. A zsebesek próbál­tak szétszóródni a piacon, de a lakossági segítség most is, mint az utóbbi időben egyr 2 több alkalommal, eredmé­nyes volt. A fűszerboltban, amikor a rendőr a motozást végezte, a háta mögött Der­kács Ilona a pult alá dobott egy bordó színű pénztárcát, üresen. Ezt egy szemtanú látta. Ezt követően még egy személy jelentkezett, hogy felismeri a tolvajokat, mert az ő pénztárcáját is ezek a személyek lopták el. De mi­vel elszaladtak, nem érte utói őket. Az eredményes rendőri in­tézkedést követően az azono­sított sértettek feljelentést tettek a kisvárdai rendőrka­pitányságon. Egyikük így mondta el a történteket: — Tudtam, hogy gyakran lopnak az utóbbi időben a piacon. Ezért a zsebemben lévő pénztárcát fogtam az egyik kezemmel. Csak addig engedtem el, míg kiválasz­tottam egy atlétát, — de mi­re fizetni akartam, már nem volt miből. Lakossági segítséggel a ci­vilben lévő Garai József rendőr főtörzsőrmester egy öt tagból álló zsebes társa­ságot fogott el. A négy nő és az egy férfi, Derkács Ilona, Farkas Edit, Ámint Erzsébet, Horváth Olga és a fiatalko­rú F. Kálmán szovjet állam­polgárok, munkácsi lakosok. Elfogásukat követően azon­nali hatállyal kitiltották őket egy évre Magyarországról. A rendőrség a nyomozást befejezte, az ügyet átadta az ügyészségnek, ahonnan to­vábbítják az illetékes szov­jet szerveknek. Vincze Péter az érdekvédelmi szervezetet, még akkor is, ha a jelenleg divatos ellentétek megoszt­ják soraikat. — Milyennek tervezik az ÚJ szervezetet? — Előzetes szakértői vizs­gálódás alapján az 1800-as években kialakult ipartestü­leti rendszert kívánjuk meg­valósítani. Ez a rendszer ugyanis akkor is működött, amikor a hatalom a ma­gánkezdeményezéseket meg akarta fojtani. Területi és szakmai elven akarjuk az ipartestületeket létrehozni. A KIOSZ helyi csoportjai elne­vezés helyett megalakul pél­dául a Tiszavasvári Ipartes­tület, a Nyíregyházi Ipartes­tület. Ezek jogi személyekké válnak, saját alapszabályt ké­szítenek s hozzá működési szabályzatot. Az ipartestületek szövetsé­gi elven szerveződnek, orszá­gos szerve: Magánvállalko­zói Ipartestületek Országos Szövetsége (MÍTOSZ). Az ipartestületek a tagság által meghatározott feladatokat ellátják, s amiket nem tud­nak megoldani, átadják a re­gionális (megyei) ipartestü­letnek, amelyet megbíznak ezen tennivalók végzésével. A jelenlegi feladatokat át­gondolva a mostani testület kialakított egy rövid és egy hosszú távú programot. A programokban szerepel a tagság szakmai és gazdasági tevékenységének segítése, a vállalkozók önbizalmának visszaállítása, a vállalkozást élénkítő bankrendszer indí­tása. (mml) Az ügyiéinek egyszerűbb Útlevélért a tanácshoz Ninos kedve a rendőrségre menni? Válassza helyette a tanácsot! Ez lehetne a mot­tója az új útlevéltörvény végrehajtási utasításának, amely elindította végre a rendőrkapitányságok sokszo­rosan túlterhelt igazgatás- rendészeti osztályainak rég­óta tervbe vett tehermente­sítését. A változásról Kovács Dezsőt, a Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőr-főkapitány­ság útlevél-főelőadóját kér­deztük meg. — Április elsejétől az ál­landó lakóhely szerint Illeté­kes rendőrkapitányságon kí­vül a helyi tanácsra is bead­hatja igénylőlapját az, aki útlevélhez szeretne jutni. Ezzel lényegesen könnyebb lesz azoknak a dolga, akik­nek lakóhelyén nincs rendőr­ség, s eddig kilométereket kellett utazgatniuk, hogy útle­velet kaphassanak. A városi tanácsokon az ügyfélszolgá­lati iroda, a községi tanácso­kon az anyakönyvvezető, vagy a népességnyilvántar- tással megbízott dolgozó fog­lalkozik majd az útlevél­ügyekkel. Márciusban 126 ta­nács munkatársait készítet­tük fel a megyei tanács igaz­gatási osztályával közösen erre az új feladatra, vagyis hogy az igénybejelentéssel kapcsolatban mire kell kü­lönösen odafigyelniük. — Ezek szerint csak az igénybejelentő lapot lehet beadni a tanácsokon, de az elbírálás már nem ott, ha­nem továbbra is a rendőrka­pitányságokon történik? Nem nyújtja ez szükségtelenül hosszúra az útlevélügyinté­zést? — Nem, hiszen az elintézés határideje továbbra is har­minc nap marad. Miután az állampolgár kitölti a postán beszerezhető, a korábbinál lényegesen egyszerűbb útle­véligénylő lapot, s a mellék­letekkel — fénykép, illeték- bélyeg — együtt beadja a ta­nácsra, ajánlott küldemény­ként továbbítják ezeket az illetékes rendőrkapitánysá­gokra, ahol a határidő eltel­tével a kész útlevél átvehető. Mindez nemcsak a világútle­vélre, hanem a kishatármenti átlépőre is vonatkozik! — Milyen további feladat hárul a tanácsokra? — A rendőrség helyett szintén a helyi tanácsot vá­laszthatja az a külföldön élő magyar állampolgár, aki har­minc napon túl szeretne Ma­gyarországon tartózkodni — ilyen esetben ugyanis köteles az ideiglenes lakcímét beje­lenteni. A nyomtatványt helyben kapja meg, válassza akár a rendőrséget, akár a tanácsot a lakcímbejelentés­hez. — Változik-e az útlevél külseje, hisz már nem Ma­gyar Népköztársaság, va­gyunk, hanem köztársaság, s a címer sem marad sokáig a régi? — Egyelőre nem, amíg el nem fogynák a legyártott ré­gi feliratúak. Szeretnénk is kérni mindenkit, hogy ne rongálja meg. ne kapargassa le útleveléről a címert és a feliratot. Egyébként 1991 jú­lius 1-jétől várható, hogy merőben új útlevelünk lesz, egységes Európa-útlevél, ami ugyanolyan adatokat fog tartalmazni, mint a többi nyugat-európai országban. B. A. Akció! Akció! CENTRUM AKCIÓ! A nyíregyházi Centrum Áruház TAVASZI VÄSABT rendez az SZMT-székházban, Szabadság tér 11. sz. alatt. 20 / engedménnyel kerül árusításra bolgár bncklé padlószőnyeg 3,6 m széles, minden ebédlőszőnyeg, minden takaró, török női nadrág, bútor plüs. 30% engedménnyel kerül árusításra sokféle kötött pulóver. ^MIJN NYITVATAKTÄS: április 2—1-ig, naponta 9—11,30 óráig, pénteken 14,00 Aráig. LHimWÜI (1193)

Next

/
Thumbnails
Contents