Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-11 / 85. szám

Kelet-Magyarország 1990. április 11. Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy az elmúlt közel fél évszázad alatt nagyon sok ember ellen született személyes szabadságát korlá­tozó intézkedés. Az erkölcsi rehabilitálás — ország- gyűlési megkövetés — után anyagilag is kárpótol­ják mindazokat, akiknek jogait korlátozták, illetve akiket jogtalanul tartottak fogva. Rendelet született a fenti személyek társadalombizto­sítási és munkajogi helyzeté­nek rendezéséről, mely ápri­lis 1-jén lépett életbe. Erről kértünk bővebb felvilágosí­tást Pataki Lászlótól, a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság ügyfélszolgálati iroda vezetőjétől. Szeretném tisztázni, kik tartoznak a személyes szabad­ságot korlátozó intézkedések hatálya alá, vagyis kik jogo- ; a juttatásra. — Az 1945. január 1-jétől 1956. december 31-e között rendőrtiatósági őrizetben fog- vatartottak, azaz az internál­tak, vagy ugyanebben az idő­ben a kitelepítettek. Érvé­nyes ez a szovjet katonai bí­róság által elítélt és Magyar- országról elhurcolt polgári személyekre is! Ezt azért sze­retném hangsúlyozni, mert erről folyt mostanában a vi­ta. Tehát megkapják a (má­ién ki j robotra) jóvátétel i munkára elhurcolt rakamazi, gávavencsellői, nyíregyházi stb. emberek is. A katona­ként, leventeként munka­végzésre, vagy hadifogoly­ként Szovjetunióba elhur­coltak, illetőleg ott hadifog­ságba esettek is jogosultak a juttatásra. Azok is kapnak, akiket ki­telepítési célból őrizetbe vet­tek, akkor is, ha a kitelepí­tésre nem került sor. Az 1956. évi 31-es törvényrendelet alapján akiket őrizetben tar­tottak, valamint akiket az 1956-os eseményekkel ösz- szefüggésben előzetesen le­tartóztattak, de bírósági el­járásra nem került sor, illető­leg az eljárás felmentő ítélet­tel zárult. Hogyan számítják be az ott eltöltött időt? — Ezek az időszakok mun­kaviszonyban eltöltött, így a nyugdíjhoz szükséges szol­gálati időnek számítanak be. Akiket ilyen jogsérelem ért, kérhetik a nyugdíjuk, illetve a nyugdíjszerű ellátásuk emelését a nyugdíjfolyósító szervtől. (A nyugdíjfolyósító igazgatóság címe Budapest, 1820. XIII., Váci u. 69—79., a MÁV-nyugdíjjal rendelke­zők a vasutasok nyugdíjinté­zetétől kérhetik az emelést.) Az emelés összege szemé­lyenként 500 forint. (Annak is jár az 500 forint, aki után házastársi pótlékot, vagy házastársi jövedelempótlékot folyósítanak.) A hozzátarto­zóknak 250 forint jár. A ren­deletet alkalmazni kell arra az öregségi korhatárt betöl­tött vagy rokkant személyek­re is, akik a fenti ellátásban vagy pótlékban nem részesül. Ebben az esetben az összeget a lakóhely szerinti tanács fo­lyósítja. Az emelést attól füg­getlenül lehet kérni, hogy a kérdéses időt a nyugdíjazás­nál elfogadták, beszámították vagy sem. Nem kaphatnak emelést a baleseti járadékosok és azok, akiknek a múlt évi rendelke­zések alapján erre az időre már megadták az 500 forin­tot. Tudjuk, az emberek nagy része már adott be kérelmet, most hogyan keU ezt az ösz- szeget igényelni? — Mint említettem, min­denkinek magának keld kér­ni a nyugdíjfolyósító szerv­től. A kérelemhez csatolni kell az internálás, a kitelepí­tés, az Őrizetbe vétel, a Szov­jetunióban tartózkodás, vala­mint a közbiztonsági őrizet tényét és időtartamát igazo­ló hatósági bizonyítványt, melyet a Belügyminisztérum ad ki. (Budapest, 1903. Pf. 314.) Az 1956-os események alapján hozott szabadság- vesztésről, kényszergyógyke­zelésről az igazolást a megyei bíróság; ha felmentő ítélet született, vagy az eljárást megszüntették azt az első fo­kon eljáró bíróság adja ki. Mikortól kapják meg az érintettek a felemelt össze­get? — A nyugdíjfolyósító szerv a kérelem benyújtását meg­előző hatodik hónap első napjától emeli fel az ellátást, de az új jogszabály azt is kimondja, hogy a havi 500 forint 1989. augusztus 1-jétől jár, ha a hatósági bizonyít­ványt, az igazolás iránti ké­relmét a Belügyminisztéri­umhoz, illetőleg az említett ügyészi, vagy bírói szerveze­tekhez 1990. június 30-ig el­küldték. Mit csinálnak azok, akik­nek már elutasította a BM a hatósági igazolvány kiadását azzal az indokkal, hogy nem kaphatják meg az 500 forintot, mert beszámították a nyugdi­jába az időt. Ismét nyújtsa­nak be kérelmet, vagy auto­matikusan megmásítják a döntést? — Mivel ez egy új jogsza­bály, mindenkinek újra kell kérni. Dankó Mihály Szombattól: káliéi horgászat 3 ó hír elsősorban Nyíregyháza két és félezer horgásza, de az egész tízezres megyei horgásztábor számára: szombattól megkezdődik a horgászat Nagykállóban, a 20 hektáros kiskállói ta­von. Űjabb és igen ke­csegtető lehetőség nyílt a halfogásra! A másfél millióba ke­rült márciusi iszaptalani- tást és vízszintpövelést követően a szövetségi vi­zet kezelő megyei intéző bizottság április elején in­tenziven halasított Nagy­kállóban. Az intenziven halasított kiskállói tavon május 2- től június 15-ig nincs faj­lagos fogási tilalom, tehát egész évben lehet horgász­ni, mégpedig partról és napkeltétől napnyugtáig. A napijegy felnőtteknek 150, ifiknek 710 forintba kerül és már kapható Nyíregyházán az intéző bi­zottság irodájában (Dózsa György u. 9.) és a HOKEV horgászboltjában (Galéria- üzletház). Nagykállóban pedig a tóparti horgászház mögött lakó Fullajtár Mi* hálynál szerezhető be. Felvételünkön: Pontyok „költöznek” az új tóba. <PJ.) Éjszaka infrával látnak Oivil a tankban Hazatalálni Helyőrségi katonai eskü­tételt tartottak nemrég Nyíregyházán, a Damja­nich laktanyában. Az ün­nepség után az érdeklődők harceszközöket tekinthet­tek meg. A hírlapíróból is kitört a „púja”, s egy tank belsejébe mászott. Körülöttem renge­teg mutató, műszer, azt sem tudom, hová nézzek. — Ez T—55-ös közepes harckocsi — tájékoztatott Szabó Barnabás mérnök fő­hadnagy. — Négyen kezelik: a harckocsiparancsnok, az irányzó, a töltőkezelő és a harckocsivezető. Hárman (a vezető kivételével) felül, az úgynevezett küzdőtéren foglalnak helyet. — A konstrukció korsze­rű? — kérdeztem. — Ezt 1965-ben a Szov­jetunióban gyártották — hallom Boldog János törzs- őrmestertől. — Vannak jóval modernebbek, de még ez is megállja a helyét. A kikép­zéskor nap mint nap hasz­náljuk. — E típus előnye az ala­csony felépítettsége, ugyan­akkor a jármű hasfala a földtől elég magasan helyez­kedik el — folytatta a fő­hadnagy. — Terepen körülbelül 50 kilométeres sebességgel ké­pes haladni — mondják az emberek. — ennél gyorsab­ban a korszerűbb harckocsik sem nagyon mennek, de nem is a száguldozás a feladatuk. Egy teljes üzemanyag-feltöl- téssel mintegy 500 kilométert tudnak megtenni. — Szükség esetén a harc­kocsit a gépesített lövészek­kel együtt vetik be — ma­gyarázza Szabó Barnabás. — Magányosan könnyű cél­ponttá válna. — Elég szűk itt a hely ... — Előny az alacsony ter­met — vélekednek, majd arról beszélnek, hogy a harc­kocsizok nagyon szigorú pszichológiai és orvosi vizsgálatokon esnek át. — Aki a bezártságot nem bírja, az erre a feladatra al­kalmatlan — említi Király László honvéd. — A harcko­csivezetőket a Magyar Nép­hadsereg központi bázisán fél év alatt képezik ki. De jó újra a szabad leve­gőn lenni. A 36 tonnás gép­monstrumot körüljárjuk. — Az éjjeli sötétség sem kényszerít állásra — tudom meg Boldog Jánostól. — Ha nem szabad világítani, a sza­bad szemmel láthatatlan inf- rasugarak vannak segítsé­günkre. Vele az utat csak­nem úgy látjuk, mint nap­pal. Van a tankon pótlánctalp, tartalék üzemanyagtartály és egyéb. — Ha most hirtelen riadó lenne, s indulni kellene, ki hová ülne? — A vezető ott lent foglal helyet — mutatják. — Az ülése mellett két botkor­mány, a lábainál pedálok. A küzdőtéren (vagyis a torony­ban) az irányzó, mögötte a parancsnok, a jobb oldalon pedig a fegyvereket kezelő személy tevékenykedne. Lö­vést a parancsnok utasításá­ra adnak le. Előtte természe­tesen az irányzó és a többiek is elvégezték feladatukat. A harckocsi — megfelelő előkészítés után — víz alatt is át tud kelni. Ekkor a sze­mélyzet levegőt egy csövön át kap. Előfordul, hogy a tankból 24 óráig sem szállnak ki. Abban nyáron 40—50 fokos hőséget is el kell viselniük. Ha a harckocsi erős tűzbe kerül, netán kigyullad, ak­kor azt a haspáncélnál talál­ható vészkijáraton lehet el­hagyni. Cselényi György Erőszak a sötétben „Magyar író vagy, egy nemzőt dolgát képviseled sikkor is, ha a nemzet nem akar tudni énről” — a ki­lencven eszitendővel ezelőtt született és nemrég el­hunyt Mártád Sándor vallo­másából való a fenti gon­dolat, amelyben ott bújtoál a kesernyés önigazolás is, a séffelem is. Márai Sándor a keit vi­lágháború közötti korszak egyák legnépszerűbb írója. Polgári származását soha­sem tagadta meg. Legjobb művedben éppen a polgári életforma válságát, fel­bomlását írta meg. Egy polgár vallomásai című regényében (1934) hűvös objettetivitással kísérte nyo­mon ezit a folyamatot. Az 1945-ös változásoktól elhatárol ha magát, nem alkart paliitnzáiLni, mert azt a művészettől idegennek tar­totta. 1948-iban Svájba tá­vozott, majd Olaszország­ban és az USA-ban élt. Márai nagy művészi érzé­kenységgel élte át az illú­ziók elveszítését, a „Nyugat alkonyát". A pusztulással szemben egyetlen lehető­séget ismert: mindvégig írónak maradni, és megír­ni azt a művet, amit csak ő tud létrehozni. A könyör­telen véggefi szemben fel­mutatni az alkotást. Márai jellegzetes stílusa őriz va­lamit a valóságból, de átlényegült formában, időt­lenül. Mert ami érték volt a világiban elsüüSyeckt, a je­len az idiiUJi múlt sápadt fényét veri vissza. Ügy tűnSk, ez az eszten­dő meghozza Márai Sándor számára a hiazatalálást. Az ünnep1! könyvhétre két munkája lét napivilágot. A gyertyák csonkig égnek című regény 1942-tben je­lent meg először. Két régi barát évtizedek után újból tadálkoerilk, s végigbeszéüge- tik az éjszakát. A múltra vdsszaitekinitve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Fontosak Márai naplói. 1943-(tól 1975-ig (kísérhet­jük nyomon az író ref­lexióit. A feljegyzésekből a (könyvhéten az 1943—44- es esztendők anyagát ol- vashaitjuik, míg a téli könyvvásáron az 1957-ig terjedő időszak termése jelenik meg. A téti könyv­vásáron vehetjük majd kézbe az író egyik legje­lentősebb művét, az Egy polgár vallomásai címűt, ami elsősorban szülőváro­sához, Kassához köitődik, de benne vannak az ifjú­kori kalandozások német­országi, franciaországi és itáliai élményei is. Remélhetőleg az író to­vábbi munkái sorban meg­jelennek itthon, s nemcsak az irodalomtudomány, ha­nem a nagyközönség is bir­tokába veheti ezt a vitára ingerlő, de kivételes, mű­vészi értékekben gazdag életművet. (n. i. a.) Idegen környezetben, ide­gen férfiak társaságában a magányos nő legyen óvatos. Ez a tanulság vonható le ab­ból a Kisvárdán elkövetett bűncselekményből, amelynek végére a közelmúltban tett pontot a bíróság. A fiatalem­berek italozni, szórakozni hívták a magányos nőt. a szíves invitálásnak azonban erőszakoskodás lett a vége, sőt a hiszékeny nőt értékei­től is megfosztották. A szóban forgó fiatalasz- szony a kisvárdai vasútállo­máson vonatra várt. Bizo­nyára nehezen teltek a vára­kozás percei, ezért talán jól is esett neki. hogy három fiatalember körülvette, udva­roltak neki és meghívták egy italra. A hölgy —. ahogy az lenni szokott — előbb sza­badkozott. majd elfogadta a meghívást. Nem ismerte a kisvárost, gyanútlanul ment a fiúkkal a sötét utcán a megígért szórakozóhely felé. Sosem felejti el. hogy egy váratlan pillanatban az egyik fiú elgáncsolta, majd amikor földre huppant, fogva tar­tották és hogy ne tudjon kia­bálni. valamelyikük befogta a száját. Ám volt még any- nyi ereje és lélekjelenléte, hogy a ránehezedő fiút ártal­matlanná tegye... A fiúk a helyszínről elosontak, áldo­zatuk nyakláncával, gyűrűjé­vel együtt. Hamarosan a helyszínre érkezett egy segí­tőszándékúnak látszó férfi, ám ő csak tetőzte a bűnt... A „segítő” férfi taxit hí­vott. ám a taxisnak nem a rendőrség, hanem a saját la­kásának a címét adta meg. A lakásán fogva tartotta, maid erőszakkal közösülésre kényszerítette a messziről jött. ismeretlen nőt. Másnap a menekülő nőbe bele is rú-. gott. Íme a tettesek rövid be­mutatása. A kisvárdai Danes Vilmos a cselekmény idején éppen nemibetegségben szenvedett, tehát távol kel­lett volna magát tartania a másik nemtől. Az újkenézi Pindzsulya László már ko­rábban is összeütközésbe ke­rült a törvénnyel. A kisvár­dai Fehér János könnyen be­folyásolható volt — rossz irányba. A „segítő” férfi a 47 éves Horváth János ajaki lakos, büntetett előéletű, csa­ládi állapotát illetően elvált. Első fokon a kisvárdai bí­róság dr. Oláhné dr. Oláh Edit tanácsa Dancsot 3 év és 6 hónap fegyházra, Hor- váthot 4 év és 8 hónap fegy­házra, Findzsulyát 2 év és 10 hónap börtönre ítélte. Fe­hér egy év felfüggesztett bör­tönbüntetést kapott. Az ügyész Danes és Horváth esetében súlyosbításért fel­lebbezett Másod okon a nyíregyházi megyei '• íróság mindkét bün­tetést s úlyosbította. Dános­nak öt évet. Horváthnak öt évet és hat hónapot kell fegy- házbarv töltenie. N. L. Ha olajos vagy olaj-, zsír- emulziós szennyvíz elhelyezési gondjuk van forduljanak hozzánk. A szennyvíz keletkezési helyére szállított berendezésünkkel helyszínen vállaljuk annak megtisztítását, MENNYISÉGTŐL ÉS MINŐSÉGTŐL FÜGGŐEN 3000—5000 Ft/m3 EGYSÉGÁRON. A keletkező víztelenített iszap (amely az emulzió mennyiségének 2—3%-a) veszélyes hulladékként kezelendő. KEVITERV Miskolci Iroda Miskolc, Katalin u. 1. Telefon: 87-013 Ügyintéző: Zsóri András. (M. 174046) HOC KÉSÖN... Fájdalomdíj fél évszázad múltán i

Next

/
Thumbnails
Contents