Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-11 / 85. szám
1990. április 11. Kelet-Magyarország 3 Az oláh cigány nem büdi Te a büdi részen laksz, és a Széles úton, a város szent- mihályi részén. Tiszavasváriban az ottlakó cigányok és a tanácsi dolgozók is tudják, hogy mekkora a különbség a két cigánylakta városrész között. A büdi részen szétszórtan élő többnyire magyar cigányok „komfortosak”, a másik részen lakók viszont egy komfort nélküli cigánytelepen élnek. A különbözőséget az egyik helybeli cigánylakossal, Köti Ernővel és a városi tanács két munkatársával Nagy Bélával és Reznek Árpáddal elemeztük. A két városrészen élő cigányok elkülönülése egyben jellemzést is ad róluk és meghatározza a társadalomban elfoglalt helyüket is. A büdi részen még a nők is (!) dolgoznak, a családok többségében 3—4 gyereket nevelnek fel és az sem ritka, hogy több generáció él együtt. Elsősorban az építőiparban, az Alkaloidánál, vagy Hajdú- viden dolgoznak. Körülbelül százra tehető azoknak a száma, akik alkalmi munkákból (főleg piacolásból, csencselés- ből) élnek, míg 30—40-en vannak, akik büntetett előéletnek, lopás, munkakerülés, késelés miatt álltak bíróság előtt és töltötték életük egy részét börtönben. Verekedés és bunyó A büdi részen elszórtan élnek a cigányok. A korábbi hagyományok, szokások időközben elhaltak, még az esküvők alkalmával sincs különleges szertartás. Az építkezéseket kalákában oldják meg, akkor az egész rokonság segít. Közülük már kevesen beszélik a cigány nyelvet, a keveredés a magyarokkal egyre gyakoribb. Kevés a szakmunkás közülük, ahogy beszélgetőtársaim elmondják, a szülőket kellett volna felvilágosítani, hogy megéri taníttatni gyermekeiket. Vannak közöttük, akiket a cigányközösség jómódúnak tart, ők állattartásból élnek. A verekedés, a bunyó sem kizárt a kocsma környékén, sokszor családok csapnak össze. Ilyenkor nincsenek szabályok, foggal, körömmel harcolnak igazukért. Az ittélők elmondásuk szerint nem érzik hátrányát származásuknak, ebben közrejátszik jelenlegi életmódjuk. Ok beilleszkedtek a társadalomba. Nehéz nyilvántartani Szöges ellentétük a szent- mihályi részen lakó elsősorban oláh cigányok. A külső szemlélő azonnal ítéletet alkot a vályogból készült putrikról. Ehhez hozzátartozik, hogy az ott élők közül ritka, aki dolgozik, elsősorban a segélyekből élnek. Aki el tud és tegyük hozzá el is akar helyezkedni az Alkaloidánál, vagy a tiszalöki állami gazdaságnál talál munkát. A költözések mindennaposak, nehéz nyilvántartani, hogy hányán laknak ezen a részen. Mindössze három-négy család emelkedik az átlag fölé, a többiek főleg alkalmi munkákból élnek. A környék lakói nehezen viselik el közelségüket, inkább az öregek maradnak ott, a többiek elköltöznek. Gyakoriak a lopások, olyankor visznek mindent, ami a kezük ügyébe akad. A város lakói úgy ismerik őket, ahol megjelennek, többnyire verekedés alakul ki. Ennek két oka van: az ital és a nők. Ezen egymás között is összevesznek, ilyenkor kezdődik a balhé. Közülük több család is megpróbálkozott a büdi cigányokhoz hasonló élettel, átköltöztek a másik városrészbe, de néhány hét múlva otthagyták az új házat és visszatértek régi lakhelyükre. A tanácson a családi gondokon próbálnak segíteni, amelynek középpontjában a pénz áll. A tanács segítsége és a családi pótlék csak a máról holnapra való éléshez elegendő. Sokszor a felkínált munkalehetőséget sem fogadják el, így nehéz támaszt nyújtani nekik. A tanácsnak nincs pénze A büdi részen élők többnyire saját maguk megoldják problémáikat a család segítségével. Ugyanez már kevés a szentmihályi részen. A tanácsnak nincs pénze arra, hogy a cigányputrik helyébe valamennyiüknek komfortos házat építsen, főleg ha a példák azt mutatják, hogy nem mindenki erre vágyik Kisebb üzem beindítását is tervezik, ahol 100—120 cigány dolgozna. Ezek még csak tervek, hogy mindez valóság legyen és megfelelő életkörülmények között éljenek, az első lépést az ott élőknek kell megtenni. (máthé) A 3 S Euromobil mátészalkai bútorgyárában kétfajta bútorcsaládot gyártanak. Az irodabútor-család mellett 67 elemből összeállítható konyhabútorcsalád világszínvonalon készül. A terméket különböző élkiképzéssel egybefüggő tetőlappal gyártják. Praktikusságát jellemzi, hogy lábakon áll, könnyű a takarítása, a mosogató felett helyezték el a tányértartót, amely csöpögte«vei rendelkezik. Ennek a szekrénynek az ajtaját 175 fokban lehet kinyitni. Képünk: a Paula konyhabútorról készült. (Elek Emil felvétele) Made in Csenqer Kistermelők paradicsoma Amióta a kanadai cég 1,5 millió dollárral huszadik ' részvényesként belépett az rt,nbe (a részvényjegyzésre a napokban kerül sor) szinte minden nap teléxezik Csen- gerbe, de csak annyit ír: hívjatok fel telefonon. Már nem bizik a telexben, náluk mindenütt telefax működik, amiből viszont mi vagyunk szűkösen elengedve. A kanadai cégvezetőt az épülő paradicsofnfeldolgozó üzem izgatja legjobban, hiszen idén már hétezer tonna paradicsompüré kiszállítását várja. A tengerentúli cég ötéves szerződést kötött a rt.- vel, melyben a gépbeszerzést és a piaci hálózat megszérzé- sét garantálja. Érdekesség, hogy az amerikai és a Közös Piaci szabványt tudó gépek Dél-Afrikából, a « manapság kivándorlók eldorádójának nevezet országból érkeznek. Az izgalom a környék kistermelőire is átragadt, akikkel 23 ezer tonna paradicsom szállítására kötöttek szerződést. Amióta nőtt a munka- nélküliség nagyszerű jövedelemforrásnak tartják Csen- gerben és környékén a paradicsomtermesztést. Az üzern idei kapacitása ötezer tonná, jövőre, ha megépül a hűtőtároló ennek hétszeresét produkálhatja. Hogy a kanadai cég hétezer tonnás kontingensét kitöltsék. várhatóan más szabolcsi cégek export- ügyleteiben segédkeznek. A paradicsompüré pedig a tengerentúlon elsősorban a ketchup alapanyagául szolgál. Az ötvennapos idényjellegű munka az augusztus 15-1 átadás után 60 embernek ad munkát. Tóth Sándor a héten a Világbank képviselőivel 300 milliós hitelmegállapodásról is tárgyal. Ebből almaié- és pektinüzem épülne. Bár előbbiből jelentős a kínálat a világpiacon, az üzem készterméke szolgáltatja az alapanyagot a pektinhez, amelyet az élelmiszeriparon keresztül a kozmetikai termékek készítéséig, sőt az acélöntészetben és a nyomdászatban is hasznosítanak. A 70 ezer tonna kapacitású almaléüzem felhasználásával ezer tonna pektin készül. A március végi igazgató- tanácsi ülés elismerését fejezte ki a részvénytársaság 177 dolgozójának, akik az 1988-as kéthónapos termelés, valamint a múlt évi próba- termelés alapján 1,5 millió nyereséget produkáltak. A csengeri üzemben jelenleg az utolsó készletek kiszállításánál tartanak. Május közepéig karbantartás folyik, majd kezdődik a spenót, a póréhagyma, majd a meggy feldolgozása. Július 15-től 1991. március 31-ig három műszakban (szombat-vasárnap is) dolgozzák fel a zöldséget és gyümölcsöt, és szárítót terméket készítenek belőlük. Rohodi üzemükben desszerteket csomagolnak és az rt. amerikai licenc alapján csokoládé gyártását is megkezdik. Bár a kanadai partner 5—7 ezer tonna szárít- mány eladását tervezi, ez meghaladja az üzeni kapacitását, ennek égy részét küldik ki partnerüknek. fm. cs.) Fényeslitkei rendező pályaudvar építkezéséhez nagyméretű vasszerkezetű kopoiit üvegfalat gyártanak a Kelet- magyarorszagt Állami Építőipari Vállalat Tünde utcai telepén. (E. E. felv.) f bben a földi életben Pentele már csupán három dolgot szeretett igazán: a kisfröccsöt, a nagyfröccsöt és a rablóultit. Az utóbbit tízfilléres alapon. Pedig valaha övolt a legjobb kezű esztergályos az egész szigeten, ráadásul a Vörös Csepelt úgy tudta fütyülni, de úgy, hogy ellenszavazat nélkül választották meg az üzemi DISZ- titkámak. A berlini VIT- en pedig úgy ropta a polkát, hogy híre ment annak az egész béketáborban. Pentele ifjú hitvesével akkoriban egy szoba-konyhában lakott, s bár telente a mosdóvíz belefagyott a lavórba, mégis boldogabbnak hitték magukat, mimt az a fránya Rockefeller, bár annak még a nevét sem volt tanácsos kiejteni azokban az években. Mivel kettejük fizetéséből még az önkéntes békekölcsönjegyzésre sem igen futotta, így az ikreket elsősorban személyesen Rat- kó Annának köszönhették. Játszani is engedd... Ennek okán Pentele bátyja, aki ma ingatlanügynök a Keleti-parton, máig sem érti egészen, hogy ötvenhat őszén miért nyomkodta hiába egy fertályórán keresztül annak a böhöm nagy vöröskeresztes teherautónak a dudáját öccsének kerítése tövében. Ugyanis Penteléék végérvényesen itthonmaradtak. Azóta persze rengeteg víz lefolyt a Dunán, s fog is folyni tovább. (Hála parlamenti képviselőinknek, akik végre a megfelelő gombot nyomták meg az ülésteremben.) Penteléék néhány érne pazar panelházba költöztek, s mivel az ikrek időközben már kirepültek önálló albérleteikbe, az öregek igen tágasan élnek azon a negyvenhét négyzetméteren. Pláne, hogy Pentele csupán aludni jár haza, mivel műszak után bentmarad még a gyárban géemkázni. Kell az a csöpp pluszpénz a lakásrészletre, hiszen a többit úgyis elviszi az APEH. Pech viszont, hogy a finom kezű esztergályos időközben bánatában rászokott a fröccsökre. (A rablóultit most kihagyhatjuk a játékból, lévén hosz- szú 'távon hősünk állandóan nyerésben.) Egyébként Pentelének mindössze három éve van csak hátra a nyugdíjig, s ahogy ezzel kapcsolatban szokta volt mondogatni: — Addig már féllábon is kibírom! Azonban álmában gyakran eszébe jut egy verssor- töredék, amelyet a vekkeróra csörgésére sohasem sikerül befejeznie: „Játszani is engedd ...” Walter Béla Rubel helyett Miár Bármennyire nehezedtek a rubelexport lehetőségei a megye ipari szövetkezetei számára a számadatok mégis azt mutatják, hogy 1988- hoz képest tavaly tíz százalékkal nőtt a szocialista országokba kiszállított termékek értéke. A vártnál mindez lényegesen alacsonyabb, mégis például a gávavencsal- lői cipőipari szövetkezet két és félszeresére növelte rubelexportját. Korábban valamennyi cipőipari szövetkezet képviselőiét megszólaltattuk. akik elmondták, hogy nehezen zajlik náluk az átállás a szocialista exportról a tőkésre. A szovjet fél ugyan átvenné valamennyi szabolcsi cipőt, de az ellentételezés nehézkes. Óriási visszaesés helyett mégis lassú növekedést mutattak a termelési adatok. A szakemberek óvatosak voltak, visszaszorították a szocialista országokba történő kiszállításokat. ugyanakkor nem vonultak ki teljesen a piacról. A gávaiak mellett a nagy- kállói. a rakamazi szövetkezetek is több cipőt szállítottak. mint 1988-ban. Belföldön beszűkült a kereslet. a szovjet kiszállításokat visszaszorították, maradt a tőkés export a cipőgyártók számára. A kállóiak. igaz alacsony értékről indulva, mégis több mint tízszeresére növelték a tőkés kiszállítás értékét. Látványos a raka- maziak fejlődése, csakúgy, mint a gávavencsellőieké. A megye ruhaipari szövetkezeteinél már sokkal ingadozóbb a rubel- és a nem rubelexport aránya. Elsősorban a sportruházat terén óriási a konkurencia, másrészt a kereskedők a legdivatosabb, minőségileg kifogástalan termékeket keres - ték. Számukra továbbra is az intenzív piackutatás az előrelépés záloga. Egyre jobban meghatározó az ipari szövetkezetek számára a külkereskedelmi értékesítés. A korábbi nagy szériájú bérmunka mellett önálló termékekkel jelentek meg a piacon a szabolcsi kereskedők. A Szovjetunió közelsége. a korábbi kapcsolatok fenntartása előnyt jelent az ipari szövetkezetek számára még akkor is. ha továbbra is tisztázatlanok a szovjet kiszállítások. A dollárelszámolásra való áttérésnél. az Ungvár környékén kialakítandó vámmentes övezetnél ezeket az előnyöket rövid időn belül már valutára lehet váltani. Aki mindezt mérlegeli továbbra sem vonul ki a nyugatiak által sokszor emlegetett „óriási lehetőségek birodalmából”. L«: f, [o t >« ^>71 VySSí " T»T t hl v í' \ Tö<[
