Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-09 / 83. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. április 9. (Folytatás az 1. oldalról) — Az itteni eredmények mikor jutnak el a központba? — Két hete a bizottság tagjai már este kilenckor otthon voltak. Másfél óra alatt végeztünk a számlálással, most sokkal könnyebb dolgunk lesz, egy jó fél óra alatt készen leszünk az összesítéssel. Mátészalkára egészen biztos, hogy nem kell majd egész éjszaka várniuk az országos központban. Az előzetes letartóztatásban lévők a börtönben szavaztak. Kiskatonák stoppal A májusi eső áprilisban is aranyat ér, pláne ilyen aszályos hónapok után, de annak a két katonának, akdik a 41-es út rohodi elágazásánál áznak, aligha ez a véleménye. A zöld mikádó már- már feketén csillog a sok víztől, de aki autóstopra vál lal.koz iik, számítania kell ay. ilyen pocsék időre. Egy T iszavas vá ni mellet ti kis laktanyában szolgálnak, hétfő reggelig szól az eltávozási engedélyük, s ahhoz képest, hogy reggel nyolc (körül léptek ki. a kapun, most pedig tíz óra körül jár az idő, nem is nagyon panaszkodhatnak. Mátészalkára, Illetve Nyírmeggyesre tartanak', >s a szavazásra engedték el őket. Illedelmesen bemutatkoznak, szívesem beszélgetnek is, ám mikor a szolgálat kerül szóba, elhárítják a naív civil kérdéseit. Ám nem is a honvédség belső élete érdekel bennünket igazán, hanem az, miiképp vélekednék a választásokról a katonáik. — Ugyanúgy, mint a civilek — mondják. — Nálunk is a Magyar Demokrata Fórum, meg a Szabad Demokraták Szövetsége a favonit, de köztünk a FIDESZ a harmadik. Ám ezen nincs is mit cspdáikoemi, hiszen húsz-huszonegy éves fiatalokról van szó. — A szálkái körzetben ki lesz a győztes? — Vagy az MDF, vagy a kisgazdák jelöltje. Az az igazság, mi nem ismerjük egyiküket sem személyesen, csupán annyi információnk van, amennyit ollviastuinik, vagy hallottunk róluk. Azt tudjuk, hogy a nyírmeggye- siek, hodásziak többsége saját fiúkra, Czine Mihály egyetemi tanárra voksolt, de másutt a kisgazdák, meg a demokrata fárutmosok voltak az erőseöbék. Most is köztük dőd el a verseny. Hogy aztán közülük ki képviseli majd hívebben, s főleg eredményesebben ezt a vidéket...? Ezt mi is szeretnénk tudni. igy régi kisgazda Hideg északi szél cibálja a fellegeket Rohod fölött, a kutyát is bűn kihajtani ilyen cudar időben. A falu főutcája azonban emberekkel teli. Ami furcsa: elvétve látni köztük fiatalt, feketébe öltözött idős nénikék. szép ün- neplős öregemberek ballagnak a központ felé. Az általános iskolába tartanak, ahol leadhatják a voksukat. A kisajtóban állunk, mikor idősebb férfi kászálódik le mellettünk a biciklijéről. Mint kiderül. Éles Lászlóval, a régi kisgazdapárt egykori rohodi elnökével hozott ösz- sze bennünket a jó sors. Ugyan nyolcvanon már felül van. ám mint a kerékpártúja is bizonyítja, jó egészséggel áldotta meg a teremtő, s a szellemi frissességét is megirigyelhetné jó néhány mai negyvenéves ember. — Morgolódnak a mostani fiatalok, hogy milyen nagy csinnadratta előzte meg a mai választásokat — mondja. — De éltek volna a koalíciós időkben ... ! Ment a nagy korteskedés, az agitáció. Pillanatokon belül szabályos kis embergyűrű vesz bennünket körül. Kása Imre, Gaál Sándor, Helmeczi István mind-mind az esélyeket latolgatja. Személyek és pártok nevei röpködtek, s minduntalan oda lyukadnak ki, hogy itt Rohodon a kisgazda- párti jelölt győz. Hogy aztán ez mire lesz elég . . . ? A helyi szavazatszámláló bizottság titkára Németh Sándorné, civilben a vajai hűtőház vezetője. Mintegy ezer szavazásra jogosult polgár él a faluban, két héttel ezelőtt minden második ember kereste fel az urnát. — Amilyen nagy volt az első forduló előtti felhajtás, olyan nagy csend következett az azt követő napokban — vélekedik a titkárasszony.— Ez bizony aligha növeli a választók számát, mert bármilyen hihetetlen, de igaz, vannak jó néhányan, akik tényleg elhiszik, hogy a mostani csak amolyan pótválasztás. S ők hogyan okoskodnak: Két hete én már leadtam a voksomat. minek mennék másodszor is ... ! ? Akkor a rohodiaknak éppen csak fele ment el szavazni. elképzelhető. hogy most még annyian sem lesznek, öt évvel ezelőtt a község művelődési házában rendezték be a szavazóhelyi- séget. most azonban át kellett költözniük az általános iskolába, mert telefonnal csak itt rendelkeznek. Viszont az igazi központban a kultúrház van. a távolabb lévő iskolába már nem mindenkinek van kedve elmenni. Ám a bizottság tagjai reménykednek, annyian mindenképpen lesznek, hogy eredmény születhet. Mozgó urnával keresték fel többek között a sóstói szociális otthon lakóit. Akik dolgoztak vasárnap Sokaknak vasárnap, a szavazás napján is dolgozniuk kellett. Vajon ők hogyan adták le voksukat? Nyíregyházán telefonon hívtuk a 09-et, a posta tudakozóját. Nagy Bertalanná ült a vonal másik végénél, ő informálta az érdeklődőket. Elmondta. hogy sokkal forgalmasabb volt ez a vasárnap, mint a többi. Választók és a választási bizottságok tagjai gyakran vették igénybe a telefonszolgáltatást. Nagyné érdeklődésünkre közölte, hogy délután két órakor lejár a szolgálata, de őszintén bevallotta, hogy szolgálat után nem megy el szavazni. Ugyanis Sok mindenből elege van. Konkrétumokat nem mondott, nem is mondhatott,- mert újabb hívás érkezett. Nyeste József volt a nyíregyházi . mentőállomás ügyeletese .vasárnap reggel 7-től este 7-i.g. Érdeklődésünk idején pár perc alatt két helyre is kértek mentőt: a nyíregyházi Sóstói útra és Tímárra. Telefonálás és riasztás után elmondta, hogy pár perccel hat óra után szavazni ment lakóihelyén, Sóstóhegyen, de nem szavazhatott, mert a bizottságnak az előírt öt helyett csak három tagja jelent meg. Már éppen indult, hogy jön be szolgálatba, amikor megérkezett a bizottság hiányzó két tagja, így rendben leszavazott. A megyei kóriház építkezésén Hartman József volt a nappali őr. Mosolyogva mondta: „Reggel hatkor Bas- haLmon, a falumban leszavaztam, aztán a kisvonattal bedöcögtem Nyíregyházára”. Nyíregyházán a Kossuth szakközépiskolában volt az 55. szavazókor. Itt a bizottság tagjai arról számoltak be, hogy nem sokkal érdeklődésünk előtt megjelent náluk egy fiatalember, elmondta, hogy Kárpátaljáról települt át, még nem magyar állampolgár. Érdeklődött, hogy szavazhet-e, vagy kell-e szavaznia. A bizottság tagjai közölték vele, hogy még nem szavazhat, de megköszönték az érdeklődését. A tűzoltóknál Takács László százados volt az ügyeletes. Elmondta, hogy a törvények tiszteletéhez, a fegyelemhez szokott tűzoltók szinte mindegyike elment szavazni. Pedig náluk is reggel 7 órakor kezdődött a 24 órás szolgálat. Tudomása szerint a nyíregyházi tűzoltók és a Kótajban lakó kollégájuk már reggel hatkor leszavazott. Néhányan napközben, pontosabban szolgálat közben mentek haza vidéki otthonukba szavazni. Okét persze helyettesítették a szabadnaposak, hogy a készenléti létszám minden percben meglegyen. Tűzoltóink mind a szolgálatot, mind a szavazást szervezetten és fegyelmezetten ' teljesítették. A választásokról tudósítottak: Balázs Attila. Balogh Géza, Harasztosi Pál, Molnár Károly, Nábrádi Lajos és Vincze Péter. A kétnapos kis Paczári Eszter édesanyja a mozgó urna előtt már döntött hogy kire szavaz. A választás külföldi visszhangja (Folytatás az 1. oldalról) mentek el szavazni, mint kél héttel ezelőtt az első fordulóban tették. A riporter szoros MDF—SZDSZ verseny- futást látott és csak egyetlen biztos tippje volt a végeredményre: a kommunisták elvesztették a hatalmat. Elmondotta : bánmiyen kormány is alakuljon, az ország „Ígéretes jövő előtt áll”, mer! mindkét csoportosulás teret enged a magánkezdeményezésnek. Spanyolországban a hír szintjén túlmutató érdemi előrejelzéssel vasárnap három vezető napilap is foglalkozott. legbővebben a konzervatív ABC. A lap az Antall József képével illusztrált cikkében a nagy kérdésnek azt látja, hogy milyen formában és tempóban kell bejárnia az országnak a demokratizálódás útját. Az MDF programjából idézve a cikk megállapítja: a nemzeti jelszavakkal operáló párt voltaképpen a fontolva haladást hirdette meg a társadalom átalakításában. Az MDF nem híve a radikális repri- vatizálásnak. Az SZDSZ álláspontját úgy tolmácsolja, hogy ez a párt a gyors lépéseket szorgalmazza. — A két párt egy véleményen van azonban abban a tekintetben, hogy semmiféle új kormány- zatnak nem szabad veszélyeztetnie az ország fizetőképességét és tartózkodnia kell mindenféle adósságátütemezési elgondolástól. Az ABC ugyanakkor arról is ír. hogy akár kis-, akár nagykoalíció jön létre Magyarországon a választások után. a helyzetnek mindenképpen vannak vesztesei. Közéjük sorolja a nyugdíjasokat a kisjövedelműeket, akiknek a sorsán minden bizonnyal egy jövőbeni kormány sem tud maid javítani. Ebben az összefüggésben ad esélyt az írás a „régi biztonságot" megszemélyesítő MSZP-nek, megemlítve, hogy a klasszikus magyar baloldal nem számíthat látványos javulásra a második forduló után. a „Mindkét nagy párt (az MDF és az SZDSZ) azon igyekezett vasárnap, hogy számszerűen kormányképes koalíciót tudjon kialakítani szövetségeseivel és ne kelljen nagykoalíciót alakítania” — írta a milánói Corriere della Sera vasárnap. A római La Republica szerint „a kommunizmus utáni Magyarország a nemzeti-keresztény jobbközép és a nem hívő liberálisok között választott”. A fő különbséget a tudósító abban látja, hogy az MDF „fokozatos átmenetet” igyekszik majd megvalósítani, míg az SZDSZ „gyorsított magyar utat” szánna a Nyugat felé az országnak. Az együttműködést a két fő erő között „majdnem kivihetetlennek” ítéli és olyan véleményeket idéz mindkét párt részéről, amelyek ezt támasztják alá. A L,Unitá finom árnyalatot fedezett fel a kampány utolsó napjaiban: az MDF a konzervatív nyugat-európai pártokkal való eszmei rokonságát hangsúlyozta a választóknak (Giscard és más neves nyugati politikusok felvonultatásával), és elhalványult korábban erősebb szociális elkötelezettsége, ugyanakkor az SZDSZ, amely eddig „a vad thatcherizmus” szószólója volt, az utolsó napokban felfedezte szociális elhivatottságát is és „balkö- zép” erőnek mutatta magát A RAI vasárnapi kommentárja „rendkívül sajnálatosnak” tartotta, hogy — miközben a gazdasági nehézségek és a várható kemény intézkedések minél szélesebb demokratikus bázison nyugvó összefogást igényelnének Magyarországon — a jövendő kormányban a jelek szerint erre alig van kilátás. Nemzetközi telex Gyújtogatásra gyanakodnak 140 halálos áldozat Immár bizonyosra vehető, hogy több mint 140 ember halálát okozta az északi-tengeri dán komphajón szombaton hajnalban keletkezett tűz A még mindig lángoló „Scandinavian Star”-t vasárnap hajnalban bevontatták a sédországi Lysekil kikötőjébe. A szerencsétlenül járt hajóról eddig 75 holttestet szállítottak el. Megtalálták az utaslistát, amelyből talán kideríthető lesz, hogy valójában hány ember volt a komp fedélzetén a tűzvész idején, s így pontosan meg tudják állapítani az áldozatok számát is. Az eddigi adatok szerint feltehetően 471 személy tartózkodott a komphajón és közülük 313-at sikerült megmenteni. A svéd rendőrség megkezdte a hajó norvég kapitányának, Hugo Darsennek és a tíz napja toborzott, részben norvég, de nagyrészt portugál matrózokból álló legénység kihallgatását. A kapitány szerint biztosan gyújtogatás történt, mert rövid időn belül a hajó három különböző pontján lobbantak fel a lángok. Két tűzfészket sikerűit eloltani. A matrózok azt vallották, hogy tűzoltási gyakorlatuk nem volt, erre vonatkozóan semmiféle kiképzést nem kaptak. A dán komphajó egy hete szállított utasokat a norvég főváros és a dániai Frede- rikshavn között. Újabb börtönlázadás Nagy-Britanniában Üjabb börtönlázadás tört ki szombaton Nagy-Britanniában. az ország délnyugati részén fekvő Dartmoorban. A börtön több mint száz rabja őröket ejtett fogságba és átvette az ellenőrzést az intézmény egyik épületszárnyában. Közben az illetékesek folytatják az alkudozásokat a nyolc nappal ezelőtt kirobbant manchesteri börtönlázadás résztvevőivel. A lázadó rabok a felirataikon szolidaritásukat fejezték ki a lázadást valószínűleg inspiráló, több mint egy hete tartó manchesteri börtönlázadással. Mindenütt eldőlt a mandátumok sorsa Nehéz lépésekkel a jövő felé. n . r ,rr . ír |- r Postás, mentős, tűzoltó
