Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-05 / 80. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. április 5. Szatócsbolt és falusi kocsma A Sóstói Múzeumfalu lassan olyan lesz, mint az igazi. Csak talán sohasem jut az elnéptelenedés sanyarú sorsára, mert mindig lesznek látogatói, s lesznek olyan megszállott szakemberek is, akik felteszik az életüket az ember tárgyi kultúrájának megmentésére, megőrzésére. Az idei műemléki világnap tiszteletére felavatják a szatócsboltot és kocsmát. A Barabásból idekerült épület- együttes érdekes látnivalókat kínál majd, hiszen hozzá hasonló kevés van az országban. Ha sikerül berendezni, a harmincas éveket idézi majd. A szakemberek ehhez kérnek segítséget. Mindazokhoz Épül a szatócsbolt. (H. P.) fordulnak, akik szívükön viselik múltunk tárgyi emlékeinek megőrzését, és tehetnek is a szándék megvalósításáért. Milyen tárgyakat keresnek? Néhányat — a tájékozódás megkönnyítése érdekében — felsorolunk. Szükség lenne egy kocsmai pultra, borosüvegekre, szivarkás- dobozokra, cérnatartóra, élesztőtartóra, új patent női harisnyára, zoknira, Papagáj ruhafestékre, Franch-kávé dobozra és reklámtáblára, Stühmer-kakaó dobozra, Fácán cipőpasztára, kékítőre, hajolajra, légyfogóra, régi vasporra, cilinderre és más korabeli termékek dobozára, csomagolására, reklámjaira. Szeretnék, ha a tulajdonosok ezeket felajánlanák az állandó kiállítás számára. A múzeumfalu egy csekély ösz- szeggel rendelkezik, amelyet vásárlásra fordíthatnak. (Az adományokat a Sóstói Múzeumfalu címére, vagy telefonon lehet bejelenteni: 10659.) A tervek szerint a szatócsboltot és kocsmát, a hozzá tartozó épületekkel május 19- én, szombaton szeretnék átadni a nagyközönségnek. <n. i. a.) Művelődési házak más szerepkörben Uj munkatárs: a kábeltévé Napjainkban a költségvetési keretek fájdalmas szorításában élnek a művelődési intézmények. Sok helyen a működés feltételeinek biztosításával is gondok vannak. Másrészt az új politikai helyzetben funkciózavarral is találkozni: mi a népművelők, a művelődési ház dolga? Ginek még a régi reflexek, várják a közönséget, amelyik azonban új közösségi formák megteremtésen fáradozik. — Három éve teljesen új gárda végzi itt a munkát — mondja Márton István, a fehérgyarmati művelődési központ igazgatója. — Korábban az intézmény minimális költségvetéssel rendelkezett, amelyet a vezetés úgy használt fel, hogy költötte, amíg tartott, aztán „bezárta” az ajtót, amikor elfogyott a pénz. Rendbe kellett hozni a gazdálkodást, be kellett építeni az egyéni érdekeltséget is. Ebben a városi tanács is partner volt, új munkatársakat kerestem, akik képesek az új körülményekhez alkalmazkodni. Jelenleg öt előadónk van, egy szakképzett, kettő most szakosodik, kettő középfokú tanfolyamot végez. Az elmúlt évben 4,8 millió volt a költségvetésünk, de közel 10 milliót teljesítettünk. A különbözeiét saját bevételből teremtettük elő. — Jelentős ez az összeg. Miből jött össze? — A színházi és szórakoztató jellegű rendezvényeket úgy szervezzük, hogy ne legyen veszteségünk. Ezért szüntettük meg a bérletes sorozatokat, nem akartunk üres, vagy félházas előadásokat tartani. Vannak hagyományos tanfolyamaink, amelyek nagyon népszerűek. De a legnagyobb bevételt a diszkó hozza. Kezdettől az volt a célunk, hogy az ifjúságot vendégül lássuk a házban. Sokan lenézik a diszkót, de tény, hogy hetente átlagosan 400—500 fiatal jön el ezekre a rendezvényekre. — A gyarmati tanács néhány hete döntött a városi televízió létrehozásáról. Mi ebben a művelődési központ feladata? — Már korábban — Bolyá- ki Attila vezetésével — megörökítettük a város jelentősebb eseményeit, amelyeket Városi mozgóképek címen több helyen levetítettünk. Kézenfekvő volt az ötlet, hogy a kialakulóban lévő televíziós kábelrendszert felhasználjuk. A rendszer lehetővé tette a műholdas adások továbbítását is. Jelenleg nálunk működik a fejállomás, kiépült a városi gerincvezeték, egyelőre minimális lakásszámmal. Háromszáz lakásba jut el a műholdas adások mellett a városi televízió — egyelőre kísérleti — műsora is. — Nem túlságosan nagy luxus ez egy ilyen kisvárosban? — Szerintem nem, az igaz, hogy egyelőre a minimális szintet teremtettük meg. Valódi városi televízióvá csak évek múlva válik, mert az sok pénzbe ken»! A pénz pedig Gyarmaton is hiánycikk. Ebben igaza van Márton Istvánnak. De ez is tény, hog\ az elért minimális szinttel is vannak problémák. Többen panaszkodnak a továbbított képek minőségére, azt mondják nem bírja a rendszer azt a lakásszámot sem, amit eddig „felfűztek” rá. A fokozatos fejlesztést — úgy tűnik — komolyabban kell venni. Vállalkozik tehát a művelődési központ. De vajon járnak-e a város lakói — a diszkókon kívül — az intézménybe? — Ahhoz, hogy kulturált körülmények között szórakozzanak az emberek, sok minden szükséges még — folytatja az igazgató. — Szinte az egész ház felújításra vár. Eddig „tűzoltómunkát” végeztünk, kijavítottuk mindazt, ami a legsürgősebb volt. Jelenleg még a könyvtár is az épületben van. Ha kiköltözik, a helyét birtokba kell venni, be kell rendezni. Akkor tárhatjuk csak szélesebbre az intézmény kapuját. Az azért így is eredmény, hogy évek óta most működik először két tánccsoportunk, a városi vegyes kar, a színjátszócsoport mellett. Ha több helyiségünk lesz, a program bővítésén is gondolkodnunk kell. (n. i. a.) Ez sem európai! Ö nnek, kedves gyalogos. aki majd „szívbajt kap”, amikor a zebrán áthaladva az orra előtt suhan el egy autó, mielőtt egy cifrát káromkodna. adunk egy tanácsot. Azért, hogy ízes beszéde nehogy megbotránkoztassa az utca népét, mondja csak azt: na. ez sem európai! Hogy miért? Politikánk első emberei (de az utolsók is) nap mint nap hajtogatják: Európa Ház így, Európa Ház úgy. Jó, rendben. De ahhoz egy kis kulturáltság is kell. Gazdaságunk nomád vi- szonyait még csak-csak elnézik nekünk, de faragatlansá- gunkat semmiképpen sem. Ezért, ha megengedik, életünk egy piciny területén — legyen ez a közlekedés — adnék néhány európai tanácsot. A közlekedés alapvető tényezője a jó tempó. Ezért, kedves lassú konstrukciók, illetve vízözön előtti csotrogányok tulajdonosai! Legyenek olyan szívesek, és ne a négysávos út belső sávjában próbálják ki. autójuk vajon negyvennél, vagy ötvennél esik-e szét! S higgyék el, akkor sem repdesek a boldogságtól, amikor heveny fékezés következtében rátapadok a szélvédőre. Pedig semmi más nem történt, mint az. hogy az előttem lévő vezető ujjal csak akkor akadtak be az indexkarba. amikor már elkezdte a kanyarodást. Ügy tudnék örülni, ha nemcsak azért jeleznének. mert úgy tanulták, hogy kell, hanem azért is, hogy én. a hátul jövő. tudjam, nemsokára lassítás, majd fékezés következik, aztán kanyarodás. Tudom. nehéz elviselni, hogy a másik kocsija jobb, újabb, ne adj Isten, nyugatibb, s ha az előzni kezd, akkor az előzött „nehogy má* megelőzzön” felkiáltással odalép maga is a gázra, meg hát úgyis csak nyolcvannal lehet menni, mit siet ez az örült. Kérem, hagyják, hogy mindenki maga döntse el, hogy szabálytalanul akar-e menni vagy sem. Az önbíráskodás árt az idegeknek, meg néha a kocsi bánja. S hogy ne csak rossz példát említsek. Komolyan mondom, kivirul körülöttem a világ, hogy ha az előttem haladó egy indexvillanással, vagy a kezével jelzi, menjek, előzzem meg, ha akarom. S ha én engedek el valakit, s az kezét felemelve megköszöni a gesztust, mindig eszembe jut: na. ez egy európai! (tapolcai) Yédi a szerződés is Ha a nyugdíjas dalguzik A szerkesztőséghez érkező levelek arra utalnak, hogy egyes munkaviszonyokat érintő kérdésekben eltérő a gyakorlat. A vitatott kérdésekre nem mindig kapnak megnyugtató választ. Gyakorlatlanság tapasztalható a helyi szakszervezetek tisztségviselőinél is. Elférő rendelkezés hiányában az általános szabályok az irányadók. A nyugdíjas dolgozókra ugyanazokat a rendelkezéseiket 'kell alkalmazni, mint a velük azonos feltételek ás körülmények között foglalkoztatott aktív dolgozókra, ugyanazok a járandóságok, juttatások illetik meg. A személyi jövedelemadó bevezetésével megszűnt a foglalkoztatás korlátozása. A munkaszerződés írásba foglalása nem mindig kötelező, de annak hiánya vagy hiányossága gyakran eredményez vitát. Nem mellőzhető az írásbeliség, ha 30 napot meghaladó határidőre, az általánostól1 eltérő munkaidőire alkalmazzák, és a dolgozó az írásba foglalást kéri. A nyugdíjas dolgozót általában határozott időre alkalmazzák. A határozott idő kikötése akkor indokolt, ha helyettesítésre, ideiglenes munkára, határozott és idénymunkára alkalmazzák. Nem indokolt a kikötés, ha az valamilyen juttatás, kedvezmény kizárására irányul. Gyakori a határozott időre kötött munkaszerződés ismételt hosszabbítása. Ilyen esetekben feltételezhető a joggal való visszaélés. Gyakori az a felfogás, hogy minden nyugdíjas másodállást, mellékfoglalkozást létesíthet. A nyugdíjasnak is van egy főállása még akkor is, ha részmunkaidőben foglalkoztatják. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkakört, a munkabért, és a munkavégzés helyét. Természetesen a felek más Vannak jó szomszédok, akik nem szívlelvén a másik kutyáját, méreggel teszik el azt láb alól. Kiváló, bevált trükköket dolgoztak már ki erre az évek hosszú során, s amikor a szerencsétlen állat kimúlik, senkinek sem jut eszébe, hogy komoly anyagi kárt okozott a másiknak Feledékeny hetvenkedő Mozgalmasan töltötte a délutánt tavaly augusztus 15- én a porcsalmai Tóth Miklós és Horváth Sándor. Először a helyi italboltba mentek, ahol sikerült „egy kissé” le- ittasodniuk. így természetesen rövid idő alatt összeszólalkoztak egy ivócimborájukkal. A veszekedésből verekedés lett, ketten támadtak egyre, és úgy földre tepertők, hogy az egyik bokája eltört. A verekedés hatására a kocsma forgalma pillanatok alatt nullára csökkent, ugyanis a vendégek az ijedségtől gyorsan szétfröccsentek. Mint akik jól végezték dolgukat, úgy indultak ezután hazafelé a hetvenkedők. Amikor N. Gyula lakása elé értek, az utcáról bekiabáltak neki, hogy jöjjön , ki és hozzon magával tízezer .forintot, mert ha nem, megölik. A házból persze senki nem dugta ki az orrát, így Tóth mérgében egy sörösüveggel célozta meg az egyik ablakot. A dobás nem talált, de annál inkább azok a rúgások, melyeket a ház előtt parkoló Daciára irányzott Tóth Miklós. Ügy látszik, nem elégedett meg a rúgások erősségével, ezért felkapott egy botot, és az autó sárvédőjét, lámpabúráját összetörte, valamint az elejét is behor- pasztotta. Vandálkodása közben észrevette, hogy a slusszkulcsot bennefelejtet- ték az autóban. Bár Horváth próbálta lecsillapítani, Tóth mégis beült a vezetőülésre és beindította a Daciát. Csak éppen azt felejtette el, hogy nem tud vezetni, s így képtelen volt elindulni. Mindenesetre sikerült elérnie, hogy a nagy hangoskodással a környéken lakókat alaposan megijesztette. A hőzöngő Tóth Miklós már garázdaság és könnyű testi sértés miatt korábban is állt bíróság előtt. Horváth- tól sem volt idegen a mátészalkai bíróság levegője, hisz ő meg annak idején súlyos testi sértés kísérlete miatt került a vádlottak padjára. Ez alkalommal Tóth Miklóst súlyos testi sértés, garázdaság, rongálás és jármű önkényes elvételének kísérlete miatt vonták felelősségre, s két év próbaidőre felfüggesztett egy évi börtönre ítélték. Horváth szintén két év próbaidőre felfüggesztett nyolc hónapi börtönbüntetést kapott. Az ítélet jogerős. .................. ft. A. azon túl, hogy megfosztotta kedvencétől. Egy törzskönyvezett kutya ugyanis nem kis pénz. Szerencsére tisztában van ezzel a biztosító is. Az Állami Biztosítónál arról érdeklődtünk, milyen feltételek mellett biztosíthatják kedvenceiket a tenyésztők, a kutyatartók. Megtudtuk: először is csak fajtiszta jószágra köthető biztosítás, ehhez be kell mutatni a törzskönyvét és szükség van orvosi igazolásra is. Beteg és öreg kutyára nem kötnek szerződést, a „felső korhatár” 8 év. A gazdának kell megmondania, milyen összegre kívánja biztosítani a kutyát, ez alapján vetik ki a díjat is. Ennek is van azonban felső határa — maximum 15 ezer forint, évi díja pedig — amit egy ösz- szegben kell kifizetni — 2700 forint. Vonatkozik betegségre, balesetre, mérgezésre és lopásra, — az előbbi háromnál csak akkor fizetnek, ha az állat élpusztult, utóbbinál pedig,‘ ha zárt helyről (házból vagy lakásból) lopták el, és bizonyítható a betörés. Ha viszont eléri a 15 éves kort a kutya, a biztosítást megszüntetik, ugyanis ez sajnos nem életbiztosítás. Ha pedig valaki sokallja a fenti díjat, jó, ha tudja, a lakásbiztosítás vonatkozik a ház körül tartott állatokra, még a korcs kutyákra is! (csk) kérdésekben is megállapodhatnak. A kikötött munkakörnek megfelelően kell besorolni az előírt bércsoportba, és a munkabérét meghatározni. A -törvényestől eltérő munkaidő íkikötósénél a bért ás arányosan .kell megvizsgálni. Meg keli határozni a munkakört, a munkabért és a munkavégzés helyét. Természetesen a felék más kérdésekben is megegyezhetnek. A .kikötött munkakörnek megfelelően kell besorolni az előírt bércsoportfba és a munkabérét megállapítani. A törvényestől eltérő munkaidő kikötésénél a bért is arányosan kell kialakítani. A személyi besorolási bért akkor is meg kell határozni, ha a bérezés teljesítmény alapján történik. A jelenleg hatályos jogszabály tiltja az egyoldalú munkaszerződés módosítását. Ez alól kivétel 'a fegyelmi büntetés vagy a bérrendszer- bértforma-váitozás. Közös megegyezés akkor sem mellőzhető, ha az áthelyezés kötelező, például egészségi ártalom miatt. Az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni, még akkor is, ha a munkaszerződést szóban kötötték. A megállapodásnak tartalmaznia kell, legalább; a régi és új munkakört, munkabért és az áthelyezés időpontját. Az áthelyezésről kiadott munkáltatói értesítés nem pótolja az előzetes megegyezést. Változó munkahelyre alkalmazott dolgozót sem lehet beleegyezése nélkül más munkakörbe helyezni. A munkaszerződésben kikötött változó munkakör kikötése semmis, mert ilyet a jogszabály nem tesz lehetővé. Az egyoLdalú munkaszerződés- módosítás ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni. A határozott idő elmulasztása jogvesztéssel jár, és úgy kell tekinteni, mint a dolgozó beleegyezését. A határozott időre és határozattan időre létesített munkaviszony között lényeges különbség, hogy az előbbi felmondás nélkül megszűnik azzal a nappal, amelyikben a felek megállapodtak. Ezt a munkaviszonyt nem kell felmondani-, nincs felmondási idő, és nem kell a dolgozót a munkavégzés alól felmenteni. Ebből következően a felmentési időre járó átlag- kereset nem terheli a munkáltatót. A határozatlan időre létesített munkaviszony felmondására vonatkozó szabályokat azzal a különbséggel kell alkalmazni, hogy a felmondást tiltó és korlátozó rendelkezéseket figyelmen kívül kell hagyni. A nyugdíjas állapot a felmondás hosz- szát nem változtatja meg. Felmondási idő hosszának megállapításánál minden munkaviszonyban (nyugdíjazás előttit is) töltött időt figyelembe kell venni. Azt a szabályt is alkalmazni kell, mely szerint „kilépett” munkakönyvi bejegyzésnél a munkaviszonyban töltött időt ■három évig figyelmen kívül kell hagyni. Ez az idő akkor is telik, ha a dolgozó időköziben nem létesített munkaviszonyt. Jogellenes a nyugdíjas dolgozó alkalmazásánál a 15 napos felmondási idő kikötése, illetve a nyugdíjazás előtti munkaviszony figyelmen kívül hagyása. Ha a dolgozó munkaviszonya nem azonnali hatállyal szűnik meg, az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkakönyvét és tartozékait, ki ■kell fizetni a munkabérét A munkakönyV késedelmes kiadása miatt keletkezett kárért a munkáltató felelősséggel tartozik. Nacr Mihály Hz ebnek lába kél... Balesethízlosítás—kutyáknak
