Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-05 / 80. szám
1990. április 5. Kelet-Magyarország 3 A környék egyetlen munkalehetőségét biztosító Ganz MN. nyírbéltekl gyér egy »égébe«* Illeg asszonyok készítik a közlekedési gépjárművek műszereit. Képünkön: a feszültségszabályozót hitelesítik. (B-zs.) Záhonyban is van egy bizottság Az „ideiglenesek” végleg kivonelnak A záhonyi vasutasoknak szinte nem jelent pluszmunkát a szovjet csapatok ütemes kivonulása. Az átrakómunkások nem vesznek részt a rakodásban. Ősszel várhatóan nem lesz jelentős fennakadás a mezőgazdasági áruk Szovjetunióba történő kiszállításában sem. Mindezekről részletesen is beszélgettünk Rigó Zoltánnal, a MÄV Vezérigazgatóságának főosztályvezetőjével. A beszélgetés időszerűségét az adta, bogy a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban sajtótájékoztatót tartottak a vezérigazgatóságon. A vámszabad terület csak eszköz lehet... A megannyi válságkezelést, reformot és megújulást ígérő gazdasági program palettáján feltűnt egy új szín. Érdekessége „csupán” az. hogy nem követel különleges jogosítványokat, hatalmas állami pénzeket; a munkára és hazánk egyes vidékeinek sajátosságaira apellál. Az úgynevezett UNIDO-tanulmányrói van szó, amely a Magyarországon kialakítandó különleges gazdasági övezetek kérdését vizsgálja. Ezeket a területeket sokan a vámszabad területekkel azonosítják. Dr. Mikósdi György, a Kereskedelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese adott bővebb felvilágosítást a témáról. — Záhony térségében hogyan teremtették meg a katonai szállítás személyi és tárgyi feltételeit? — A MÁV-nak mindenütt, így Záhony térségében is van szabad kapacitása. A szovjet csapatok kivonása így nem veszélyezteti az egyéb áruk fuvarozását. Az igaz. hogy valamenyi szerelvény Záhonynál hagyja el hazánkat, de nem volt szükség létszám- átcsoportosításFa. Az ütemesség ugyan nagy szervezettséget igényel, de erre felkészültek vasutasaink. A feladat: ötvenezer katonát, ugyanannyi polgári személyt, 27 ezer harci jármüvet és 560 ezer tonna hadianyagot kell elszállítani. — Naponta általában hat katonai szerelvény érkezik Záhonyba. Az átrakást a szovjet katonák végzik, saját eszközeikkel. A Záhonyig történő szállításhoz elegendő mozdonyt és vasúti kocsit tudunk biztosítani. Ám tévhit az. hogy a kivonulást pár hét, vagy hónap alatt le lehetne bonyolítani. A szomszédos Csap állomás befogadó és átbocsátó képessége ugyanis korlátozott, hiszen Csehszlovákiából is Csapon át vonulnak haza a szovjet katonák. — A személyi feltételeknél kell említenem, hogy Budapesten egy országos, Záhonyban egy helyi bizottság alakult a szállítási feladatok koordinálására. Az országos bizottságnak magam is tagja vagyok, de mostanában Záhonyban is többször jártam. A két bizottságban magyar és szovjet vasutasok, valamint katonák vesznek részt. A szovjetek havonta előre nyújtják be konkrét igényeiket, így fel tudunk készülni a feladatokra. — Ki fizeti z számlát? Kxp- nak-e célprémiumot a vasutasok? — A pénzügyi dolgok is rendezettek. A szovjet hadsereg mindig is korrekt partnere volt a MÁV-nak. Ugyanolyan kétoldalú fuvarszerződésről van szó. mint más esetekben. Minden egyes szállítás után jönnek be a fuvarlevelek, a szovjet fél átutalja a pénzt, így folyamatos a bevételünk. Ami a kérdés második felét illeti. Ennél a folyamatos szállításnál is megvan vasutasainknak az általános érdekeltségi rendszere. Nem titok, hogy a kivonulással a MÁV jelentős többletbevételre tesz szert. S a többletbevétel egyharma- dát bérként kifizetjük. Külön célprémium nincs kitűzve, a teljesítés utáni elismerésekről még nem tudok nyilatkozni. — Az őszi csúcs idején áz almaszállítást nem fogja-e késleltetni a kivonulás? • — Szerencsének mondható, hogy az almát és általában az élelmiszert fedett kocsikban szállítjuk, míg a kivonulás többnyire nyitott kocsikat igényel. Ami a vagonokat és a mozdonyokat illeti, minden bizonnyal nem lesz fennakadás. Az ősszel megnövekedett feladatok természetesen többletszervezést és nagyobb odafigyelést igényelnek a vasutasoktól. A többletfeladatokra időben és kellően felkészülünk országszerte, Záhony térségében különösen. — A tankok és egyéb nehéz rakományok miatt vajon nem rongálódik meg a Záhony és Budapest közötti pályaszakasz? S vajon a kivonulás után lesz-e pénz a felújításra? — Máskor is szállítunk nehéz rakományokat, a pálya és a vagonok terhelési határát most sem lépjük túl. A kivonulás miatt nem lesz fheg- rongálódott pályaszakasz, emiatt felújításra sem lesz szükség. Nincs tehát szó semmilyen pluszról, ám vasutasdolgozóink precíz munkája is szükséges a szovjet csapatok tervszerű és folyamatos kivonulásához. A pályázat kis- és közepes méretű vállalkozásnak tekint minden olyan egyéni és társas, jogi és nem jogi személyiségű vállalkozást, amelynél a munkaviszonyban állók száma kisvállalkozás esetében — éves átlagban — nem haladja meg a 60, közepes méretű vállalkozás esetében pedig a löO alkalmazottat. A bankok az alapítványtól — Mi az álláspontja a vámszabad területekkel kapcsolatban? — Röviden: túl sok van belőlük, és túl kicsik. Akkor jelentek meg tömegesen, amikor egy vállalkozáshoz külföldi gépet kellett volna importálni, de a cég nem tudott behozatali engedélyhez jutni. Ilyenkor, az új vállalkozás vámszabad területre települt, és a belföldi fél „ledolgozta” a gép árát. Ma harminc kereskedelmi és -kötülbelül ugyanennyi ipari vámszabad terület létezik az országban. Jellemző, hogy egy-egy cég több telephelyen is képviselteti magát. Én nem ebben látom gazdasági felemelkedésünk útját. Hiszen ez a megoldás mégis csak „technikai dolog”, csupán eszköz egy jól működő gazdaságban. Sokkal nagyobb lehetőséget látok a különleges gazdasági övezetek létrehozásában, fejlesztésében. Országtól „mentes" — Mit takar ez a fogalom? — A legtöbben egy zárt ..valaminek” képzelik. Olyan körülkerített területnek, ahol nem érvényesek az adott ország kereskedelmi, jogi. devizális rendelkezései. Mondhatnám úgy is, az országtól „mentes” területnek hiszik. pályázat útján nyerhetik el a hitelt. Mégpedig azok, amelyek vállalják, hogy a kedvezményes forrást — és az ehhez kapcsolódó saját banki forrást — a pályázat feltételei szerint kis- és közepes méretűnek minősülő vállalkozásokhoz helyezik ki. További kívánalom, hogy az alapítványtól kapott hitelforrással legalább azonos összegő saját hitelforrás álljon a pályázati felhívásban érintett vállalkozói kör rendelkezésére. Saját hitelforrásnak minősül az MNB által a magán- és kisvállalkozások élénkítésére rendelkezésre bocsátott refinanszírozási hitelkeret igénybevétele is. A bankok a hitelkihelyezés garanciájaként csak a fejlesztés keretében beszerzett, a vállalkozás vagyonát képező eszközöket terhelik jelzáloggal, illetve zálogjoggal. A vállalkozónak a vállalkozásban nem működő magánvagyonára jelzálogot, illetve zálogjogot nem kötnek ki. Nagyon fontos feltétel, hogy a hitelek lejárata maximum öt év. A vállalkozóknak nyújtott hitelnek mozgó kamatlába van, amely a mindenkori állami alapjuttatás refinanszírozási jegybanki hitel kamatlábának a változását követi. Hitelkérelemkor a vállalkozónak tudnia kell, hogy a fejlesztéshez szükséges forrás legalább 25 százalékát saját erejéből, saját eszközeiből kell előteremtenie. Mindez csak a zárt övezetekre igaz! Létezik egy másik változat is — a zárt után nem nehéz kitalálni —: a nyitott gazdasági övezetek. — Külföldön hol vannak ilyen zárt és nyílt „körzetek"? — Elsőként a ..tigrisországokat” kell megemlítenem. Közülük is Dél-Koreát. Itt zárt övezeteket hoztak létre. Kezdetben e telepek a 21. századot képviselték, míg a környezetük a 19. századot. Viszont minden új létesítmény az övezetek köré épült. kialakult egyfajta belső verseny, és — ahogy azt várták — kiegyenlítődtek a belföldi gazdasági erőviszonyok. Ugye, nem kell mondanom, hogy nem a 19. századi szinten. Ami mindebből következik: megszűnt ezeknek az övezeteknek a jelentősége, és fokozatosan el is haltak. A koreai példán már túlhaladt az idő. A tőke jelenleg nem a nyersanyag és a munkaerő olcsóságát keresi, inkább az új termékeket! Fejlesztési alap — Milyen lehetőségeket vázol fel a hazánkról készült UNIDO-tanulmány? — Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetét mi kértük fel a környezettanulmány elkészítésére. Ennek végső konklúziója : Magyarországon, földrajzi helyzete, gazdasági adottságai és a munkaerő képzettsége miatt, a nyitott fejlesztési övezeteket tartják célszerűnek. Olyanokat, amelyek nem szigetelődnek el sem az anyaországtól, sem a külföldtől. — Gondolom, a tanulmány kijelöl néhány helyet a fejlesztésre. — Igen. Négy nagy és két kisebb térség szerepel a tervben. A nagyok: Sopron. Nyíregyháza. Szeged és Pécs. A kisebbek: Kőszeg és Csurgó. Természetesen nemcsak a városokról van szó. hanem ezek vonzáskörzetéről is. A tanulmány legfontosabb eleme. hogy regionális fejlesztési alapokat kell létrehozni. Ezeknél három forrás jöhet szóba. A legfontosabb a helyi tőke mobilizálása; a második helyen a külföldi tőke bevonása álU és csak kiegészítő jelleggel számítunk az állami hozzájárulásra. Mindehhez vissza kellene szorítani a központi szabályozást. Két-három embert foglalkoztató regionális fejlesztési központok létesítésére van szükség, amelyek képesek az UNIDO segítségét fogadni. H#lyi önkormányzat — Miből állna ez a segítség? — Felmérnék a terület adottságait, tevékenységét, és profilt javasolnának. így Sopront egyfajta nemzetközi kereskedelmi. szolgáltatási és környezetkímélő iparágak jellemezhetnék. Nyíregyházához mezőgazdasági termékek feldolgozása és csomagolása is kapcsolódhatna. Szeged biotechnológiai kutatási-innovációs központként szerepel a tervben; ehhez jó alapot adhat a város tudományos kapacitása. Pécsnek, mint bányászati központnak, ma hasonló problémákkal kell megküzdenie, mint néhány éve a Ruhr-vidéknek. Onnan lehetne ötleteket szerezni. — Feltételes módot használt . . . — Egyelőre mindez csak terv. A megvalósuláshoz szükséges az olv régóta hangoztatott helyi önkormányzat. az. hogy a régiókban megtermelt nyereség ott is maradion. Az ügyintézés sem kötődhet kizárólag Budapesthez. és felülvizsgálatra szorul a jelenlegi adórendszer is. — Az UNIDO miért foglalkozik velünk? — Leginkább azért, mert felkértük rá. Nekik nincs pénzük, de összeszedik azokT tói a kormányoktól, amelyeknek a vállalatai érdeklődnek Magyarország iránt. Ez az UNIDO-n keresztül közvetett támogatás a külföldi vállalatoknak. 4 ki-kialvó utcai lámpa fényénél csak annyit láttam, hogy egy erős egyensúlyi zavarokkal küszködő férfi szakitáspróbát végez a lépcsőház bejárati ajtaján. Már éppen azon voltam, hogy elküldöm melegebb égtájra, amikor a kapualj sötétjét megszokva rádöbbentem, hogy ezzel még segítek is rajta. Önök is beláthatják ugyanis, hogy egy szál jé- gergatya, egy vékony inggel, és egy több lyukon szellőző zokni nem éppen a csípős tavaszi este öltözete. De a kilincsbe kapaszkodó férfin ezen és a koszon kívül mást nem lehetett találni. Hogy miért vagyok ebben olyan biztos, az később kiderül. A félhomályból egyszer- csak kilépett a néhány sarokkal arréb lakó Sanyika Óriási szivéhez a jó Isten csak zavart elmét adott, úgyhogy, aki nem isméri, részegnek gondolhatná, ahogy botladozó nyelvvel meséibe fog. — I-i-itt talál-tam a fü-ű-ű-ben! A vendé-églőbe vi-i-ittem. O-ott mondtá-á- ák, hogy ho-o-ozzam ide. — De rendesek — gondoltam. — Bár mit lehet vele kezdeni? M|g|gy A jégergatyás közben bejelentette, hogy ő megfagy, s édesdeden elfeküdt az út közepén, enyhe morgást hallatva. Mielőtt a zavart elméjéhez súlyosbító körülményként kapcsolódó merev részegség mellett másfajta merevség is úrrá lett volna rajta, bementem a vendéglőbe, s felhívtam az „örszobát". Megnyugtattak, hogy Sas 11 már repül is. Vártuk. Lassan én is fázni kezdtem. Pedig rajtam nem csak jégergatya volt. Néhány fogvacogással kísérve közben azt hallgattam, hogy police kommen, áj em amerikai, Érpatak világváros. Meggyőződtem róla, hogy a gatyán kívül nincs rajta semmi, mert a figyelmembe ajánlott néhány sebhelyet az alfelén. Sas II sehol. Az utca egy távoli pontján aztán észrevettem őket. Éppen egy szabálytalankodó motorost büntettek meg. Csak úgy reptében. A jégergatyás egyre izga- tottabb lett, én pedig félteni kezdtem emiatt az új ház vakolatát. A rendőrök meg a testi épségüket. A gumibot a kézben, ahogy a szolgálati szabályzat előírja. De rájöttek, hogy felesleges. A jégergatyás, mint a villám, úgy ült be a jó meleg^ rendőrautóba. A lépcsőkön felfelé ballagva arra gondoltam, hogy még nem láttam olyan embert, aki ilyen átszellemült mosollyal az arcán ült volna a meseautó hátsó ülésén ... (tapolcai) Jelenleg lekvárféléket készítenek a Nyírlugosi Cserkon- zerv Zöldség-Gyümölcs Tartósító Kft. üzemében. Az időjárástól függően májas végétől kezdődik a pudinkegres gyártása angol exportra. (B-zs.) N. L. Hogyan kell pályázni ? Vállalkozásfejlesztési Alapítvány