Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-26 / 97. szám

2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1990. április 26. Hol táncolt Petrasovits? Maszek vendég varas Körkép a főiskolákról Egyetemi város ? Nyíregyháza nem dicsekedhet ugyan egyetemekkel — sőt, az ötvenes évek végéig más felsőfokú intézmény sem volt itt —, fő­iskolákban azonban nem szűkölködünk. Ve­gye csak számba őket az olvasó, s talán ma­ga is meglepődik, hogy hat ilyen intézmény - nyel is büszkélkedhetünk! A legtöbben a ta­nárképzőt és a mezőgazdasági főiskolát is­merik. De második éve működik már a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozata, van Görög Katolikus Hittudomá­nyi' Főiskolánk, itt található az Államigaz­gatási Főiskola regionális konzultációs köz­pontja, s hogy a legfrissebb hajtásról se fe­ledkezzünk el: szeptemberben megnyitja ka­puit Nyíregyházán az egészségügyi főis­kola is. A legnagyobb, egyben legrégibb felsőok­tatási intézményünk a tanárképző főiskola. Korábban csak középfokú pedagógusképzés volt Nyíregyházán (gondoljunk csak a hí­res-neves Kálvineumra!), majd 1959-ben létrehozták a Felsőfokú Tanítóképző Inté­zetet, ahol már hároméves tanulmányokat folytattak a leendő tanítók, akikre igen-igen nagy szükség volt akkor a megyében. Ta­nárokra szintúgy, ezért 1962-ben — a pécsi, a szegedi és az egri mellett, negyedikként — megalakult a Pedagógiai Főiskola is, ami hamarosan tanárképző lett, majd 1970-ben egyesült a tanítóképzővel. így született meg a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, amely fennállása óta pedagógusok ezreit bocsátotta ki. Mégis, a kétségkívül óriási javulás elle­nére sem szűnt meg teljesen a pedagógus­hiány, s a képesítés nélkül tanító fiatalok serege láttán gyakran elhangzik a türel­metlen kérdés: miért nem vesznek fel több jelentkezőt a főiskolára? Nos, például azért, mert az intézmény befogadóképessége nem határtalan, s bizony már így is feszegetik ezeket a határokat. És vajon van-e értelme felvenni azt a jelentkezőt, akinek az em­berfők művelése lenne feladata, de történe­tesen egyetlen mai magyar írót sem tud megnevezni, mint arra példa akad? Tudni­illik— s ez a lényeg — amíg a pedagógus- pálya presztízse olyan, amilyen, amíg azok a fiatalok is máshol keresik a boldogulás útját, akiket pedig az Isten is pedagógusnak teremtett — addig hiú ábránd a pedagógus­hiány megszüntetését remélni. Mindazonáltal mutatkozik esély a helyzet javulására: tavaly is háromszoros volt, s az idén is ekkora a túljelentkezés a tanárkép­zőn. Sőt, némely szakokon még magasabb: a tanító szak nappali tagozatára például öt­ször annyian, a magyarral párosított szakok­ra is négyszer-ötször annyian pályáztak, mint ahány hely van, a földrajz—testneve­lés szakon pedig egyenesen hétszeres (!) a túljelentkezés. Főiskolaként a tanárképzővel egyidős a mezőgazdasági, amelynek elődje az 1963- ban megalapított felsőfokú mezőgazdasági technikum volt. Tehát ebből „nőtt ki” a me­zőgazdasági főiskola, amely 1970-től műkö­dik. Fennállásának két évtizede alatt több változáson is átesett az intézmény. Az egyik a kertészképzés itteni megszüntetése volt, amit sokan a mai napig is fájlalnak. Kedvezőnek tekinthető viszont az a fordu­lat, amelynek eredményeképpen 1975-től itt képezik a pilótákat a hazai polgári repülés számára is. A következő, szintén nem Jtis horderejű változás tavaly következett be az intézmény életében: szeptembertől a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem karaként működik a nyíregyházi mezőgazdasági főis­kola, ahol egyébként csaknem háromezrén szereztek már diplomát. Ebben a tanévben 72 gépész és 14 repülő­gépvezető — köztük, a főiskola történetében először: egy leáfty — kezdte meg tanulmá­nyait a két szákon. A túljelentkezés általá­ban kétszeres, az idén, vagyis a következő tanévre azonban háromszoros volt. Ez nyil­ván annak is köszönhető, hogy módosítot­ták — könnyítették — a bejutást. Ez távol­ról sem a mérce alacsonyabbra helyezését jelenti, hanem azt, hogy ha valaki a köve­telményeknek megfelelő bizonyítványt tud felmutatni, és az érettségin elért teljesítmé­nye is megüti a megkívánt szintet — ak­kor felvételi nélkül is főiskolai polgárnak érezheti magát. A legtöbben most is a re­pülő-üzemmérnöki szakra szeretnének be­jutni: éppen tízszer annyiant jelentkeztek, mint ahány hely van — de hát az orvosi­egészségügyi alkalmassági vizsgálat rostá­ján bizony eleve sokan kihullanak. Említést érdemel az is, hogy egyéb kép­zési formáknak is otthona a főiskola: tan­folyamaiknak, alsó-, közép- és felsőfokú to­vábbképző kurzusaiknak se szeri, se szá­ma, és posztgraduális képzés is van itt a mezőgazdasági szakemberek számára. Most Sóstói út 2: az egykori jegyzőtanfolyam, ké­sőbbi pártiskola, ma már egyetemi rangú egészségügyi tanintézmény, ahol ősztől vé­dőnőket és szociális munkásokat képeznek. februárban kétéves levelező tagozaton, négy ágon indítottak szaküzemmérnöki képzést: leendő áruforgalmi, üzemgazdasági, erdé­szeti gépész és mezőgazdasági számítástech­nikai szaküzemmérnökök tanulnak itt. Már másodéves, 1991 tavaszán államvizs­gázik az a mintegy 200 hallgató, aki a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola nyíregyházi ki­helyezett tagozatán szerzi meg másoddiplo­máját. Ebből is látható, hogy az itt tanuló szakembereknek már megvan a műszaki, gazdasági vagy agrárvégzettségük, ám úgy érzik, nagy hasznát vehetik még a pénzügyi, számviteli ismereteknek is. A tagozat ott­hona a megyei tanács sóstói Oktatási és To­vábbképzési Intézete, amely maga is jó együttműködésre törekszik a főiskolával — erre annál inkább megvan a lehetőség, mert az intézet nagyon jó számítógépparkkal büszkélkedhet, azonkívül ott is számos kép­zési forma van, tehát az „áttanitás”, illetve az „áthallgatás” sem lehetetlen. A számviteli főiskola itteni tagozatán a szaküzemgazdász-képzés ősszel új szakokkal is bővül: a számviteli szak ipari, az ellenőr­zési szak gazdálkodási és az informatikai szak rendszerszervezői ágazatával. Négy­éves levelező tagozaton is szerveznének üzemgazdászképzést, hiszen ilyen szakembe­rekre nagy szükség lenne mind a mi me­gyénknek, mind pedig a szintén a főiskola kihelyezett tagozatához tartozó Hajdú és Szolnok megyének; ez attól függ, hogy lesz-e elegendő jelentkező. Ha a felvételi vizsgán legalább harmincán megállnák a helyüket, akkor már az ősszel indulhatna az új képzési forma — ha nem, akkor ké­sőbb is bármikor készek rá. S ha már szóba került az Államigazgatási Főiskola: a megyei tanács említett tovább­képzési intézetében működik ez is, még­hozzá kilenc megye konzultációs központ­jaként, és jelenleg csaknem 200 hallgatóval. A főiskola nappali vagy levelező tagozatára jelentkezőknek előkészítő tanfolyamot is szervez az intézet, most például negyvenen járnak ilyen tanfolyamra. Végül, ám korántsem utolsósorban essék szó Nyíregyháza, egyben természetesen a megye legújabb felsőoktatási intézményéről: a következő tanévben, tehát most ősszel in­duló egészségügyi főiskoláról, amely a Deb­receni Orvostudományi Egyetem védőszár­nyai alatt, vagyis annak karaként kapott helyet az egykori MSZMP Oktatási Igazga­tóság Sóstói úti épületében, mint azt egyéb­ként már a bejáratnál elhelyezett tábla is tudatja. Az egészségügyi főiskola elsősorban a me­gye két egészségügyi szakközépiskolájára, a nyíregyházi és a mátészalkai intézmény to­vább tanulni szándékozó fiataljaira számít. Két szakjuk lesz: védőnőket és szociális munkásokat fognak képezni. Az előbbihez nem szükséges magyarázat, hiszen me­gyénkben is nagy hagyományai vannak en­nek a hivatásnak, s védőnőkre a jövőben is nagy számban lesz szükség. A szociális munkásokat viszont nálunk nemigen isme­rik; annál nagyobb múltja és tekintélye van például az angolszász országokban, ahol év­tizedek óta diplomások foglalkoznak a rá­szorulók — az egyes emberek, a családok, kisebb vagy nagyobb közösségek — gond­jaival, hogy a különféle természetű válsá­gok, konfliktusok közepette is talpon tud­janak maradni. Mindenesetre az érdeklő­dést idehaza is sikerült felkelteni a Nyuga­ton „social worker” néven ismert hivatás iránt, mert — fittyet hányva minden vára­kozásnak — nem a védőnői szakon, hanem a szociális munkásokat képző szakon volt többszörös (egészen pontosan: háromszoros) a túljelentkezés. Végül is: minden remény — s ami fon­tosabb adottság is — megvan arra, hogy Nyíregyháza egyetemi város legyen. Gönczi Mária A kamionsofőrnek kilóg a lába az abla­kon, ahogy az ülésen, vagy a hevenyészett fekvőhelyen vízszintes helyzetbe kerül. A messziről jött, kispénzű lengyel turista az út menti parkolóban, az ülésen kuporogva szundít néhány órát, úgy megy tovább. Ugye ismerős a kép? Megnyíltak a hatá­rok, felélénkült a turistaforgalom. A vám­szabad terület bevezetése újabb mozgást eredményezhet. Jönnek-mennek a vendégek és érthető módon szeretnének kulturált kö­rülmények közt pihenni. Nyíregyháza három szállodájának befogadóképessége véges, vagy inkább szűkös. Terjed hát.a fizető­vendéglátó-helyek száma. A vállalkozó ked­vű, kockázatot is vállaló maszekok egyre in­kább bekapcsolódnak az idegenforgalom, a turistaforgalom lebonyolításába. De hogyan és miként? Elöljáróban leszö­gezhetjük: a maszek szálláshelyek hiányt pótolnak, szükségleteket elégítenek ki. A maszek szállók tevékenységének színvonala vonzóbbá teheti városunkat. A városi tanács illetékeseitől néhány alap­vető információt tudtunk meg. Az informá­ciók közreadása főleg azoknak segíthet, akik a jövőben akarnak bekapcsolódni a vállal­kozásba, vagyis később akarják lakásuk, vagy hétvégi házuk nélkülözhető részét hasznosítani. Alapvető tudnivaló, hogy a panziók osztályba sorolását a megyei taná­cson intézik. A panzió üzemeltetése maga­sabb színvonalú, összetettebb ellátást igé­nyel! A fizetővendéglátó-helyek működésé­nek is megvannak a feltételei. Ha valaki fi­zetővendéglátó-helyet akar nyitni, akkor a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osz­tályán kitölt egy adatlapot, ráragaszt egy száz forintos okmánybélyeget. Az illető itt kap egy vendégkönyvet, amelyet nyitás után köteles vezetni — csakúgy, mint a szál­lodákban vezetik. Előírás, hogy csak külön bejáratú szobákat, vagy helyiségeket lehet kiadni. A helyiség hat négyzetméternél ki­sebb nem lehet. Érthető, hogy a tisztálko­dás lehetőségét és a fűtést biztosítani kell. Reggeliről, vagy más étkezésről nem fontos gondoskodni. Természetes, hogy egyebek közt bizonyos higiéniai előírásoknak is ele­get kell tenni. A városi tanács illetékesei az előírások megtartását időnként ellenőriz­hetik. Az árak külön fejezetet érdemelnek. Sza­bad árakról van szó, de a határ nem a csil­lagos ég. Itt is érvényesülnek a piaci viszo­nyok, vagyis a kereslet és a kínálat szabá­lyoz. Általános és szembetűnő tapasztalat, hogy a szóban forgó szálláshelyek olcsók, kispénzű emberek részére is elérhetők. Ami a piaci viszonyokat, vagy a kínála­tot illeti: tavaly viszonylag sokan kértek működési engedélyt, idén már alig. Telí­tettnek tűnik a piac. A városi tanács ille­tékeseinek statisztája szerint az elmúlt év vége felé ötszáz fizetővendéglátó-hely volt Nyíregyházán. Ez 1700 személy elhelyezé­sét biztosíthatta. (Vajon hány szállodát kel­lene építeni a városban, hogy 1700 embert elhelyezhessenek ?) Mind az ötszáz fizetővendéglátó-hely be­mutatására nem vállalkozhatunk, írásunk­nak nem is az a célja, hogy valamennyi he­lyet megismertessük. A sóstóhegyi Tücsök falatozó bemutatása azonban mindenképp indokolt. Ez a hely a közelmúltban a válasz­tási harc egyik színtere volt. (Cikkünk szem­pontjából mellékes, hogy e harc miként vég­ződött.) A Tücsökben háromszor is táncolt Petrasovits Anna, a Magyardrszági Szociál­demokrata Párt vezetője. A szoedemek mind a háromszor ingyen diszkót szerveztek itt az érdeklődőknek. A Tücsökhöz ugyanis jó­kora diszkóterem tartozik. Van itt gépzene, sőt élő zene is. Hétvégeken híres előadómű­vészek szórakoztatják az érdeklődőket. A diszkóterem előtt kényelmes presszó fogad­ja a vendégeket, ezt második osztályba so­rolták be. Külön figyelmef"érdemel, hogy a leülni nem szándékozó vendégek „elvitelre” negyedik osztályú áron kapják a fagylaltot és az italt. A Tücsök emeletén található az öt szoba, 13 ággyal, összetett szolgáltatást nyújt tehát ez a hely, mindezek ellenére a Tücsöknek fizetővendéglátó-hely a hivatásos neve. Mi tagadás: Sóstóhegynek ez a része nincs éppen a turistaforgalom centrumában. Mégis vendég volt itt egyebek közt egy tö­rök gyáros, aki magával hozta vonzó külsejű barátnőjét is. Pár napja egy NSZK-ból ér­kezett üzletember pihente ki itt napi fára­dalmait. Rendszeresen ide járnak aludni megyénkben dolgozó jugoszláv szakembe­rek. Nyílt titok, hogy a vendégek „felhaj­tásában” a taxisok is segítenek. CB-rádió van a Tücsökben (ki tudja, mikor lesz te­lefon), ez jelenti a kapcsolatot a külvi­lággal. A Tücsök gazdája, a vállalkozó kedvű fia­talember egy másik, ígéretes vállalkozás kulcsembere lett. A Szabolcs Volán sóstói vállalati üdülőjének hasznosításában tüstén­kedik e napokban. Az ideális helyen lévő vállalati üdülő veszteséges volt. Érthető, hi­szen a közlekedési dolgozók olcsó pihenést akartak kapni itt. Nos, a vállalati üdülőnek április 21-től Sóstó Hotel Kft. a neve. Kor­látolt felelősségű társaságot alakított a Sza­bolcs Volán, a Tücsök gazdája és még három magánszemély. A kft. bérli az egykori üdü­lőt. A szerződés értelmében a kft.-nek kell gondoskodni az állagmegóvásról, a karban­tartásról. Ezt azért is kell hangsúlyozni, mert felújított, modernizált épületről van szó. Amelyhez egy kis méretű termál me­dence is tartozik! (Ugyanaz a termálvíz van a medencében, mint a sóstói strandon.) A Sóstó Hotel Kft. egyik büszkesége lehet majd városunk idegenforgalmának. Szakem­berek szerint is a helyiség és környezete megfelel a másodosztályú elvárásoknak, de csak harmadik osztályú árakat kell fizetni. Ez a hely a magasabb igényeket is kielégíti. Nem véletlen, hogy április végén német és olasz vendégek laknak majd az általuk le­foglalt szobákban. Ebben a hotelban teljes az ellátás, nem csak aludni lehet. Jó dolog, külön figyelmet érdemel, hogy a külföldi, pénzes vendégek nem szorítot­ták ki teljesen az egykori üdülőből a köz­lekedési dolgozókat. A kft. megalakulásakor kötött . szerződés értelmében nyaranta jú­niustól augusztus végéig meghatározott szá­mú Volán-dolgozó is pihenhet itt családtag­jaival együtt. A magántőke befektetésének, a merésznek tűnő kezdeményezésnek tehát többes hasz­na van. Vagy legalábbis többesnek ígérke­zik a haszon. (A város közös’ és általános haszna sem mellékes.) Mintegy kontraszként megnéztük a Rózsa utcán a Szundi névre keresztelt fizetőven­déglátó-helyet. A csendes, gépkocsiforgalom­tól is elzárt utcában jót szundíthat a ven­dég a kétágyas szobákban. Igaz, más szol­gáltatást alig kap. Az olcsó árban csak a kö­zös fürdőszoba van benne, plusz még étel­melegítésre, valamint tea- és kávéfőzésre van lehetőség. Ezt a helyet főleg kispénzű lengyel turisták veszik igénybe. Színes, változatos a paletta. A Nyírtou- rist közreműködésével is nyitottak fizető vendéglátóhelyeket. Az utazási irodának je­lenleg 25 házigazdával, illetve háztulajdo­nossal van kapcsolata. Az iroda ily módon 50—60 szálláshellyel rendelkezik. Érdekes, hogy nem csak turistákat irányítanak erre a bő félszáz helyre. A Taurus Gumiipari Vál­lalat — néha más nagyvállalat is — néhány szakemberének az utazási irodán keresztül bérel huzamosabb ideig szálláshelyet. Említettük, hogy az elvárások megtartá­sát néha ellenőrzik. A téma azonban igen összetett. Fontos például bizonyos házirend előírása és megtartatása. Annál is inkább, mivel a legtöbb fizetőhely sűrűn-lakott ut­cában vari. Megkövetelendő, hogy a vendég magatartásával esetleg ne botránkoztassa meg a szomszédokat. Követelmény minde­nek felett a kulturált kiszolgálás, hiszen a szóban forgó helyek öregbíthetik városunk hírnevét. Nábrádi Lajos A Volán-üdülő is megváltozik. Üj tulajdonosainak neve: Sóstó Hotel Kft. és főleg nyu­gatiakat fogad. A presszó képe jelenleg... ^

Next

/
Thumbnails
Contents