Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1990. április 26. Hol táncolt Petrasovits? Maszek vendég varas Körkép a főiskolákról Egyetemi város ? Nyíregyháza nem dicsekedhet ugyan egyetemekkel — sőt, az ötvenes évek végéig más felsőfokú intézmény sem volt itt —, főiskolákban azonban nem szűkölködünk. Vegye csak számba őket az olvasó, s talán maga is meglepődik, hogy hat ilyen intézmény - nyel is büszkélkedhetünk! A legtöbben a tanárképzőt és a mezőgazdasági főiskolát ismerik. De második éve működik már a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozata, van Görög Katolikus Hittudományi' Főiskolánk, itt található az Államigazgatási Főiskola regionális konzultációs központja, s hogy a legfrissebb hajtásról se feledkezzünk el: szeptemberben megnyitja kapuit Nyíregyházán az egészségügyi főiskola is. A legnagyobb, egyben legrégibb felsőoktatási intézményünk a tanárképző főiskola. Korábban csak középfokú pedagógusképzés volt Nyíregyházán (gondoljunk csak a híres-neves Kálvineumra!), majd 1959-ben létrehozták a Felsőfokú Tanítóképző Intézetet, ahol már hároméves tanulmányokat folytattak a leendő tanítók, akikre igen-igen nagy szükség volt akkor a megyében. Tanárokra szintúgy, ezért 1962-ben — a pécsi, a szegedi és az egri mellett, negyedikként — megalakult a Pedagógiai Főiskola is, ami hamarosan tanárképző lett, majd 1970-ben egyesült a tanítóképzővel. így született meg a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, amely fennállása óta pedagógusok ezreit bocsátotta ki. Mégis, a kétségkívül óriási javulás ellenére sem szűnt meg teljesen a pedagógushiány, s a képesítés nélkül tanító fiatalok serege láttán gyakran elhangzik a türelmetlen kérdés: miért nem vesznek fel több jelentkezőt a főiskolára? Nos, például azért, mert az intézmény befogadóképessége nem határtalan, s bizony már így is feszegetik ezeket a határokat. És vajon van-e értelme felvenni azt a jelentkezőt, akinek az emberfők művelése lenne feladata, de történetesen egyetlen mai magyar írót sem tud megnevezni, mint arra példa akad? Tudniillik— s ez a lényeg — amíg a pedagógus- pálya presztízse olyan, amilyen, amíg azok a fiatalok is máshol keresik a boldogulás útját, akiket pedig az Isten is pedagógusnak teremtett — addig hiú ábránd a pedagógushiány megszüntetését remélni. Mindazonáltal mutatkozik esély a helyzet javulására: tavaly is háromszoros volt, s az idén is ekkora a túljelentkezés a tanárképzőn. Sőt, némely szakokon még magasabb: a tanító szak nappali tagozatára például ötször annyian, a magyarral párosított szakokra is négyszer-ötször annyian pályáztak, mint ahány hely van, a földrajz—testnevelés szakon pedig egyenesen hétszeres (!) a túljelentkezés. Főiskolaként a tanárképzővel egyidős a mezőgazdasági, amelynek elődje az 1963- ban megalapított felsőfokú mezőgazdasági technikum volt. Tehát ebből „nőtt ki” a mezőgazdasági főiskola, amely 1970-től működik. Fennállásának két évtizede alatt több változáson is átesett az intézmény. Az egyik a kertészképzés itteni megszüntetése volt, amit sokan a mai napig is fájlalnak. Kedvezőnek tekinthető viszont az a fordulat, amelynek eredményeképpen 1975-től itt képezik a pilótákat a hazai polgári repülés számára is. A következő, szintén nem Jtis horderejű változás tavaly következett be az intézmény életében: szeptembertől a Gödöllői Agrártudományi Egyetem karaként működik a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola, ahol egyébként csaknem háromezrén szereztek már diplomát. Ebben a tanévben 72 gépész és 14 repülőgépvezető — köztük, a főiskola történetében először: egy leáfty — kezdte meg tanulmányait a két szákon. A túljelentkezés általában kétszeres, az idén, vagyis a következő tanévre azonban háromszoros volt. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy módosították — könnyítették — a bejutást. Ez távolról sem a mérce alacsonyabbra helyezését jelenti, hanem azt, hogy ha valaki a követelményeknek megfelelő bizonyítványt tud felmutatni, és az érettségin elért teljesítménye is megüti a megkívánt szintet — akkor felvételi nélkül is főiskolai polgárnak érezheti magát. A legtöbben most is a repülő-üzemmérnöki szakra szeretnének bejutni: éppen tízszer annyiant jelentkeztek, mint ahány hely van — de hát az orvosiegészségügyi alkalmassági vizsgálat rostáján bizony eleve sokan kihullanak. Említést érdemel az is, hogy egyéb képzési formáknak is otthona a főiskola: tanfolyamaiknak, alsó-, közép- és felsőfokú továbbképző kurzusaiknak se szeri, se száma, és posztgraduális képzés is van itt a mezőgazdasági szakemberek számára. Most Sóstói út 2: az egykori jegyzőtanfolyam, későbbi pártiskola, ma már egyetemi rangú egészségügyi tanintézmény, ahol ősztől védőnőket és szociális munkásokat képeznek. februárban kétéves levelező tagozaton, négy ágon indítottak szaküzemmérnöki képzést: leendő áruforgalmi, üzemgazdasági, erdészeti gépész és mezőgazdasági számítástechnikai szaküzemmérnökök tanulnak itt. Már másodéves, 1991 tavaszán államvizsgázik az a mintegy 200 hallgató, aki a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nyíregyházi kihelyezett tagozatán szerzi meg másoddiplomáját. Ebből is látható, hogy az itt tanuló szakembereknek már megvan a műszaki, gazdasági vagy agrárvégzettségük, ám úgy érzik, nagy hasznát vehetik még a pénzügyi, számviteli ismereteknek is. A tagozat otthona a megyei tanács sóstói Oktatási és Továbbképzési Intézete, amely maga is jó együttműködésre törekszik a főiskolával — erre annál inkább megvan a lehetőség, mert az intézet nagyon jó számítógépparkkal büszkélkedhet, azonkívül ott is számos képzési forma van, tehát az „áttanitás”, illetve az „áthallgatás” sem lehetetlen. A számviteli főiskola itteni tagozatán a szaküzemgazdász-képzés ősszel új szakokkal is bővül: a számviteli szak ipari, az ellenőrzési szak gazdálkodási és az informatikai szak rendszerszervezői ágazatával. Négyéves levelező tagozaton is szerveznének üzemgazdászképzést, hiszen ilyen szakemberekre nagy szükség lenne mind a mi megyénknek, mind pedig a szintén a főiskola kihelyezett tagozatához tartozó Hajdú és Szolnok megyének; ez attól függ, hogy lesz-e elegendő jelentkező. Ha a felvételi vizsgán legalább harmincán megállnák a helyüket, akkor már az ősszel indulhatna az új képzési forma — ha nem, akkor később is bármikor készek rá. S ha már szóba került az Államigazgatási Főiskola: a megyei tanács említett továbbképzési intézetében működik ez is, méghozzá kilenc megye konzultációs központjaként, és jelenleg csaknem 200 hallgatóval. A főiskola nappali vagy levelező tagozatára jelentkezőknek előkészítő tanfolyamot is szervez az intézet, most például negyvenen járnak ilyen tanfolyamra. Végül, ám korántsem utolsósorban essék szó Nyíregyháza, egyben természetesen a megye legújabb felsőoktatási intézményéről: a következő tanévben, tehát most ősszel induló egészségügyi főiskoláról, amely a Debreceni Orvostudományi Egyetem védőszárnyai alatt, vagyis annak karaként kapott helyet az egykori MSZMP Oktatási Igazgatóság Sóstói úti épületében, mint azt egyébként már a bejáratnál elhelyezett tábla is tudatja. Az egészségügyi főiskola elsősorban a megye két egészségügyi szakközépiskolájára, a nyíregyházi és a mátészalkai intézmény tovább tanulni szándékozó fiataljaira számít. Két szakjuk lesz: védőnőket és szociális munkásokat fognak képezni. Az előbbihez nem szükséges magyarázat, hiszen megyénkben is nagy hagyományai vannak ennek a hivatásnak, s védőnőkre a jövőben is nagy számban lesz szükség. A szociális munkásokat viszont nálunk nemigen ismerik; annál nagyobb múltja és tekintélye van például az angolszász országokban, ahol évtizedek óta diplomások foglalkoznak a rászorulók — az egyes emberek, a családok, kisebb vagy nagyobb közösségek — gondjaival, hogy a különféle természetű válságok, konfliktusok közepette is talpon tudjanak maradni. Mindenesetre az érdeklődést idehaza is sikerült felkelteni a Nyugaton „social worker” néven ismert hivatás iránt, mert — fittyet hányva minden várakozásnak — nem a védőnői szakon, hanem a szociális munkásokat képző szakon volt többszörös (egészen pontosan: háromszoros) a túljelentkezés. Végül is: minden remény — s ami fontosabb adottság is — megvan arra, hogy Nyíregyháza egyetemi város legyen. Gönczi Mária A kamionsofőrnek kilóg a lába az ablakon, ahogy az ülésen, vagy a hevenyészett fekvőhelyen vízszintes helyzetbe kerül. A messziről jött, kispénzű lengyel turista az út menti parkolóban, az ülésen kuporogva szundít néhány órát, úgy megy tovább. Ugye ismerős a kép? Megnyíltak a határok, felélénkült a turistaforgalom. A vámszabad terület bevezetése újabb mozgást eredményezhet. Jönnek-mennek a vendégek és érthető módon szeretnének kulturált körülmények közt pihenni. Nyíregyháza három szállodájának befogadóképessége véges, vagy inkább szűkös. Terjed hát.a fizetővendéglátó-helyek száma. A vállalkozó kedvű, kockázatot is vállaló maszekok egyre inkább bekapcsolódnak az idegenforgalom, a turistaforgalom lebonyolításába. De hogyan és miként? Elöljáróban leszögezhetjük: a maszek szálláshelyek hiányt pótolnak, szükségleteket elégítenek ki. A maszek szállók tevékenységének színvonala vonzóbbá teheti városunkat. A városi tanács illetékeseitől néhány alapvető információt tudtunk meg. Az információk közreadása főleg azoknak segíthet, akik a jövőben akarnak bekapcsolódni a vállalkozásba, vagyis később akarják lakásuk, vagy hétvégi házuk nélkülözhető részét hasznosítani. Alapvető tudnivaló, hogy a panziók osztályba sorolását a megyei tanácson intézik. A panzió üzemeltetése magasabb színvonalú, összetettebb ellátást igényel! A fizetővendéglátó-helyek működésének is megvannak a feltételei. Ha valaki fizetővendéglátó-helyet akar nyitni, akkor a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályán kitölt egy adatlapot, ráragaszt egy száz forintos okmánybélyeget. Az illető itt kap egy vendégkönyvet, amelyet nyitás után köteles vezetni — csakúgy, mint a szállodákban vezetik. Előírás, hogy csak külön bejáratú szobákat, vagy helyiségeket lehet kiadni. A helyiség hat négyzetméternél kisebb nem lehet. Érthető, hogy a tisztálkodás lehetőségét és a fűtést biztosítani kell. Reggeliről, vagy más étkezésről nem fontos gondoskodni. Természetes, hogy egyebek közt bizonyos higiéniai előírásoknak is eleget kell tenni. A városi tanács illetékesei az előírások megtartását időnként ellenőrizhetik. Az árak külön fejezetet érdemelnek. Szabad árakról van szó, de a határ nem a csillagos ég. Itt is érvényesülnek a piaci viszonyok, vagyis a kereslet és a kínálat szabályoz. Általános és szembetűnő tapasztalat, hogy a szóban forgó szálláshelyek olcsók, kispénzű emberek részére is elérhetők. Ami a piaci viszonyokat, vagy a kínálatot illeti: tavaly viszonylag sokan kértek működési engedélyt, idén már alig. Telítettnek tűnik a piac. A városi tanács illetékeseinek statisztája szerint az elmúlt év vége felé ötszáz fizetővendéglátó-hely volt Nyíregyházán. Ez 1700 személy elhelyezését biztosíthatta. (Vajon hány szállodát kellene építeni a városban, hogy 1700 embert elhelyezhessenek ?) Mind az ötszáz fizetővendéglátó-hely bemutatására nem vállalkozhatunk, írásunknak nem is az a célja, hogy valamennyi helyet megismertessük. A sóstóhegyi Tücsök falatozó bemutatása azonban mindenképp indokolt. Ez a hely a közelmúltban a választási harc egyik színtere volt. (Cikkünk szempontjából mellékes, hogy e harc miként végződött.) A Tücsökben háromszor is táncolt Petrasovits Anna, a Magyardrszági Szociáldemokrata Párt vezetője. A szoedemek mind a háromszor ingyen diszkót szerveztek itt az érdeklődőknek. A Tücsökhöz ugyanis jókora diszkóterem tartozik. Van itt gépzene, sőt élő zene is. Hétvégeken híres előadóművészek szórakoztatják az érdeklődőket. A diszkóterem előtt kényelmes presszó fogadja a vendégeket, ezt második osztályba sorolták be. Külön figyelmef"érdemel, hogy a leülni nem szándékozó vendégek „elvitelre” negyedik osztályú áron kapják a fagylaltot és az italt. A Tücsök emeletén található az öt szoba, 13 ággyal, összetett szolgáltatást nyújt tehát ez a hely, mindezek ellenére a Tücsöknek fizetővendéglátó-hely a hivatásos neve. Mi tagadás: Sóstóhegynek ez a része nincs éppen a turistaforgalom centrumában. Mégis vendég volt itt egyebek közt egy török gyáros, aki magával hozta vonzó külsejű barátnőjét is. Pár napja egy NSZK-ból érkezett üzletember pihente ki itt napi fáradalmait. Rendszeresen ide járnak aludni megyénkben dolgozó jugoszláv szakemberek. Nyílt titok, hogy a vendégek „felhajtásában” a taxisok is segítenek. CB-rádió van a Tücsökben (ki tudja, mikor lesz telefon), ez jelenti a kapcsolatot a külvilággal. A Tücsök gazdája, a vállalkozó kedvű fiatalember egy másik, ígéretes vállalkozás kulcsembere lett. A Szabolcs Volán sóstói vállalati üdülőjének hasznosításában tüsténkedik e napokban. Az ideális helyen lévő vállalati üdülő veszteséges volt. Érthető, hiszen a közlekedési dolgozók olcsó pihenést akartak kapni itt. Nos, a vállalati üdülőnek április 21-től Sóstó Hotel Kft. a neve. Korlátolt felelősségű társaságot alakított a Szabolcs Volán, a Tücsök gazdája és még három magánszemély. A kft. bérli az egykori üdülőt. A szerződés értelmében a kft.-nek kell gondoskodni az állagmegóvásról, a karbantartásról. Ezt azért is kell hangsúlyozni, mert felújított, modernizált épületről van szó. Amelyhez egy kis méretű termál medence is tartozik! (Ugyanaz a termálvíz van a medencében, mint a sóstói strandon.) A Sóstó Hotel Kft. egyik büszkesége lehet majd városunk idegenforgalmának. Szakemberek szerint is a helyiség és környezete megfelel a másodosztályú elvárásoknak, de csak harmadik osztályú árakat kell fizetni. Ez a hely a magasabb igényeket is kielégíti. Nem véletlen, hogy április végén német és olasz vendégek laknak majd az általuk lefoglalt szobákban. Ebben a hotelban teljes az ellátás, nem csak aludni lehet. Jó dolog, külön figyelmet érdemel, hogy a külföldi, pénzes vendégek nem szorították ki teljesen az egykori üdülőből a közlekedési dolgozókat. A kft. megalakulásakor kötött . szerződés értelmében nyaranta júniustól augusztus végéig meghatározott számú Volán-dolgozó is pihenhet itt családtagjaival együtt. A magántőke befektetésének, a merésznek tűnő kezdeményezésnek tehát többes haszna van. Vagy legalábbis többesnek ígérkezik a haszon. (A város közös’ és általános haszna sem mellékes.) Mintegy kontraszként megnéztük a Rózsa utcán a Szundi névre keresztelt fizetővendéglátó-helyet. A csendes, gépkocsiforgalomtól is elzárt utcában jót szundíthat a vendég a kétágyas szobákban. Igaz, más szolgáltatást alig kap. Az olcsó árban csak a közös fürdőszoba van benne, plusz még ételmelegítésre, valamint tea- és kávéfőzésre van lehetőség. Ezt a helyet főleg kispénzű lengyel turisták veszik igénybe. Színes, változatos a paletta. A Nyírtou- rist közreműködésével is nyitottak fizető vendéglátóhelyeket. Az utazási irodának jelenleg 25 házigazdával, illetve háztulajdonossal van kapcsolata. Az iroda ily módon 50—60 szálláshellyel rendelkezik. Érdekes, hogy nem csak turistákat irányítanak erre a bő félszáz helyre. A Taurus Gumiipari Vállalat — néha más nagyvállalat is — néhány szakemberének az utazási irodán keresztül bérel huzamosabb ideig szálláshelyet. Említettük, hogy az elvárások megtartását néha ellenőrzik. A téma azonban igen összetett. Fontos például bizonyos házirend előírása és megtartatása. Annál is inkább, mivel a legtöbb fizetőhely sűrűn-lakott utcában vari. Megkövetelendő, hogy a vendég magatartásával esetleg ne botránkoztassa meg a szomszédokat. Követelmény mindenek felett a kulturált kiszolgálás, hiszen a szóban forgó helyek öregbíthetik városunk hírnevét. Nábrádi Lajos A Volán-üdülő is megváltozik. Üj tulajdonosainak neve: Sóstó Hotel Kft. és főleg nyugatiakat fogad. A presszó képe jelenleg... ^
