Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. április 26. TANÁR ÚRNAK TISZTELETTEL A jándék az a nap Jómagam az Élet és Irodalom április 6-i számában olvastam a Független Pedagógus Fórum indítványáról, amelynek lényege, hogy „a pedagógusnappal együtt szűnjék meg a megalázó mértékű iskolai jutalom is. Helyette tizenharmadik havi fizetés és helyileg megítélt céljutalmakat kapjanak a pedagógusok.” Javasolja a Fórum azt is, hogy a szakma legkiválóbbjait megillető Apáczai-díjat és a Kiváló Pedagógus kitüntető címet a jövőben a Kossuth- és a Széchenyi-díjjal egyidőben március 15-én adja át a kormányzat. A kimagaslóan magas színvonalú nevelőmunkáért megszavazott középszintű kitüntetéseket pedig október 23-án, a Magyar Köztársaság ünnepén vegyék át az iskolában az arra érdemes pedagógusok. A felhívás bizonyára nagy visszhangot keltett az érintettek körében, ezért meg- kérdeztümk néhány pedagógust: nelkiilk mi a véleményük a javaslatról? Mint az alábbiaikból is kiderül, az indítvány ugyan valóban közérdeklődésre tarthat számot, habár különösebb felbolydulást nem keltett, mert sokan nem találkoztak vele. Így Joó Endréné, a nyíregyházi 20-as iskola igazgatója sem ismerte a részleteket — a felhívás éppen a tavaszi szünetben jelent meg —, de szívesen elmondta véleményiét: Tizenharmadik hónap — Én is helyesnek tartanám, hogy a jutalom helyett tizenharmadik havi fizetést kapjanak a pedagógusok, hiszen az egy százalékos jutalomkeret nagyon kevés, és még ez is csökkenhet, mert az iskolának manapság sok mindent ki kell gazdálkodnia. Tavaly nekünk még elég jó is volt a jiUJtalamkeretünk, de persze a kapott jutalom így is legfeljebb csak a fele volt a pedagógus egyhavi fizetésének. Az is igaz, hogy a tizenharmadik havi fizetés bevezetésével megszűnne a differenciálás lehetősége, dehát most is csak pór száz forinttal tudunk többet adni a jutalmazásnál a kiemelkedő munkát végző nevelőknek. A pedagógus- nap eltörlésével viszont a szívem mélyén nem értek egyet, hiszen legalább ilyenkor odafigyelnek ránk. Rosszul esne, ha még ezt is el vennék ... egy szál virággal úgyis köszönetét mondanak a gyerekek. Habár mégiscsak az lenne talán a jó, ha megmaradna ... A tizenharmadik havi fizetésről már sokszor beszéltünk a kollégákkal is, ezt általában helyeselnék a nevelők. ________ Megbecsülés másKor is Végül lássuk, mit gondol minderről Leskovics József, a megyei oktatási főfelügyelőség vezetője: — A nőnaphoz hasonlóan a pedagógusok esetében is az lenne a jó, ha nemcsak ezen az egyetlen napon éreznék a társadalom megbecsülését ... De ha van vasutasnap, építőik napja, bányásznap és így tovább, akkor miért ne legyen peda- gógusmap is? Én ezt nem kérdőjelezném meg, bár kétségtelen. hogy vannak kellemetlen, sőt megalázó kísérő- jelenségei is. A névtelen levelekre gondolok, amelyeket ilyenkor szoktunk kapni... Ettől valóban szívesen megkímélném a pedagógusokat. Azzal viszont teljes mértékben egyetértek, hogy o legmagasabb kitüntetéseket a jövőben március 15-én adják át a pedagógusoknak. A többit viszont hadd vegyék át az arra érdemeseik a pedagógusniapon! Évente a nevelők három- négy százaléka kaphatott eddig kitüntetést, ennek anyagi hátteréről a megyei tanács gondoskodott, tehát az iskola jutalomkeretét sem terhelte. Mert az iskolai jutalmazásra valóban rendkívül kevés pénz van, és ez is megalázó. Ezért is csatlakozom az indítványnak a ■tizenharmadik havi fizetést javasló részéhez. Ezt mi is szorgalmaztuk már a helyi tanácsoknál, mert nekik kell megteremteniük hozzá a feltételeket. Gönczi Mária ■-í n is csak most jármi. tam először (s lehet, hogy utoljára) németföldön, de nap mint nap apró emlékek ugranak be. Néhány szavas német tudásommal böngésztem minden feliratot az utcákat járva. A boltok cégéreivel nem volt gondom. Azok ugyanis nevek voltak, méghozzá a tulajdonosoké. Mit is mond a német férj a feleségének; „kedvesem, leugrom ide Kurt Helmholz- hoz, veszek egy kis frissítőt”. De amikor néhány nap múlva azt mondja: „Leugrom Dieter Ritzhet- lerhez” a feleség már tudja, hogy valami baj van Helmolzékkal. Vagy nincs náluk választék, vagy romlott volt a sör, vagy udvariatlanok, vagy nem nyitottak pontosan, de a férje máshol vásárol. Mert a név márka, a jóra, de a rosszra is. Nem tudom mi történne, ha nálunk is minden bolton ott lenne a tulajdonos neve. Sőt! Ha például az épületek falára kitennék: ki tervezte, ki építette, s ki végezte benne mondjuk a vízszerelést. Biztosan nem felejtenének el a vécére szellőzőt tervezni, a munkákat nemcsak hosszas könyörgésre és rosszul végeznék el, s a csődngulást sem a csempézés után javítanák ki. Mert ott a név fehéren feketén mindenki számára és ott a munka látható minősége. S a név márka a jóra, de a rosszra is. (tapolcai) 10 év 120 forintért? I tanácsnak nem lesz pénze Hasonlóképpen vélekedett a nagyhalász! általános iskolában Petró Józsefné is, aiki gyorsam egy kis iközvéle- ménykutaitást végzett kollégái körében. S ennek eredménye szerint teljes az egyetértés a tizenharmadik ihavii fizetés bevezetését illetően, jóllehet, kételyeiket sem hallgatták el a nevelők: attól tartanak, hogy erre már végképp nem lesz pénze a tanácsnak, a jutalomra pedig, még ha kevesebb is, egyelőre biztosam lehet számítani... A nagytbailászi iskolában is ragaszkodnak a tanítók és a tanárok a pedagógusnaphoz. Mint mondták, legalább ez az egy nap maradjon meg számukra. Az újfehértói Bajcsy-Zsi- linszky Szakközépiskola és Szialkmunfeáslképző Intézetben személyes véleményét mondta el Tárkányi József: — Nem értek egyet az indoklással', hogy a pedagógusnapot azért kellene megszüntetni, mert ez elválasztja a pedagógusokat az értelmiség többi részétői. De hogy egyáltalán szükség van-e pedagógusnapra, azon valóban érdemes gondolkodni, hiszen a tanév végén Három enyhén ittas nyíregyházi fiatalember a közelmúltban minden indok nélkül tört, zúzott, népiesen szólva az élő fába is belekötött. Kötekedtek egv békésen kerékpározó emberrel is, maid elvették a 120 forintot tartalmazó pénztárcáját. A fiúkra súlyos, nem felfüggesztett, hanem végrehajtandó börtönbüntetés vár. Nemes Gábor elektroműszerész. valamint két szakmunkástanuló K. A. és T. J. Oroson italoztak, majd Nyír- ! egyházára indultak gyalog. Az útjukba eső buszvárókat alaposan megrongálták. A kerékoárúton mellettük hajtott el egy férfi, s bizonyára hirtelen. amolyan fiatalos csínyre gondoltak, amikor utána ugrottak és lerántották a kerékpárjáról. Aztán se szó. se beszéd, elvették a pénztárcáját, áz említett Í 2ö forinttal. Nyíregyházán még feltörtek egy gépkocsit és elemelték belőle a magnót ^ I nyíregyházi ^;rosag elrendelte a fiúk előzetes letartózta- tááát. Gyakoriak a fiatalok által elkövetett hasonló bűncselekmények. Érdekes, hogy ezek a fiatalemberek még „kezdők”, eddig nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Az általuk elrabolt pénztárca sovány volt. a buszvárókban nem keletkezett jelentős kár. a magnó sem méregdrága. A törvény mégis szigorúan lesújt a fiúkra. mivel tettüket csoportosan követték el. cselekményük a társadalomra különösen veszélyes. A törvény szerint öttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetők. Az enyhítő körülményeket figyelembe véve öt évnél kevesebb büntetést is kaphatnak. de a kiszabott büntetést le kell tölteniük. Az italozó fiataloknak jó tudni: a csoportosan elkövetett hasonló bűncselekményeket nem lehet einye-e’"-ygVej megúszni... (n. I.) A helyenként látható felújítások mellett még mindig vannak vandalizmus pusztította lépcsőházak, melynek egy-két „szép” példáját képösszeállításunk mutatja be. (B-zs) Az oktatásügy és az egyházak kapcsolatrendszerének újraértékelési időszakát éljük. A Megyei Pedagógiai Intézetben kedden Pregun István, a Művelődési Minisztérium egyházi főosztályának tanácsadója, a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora tartott előadást pedagógusoknak a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényről, amelyet az ország- gyűlés az 1990. január 24-i ülésén fogadott el. A tanácsadó a törvényt igen jónak találta, amely teljesen új fejezetet hoz az állam és az egyház kapcsolatában. — Európai mértékű törvény, mert gondolatilag magában hordozza az 1895-ös vallásügyi törvény maradandó értékeit, másrészt az európai országokban érvényben lévő hasonló törvények között is megállja a helyét — fejtette ki véleményét a minisztérium szakembere. — A törvény kimondja az egyház és az állam tökéletes szétválasztását, határozottan leszögezi az államhatalom ideológiai semlegességét, hűen tükrözi az ENSZ alapokmányában 1948-ban leszögezett emberi és személyiségi jogokat, s világosan utal arra, hogy az államnak az egyházak belső ellenőrzésére, irányítására semmiféle joga, illetékessége nincs. □ Néhány hónapja a Művelődési Minisztérium egyházi főosztályán dolgozik. Tudjuk, ez merőben más, mint az egyházügyi hivatal... — Az egyházi főosztály nem ellenőrző és nem irányitó szerv, hanem segítő és szolgáló testület, amelynek az a célja, hogy az egyház az egész társadalom számára hatékonyan tudja biztos^ni az állandó ^."pcsolatot és az értékek kibontakozását. □ A törvény több mint két hónapja lépett életbe. Európai Mértékű törvény ami viszonylag rövid idő. Mégis megkérdezem, van-e már kézzel fogható eredménye? — Egyre több igény érkezik a minisztériumba a városokból és a falvakból egyházi jellegű oktatási intézmények (az óvodától a főiskoláig) létesítésére a törvény által biztosított jogok alapján. Megyénkben is szó ván több egyházi iskola megnyitásáról. □ A nyíregyházi görög katolikus templomban hús- vétkor apácákat láthattunk. — Éppen e törvény szellemében adják vissza az egykor jogtalanul államosított ingatlanokat és működhetnek, újra különböző szerzetesrendek. Így indulhatott újra az 1950-ben megszüntetett' Szent Bazil-rendi atyák és nővérek társasága is. Tárgyalások folynak a szerzetesrend má- riapócsi rendházainak visz- szaadásáról is. (bodnár) JEGYZET F élő, hogy közhellyé kopik az a megállapítás is, miszerint súlyos gazdasági gondjaink miatt kevés pénz jut a kultúrára, a művelődésre. Pedig, sajnos így van. A pénzhiány különösen a kistelepüléseken érezhető, de a városi művelődési intézmények is fenntartási gondokkal küszködnek. Az elmúlt esztendőben a megyei tanács a kistelepülések kulturális támogatására másfél millió forintot fordított. Célirányos volt a segítség, mert csak konkrét tervekhez, programokhoz lehetett támogatást igényelni, és csak akkor, ha a szükséges összeg felét helyben előteremtették. Ezzel a módszerrel több millió forint mozdult meg, és került a kulturális élet vérkeringésébe. A megyei tanács idei támogatásra fordítható, kulturális alapja mintegy hatmillió forint, amelyet ismét csak pályázat útján lehet megszerezni. A művelődési és ifjúsági főosztály így szeretné a kiemelkedő amatőr művészeti csoportokat, együtteseket életben tartani, védeni minden jelentős értéket, ami megyénkben született, s most veszélybe került. A közelmúltban a köz- művelődési, valamint az oktatási, ifjúsági és sport- bizottság együttes ülésén döntött a pályázatok sorsáról. A csaknem három millió forint többek között amatőr művészeti csoportok fenntartási költségeit egészíti ki, lehetőséget nyújt néhány könyvtár korszerűsítésére, műsorszolgáltató tevékenység megszervezésére, művelődési intézmények elhasználódott eszközeinek pótlására. A három millió forint T-SITi nagy összeg, de ehhez ugyanennyi helyben teremtődik meg. Az idén lesz még alkalom arra is, hogy a később született ötletek pénzügyi támogatásban vé- részesüljenek. Nem ér a nevem? Támeiatás a kultúrára
