Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-08 / 57. szám

2 Kelet-Magyarország v 1990. március 8. Timári kísérlet Vizsga, drukk nélkül A jelenlegi iskolarendszer nemigen állítja a diákot igazi erőpróba elé. Bármekkora drukkot jelent is egy-egy felel- tetés vagy dolgozatírás, az első komoly megmérettetésnek többnyire csak az érettségivel, illetve — legalábbis ma még — a felvételi vizsgával érkezik el az ideje. S mivel mindkét- tő — de különösen a felvételi — „vérre megy", nagyon fontos, hogy ne ez legyen egyszersmind az első ilyesfajta erőpróba. Tehát az iskolának több alkalmat kell adnia a meg­mérettetésre, ami egyrészt arra készteti a diákot, hogy időről időre rendszerezze a tanultakat, másrészt bizonyos rutin megszerzését is lehető­vé teszi. A különféle oktatás­politikai elképzelésekben sze­repel is a vizsgarendszer visszaállítása. És vannak olyan iskolák, amelyek máris próbálkoznak valami hason­lóval. Tímáron például ta­valy kezdtek el egy ilyen kí­sérletet, azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy képet kapjanak róla. milyen tudás­sal hagyják el a gyerekek ezt az iskolát. Vizsga helyett: mérés — Első lépésként átigazí­tottuk a véleményünk szerint óriási és igen magas szin­tű, a mi gyerekeinknek szin­te megtanulhatatlan anyagot. Amit elhagyhatónak ítél­tünk, azt kidobtuk. Ügy gon­doljuk, inkább kevesebbet tanuljanak a gyerekek, de azt alaposabban — idézi a kezdeteket Drótos András igazgató. — A követelmé­nyek tisztázása után vezettük be a vizsgarendszert, amit ér inkább mérési rendszernek neveznék. a pedagógus esetleg jónak, lát. A második szakaszban, azaz a negyedik és az ötödik osztályban már egyéni, szó­beli vizsgák vannak az emlí­tett két alaptárgyból (tavaly oroszból is volt). Végül minden, nem kész­ségtárgyból vizsgáznak a ta­nulók a harmadik szakasz­ban, tehát a 6., a 7., a 8. osz­tály végén: az első napon anya nyelvből, irodalomból és történelemből, á másodikon matematikából, fizikából és kémiából, a harmadikon bio­lógiából és földrajzból; a há­rom tantárgycsoportot a ne­gyedik napon orosz -társalgás egészíti ki. S mint az igazga­tótól megtudjuk, a vizsgának minden esetben tétje van. Ott lehet a szülő is — Ugyanis a bizonyítvány­ba kerülő osztályzatot úgy állapítjuk meg, hogy az év végi és a vizsgajegy fele-fele arányban számít. Ha az egyik mondjuk hármas, a másik pedig négyes, akkor a peda­gógus dönt. A vizsgákon há­romtagú bizottság mérlegeli a tanulók teljesítményét. A bizottságokba a szülői mun­kaközösség is delegálhatna egy tagot, de eddig még nem élt a lehetőséggel.. . S ha már a szülőket említem: ér­dekes, hogy az első három évfolyam esetében még so­kan eljönnek közülük az osz­tályvizsgákra, a negyedik, ötödik osztályosoknál is van érdeklődő, hatodiktól kezdve viszont senki... Maguk a gyerekek beszé­lik le őket. Ami a tapasztala­tainkat illeti: természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a vizsgarendszer nem min­denre orvosság ebben a tönkretett oktatásban. De ér­telmét látjuk, komolyan ké­szülnek rá a gyerekek, a vizsgán sokan valósággal ki­nyílnak. A középiskolában is sokkal jobban kezdtek, ami nagyon fontos, hiszen csak két-három gyerekünk nem megy tovább tanulni. Végűi egy apróság, de azért talán az sem mindegy, hogy nem úgy zárul a tanév: ma még jöttök, holnap már nem... (gönczi) választási mindentudó (2. rés*) Törvényességi garanciák A választási kampányok idejét éljük március 23-án éjfélig. A kép viselő jel öl­ték ez idő alatt tarthatják választási beszédeiket, ott és annyit, ahol és amennyit a párt, illetve a független jelölt szervez. A korteshad­járatra a választási tör­vény semmiféle korlátozást nem írt elő. A választási szerveknek azonban oda kell figyelnie az esély- egyenlőség biztosítására. Mivel az esélyegyenlőség­nek ellentmond, hogy egyes jelöltek a falugyűléseket, termelési tanácskozásokat, magát a munkahelyüket használják fel választási beszédek tartására, a vá­lasztási szervek azt kérik, hogy a jelöltek programjai­kat a külön erre a célra szervezett választási gyűlé­seken ismertessék. Hallga­tólagos megállapodás sze­rint a választási kampány március 15-én szünetel. A szavazásra váló felké­szülést elősegíti, ha a vá­lasztópolgárok figyelemmel követik a kampányt. A ko­rábbiaktól eltérően ugyan­is ezt ma már nem a vá­lasztási szervek, hanem a jelöltet állító pártok, illet­ve független jelöltek szer­vezik. A felkészülést előse­gítheti majd a Belügymi- nisztrérium Választási Iro­dája által összeállított szó­rólap, melyhez a tanácso­kon, a hírlapárusoknál le­het ingyen hozzájutni. A jelöltek bemutatását a saj­tón keresztül a választási szervek is elő fogják segí­teni, hisz még most is sok olyan jelölt arcképe, prog­ramja látható az utcákon, akik nem kerültek fel a listára. Sok emberben felmerül a kérdés, hogy igazán törvé­nyes lesz-e ez a választás? Az állampolgároknak bíz­niuk kell abban, hogy a választási szervek szakmai­lag felkészültek, és olyan társadalmi kontroll alatt végzik munkájukat, ami ki­zárja, hogy az eredményt későibbi feldolgozás során megmásíthassák. A törvé­nyességre garancia, hogy a szavazatszámláló bizottsá­gok elnökei és titkárai csak párton kívüliek lehet­nek. Tagjai azonban pár­tok, illetve független jelöl­tek megbízottjai, akik a választásra jelöltet állítot­tak. így a bizottságokon belül is létezik a kontroll, ezen túlmenően pedig va- lamennyiüket esküvel meg­erősített büntetőjogi fele­lősség terheli a magatartá­sáért. További garancia, hogy a szavazókörben el­készült jegyzőkönyvet meg­kapja majd az összes jelöl­tet állító párt, illetve füg­getlen jelölt — még az előtt, mielőtt az abban szereplő adatsor további feldolgozásra kerülne. A megye tíz egyéni — és az ország összes többi egyéni — választókerületi bizottsága szuverén, vagyis senki nem utasíthatja őket. Éppen ezért az egyéni jelöl­tekkel szemben megfogal­mazott állampolgári kifo­gásokat ne a területi bizott­sághoz küldjék be, hisz az nem az egyéni választóke­rületi bizottság felsőbb szerve, hanem az illetékes egyéni választókerületi bi­zottsághoz. Bartha Andrea Döntsön a nevelő Ez pedig a következőkép­pen működik. Az általános iskola nyolc esztendejét há­rom szakaszra bontották. Az első három évfolyamon a tanév osztályvi/.sgával zárul matematikából, és anya­nyelvből, továbbá amit még L Nyíregyházán, a Vörös Hadsereg utca elején lebontják az él etveszélyes házsort, helyébe a környékbe illő földszintes üzletházsort építenek. (H. P. felv.) Itta buksza, hol a buksza? „Tigrisugrással” fogott el egy zsebtolvajt március 3-án a nyíregyházi KGST-piacon Kovács András honvéd alez­redes, az MN Nyírteleki Elektrotechnikai Javító Üzemé­nek munkatársa. A történtekre így emlékezik. — Szombat lévén, a piacon nagy nyüzsgés volt. Két árus beszélgetésére felfigyeltem. Az egyikük azt mondta: „Te, az a szürke kalapos fickó zse­bekben turkál”. Az akaratla­nul is elcsípett szavak nyo­mán figyelni kezdtem. Az alezredes vagy két al­kalommal észrevette, hogy a szürke kalapos férfi egy-egy néni zsebébe nyúl. de nem vett ki semmit. (Biztosan nem talált.) Az illető mód­szere a következő: a tömeg­ben valakit megközelített, majd a kiszemelt embert a felső testével meglökte, s közben gyorsan, de óvatosan a zsebébe nyúlt. — Egyszer csak egv bácsi után lopakodott, s az imént említettekhez hasonlóan cse­lekedett. de immár sikerrel, Kellemes környezetben, jő hangulatban szórakozhatnak vendégek a nyíregyházi Pertu Bárban. (H. P. felv.) hiszen a férfi farzsebéből a pénztárcát kiemelte, és azt a saiát dzsekijébe rejtette — folytatta Kovács András. — Ékkor a ruháját a nyakánál hátulról megragadtam, szól­tam a bácsinak: nézze meg, a pénztárcája megvan-e? ö azt tette, meglepődve tapasz­talta : a bukszájának hűlt he­lye van. Kértem, jöjjön ide, mert a pénze ennél az em­bernél van. Amint a férfi fe­lém indult, a toilvaj a zsebé­ből a pénztárcát előrántotta, és a bácsi kezébe nyomta. (Abban húszezer forint volt.) Ezután a tolvaj ököllel, nagy erővel Kovács András arcába csapott, és futni kez­dett. — Szerencsére az ütéstől nem estem össze, s a fickó után eredtem — említi a ka­tonatiszt. — Közben kiabál­tam. fogják meg, mert pénzt lopott! Többen próbálták út­ját állni, de nem sikerült. Futás közben elesett, én rá­vetettem magam, maid bir­kóztunk. Magam alá teper- tem, és egy autó küszöbéhez szorítottam. A bűnöző ütni, vágni akart, de abban meg­akadályoztam. Természetesen a piacon hatalmas nézősereg gyűlt ösz- sze. Kovács András kérte: hívjanak rendőrt, illetve a tettest segítsenek sakkban tartani. — Éreztem, az emberek­ben van jószándék, de még­is, a tolvajt a rendőr megér­kezéséig (körülbelül húsz percig) egyedül kellett fogva tartanom — szól az alezre­des. — Két hölgy az orrom­ból csepegő vér letörléséhez papírzsebkendőt adott. Egv fiatal nő viszont így szólt: nem szégyellik magukat, már megint a szegény cigányokat bántják? E vélekedés az or­romra kapott ökölcsapástól is jobban fájt. — A rendőr láttán nagy kő esett le a szívemről. Be­vallom őszintén, már kezd­tem félni, mert a tolvaj oro­szul azt mondta a feleségé­nek: hívja ide a barátait, őt kiszabadítani. Magyarul pe­dig azt mondta: ha kés len­ne nálam, kiereszteném a beledet. A nézőket piszkos magyaroknak nevezte. A tö­meg ekkor mozgolódni kez­dett. Szerencsére, az asszony ott maradt, különben most a legjobb esetben a kórház la­kója lennék. A rendőr hatá­rozottan intézkedett. A tolvajlást Balogh Kál­mán, 27 éves munkácsi la­kos. szövőgyári betanított munkás követte el. aki ellen a rendőrség a lopáson kívül súlyos testi sértés bűntette miatt is eljárást kezdemé­nyezett. , , , (cselényi) , A zene elkullog Ve mulass, magyar Ülünk a „falatozónak” ne­vezett vendéglőben. A han­gulat ismert, egy hangszóró­ból a „kombiné” nóta árad. Unott, fáradt pincér fakó szalvétával sepri le az asz­talokról a morzsát és a ciga­rettahamut. Kora délután. A pultnál alkoholtól mámoros férfi dudorászik. Lelki szemeim előtt meg­elevenedik a múlt: a cigány­zene, a daloló, mulató társa­ság. A prímás bárkihez oda­mehetett, volt egy nótája, mely szívének rejtett csücs­kéből — a pár deci bor ha­tására — fölbuggyant: vagy könnyet fakasztott, vagy in­dulatos kurjantásba torkol­lott, mert emlékeztetett vala­kire. Apropó, dalolás. Ma szé­gyenkezve hárítjuk el a he­gedűst, mert nem ismerünk egyetlen igazi nótát sem, de valljuk be, legtöbbünknek hangunk sincs. A mi korosz­tályunk elfelejtett dalolni — mert dzsentri allűrnek lett kikiáltva. Tévedés ne essék, én sem az éjt-nappalt átmu­lató dáridóit kívánom visz- sza, de azt az érzelmeket legjobban kifejező hangula­tot, amit csak dalban lehet elmondani, azt hiányolom. Nem véletlen, hogy a szerel­mi vallomás is szerenádként hangzott a legszebben. A mi hangunk nem edző­dött templomok meghitt éne­kétől, vagy a közös munkák fáradtságát takaró vidám nó­táktól. Megtanultunk ugyan néhány mozgalmi dalt s mint úttörőt lelkesített. A katona­ságnál is belénk sulykoltak néhány indulót — de mindez mire elég? A szórakozóhe­lyeken is magunk akarunk maradni. Félünk még hango­san beszélni is. Nincs han­gunk, fogjuk rá. Bár lehet, hogy ebben van valami: ma­napság a levegő szennyezet­tebb, a sokfajta kémiai anyag megviseli a torkunkat. Elfelejtettünk kulturáltan szórakozni. A tánc manapság csak lötyögés, egymástól tá­vol, idegenül. A test melegé­nek, a kéz érintésének vará­zsa nélkül. Elgépiesedett ér­zelmeinket a technika ké­nyelmessé tetté. Halljuk, lát­juk az előadót, de legfeljebb csak vele dudolunk. Nem tudjuk népdal kincseink re­mekeit, Kodályt, Bartókot csak névről ismerjük. A zenét is divat szabályoz­za. Nem születnek hosszú életű melódiák, a dallamokat elsöpri egyik napról a má­sikra az újhullám. Nincs idő elmélyedni a hangok világá­ban. Üvöltés és csápolás, tar­talomszegény szöveg. Érthe- tetlenségig erősített zajhatá­sok kötik le a fiatalokat. Eddig készültem el jegyze­temmel, amikor kezembe ke­rült a Szerzői Jogvédő Hiva­tal idén életbe lépett rendel­kezése, mely széf int teteme­sen megemelik a zene szol­gáltatási jogdíjakat. Ugyanis a törvény értelmében a zene­művek nyilvános előadása után jogdíjat kell fizetni. Ám nyilvános előadásnak számít a vendéglőkben, üzle­tekben, műhelyekben szol­gáltatott élő vagy gépzene is. (Ha az a magánhasználat körét meghaladja!) Elgon­dolkodtam. Eszerint a bárok, bisztrók, borbélyműhelyek, esetleg céllövöldék háttérze­ne nélkül maradnak. S né­ma csend fogadja az oda be­térőt. Olyan sok lesz a jog­díj, hogy elhallgatnak a rá­diók, a magnók, kikapcsol­ják a videokészülékeket. Az összeg nagysága a szigorú el­lenőrzések, az esetleges bün­tetéstől való félelem miatt, aki teheti, tehát lemond a ze­néről. Még ettől a „3-|-2” ze­nétől is eltiltják a kedves vendégeket. D. M. EAST RIVER Kereskedelmi Kft. megnyitotta nagykereskedel­mi raktárát Nyíregyháza, Jég út 2. sz. alatt. Ajánlatunk: EREDETI AMERIKAI KOZMETIKUMOK NAGYKER. ÁRON. Pl.: 3 db-os Wet-Wild körömlakk-készlet 120,— Ft. 1 db-os körömlakk • 52,— Ft. Ajakrúzs 12 színben 52,— Ft. Wet-Wild testillatosító 160,— Ft. Max Faktor szemhéjpúder díszdobozban 250,— Ft. Szájfény 8 színben 40,— Ft. ÉS EGYÉB TERMÉKEK. Nyitva 8,30—12-ig, 13—15-ig. SZERETETTEL VARJUK LEENDŐ VASAlf^QlAiKAT. (44032)

Next

/
Thumbnails
Contents