Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-06 / 55. szám
1990. március 6. Kelet-Magyarország 3 Az ígéret földje A mátészalkai MOM Mechanikai «9 Optikai *t-nél koráb an egy-egy meós csak részfel- adatokat látott el, most komplexen 4 alapfeltételnek megfelelően minősítik a lencséket. Az új rendszer bevezetésével 20 fővel kevesebben látják el ugyanazt a munkát. (E. E. felvétele) NEM ELSŐ ESET ebben az évben, hogy az országgyűlés legnagyobb kincsünkkel törvényalkotási szándékkal, a földdel foglalkozott. A honatyák ezúttal sem tudtak megegyezni, maradt az a korábbi döntés, amely szerint a földeladás, kisajátítás túlzottan is engedékeny. Földügyben tehát már az új képviselők, a sokszínű pártokból a parlamentbe választott honatyák döntenek. De ettől függetlenül mégis mozog a föld. A napokban a szerkesztőségben felkeresett Kiss Sándort nyugdíjas termelőszövetkezeti elnök. Most 74 éves és volt ő minden az életében. Nincstelen földmunkás, földosztó Tiszalökön, volt cukorgyári munkás, állami gazdasági igazgató Kemecsén, tsz-elnök Bujon, tsz-elnök Kótajban. Az élet megviselte, a lába fáj, már nehezen szánja el magát egy hosszabb útra. Most mégis elment Ti- szalökre. — Volt ctt nekem Tiszalökön 4,5 ka asz téri szántóm, egy kateszteri legelőm. Azt a földet én bevittem, beadtam 1949-ben a közösbe. Sok évig a nevemen volt, de miután az élet engem ide-oda vetett, aztán nem is ment valami fényesen annak a Szabadság Tsz-nek, nem igényeltem én sem megváltást, sem földjáradékot. De most, hogy mondják a pártok, meg hogy ilyen időket élünk, elmentem Tiszalökre, megtudni, mi van a földemmel. Kiderült, nincs már a nevemen. semmi nyomát sem találták. így aztán hiába mondtam, fizessetek már valamit, fiúk, ha negyven évig használtátok a földem, mert maholnap hanyattesek és semmit nem élveztem abból, hogy nekem földein is volt. .. KISS SÁNDOR AZT IS MEGKÉRDEZTE, másutt mi van, hogy rendezik szerte a megyében a földügyeket. Sok példát mondhattam, hiszen zárszámadó közgyűléseket ültem végig, számtalan termelőszövetkezetben beszélgettem a földügyekről. Császárszálláson dr. Tóth József a közgyűlésen megemlítette : — ötvenkét olyan termelőszövetkezeti tagot írtunk ösz- sze, akiknek tulajdonjogon földjük van a termelőszövetkezetben. A vezetőség ezeket az embereket megkereste. Megkérdeztük, mit akarnak a földjükkel. Ha kiveszik, kiadjuk, ha el akarják adni, megvesszük, ha a járadék mellett döntenek, fizetjük. Mindösszesen hárman nyilatkoztak úgy, hogy a földet akarják. Egyébként eltökélt szándékunk a háztáji gazdálkodás olyan fejlesztése és támogatása, amely alapja lehet egy későbbi farmer típusú gazdálkodás kialakításának. Földügyekben a legköny- nyebb vagy talán a legnehezebb helyzetben az állami gazdaságok vannak. Itt a megyében az állami gazdaságok negyven évvel ezelőtt földbirtok-maradványokon. állami tartalékföldeken és az egyéni gazdák által elhagyott parcellákon alakultak. Náluk elvétve sem kopogtat senki, aki a földjét, egykori birtok- részét követelné. Viszont vannak gazdasági dolgozók is, akik gazdálkodni akarnak, földet szeretnének, ennek a vágynak a kielégítéséről Gondok Istvánnal, a Balkányi Állami Gazdaság igazgatójával beszélgettem. — Adunk földet egyéni, családi művelésre a gazdaság dolgozóinak. Száz hektáron kínáltunk földbérleti lehetőséget. Ügy terveztük, hogy a kijelölt táblán 800— 800 négyszögöles parcellákat alakítunk ki és a vállalkozók nyílhúzással kapják meg saját területüket. A vállalkozókat a zöldségtermesztésre biztatjuk, az áruértékesítést megszervezzük, szerződéssel garantáljuk. A földbérleti díj 1400—2600 forint attól függően, hogy a mezei leltár szerint milyen érték van a földben, milyen a terület minősége. A földbérlők munkaidő után a keresett áruval tisztességes mellékjövedelemre tehetnek szert. LENNE ARRA IS RENGETEG PÉLDA, hogy a földosztás osztódása már megkezdődött, és ha jelentéktelen arányban is, de az önálló farmnak még nem nevezhető — gazdálkodás az idei tavaszon elkezdődik. Pócs- petriben az egyik gazda így nyilatkozott: — Három holdon dohány- termesztésben egy referenciagazdaságot akarok kialakítani, palántaneveléstől a gépi művelésig, amely mintául szolgálhat. Bízom abban, hogy megélek majd belőle. Ez mind szép, jó és példa értékű. De mi lesz a földdel? Az ígéret földjével, amelyet közismert és kevésbé közismert pártok úgy emlegetnek, hogy visszaállítjuk az 1947- es birtokviszonyokat, visszakapja mindenki a földjét, vagy a föld valódi árát kifizetik. A program az ígéret, az még nem a valóság. Valami lesz. Reméljük, lesz egy igazságos, alkalmazható éi hasznos földtörvény is. Ezt Kiss Sándor is elfogadta, megértette és kijelentette: Várok. Még van időm és van türelmem is. Türelemre és nyugalomra most nagy szükség van. Seres Ernő A demecseri NYÍRTEX fonó-szövő leányvállalat kártolt fonoda üzemének rögtönzött munkásgyűlésén március 2-án vitáznak a résztvevők, amikor a vállalat, a dolgozók jövőjéről esik szó. Mi is töfctént? Kujbusné Molnár Erzsébet elnézést -kért: Matszsálsneken termelnek — Hadd szedjem össze magamat — mondja, s ő is sírással küszködik. — Január elején ígéretet kaptunk az éves béremelésre. Szóba került ugyan, hogy veszteséggel zártuk a múlt évet, de már ezelőtt is emlegették ezt többször. Most pedig bejelentették. hogy csődbe jutottunk. Sőt. azt hallottuk, átszervezés címén felmondanak a dolgozóknak. A vezetés kitalált ugyan egy lehetőséget. — ha felvesszük az újrakezdési hitelt, azzal az összeggel vagy egyéb tökével létrehozunk kft.--két. s akkor tovább dolgozhatunk. S valóban, a vita ekörül forog. A vállalatnál nagyrészt nők, köztük sok egyedülálló dolgozik. Félnek a nagy összegtől, s attól, hogyan fogják visszafizetni. Hiába ígéret, érvelés: hogy a központ és a biztosító garanciát vállal. — Mi lesz a többmilliós veszteség sorsa? Mi történik, ha két év múlva mégis be kell zárni a kft.-ket, vagy ha munkahelyet akarunk változtatni — veszi át a szót Sepa Zoltán. — Tudjuk, a textilipar nagyon labilis. Egy olyan cégét akarunk átmenteni. ami csak veszteséget termel. Mi a biztositék arra, hogy később . is eladhatók lesznek a termékeink? Azt mondták alakításkor, hogy ez egy modem üzem, holott a gépek egy része 1924-es. Nincs alkatrész, nincs alapanyag. Kik lesznek a vezetők. akik anyagot biztosítanak vagy piacot szereznek? Attól tartunk, ugyanúgy nem lesz beleszólásunk, mint eddig. És nem szűnik meg a pesti függőségünk sem... Többeknek ez az első munkahelye. A közel 650 ember jó része a környező településekről jár. három műszakba. Ezt a szakmát sajátították el. Itt telepedtek le a biztos jövő tudatában. Most hová menjenek? Nehéz erre választ adni. Szabó Gyula és társai aláírásokat gyűjtenek. — Félünk, hogy magánkézbe kerül a gyár, ezért tiltakozó petíciónkat eljuttatjuk az illetékesekhez — emeli fel hangját. — Ha így állunk. folytassák le a csődeljárást. adják meg a dolgozóknak a végkielégítést. Hiába vártunk a szakszervezettől segítséget. Nem tettek értünk semmit. Ügy döntöttünk, inkább vállaljuk a munkanélküliséget. Van. aki viszont nem ért ezzel egyet, azt vallja, kerüljön csak magánkézbe a vállalat. csak legyen a dolgozóknak munkahelye. A szövődében is együtt a délelőttös műszak. A gépek állnak. — Mi nem látjuk a szövődé jövőjét. Most is sok fonal van még raktáron. Mindenki családos, lakáshitelt törlesz- tünk. hogy vállalhatunk akkor még ekkora terhet? Hiába mondták el a vezetők a kft. lehetőségét, nem látjuk tisztán a problémákat. Petlciékat kiiMSzgatnk A paplanüzemben Benke Sándorné megbízott csoport- vezető fogad, ö és néhány társa úgy döntött, felveszi az újrakezdési hitelt, s megalakítják a kft.-t. — Egyedül vagyok, ez a szakmám, valahol dolgozni kell. Nem beszélünk rá senkit. amit a vezetők elmondtak. abban bízunk, meg a saját munkánkban. Ha egy kívülálló maszeknak megérné 2 milliót beinvesztálni ebbe az üzletbe, nekünk miért ne?! Törvényszerű, aki nem „húzott”, elküldjük. Saját pénzünkről, saját nyereségünkről lesz szó — fejezi be a csoportvezető. Mindezt megerősíti Peres János technológiai csoportvezető is. — Ha megvan a reális lehetőség. megismerjük a ..számokat”. beleváguník. szeretnénk bővíteni a termékcsaládot. kellően felmérni a piaci igényeket. A dolgozók nagy része azért fél. mert a hagyományos irányításban mindig megmondták nekik, mit kell csinálni. Hozzászoktak, Két óra. Műszakváltás. A gépek mégsem indulnak, az emberek csoportokba verődve beszélgetnek, kísérőnk, Veze Andrásné személyzeti és oktatási osztályvezetőt is váratlanul érintette a bejelentés. Felelősséget érez azok iránt, akiket ő beszélt rá, hogy képezzék magukat tovább. Ügy gondolja, ezt a folyamatot nem lehet visszafordítani. Téves az a nézet is. hogy végkielégítést várnak a dolgozók. mert a rendelet szerint ez nem kritikus környezet. Az igazgatói irodában Hadházi Tibor előtt papírok tömege. Számol, tervez, gondolkodik. Nagy súly nehezedik rá. több száz ember gondja. Hogyan is tovább? Féintk a blzaiftalantil — A veszteséges gazdálkodás miatt — aminek sok ösz- szeteyője van, például a pénztelenség (a magas kamat) alapanyaghiány, export- csökkenés. — az elmúlt évet nagy összegű hiánnyal zártuk. Kértünk megyei támogatást. nem kaptuk meg. Ezért keressük a további megoldást. A tervezett intézkedések között szerepel, hogy a gyárat kisebb egységekké alakítjuk át a dolgozók érdekeltségének bevonásával. Akár úgy is. hogy résztulajdonosok legyenek, például az újrakezdési kölcsön igénybevételével. A paplanüzemben már alakul is a kft., a szövődénél is ajánlkoztak kívülállók — még külföldről is —. hogy tárgyalni kívánnak velünk. Azt tapasztaljuk, a dolgozók idegenkednek ettől a formától. pedig mi nem felmondani akarunk, hanem tovább működni. De ehhez valahogy elő ke® teremteni a pénzügyi feltételeket, például újrakezdési kölcsön formájában. amire visszafizetési garanciát a törzsgyár és a biztosító vállalna. Ügy érzem, ha a kft.-két nem tudjuk megszervezni, a veszteség és a pénzhiány miatt mindenre fel kell készülni... Dankó Mihály Érdekvédelem MEGÚJULÁSRA KÉSZTETIK a KIOSZT-t is a gazdasági-társadalmi változások. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény életbelépése, valamint számos, nemrég hozott rendelet arra kényszeríti a kisiparosok szövetségét, hogy a szervezet egységének megőrzése érdekében új alapokra helyezze az érdekvédelmi tevékenységet. Valamennyien jól ismerjük a bürokratikus ügyintézés útvesztőit. Mindnyájan tapasztaltuk már, hogy az ügyek személyes intézése sok esetben több napot vesz igényibe. Épp ezért a kisiparosok tehermentesítése érdekében döntött úgy a napokban a KIOSZ Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei elnöksége, hogy a szervezet apparátusa teljes mértékben magára vállalja az iparosok társadalombiztosításával kapcsolatos feladatokat. így a KIOSZ átvállalja az iparost megillető pénzbeni járandóságok igénylését, az iparos, az alkalmazottak, a segítő családtagok, a szakmunkás- tanulók ki- és bejelentésével járó feladatokat, a nyugdíj- előkészítést, a járulékfizetéssel kapcsolatos kérelmek ügyintézését, valamint a kivételes nyugellátással és állandó szociális segélyezéssel kapcsolatos feladatokat. MINT AHOGY NÉHÁNY munkáltatónál működik társadalombiztosítási tanács, a KIOSZ megyei elnöksége is létrehozza ezt a testületet a vitás ügyek eldöntésére. Ez tehermentesítené a megyei társadalombiztosítási tanácsot oly módon, hogy csak a jogos felszólalások jutnának az MTT elé, a jogalap nélküli felszólalásokat a KIOSZ TT saját hatáskörben rendezné el. A nyugdíjazással kapcsolatos feladatok ellátása indokolttá teszi a nyugdíjelőké- szitő bizottságok létrehozását is. A bizottságok feladata az, hogy a tagkartonok alapján a nyugdíjazást megelőző egy évvel a szolgálati időt elismertessék. A KIOSZ MEGYEI TITKÁRSÁGA és a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 1988-ban együttműködési megállapodást kötött, amelyet azonban nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. A megyei elnökség szerint fontos a szerződés felülvizsgálata és átdolgozása. Az együttműködés keretében többek között arra kellene törekedni, hogy a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság és a megyei elnökség tartson rendszeresen fogadónapot az alapiszervezet székhelyein. (mml) Viszonteladók, kőzetetek figyelmébe! A Nemzetközi Nőnap alkalmából köszöntse nődolgozóit raktárunkban kapható termékekkel. Aj ám la fáink : — márkás import és hazai des odorok, parfümök, — arc- és ajakipoló szerek, — hajlakkok, samponok. Várjak Tisztelt Vásárlóinkat! Címünk: „Kelet” Coop RT. Nagy kér Raktárháza, Bogyó u. Z. Telex: 73-554 Telefax: 12-725 Telefon: 12-725, 13-542, 14-633 Közelebb az üzlethez. Gávavencsellől Viktória Cipőipari Szövetkezet nemzetközi kiállításokon. Legújabb termékeit ebben a hónapban mutatja be a Düsseldorfban megrendezett GDS tavaszi cipőkiállításon. Paplanok, panaszok, papírok Viharos mnnkásgyülés Demecserben Aki elkezdi mondókáját, mindjárt sírva fakad. Látszik, napok óta a létbizonytalanság nem hoz álmot a szemükre. Amit eddig csak hallomásból ismertek, — esetleg munkanélküliek lesznek. Ki tehet róla, ki a felelős?
