Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-05 / 54. szám
1990. március 5. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Bojté Gizella újságíró A családi jogról Es mégis mozog... Szétzilált családok, magányos emberek tették fel a kérdést az elmúlt héten és várják a választ kilátástalannak és megoldatlannak tűnő problémáikra. Korábbi munkahelyem tapasztalatai alapján és néhány szakember segítségét igénybe véve adok választ. Igaz a családjogi törvény néhány pontban módosult, de ezt később közölni fogjuk. Több levelet kaptam olyan feleségektől, akik második házasságukat is felbontották. Most viszont szeretnék visszavenni az első férjük nevét. Ez nem lehetséges a házasságra utaló „né” képzővel, de arra van mód, hogy viseljék a férj családi nevét a leánykori utónévvel. A .kérelemre nyomtatványt a helyi tanács ad, amit a Belügyminisztérium bírál el. A beadványhoz szükséges 500 forintos illetékbélyeg is. Az elvált feleség újból házasságot kötött. Első férjétől van egy gyereke, akit az apa már két éve nem látogat. A mostani férj szeretné örökbe fogadni a kisfiút. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Ehhez kell az érintettek hozzájárulása, így a vérszerinti apáé is. Csák abban az esetben nem hallgatják meg az apát, ha szülői felügyeletét a bíróság megszüntette. Hogyan állapítják meg az özvegyi nyugdíj összegét, ha mindkét fél dolgozik és a férj meghal. A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet. Ehhez csatolni kell az elhalt munkakönyvét, halotti és házassági anyakönyvi kivonatát. Az özvegyi nyugdíj összege a férjet a hallál időpontjában megillető nyugellátás fele. Az özvegyi nyugdíjat ákkor is megkapja a feleség, ha íkereső foglalkozást’ folytat — tudtuk meg Ólmán Zoltánná osztályvezetőtől. Ehhez a témakörhöz tartozik a következő kérdés is. Az 50 százalékban csökkent munka- képesség esetén a rokkant személynek milyen jogosultságai lehetnek? Szintén a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz kell benyújtani a rendszeres szociális járadék utáni igényt. Ezt csak .akkor lehet kérni, ha a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, munkaviszonya megszűnt és nem tudnak egészségi állapotának megfelelő munkát biztosítani. A szociális járadék összege 4140 forint. Az átmeneti járadékhoz tíz év szolgálati idő szükséges és öt éven belül be kell tölteni a korhatárt. örökséggel kapcsolatban .1" egy olyan kérdés, hogy az elhalt személy takarékbetétkönyvéről kaphat-e információt a gyermek? Aki egyébként nem örökölt semmit, mivel az apának nem volt hagyatékolni valója. Közjegyzőhöz fordulhat problémájával, ahol jegyzőkönyvbe veszik a kérelmet. Az adatok alapján pedig a közjegyző hivatalból megkeresi az OTP-t. Egy 56 éves magányos ember levelében leírta, hogy milyen mostohán bánt vele az élet. Férje 1956-ban disszidált, s így gyermekét egyedül nevelte, közben ápolta az édesanyját. Míg alázatosan segített másokon, elment felette az idő és egy igazi társra nem talált. A Családsegítő Központban, Nyíregyházán készségesen nyújtanak segítséget, és ott pszichológussal is megbeszélheti gondjait. Bizalommal fordulhat bármelyik egyházhoz is. Ha szívesen vállalkozik más gondozására, gyógyítására, tartási szerződést köthet olyan személlyel, alki ezt .igényli. Többen panaszkodtak amiatt, hogy válópereknél a tárgyalások között hosszú idő ten el, s a családban elmérgesedett kapcsolatot az ítélet meghozataláig a felek nehezen viselik. Ahogy a bíróhoz kerül az ügy a lehetőségekhez képest nyolc napon belül megvizsgálják alkalmas-e a tárgyalás kitűzésére. Ha hiányoznak bizonyos kellékek, például vagyonmérleg, tulajdonlap másolat, hiánypótlásra visszaadják a keresetet S ha mindent pótoltak döntenek a tárgyalás időpontjáról. Gyakran előfordul, hogy szakértők véleményét is be kell szerezni. A tanúk meghallgatása szintén elhúzza az eljárást. Mindez annak érdekében történik, hogy .igazságos és megalapozott ítéletet hozzon a bíróság. HÉTEZER HEKTÁRNÁL ALIG TÖBB az a földterület, amelyet a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az elmúlt év végéig értékesítettek földvagyo- nukból, nyilatkozza a minisztériumi szakember. A megyei földhivatalban hónapok óta tapasztalható nyüzsgés ugyanakkor ettől lényegesen nagyobb föld- forgalomra enged következtetni. Valószínű azonban az is, hogy a földtulajdonlási láz nem azonos mértékben futott föl az ország különböző részein. Bizonyára így van, mert megyénk települései között is hatalmas az eltérés, már ami a harminc éve a közösbe vitt földek visszaadását, valamint a földéhes kívülállóknak, téesz-, állami gazdasági dolgozóknak történő „kiárusítását” illeti. így a hivatalok közleményeit, az utóbbi időben reflexszerűen megkérdőjelező állampolgárnak ez esetben nincs oka túlzót- tan kételkedni a közölt termőföld nagyságáról. Tehát Alig múlt nyolc óra. amikor a csarodai tsz irodájában az előző nap még lázas betegnek mondott elnök. Ba- logh Béla fogad. Kapcsolat a külvilággal — Gyalázatosán érzem magam, de nem tehetem meg, hogy otthon maradiak. Bár az elért 4,3 milliós nyereséggel beregi viszonyok között elfogadható esztendőt zártunk. nem ülhetünk ölhetett kézzel. A napokban belső átszervezést hajtottunk végre. Mostantól közös érdekeltségben dolgozik a korábbi műszaki főágazat a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel. Alakítottunk viszont valami újat. A létrehozott kereskedelmi főágazattól azt várjuk, hogy a Beregtrade néven nemrég bejegyzett ciprusi—magyar—szovjet tőke- részesedésű kft.-nk segítségével rövid időn belül a tsz- irodából egy kereskedelmi és a földvagyon kiárusítását a múlt évben törvényesítették. A korlátozásmentes földtulajdonlás eddig még nem öltött olyan mértéket, amely jóvátehetetlenül akadályozná a tulajdonreform választások utáni véghezvitelét. A volt földtulajdonosok kedélyét borzoló hírek terjednek az ország különböző részeiből. Hallani közös földterületek, helyi vezetők által történő megvásárlásáról, sőt ezeknek valamilyen alakuló gazdasági társaságba vagyonrészként való beviteléről. A vagyonmentésnek ez utóbbi módja valóban „köd előttem, köd utánam” helyzetet teremt a szóban forgó földterület tulajdonjogának későbbi tisztázásakor, így méltán kelti föl minden érintett haragját. szolgáltatóközpont váljék. Ehhez persze telefon, telexvonalak kellenek, amit bizony meg kell fizetni, utána kell járni. — Közel a szovjet határ és az ottani kolhozokkal jó lehetőség kínálkozik barter- üzletekre — kapcsolódik a beszélgetésbe Baráth Miklós, az új főágazat vezetője. — Építőipari anyagokat, itthon keresett vágóállatokat tudunk behozni vetőmagért, tenyészállatért cserében. — Azokból a lovakból egy sem ér egy vemhes üszőt — szól közbe a szobába lépve Kis László főasronómus. aki előző nap járt a határ másik oldalán. — Előbb javítsák fel és csak azután lehet szó a cseréről. Másfél hold a háztáji — A tagjaink jövedelem- kiegészítéséről gondoskodni akarunk — mondja a főag- ronómus. miközben beszállunk a Ladába. — Először is másfél holdra emeltük a háztáji nagyságát. A szántóföldön már előre leszerződött, tisztes hasznot hozó kultúrákat tervezünk, kedvezőbb bérleti feltételek mellett. Cukorrépát, seprűcirkot, különféle zöldségnövényeket. Szilvái, meggyet és almát is A KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBA BEVITT, nemrég vásárolt földekkel kapcsolatban az is felháborító, hogy a szóban forgó ingatlan értéke napok alatt a sokszorosára emelkedik. Mondhatnánk látványosnak is az ilyen felértékelődést, ám az ügyletek nem a nyilvánosság előtt köttetnek. Szerencsére példabeszéd értékű lehet csupán a fenti fejtegetés, ugyanis a megyei cégbíróságnál az eddig bejegyzett, mintegy kétszáz társaság közül csak kettő van, amelyikbe az alapítók földtulajdont vittek be. Mindkét esetben régóta magántulajdonban lévő földről van szó. Nem teljesen felhőtlen az ég azonban szűkebb hazánk szemnek szép, ám nem túl zsíros termőföldje felett. Beszélnek itt is az emberek téeszvezetők által megvásátelepítünk. összesen több mint 50 hektár felületen, amit 25 éves tartós bérletbe, szintén tagjainknak szeretnénk kiadni. Mindenütt elvégezzük a gépesíthető munkákat. az emberek csupán a két kezüket kell. hogy adják. Ezért a bérlő igen szép jövedelemhez jut, a közös pedig megkapja az árkiegészítést. A hetei majorban a szín alatt glédába állított zsákokban köles várja a nyugatnémet kamiont. Nem messze a sárban, ma már igen csak borsos árért kapható mütrá- gyahalmok olvadoznak. A varrodába éppen csak bepillantunk. Az itt dolgozó harmincból öt rezzenéstelen arcú asszony az utolsó néhány, hajdan szovjet exportra vitt nadrágot varrja össze. Ha elkészültek. már nem kell többet jönniük. •Jövedelmez a tej Végül az istállóban kötünk ki. — Ezek nem eladók — mutat végig az üszőkön kísérőm. — Évente a tehénállományunk negyed részét le kell cserélni, ha jövedelmezően akarjuk termelni a tejet. A borjakat kiadjuk felnevelésre az arra vállalkozó tagoknak, ök nevelik fel 300 kilogrammos súlyig. — A gond nem több. ha dupla annyi a borjú — mondja az időközben hozzánk csatlakozott Csizmár Gyula, aki a pórtá ján már bővíti az istállót. — Csak lenne az embernek elég pénze hozzá, hogy megtöltse, jószággal-• (galambos) rolt földekről, melyeket nem túl régen tagosították „nagyüzemi művelésbe vonjuk” felkiáltással. Másutt a volt tulajdonosok szeme láttára veszik ki tartós használatba azokat a két-há- rom holdas gyümölcsösöket a tűzhöz közel álló emberek, amelyeket annak idején a közösbe kényszerítettek, viszont azóta alkalmatlanokká váltak a gazdaságos hasznosításra. ÉBEREK LETTEK AZ EMBEREK, ezt tudomásul kell venni. Egyre több a figyelő tekintet a termőföldek körül is. Aki a tekintetek kereszttüzében él, dolgozik, vegye azt is számításba, hogy a figyelem nem lankad. A szemek tulajdono- nosait egy darabig még feltehetőleg nem álmosítja el a jóllakottság érzete. „A tejnek mind sokasága, mind jósága az eledelnek minéműsségétől és az okos bánástól függ egyenesen." Nagyváthy János intelmei ezek. közel kétszáz éve a magyar gazdáknak szánt könyvéből. Ezzel a finom, friss, édes folyadékkal, kényes portékával az utóbbi időben olykor-olykor előfordul. hogy kellemetlen ízűnek. szagának érezzük. A kereskedő ugyan köteles a felbontott zacskó- jú. de élvezhetetlen minőségű árut kicserélni, ám az ilyen tej többnyire az otthonok konyhai lefolyójában végzi. Dühös lesz a vásárló, ha gyermeke a kiporciózott reggeli kakaója helyett másikat kér. s éppen nincs már több. főként másik zacskóval a hűtőszekrényben. Ráadásul látja a kicsi sírásra görbült száját. Méginkább felháborodik az a családfenntartó, kinek napi négy-öt liter tejrevalót kell megkeresnie és csdk ezért dolgozik naponta egy-két órát. Panaszkodnak a tejiparnál. hogy az áremelkedések óta a megyei tejfogyasztás a 70-es évek szintjére esett vissza. Az üzemek teljesítőképessége csak hetven százalékosan van kihasználva. Persze a forgalom visszaeséséhez nincs köze a valóban ritkán előforduló minőségi kifogásoknak, ez nyilvánvalóan a lakosság fizetőképes keresletének a következménye. Legutóbb a nyíregyházi üzembe „bizonyítékként" bevitt orvosságízű tej zacskóján található szavatossági feliratból is jól látható: az áru nem a megyénkből származott. Feltehetően Miskolcról érkezett a nyíregyházi északi ABC-be. Ugyanakkor megtudtuk azt is, hogy az ittenieknek sem szabad — persze nem is akarnak — lemondani a minőség javításáról. Csakhogy a tiszta, egészséges tejért érzett aggodalom és az azért való cselekvés ne csak a feldolgozók gondja legyen. Ök a tőlük telhetőt. jól felfogott érdekükben is igyekeznek megtenni. G. B. s^ajta kapom Stohane- két, hogy olvassa a választási plakátokat. Leginkább az tetszik neki, hogy „tudjuk, merjük. tesszük.” — Szeretném én is tudni — mondja —, merjek-e fizetésemelést kérni. De nem merek. Legutóbb is azt mondta a csoportvezetőm. hogy osszam be. amim van és ne a szám. hanem a kezem járjon. Teszünk mi az alaptalan követelésekre. Nem mondok semmit. Momentán nincs kedvem politizálni, jobban szeretem az ötletes vevőcsalogatókat. Vasárnap lévén sétálgatunk, plakátokat olvasgatunk és kirakatokat nézegetünk. Szeretem olvasni például a könyvek címét. Stohanek érzéketlen az ilyesmire, ö nem a könyvek címét olvassa, nem a borítólapok grafikáját csodálja, de kiszúrja a reklámszöveget: „A felét mi már kifizettük!” — Holnap ide bemegyek. Kötök velük egy jó üzletet. Nekem ne fizessék ki a könyv árának a felét, adják ide a negyedét és tartsák meg a könyvet. Ök is jól járnak, én is jól járnék. Nekem pénzem lenne, nekik pénzük is maradna, plusz a könyv. Elsiratnám magam. ' ha még lenne könnyem. Viszont amit egy másik kirakatban látunk, attól szinte hanyatt esek: „A boltunkban vásárolt elektromos gyújtáshoz, fogínyzuhanyt ajándékozunk.” — Ez kell az én ínyemnek. Csak tudnám, hogy működik. És miért pont az elektromos gyújtáshoz adják ezt a micsodát. — Tudja mit, szomszéd úr, holnap ide is bejövünk. Veszünk egy elektromos gyújtást és zuhanyozunk. mm egemlítem Stoha- /YJj neknek, hogy holnap munkanap és különben is csínján kell bánni a költekezéssel. Másrészt igaza van annak a csoportvezetőnek. dolgozni is kell néha. mert manapság könnyen utcára kerül az ember. Stohanek önhitt és nagyképű. Kijelentette, ne féltsem én őt. Stabil a munkaköre, legalább annyira stabil, mint a kamatadó. Seres Ernő Galambos Béla Tsz-ből kereskedelmi központ Az útmenti pocsolyák jéghártyáit már itt-ott megolvasztotta a péntek reggeli verőfény, mikor a rohodi elágazás után az első traktort, és nyomán a frissen kihasított barázdában kutató madársereget megpillantottam. Nyírmada táján a tavalyi csutkaföldre igyekvő traktoros miatt kissé lassítanom kell, de néhány perc múlva már a kora tavaszi áradástól barátságtalanabb arcát mutató Tiszát is magam mögött hagyom. Ezek az üszők nem eladók. Kis László főagronómus, és Csizmár Gyula traktoros és vállalkozó. SZERKESZTŐI 00000000 em Kényes Csírázó vállalkozások Csarodán
