Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. március 5 Az itt közölt írások a pártok, szervezetek, moz­galmak véleménye, szer­kesztői változtatások nélkül. Demokráciát? Demokráciát! A választási programok, a megnyilatkozások ellentmondá­sai. ezeken belül is a demagó­giát közelítő egyszerűsítések, ál­talánosítások terjedése kénysze­rítettek, hogy véleményt mond­jak néhány kérdésről. Ma nem a valós pártérdekeket tükröző választási programok hirdetése, vitája, szelekciója folyik, hanem korlátlan, felelőtlen ígérgetés, helyenként a nemzeti érzésekkel való visszaélés, népszerű szóla­mok, jelszavak sulykolása. Nem ez az út. módszer visz köze­lebb bennünket az európai érte­lemben vett demokráciához! A pártoknak vagy nincs ko­moly választási programja, vagy a helyzet közel azonos értékelé­se miatt csak hangsúly-, ütem- és módszerkülönbségeket tartal­maznak. Ezt érzékelve a ma magukat ellenzékinek értékelő pártok a szürkeséghői azzal akarnak kitűnni, hogy egymást túllicitálva, minősíthetetlen mó­don sértik százezrek jogait. 1978-ban többedmagajnmal az­zal az akarattal léptűnk be az MSZMP-be. hogy egyetlen po­litizálás! lehetőséget aktívan ki­használva gondolkodjunk és cse­lekedjünk. Saját közösségem ta­pasztalatai alapján mondhatom, hogy a 800 000 párttag többsége jóakaratú, tisztességes, szakmai munkájával érvényesülni akaró, dolgozó, akiket kétszeresen ho­zott nehéz helyzetbe a pártve­zetés, önmagát tévedhetetlennek hitt szűk rétege. Egyrészt mint állampolgárt, a nevünkben, de nélkülünk létrehozott gazdasági, társadalmi nehéz helyzet, más­részt a korábban hallgató nem párttagok, az ,,időben” kilépet­tek, átigazoltak általánosítások­kal mindenkit egy kalap alá vevő, terjedő szemlélete, foko­zódó fenyegetése sújtja váloga­tás nélkül a vétkest, a hibást, a véti ént egyaránt. Különösen furcsa ez. ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kez­det kezdetén a Hazafias Nép­front langyos állóvizéből Pozs- gay Imre szervezett politikai erőt. Lakiteleken, Kecskeméten, a gondolat- és áramlatformáló rendezvényeken közös asztal mellett ültek a mai Szocialista Párt-, MDF-, SZDSZ-tagok, ve­zetők. Nem volt több az akko­ri hátrányokat vállaló pártonkí- vüli (aki ezzel jogot is szerzett, hogy a már akkor is vállalt ál­láspontját ma fennen hangoztas­sa. és akik száma csak az idő múlásával vált jelentőssé), mint az akkori MSZMP-ben valódi változást akaró, okozó, nem túl­zó. ha azt mondom: saját ér­dekei ellenében tevékenykedő reformaktivista. Ma az egykori reform körösök nagy része a Szocialista Párt tagja. Nem előnyökért, politikai. szakmai ambíciók kiélése érde­kében lettem MSZP-tag, hanem azért, meri ez volt az eddigi gondolkodásmódomból, cseleke­deteimből fakadó következetes lépés. Aki ma az MSZP-tagokat nevezőre hozza a sztálini típusú, diktatórikus módszereket alkal­mazó, nemcsak önmagát, hanem a szocialista nevet is lejárató l&rrieiistákkal. az a választókat félrevezető, semmivel sem kü­lönb eszközökkel és módon mocskol be tisztesség es embere­ket. Ez nem demokrácia, ez az egy pártra épülő diktatúra felváltása többpárti diktatúrával. A konk­rét. személyre szóló értékelések, kritikák indokoltak lehetnek, de ezekből általánosítani semfniyel sem igaztalanabb, mint az MDF- et antiszemitizmussal, az SZDSZ-t nyugatmásolással vá­dolni. Az egyik feltörekvő, vallási alapon álló párt vezető szemé­lyisége kijelentette, hogyha a kí­gyó a bőrét le is vedlette. kígyó marad, husánggal kell fészkéből kipiszkálni és. . . Tisz­ta szerencse, hogy a néptribun csak a párt főügyésze és nem legfelsőbb bírája. A másik párt, a „nyugodt erő” plakátja az első szabad (szabad?) választást nemes egyszerűséggel tavaszi nagytakarításnak nevezi. A demokrácia a másik gondo­latát. létét elviselő képesség. Az elmúlt évtizedek elhallgattatásai­tól mennyivel különböznek az utcára vitt tömegeken keresztül lehetetlenné tett viták, véle­ménycserék? Ugye egyetértünk abban, hogy Romániában ma a legnagyobb veszély a román pártok magyarellenességben va­ló vetélkedése? Ha igen. akkor nálunk miért lenne itt az ideje a nemzetiséghez, fajhoz, párt­hoz tartozás sommás meg- és elítélésének? Hol vannak a nyári és decemberi pártközi tárgyalá­sok tisztességes és etikus ma­gatartást vállaló ígéretei, ezek megvalósulási jelei? A pártok választási csatájában az érdemi vitának kell nagyobb teret nyer­nie!!!! Választóink meggyőzése, állás- foglalása megkönnyítése érdeké­ben vitatkozzunk az előttünk ál­ló sorsfordító kérdésekben, a föld hasznosításáról, a tulajdon­lásról. a települések önkormány­zatáról. a gazdaság fő kérdései­ről. a demokrácia intézményi ér­vényesítéséről és arról, ami a pártprogramokban előre mutató specifikus téma. Ez az egyetlen lehetőség, hogy a választás és az azt követő változások ne osszák meg újra az országot a hatalom részeseivé és elszenvedőivé, a régi igazságtalanságokat ne vált­suk fel újakkal, és amennyire ez lehetséges, érdekeinket ne má­soké rovására, hanem azok mel­lett érvényesítsük. A demokrá­ciát tanulnunk kell. De legalább akarjuk ezt a tanulást! Szocialista párttagok, szimpa­tizánsok! Merjük álláspontunk, pártunk, tiszteséges, emberköz­pontú programunk mellett nyíl­tan kiállni! Aki pedig egyetért abban, hogy Európába a valódi magyar demokrácia megteremté­sén keresztül vezet az út. aki a gazdaság problémáit szakma*, gazdasági téren akarja megolda­ni, aki számára a társadalmi csoportok kritikus helyzetbe ke­rülése nem elfogadható, aki a vállalkozást nem célnak, hanem módszernek tekinti, aki a társa­dalomban az esélyegyenlőség el­vét alapként kezeli, az a válasz­tási fórumokon az ügyeletes sze­replőktől erre kérjen garanciát! Kertész István Szocialista Párt tagja Mátészalka Rendszerváltozás és felsőoktatás (3 TDDSZ nyíregyházi, Bessenyei György tanárképző főiskolai csoportjának állásfoglalása) A magyar felsőoktatásért és a tudományos életért érzett fele­lősségük, valamint a történelmi múlt rossz- tapasztalatai alapján fontosnak érezzük, hogy a kér­déssel kapcsolatban állást fog­laljunk. A demokratikus Magyarország megteremtése érdekében szüksé­gesnek tartjuk, hogy a felsőok­tatásban olyan reformokra ke­rüljön sor, amelyek révén egye­temi-főiskolai rendszerünk össz­hangba kerül a demokratikus átalakulás és a nemzetközi szín­vonalú oktatás követelményei­vel. A felsőoktatás szakmai mo­dernizálását és a tudományos színvonal emelését ezért egyér­telműen támogatjuk. Ebben az átalakításban azonban csak a szakmai-tudományos kvalitás ér­vényesülhet. Ezután is minden lényeges káderpolitikai lépésnél kizárólag a Tudományos Bizott­ság vagy más szakmai testülettel való konzultálás után, a nyilvá­nosság biztosítása mellett, csak egzaktul bizonyított szakmai szempontok alapján kerüljön sor döntésekre. Senkinek, sehol, semmiféle kvalitást megelőle­gezni nem szabad. Határozottan elutasítjuk, hogy a felsőoktatás újból átpolitizá­lódjon, ezért azt az álláspontot képviseljük, hogy a tudományos életet függetleníteni kell min­denféle pártpolitikai szempont­tól. A politizálás mindenkinek magánügye. A modernizált és a politikamentes felsőoktatásban mindennemű erkölcsi és anyagi megbecsülés kizárólag teljesít­mény alapján történhet. Egy pluralista demokráciában min­denkinek magánügye és állam- polgári joga, hogy bármely párthoz tartozhat. Párttevékeny­ség alapján ezért sem előnyt, sem hátrányt senki nem élvez­het. Modem felsőoktatás csak autonómia alapján működhet. A felsőoktatásnak felül kell emelkednie minden politikai szemponton, ezért mindenkép­pen meg kell akadályozni, hogy a magyar főiskolai-egyetemi rendszer pártvetélkedések, poli­tikai pozíciószerzések szintere legyen. TDDSZ Választmány Göőz Lajos Nagy István N. Szabó József Udvari István Nem búcsú A Magyar Függetlenségi Párt ezúton köszöni meg mindazok bizalmát, akik ajánlási céduláik­kal támogatták. Mi ezzel a vá­lasztási rendszerrel kezdettől nem értettünk egyet. A tapasz­talt különféle rejtélyes ügyek miatt jelöltjeink visszaléptek, egyikük pedig nyilvánvaló tör­vénytelenséggel akadályozták összegyűjtött céduláit elsikkasz­tották. A 2. sz. körzet választási bizottsága remélhetőleg intézke­dik ez ügyben. — A következő Mali néniéknek, Fábiánházára A napokban Fábiánházán ta­lálkoztam — gyér érdeklődés mellett — a választókkal. Ami­kor az érdektelenség okáról tu­dakozódtam, Máli néni (családi nevét, sajnos nem tudom), meg­fogalmazta álláspontját, amikor azt mondta: ,,A falusi emberek ezekre a gyűlésekre már el sem mennek, mert a pártok kevés el­téréssel mind ugyanazt mondják, és nekünk már elegünk van az ígérgetésekből. Azt fogják ezzel elérni, hogy a választásokra sem mennek el az emberek, mert nem tudják ki mond igazat, és elegük van már a sok beszéd­ből.” Képviselői elölti indíttatá­Gondolatok az Agrárszövetség programjáról (Megjelent a Kelet-Magyarország február 26-i számában) I. „Az Agrárszövetség nem párt, nem célja a bársonyszékek megszerzése.” (Kelet-Magy. febr. 26.) Vitathatatlan megállapítás, ugyanis tagjaik sorában az ag­rárvezérkaron kívül másokat nemigen találunk. A bársony­székekre pedig valóban nem áhí­tozhatnak, hisz (még) benne ül­nek. II. „A baj az, hogy pártok többsége . . . átgondolatlan vá­lasztási demagógiával, megalapo­zatlan ígérgetésekkel beszél a jövőről.” (K-M. febr. 36.) A jövőről egyelőre valóban csak beszélni lehet. Kell is, mert a jelenlegi állapotok aligha tart­hatók fenn tovább ae agrárága­zatban. A demagógia pedig, ha emlékezetem nem csal, arra a letűnt korra volt jellemző, amely egyebek között kolhozokba te­relt, vagyonától fosztotta meg, bérmunkássá degradálta a pa­rasztemberek millióit. ül. „Nem a mi dolgunk a pa­rasztság kártalanítása, hanem a paraszti munka becsületét ma­nipuláló társadalomé.” (K-M. febr. 26.) Látják, ez az igazi demagógia! Ezek szerint az önök kolho­zaiba bevert parasztok fordulja­nak a magyar néphez, (társada­lomhoz) és tőlük (tőlünk) köve­teljék visszj elrabolt javaikat. Nem uraim, ezeket önök fog­ják visszaadni Nekik! IV. „A tulajdonviszonyokat visszaállítani akarókat többnyi­re nem a föld iránti vágy vezeti. Jelszavaik azt a szándékot ta­karják, hogy a föld mai műve­lői keservesen szerzett kevés jö­vedelméből részesedjenek." (K- M. febr. 26.) A földek egykori jogos tulaj­donosai csupán az érdemtelenül felvett nagy fizetéseket és pré­miumokat sérelmezik. A sofő- rös fekete Volgákat és az óriási inproduktiv létszámot tartják pénzkidobásnak. A rosszul szervezett, kis haté­konyságú, nagy önköltséggel termelő tevékenységet szeretnék ésszerűsíteni. Végül ragaszkodnak jogos tu­lajdonukhoz, melyre egyelőre még önök formálnak Igényt. V. „Azokat akarják a tulaj­donrendezés jelszavával elűzni a földekről, akik ma még ott dol­goznak." (K-M. febr. 26.) A földről való elözetés azon kommunista diktatúrának volt bevált módszere, amely az önök tsz-eit létrehozta. A ml programunk sarkalatos pontja szerint viszont: „a földek lehetőleg azok tulajdonába ke­rüljenek, akik azt várhatóan megművelik.” VI. „Ne engedjétek, hogy a ma még az egyetlen működő ágaza­tunkat és a vidéket tönkrete­gyék!” (K-M. febr. 26.) A vidék már tönkre van téve, hála az elmúlt 40 év csendes buldózerpolitikájának, az ún. szerepnélküli községek elsor­vasztását célzó törekvéseknek. Igaz, önök ezt kevésbé érzé­kelhetik, hisz javarészt nem ezekben élnek. Megjegyzéseinket tisztelettel ajánljuk az önök figyelmébe, hisz tudjuk: jól képzett, mun­káját nagy hozzáértéssel és szor­galommal végző agrárértelmiség nélkül nem fejlődhet a magyar mezőgazdaság. Üdvözlettel: MDF Beregi Szervezet megbízásából: Asztalos István somhoz egy igen hasznos, és megszívlelendő útravalót adott, ezt kívánom most a választások előtt jelölttársaimnak közreadni. Az egy körzetben induló kép­viselőtársak ne licitálják túl egy­mást az ígérgetésekben. mert azokról — ha korrektek va­gyunk — majdan számot kell ad­nunk. Mindannyian tudjuk, hogy ezt az országot' alapjaiban kell újjáépíteni, egy teljes rendszer- váltást kell végrehajtanunk, és ezt csak az összes állampolgár nagy koalíciós gondolkodásában valósíthatjuk meg. Vannak ugyanakkor olyan képviselőtár­saim, körzetemben is, akik igen rövid távon mnidenben megol­dást látnak ha pártjuk hatalom­ra jut! Ezek az izzóhangulatú programbeszédek igen nagy ér­deklődést és telt házakat vonza­nak. Nekem ez a képvlselőjelöltl viselkedésmód nem tetszik, és szóvá is teszem. Itt születtem és mindig is itt éltem, ebben a szatmári térségben és nekem elegem volt abból, hogy a mesz- sziről jött emberek nagyokat mondanak. Aztán elmennek Bu­dapestre, és mi szatmári embe­rek itt várjuk a sült galambot Ismét évtizedekig. Nehéz helyze­tünkön változtatni nemcsak jo­gunk, hanem kötelességünk ma­gunkért, s unokáinkért is. Ki legyen a képviselő? Min­den körzetben tízenvalahány in­duló megszerezte az ajánlócédu­lát megyénkben, de képviselő egy-egy körzetben csak egy sze­mély lesz, mégpedig az, akit önök kiválasztanak: Az ajánló­cédula nem kötelezi a választó­kat. Titkosan fognak szavazni arra a személyre, és arra a pártra, aki szimpatikus. Óriási felelősségünk van, Máli néni! Ha nem jól választanak, ez a szatmári térség (de Kelet- Magyarországban is gondolkoz­hatunk) Európától egyre mesz- szebbre kerül. Igenis megtehet­jük, hogy a megye minden vá­lasztási körzetében mérettesse­nek meg a jelöltek. Kérjék: nyi­latkozzanak a jelöltek. miként látják a térség felzárkóztatásá­nak lehetőségét és a választópol­gárok adjanak ehhez a képvise- lőjelötleknek támpontokat. Higgyék el, csak együtt tudunk elmozdulni! Szavazzon a szim­patikus pártra, és (mert külön szavazólap lesz) szavazzon arra a képvislőjelöltre, akiben legin­kább megbízik. Kedves Máli néni! Köszönöm az indíttatást és kívánom, hogy a falu minden lakója jó egész­ségben érje meg a választást és felelősséggel járuljon az urnák­hoz. őszinte tisztelője: Dr. Vékony Miklós Mátészalka, Hazafias Választási Koalíció űz exportstopról hetekben a nálunk lévő cédulá­kat visszavisszük azokhoz, akik­től kaptuk. Tehát találkozunk még. — Kossuth pártja él és még hallatni fog magáról! Isten! Haza! Szabadság! — Néhány szól a félben ma­radt ügyekről: —• U. L. úr a részletesebb vá­laszt megtalálja a K-M szer­kesztőségében, addig is. míg köz­lésre tesszük. — Utcanév stb. ügyben 673 embert tudtam meg­kérdezni, mivel fizikai teljesítő- képességemnek határai vannak. Az ez ügyben meglévő bizonyos ,,megállapodásról” röviden össze- foglava az a véleményük, hogy: — Nesze semmi, fogd meg jól! Tóth Gyula, a Magyar Függetlenségi Párt szervezőtitkára és szóvivője Választási hírek A SZOCIALISTA PART kis­várdai városi szervezete kispá­lyás labdarúgótornát rendez március 10-én, szombaton dél­előtt 8.30-tól az Egyesült Izzó Sporttelepén. Várják a vállala­tok. üzemek, intézmények, szer­vezetek, városkörzeti csapatok részvételét. Igazolt játékosok nem szerepelhetnek. Jeltnekezni lehet személyesen vagy telefofon a VSZM kisvárdai gyárában Bo­roska Jánosnénál. telefon: 728/27, vagy a Szocialista Párt városi irodájában, telefon: 711. A MAGYAR FÜGGETLENSÉ­GI PÁRT Szabolcs-Szatrhár-Be- 'reg megyei szervezete elnöksé­gének február 23-i pártszakadá­sáról szóló határozata életbe lé­pett. Március elsejétől a megyei szervezel önállóvá vált. Tevé­kenységét háromtagú elnökség irányítja. Zsebben a milliárdok TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Túl vagyunk a kopogtatócédu­lák leadásának határidején. Ami­re számítani lehetett, az bekö­vetkezett. Az ötvenegynéhány pártból körülbelül negyven ,,fan­tompárt” van. Negyven párt jó pénzt, markolt ki mindnyájunk zsebéből, amit választási célra kapott. Én személy szerint nem adtam oda senkinek a kopogta­tócédulámat. Ugyanis jelenleg egy párt sem nyerte el fenn­tartások nélkül bizalmamat. Többségük általánosítva, köz­helyszámba menő jelszavakkal próbált sikert elérni. Baloldali beállítottságú vagyok. Híve a „jobban nyitni Nyugat felé”- elvnek, de nem ennyire elfor­dulni Kelettől. Azt reméltem, hogy lesz egy párt, amely garanciákat ad sor­sunk, az állam — belátható időn belüli jobbrafordulásának. A Németh-kormány jelenlegi kap­kodó. következetlen gazdaságpo­litikáját aggódva figyelem. Miért 1991. januártól szüntetik meg a kiugró nyugdijak megállapítá­sát? Addig hadd legyen idejük az érintetteknek „betakarítást” végezni? Hittel állítom, hogy a vagyon­nyilatkozatokról kiadott rendelet nem az igazán érintetteket küldi „padlóra”. Véleményem szerint az ominózus időben nem első­sorban politikai, hanem a gaz­dasági élet vezetői szakítottak ki nagyobb falatokét közös kenye­rünkből. Nemcsak Czinege-ügy kellene, hanem kiskirályok vasalt nad­rágban, nyakkendőben élik ma is sokan világukat. Az állam zse­béből hiányzó kb. 21 milliárd dollár megvan. Magánemberek zsebében, amit az államtól vet­tek ki. Nem azt tartom ideális megoldásnak, ha újabb hiteleket veszünk fel és azt kamatadók­kal, kölcsönökkel, létminimum környékén élőkkel fizettetjük vissza. Azt hangoztatják, hogy a „felső gazdasági vezetők azért kapnak kiemelt fizetést és pré­miumot, mert övék a felelősség. Eddig szépen hangzik. De h3 egy vállalatot tönkretettek, tud-e valaki példát rá, hogy a vezér- igazgatót, elnököt kártérítésre kötelezték-e? Mivel beosztásomnál fogva közvetlen munkairányító va­gyok, tapasztalatokat szereztem a munkanélküli-segély rendjé­ben is. Jelenlegi formájában nem tartom megfelelőnek, és visszaélésekre ad lehetőséget. Egyik alkalommal vagonrakás­hoz kerestem embereket alkal­mi munkára. Gondoltam, a munkanélküli-segélyen lévők kö­zül három embert könnyű lesz szerezni. Tévedtem. Azt mond­ták: jönnének, de nem akarják „el... ” a segélyt maguktól. Igaz, tudatlanságuk vezetett ide, mert 4 ezer forintig nyugodtan vállalhatnának munkát. Mondok egy másik példát. Szintén mun­kanélküli-segélyen levő 20 év körüli életerős fiatalembert hív­tam dolgozni. Azt mondta, addig nem vállal munkát állami cégnél — alkalmit sem, — míg kapja a munkanélküli-segélyt. Addig ma­szeknál dolgozik, napi 400 fo­rintért. Nézzetek utána: Nyuga­ton ösztönzően állapítják meg a fenti segélyt. Nem arra ösztö­nöz, hogy rétestésztára emlékez­tetőén nyújtsák az időt . . .! Parkosításoknál, közmunkák­nál, temetők környékén és még számtalan területen lehetne munkanélkülit foglalkoztatni, ha nálunk is ésszerűbben történne. Eltörölték a közveszélyes mun­kakerülést. Ennek jó az alap- gondolata, de az előzőek szerint nagyon könnyű visszaélni vele. Én az állam helyében ezen a te­rületen nem engedném így el a gyeplőt. Még lenne mondaniva­lóm, dé nem érek rá tovább ma tollat fogni. Ásót is, kapát fo- gqk kiskertemben a kezembe. Veteményezek, fát ültetek. „Ki fát ültet, bízik a jövőben!” Tisztelettel; Kiss Attila erdésztechnikus (pártonkívüli) Csenger, Határőr út 16. sz. A Vállalkozók Országos Szö­vetségét naponta számos tagja keresi meg azzal, hogy konkrét segítség nyújtáson túl határo­zottan lépj én fel Szovjetunióba irányuló export felfüggesztésé­vel szemben. A Szövetség lehe­tőségei szerint minden egyes esetben igyekszik konkrét segít­séget nyújtani az érintett tagjai­nak, ugyanakkor elfogadja a Kereskedelmi Miniszter azon döntését, mely szerint mindaddig nem kerülhet sor exportszállí­tásokra, amíg nem biztosított, hogy a szállításokat a szovjet fél ki is fizeti. Elfogadjuk, hogy a Kereskedelmi Miniszter fel­adata és jogköre eddig terjed ki. A Vállalkozók Országos Szövet­sége azonban nem fogadja el, hogy a magyar kormány kezé­ben nincs ma olyan hathatós eszköz, amellyel rábírhatná a szovjet felet az általa megren­delt és átvett áruk ellenértéké­nek megtérítésére. A Vállalkozók Országos Szö­vetségének szovjetunióbeli köz­vetlen információi is alátá­masztják azon állítását, hogy a szovjet kormány ma nem vál­lalhatná fel azt a vádat, hogy gazdasági pozíciójával visszaél­ve oly módon kívánja késleltet­ni vagy visszafordítani a ma­gyarországi demokratikus folya­matokat, hogy magyar gazda­ságnak szovjet gazdaságtól való függőségével összeró ppantj a a magyar gazdaságot. A ma még elviselhető ’ munkanélküliséget, tömeges munkanélküliséggé ger­jeszti és a politikai folyamatok­hoz ma még hátteret biztosító gazdaságot a társadalmi elége­detlenséget kiváltó szintre sül­lyeszteni. A magyar kormánynak tehát lehetősége és egyben kö­telessége is elsősorban a szovjet kormány felé soron kívül bemu­tatni azt a felelősséget, amely őt a közeljövőben terheli. Ha ezzel nem ér el kellő hatást úgy ezt a magyar ^társadalomnak és a nemzetközi politikai porondon is be kell mutatni. A Vállalkozók Országos Szö­vetsége megelégedne a kor­mánynak olyan intenzív és ösz- szehangolt fellépésével, mint amelyet az év végén az általa előterjesztett költségvetés elfo­gadtatása érdekében kifejtett. Állítjuk, hogy míg a költségve­tés megalapozottabb kidolgozá­sának, elfogadtatásának lett volna más útja, addig a Szov­jetunióval való gazdasági kap­csolatok drasztikus leállítása nagyságrendekkel nagyobb fe­nyegetettséget jelent a magyar gazdaság és ezen keresztül a magyar társadalom számára. Vállalkozók Országos Szövetsége ÁRUBEMUTATÓ ÉS VÁSÁR — nemcsak kereskedőknek! Meghívjuk Önöket 1990. március 5-én, 6-án a Tudomány és Technika Házában (Nyíregyháza, Zrínyi u. 10/a.) tartandó termékbemutatónkra — telefonok, rádiótelefonok, telefonközpontok, — telefaxok, akusztikus zsebtelexek, — belső kommunikációs eszközök, — számítógépek, — barkácsszerszámok. A kiállítás naponta 9,00—18,00 óra között tekinthető meg. Megrendelés, vásárlás, szaktanácsadás. Hariseion Kft. Selectronik Kft:!- ,c /

Next

/
Thumbnails
Contents