Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
A KM vendége Szűrén, az örmény E lső látásra egy bonvi- ván. Magas, karcsú, testalkat, fekete haj, sötétbarna, majdnem fekete szemek. Választékosán összeállított öltözék. Ahogy bemutatkozik, leveszi divatos ballonkabátját és helyet foglal, elegancia, magabiztosság árad mozdulataiból. Ha nem lenne észrevehető rajta egy pillanatnyi megilletődöttség, a tekintetében bujkáló valamiféle huncut mosoly, már-már magam is zavarba jönnék ennyi önbizalmat kölcsönző külső jegy láttán. Mikor megszólal, az oroszos akcentussal ejtett szavak, a kicsit tört magyarsággal, de meglepően gördülékenyen fogalmazott mondatok egycsapásra feloldják az ismerkedés első feszültségét, és egyfajta jókedvű, bizalmas légkör alakul ki. Néhány perc elteltével már teljesen feloldódva beszélgetünk: — Az örmény érdeklődő, kíváncsi nép. Azért is érzem jól magam Magyarországon, mert mint otthon, itt sincs meg az emberekben az a kimért távolságtartás, ami az északi nemzetekre jellemző — beszél új választott hazájáról Nzsdejan Szűrén, az örmény. A magyar emberekben azt szeretem, hogy visszatükröződik bennük a feléjük sugárzott hangulat, a mosoly a kedvesség. Észtországban, ahol ezelőtt évekig éltem, kicsit más volt, bár ott is sikerült beilleszkednem. Az egyetemi éveket követő 3 éves tallini pénzügyminisztériumi revizori munka, összesen 8 esztendős észtországi tartózkodást jelentett, ami elég volt a jóeszű fiatalembernek, hogy az észt nyelvet is tökéletesen elsajátítsa az orosz és persze az örmény mellé. Mikor eldőlt, hogy ide települ, magyarul kezdett tanulni. Más könyvhöz nem jutván, egy 40 évvel ezelőtti nyelvkönyvnek esett neki, amiből remek Sztálin életképeken csiszolhatta a magyar tudását. Arra, hogy a szorgalom és a nyelvérzék minden nehézség ellenére mire képes, ő az élő példa. A tuzséri alma' átadásoknál, ahol az eddigi két munkaadója a vajai téesz és a Zöldért Vállalat is igen nagy hasznát vette, volt rá eset, hogy négy nyelven volt célszerű tárgyalnia: oroszul, örményül, észtül és magyarul. ,,Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy", mondják. Szűrén most angolul tanul. A jereváni évek alatt szerzett alapokra támaszkodva persze gyorsabban érhető el a cél, az angol nyelvvizsga. Lehet hogy már áprilisban „megszületik” az ötödik ember is. A történelem tanár mamának azonban csak az az egy Szúró — így nevezik a hozzá legközelebb állók — hiányzik, akit a három gyermeke közül, mint legkisebbet és egyetlen fiát annyit biztatott az olvasásra, a tudás megszerzésére, nevelt a tiszta, becsületes életre. A fiú fülébe még most is ott csengenek a látogatóban itt járt szavai: „az eszem érti, de a szívem nem, hogy itt élsz és itt jó neked”. A papa számítástechnikai fejlesztőmérnök, igen segítőkész, jószívű ember. Nagy szerepe van a demokratikus családi viszonyok kialakításában, ami jellemző a Nzsdejan famíliára. Szűrén otthonról hozta azt az elvét, hogy az embereket úgy kell tudni elfogadni, amilyenek. A jó és kevésbé jó tulajdonságaikkal együtt. Mindenkiben keresni kell a jót, ami egész biztos fellelhető. Az idősebb nővér pszichológus, lélekgyógyász Jerevánban. Nem egy mindennapi teremtés, az öccse szerint, aki nem csupán testvérének, hanem bensőséges barátjának is tartja és egyben nagy dolgokra képes emberként emlegeti. A kisebbik nővér német férjével Berlinben él. Nála nem a foglal' kozása az említésre méltó — mondja Szűrén. Ő egy igazi nő, csodás feleség. Csupaszív, rosszat még tán senkinek sem tett, amiben teljesen az apára hasonlít. A 28 éve Jerevánban született Nzsdejan Szurennek az észt egyetemi városban Tartuban, úgy tíz éve nagyot dobbant a szíve, amikor megismerkedett egy kárpátaljára való magyar nemzetiségű orvostanhallgatóval, Kovács Katalinnal. A diploma megszerzése után a beregszászi lány áttelepült Magyarországra és Baktalóránthá- zán lett körzeti orvos. Éveken át szinte mindennap csörgött a telefon a baktai orvos lakásában. Eleinte Tartuból, majd Tallinból kereste egy jól ismert hang a doktornőt. Szűrén állhatatosan táplálta a tüzet, így öt év alatt sem hamvadt el a szerelem. Végre hosszas huzavona után, pont két éve sikerült neki is áttelepülni. Egy régóta várt lakóval több lett az orvosi lakásban. Értelme lett háztartást vezetni, finomakat sütni, főzni a doktornőnek, mert volt már társ, aki véleményt fűzzön mindenhez és dicsérő szavakkal illesse a sokszor konyhai remeklésnek számító vacsorákat, süteményeket. — A feleségem, aki most fog szakvizsgázni tüdőgyógyászatból, hiszen öt éve már, hogy a baktalórántházi Tüdőgondozó Intézetben dolgozik, egy igen sokoldalú és nagyon erős egyéniségű ember. Vállalkozókedvű, jó üzleti érzékkel megáldott, bármibe képes a siker reményében belevágni. Egyszer kemény üzletasszony, másszor Film Az elnémult fiú esete a rajongó lánnyal viszont kedvesen nőies — vall szenvedéllyes társáról a fiatal, lelkes férj. Mikor a szabadidőre terelődik a beszélgetés, gondolkodás nélkül vágja rá „aludni szeretek a legjobban”. Bár fiatalabb éveiben kosárlabdázott, majd egy súlyos lábtörést követően a tollaslabdára tért át, ma már nem sportol. Üres óráiban, ha van, inkább olvas, ez maradt meg az ifjúkori szenvedélyekből. Ha lenne kivel, olykor szívesen teniszezne, pályája ugyanis van atüdőgondo- zónak a szolgálati lakásuk közvetlen közelében. Néha hiányzik a máig egyedüli igaz barát, a Jerevánban élő képzőművész, akivel gyerekkoruk óta ismerik egymást, akinek őszinte, eredeti modorát, szárnyaló fantáziáját és „fantasztikus humorérzékét” majdnem olyan lelkesen emlegeti Szúró, mint legközelebbi hozzátartozóit. A várva várt találkozásokra már csak évente egyszer-kétszer kerül sor, amikor a baktai házaspár felkerekedik egy örményországi látogatásra, vagy őket keresik föl Jerevánból. Szűrén jelenleg, mint a Zöldért Vállalat külkereskedelmi ágazatának igazgatóhelyettese dolgozik Nyíregyházán. Tárgyalásról tárgyalásra jár, naponta számtalan telefonbeszélgetést bonyolít és órákat tölt autójában utazva az országutakon. Kapcsolataira, helyismeretére alapozva, jelenlegi cége export nagykereskedelmi tevékenysége kialakításában kulcsszerepet szán neki a szovjet piacokon. . — A jó kereskedő megy az üzlet után. A tárgyalások alkalmával rövid idő alatt szükséges jó viszonyt kialakítani a másik féllel, vall szakmai ars poeticájáról az üzletember. Nem rossz, ha jó benyomást teszünk a szemben ülőre. így lehet csak elérni, hogy olyan hangulat alakuljon ki, amelyben a partner úgy érzi, amit én szeretnék tőle, azt ő eleve úgy akarta csinálni. Ahogy én Szurent megismertem, neki ez nem lehet nehéz mesterség... A könyveket nem kell szeretni csak elolvasni. De sokszor egy- egy könyvnek az elolvasása sem elég. Van olyan könyv, illetve könyvek, amelyek egy életre szólóak. Ilyenek például a Fürkész könyvek. Képtelenség közülük bármelyiket is élvezettel és érdeklődéssel végigolvasni, hiszen egyik sem izgalmas, kaland-, vagy családregény, nincs bennük politikai, társadalmi vagy bármilyen sztori. Mégis ezeket a könyveket olvasni, lapozgatni, sőt tanulmányozni kell. De mik is ezek a Fürkész könyvek? A Collins Gem Guides sorozat magyarra átültetett munkái. Ami eddig a sorozatból megjelent: Emlősállatok — Vadvirágok — Lepkék — Madarak — Termések —Gombák. Előkészületben van a Kerti virágok és a Halak című kötet. A Fürkész könyvek praktikumáról egy mondatban: a formátuma A/5-ös, magyarán nem nagyobb Nem ismerem Szilvási Lajos A néma című regényét,' amelyből most Erdős Péter rendezett filmet. Pedig talán célszerű lett volna előzetesen elolvasnom, mert a vetítés alatt többször is az a benyomásom támadt, hogy az alkotók feltételezik az irodalmi alapanyag ismeretét, mert bizonyos cselekménymozzanatokon olyan sietős módon lépnek túl, hogy zavart keltenek vele a nézőben. A forrás alapján nyilvánvaló, hogy A néma olyasfajta szándék megvalósulása, amely belesimul a mozizás mai divatjába, azaz a szórakozás iránti igény kielégítését célozza. Erdős Péter nyilván mint egy zsebnotesz, tehát ha szükséges magunkkal hordható, zsebre vágható. Ez is cél, hiszen a Fürkész könyvek a természetkedvelőknek, a természetjáróknak a kézikönyve. Például a gombák! Ehetők és mérgezőek. Száz és száz változatuk van, a természet, az élettér minden parányi szögletében jelen vannak. Erdőn és mezőn, bárhol találkozunk színtelen és színes, szagtalan vagy jellegzetes szagos változataikkal és nem egyszer úgy, hogy az ehető gomba megtévesztésig hasonlít a mérgesre. Tavasz van és a fák leveleznek, virágzanak. De milyen fák, cserjék azok, amelynek leveleit, virágait, vagy terméseit megcsodáljuk, amelyek bennünket gyönyörködtetnek? Virágzanak például a tulipánfák, az aranyvesz- szőjű fűzfélék, a babér, a fehér, az aranyvesszőjű, a kékvesszőjű, a hisz abban, hogy a magyar film ebben a műformában is verseny- képes lehet, és rátalálhat a maga közönségére még akkor is, ha a nyugati produkciók konkurenciája rendkívül erőteljes. A rendezőnek ebben a vélekedésében készséggel osztozom, már ami az ügy elvi oldalát illeti, a gyakorlati megvalósítás felől azonban már közel sem mernék ilyen egyértelműen nyilatkozni. Ebben a tekintetben jóval több a fenntartásom, mint az egyetértésem. A FILM A FŐVÁROS EGY KÜLTELKI UTCÁJÁBAN KEZDŐDIK. Sötétség, támolygó fiatalember, részegnek hinnénk, kosárkötő, a mandulaleveiű... Mennyi fűz van és mennyi más fafaj. A Fürkész könyv 20Ó európai őshonos és művelt fafajt mutat be, és ami számunkra érdekes lehet, hogy ez a 200 csöppnyi hazánkban kevés kivétellel megtalálható. Viszont nem ismerjük őket. Ha erdei sétára indulunk, a tölgyet, az akácot és nyárfát kivéve szinte alig tudjuk, hogy melyek a társult növények, milyen cserjéket, vadon nőtt fácskákat látunk. Az eligazodásban segít a Fürkész könyv. A Fürkész könyvek a Gondolat kiadó szerkesztésében jelennek meg. Kötésük, papírjuk nem reprezentatív, viszont a könyvek ára sem éri el a ponyvaregényekét. Talán azért is van ez így, hogy minél többen megvegyék, megvehessél hiszen az a jó, ha sokan megvehetik és olvashatják, hasznosítják. S. E. de a kamera közelebb pásztáz, s látjuk, hogy nyakon szúrták. Taxi jön, a sofőr rádión értesíti a mentőket, s míg azok megérkeznek, őrzi a fiút. Főcím! Ennek a képsornak kellene ráhangolnia a nézőt a történetre, de zavaró mozzanatok terhelik. Láthatóan bontásra ítélt az utca. Mit keres itt éjszakának idején egy taxi? Fuvarra itt aligha találhat, telefonon nem hívhatták. Ahogy társait hívja rádión, az inkább iro- dalmias, mint filmszerű: a szöveg és az élethelyzet idegen egymástól. Mindegy, szabályos krimiindítás ez apró szépséghibákkal. De a főcím után újra találkozunk a már megismert fiatalemberrel, aki ép nyakkal navigál egyik lánytól a másikig, amelyből az következik, hogy az elején látott helyzetet előreugratták az alkotók a történetből, legfeljebb azt nem tudjuk eldönteni, hogy a végéről-e vagy máshonnan. Mint később kiderül, a sebesülés a történet mértani közepe, s azt is megtudjuk, hogy az alkotóknak nem sikerült eldöntenie, krimit akarnak-e forgatni vagy melodrámát. Afilm második felealeghatá- rozottabban a melodráma felé billeg, s amikor a szerelmes kis- nagylány huszadszor mondja el sebesült barátjának, hogy szeretlek, akkor végképp lemondunk a lehetséges krimiizgalmakról. A NÉMA MINDEN BIZONNYAL ARAT MAJD NÉMI SIKERT főként a fiatalabb korosztály körében. Ennek érdekében sok mindent megtesz a rendező. Feltétlen dicsérni lehet, hogy semmi ízléstelenséget nem követ el, ami egyébként kevés szórakoztató filmről mondható el. De legfeljebb közönségcsalogató eszköznek jó, s nem a film értékét növeli, hogy beilleszt többnyire funkciótlan és hosszú beat-koncert számokat (a Beatrice együttes a közreműködő). A legnagyobb hiba, hogy sokszor belekényszeríti a színészeket lélektanilag teljesen hiteltelen helyzetekbe, s Avar István vagy Inke László van olyan nagyszerű színész, hogy még ezeket is elfogadtatja a nézőkkel, de például Nagy Feró, aki a főhős testvérét játssza, szinte komikussá válik a családlátogatás jelenetében. A HITELTELEN ÉLETHELYZETEK LEGINKÁBB A FŐSZEREPEKET ALAKÍTÓ Széles László és Tóth Ildikó számára jelentenek tehertételt. Dicséretükre legyen mondva, hogy a megírat- lan, végiggondolatlan szituációkban botladozva is meg-megcsil- lan tehetségük. A fiú szerepe nehezebb, hiszen neki a történet felét némán kell végigjátszania, s ez nyilván komolyabb színészi feladat. Széles László (akit a szomszéd rovatban mutatott be néhány héttel ezelőtt egy ugyancsak Szatmárból induló ifjú újságíró, Dajka Béla), hatásos megjelenésű, jól fényképezhető fiatalember, olyasfajta alkat, akire sokféle szerep ráosztható. A nemzeti filmgyártás szempontjából létkérdés, hogy tudjunk a szélesebb nézőrétegek igényei szerinti mozidarabokat létrehozni. Ilyen háttér nélkül a művészileg értékes filmek is végképp vissz- hangtalanok maradnak. Ebből a nézőpontból üdvözölhetjük Erdős Péter művét, mert A néma méltányolható igényeket elégít ki. Hátha még igényesebben is tenné... Hamar Péter Galambos Béla Magyarosan Sajtónyelvi divatok D ivat természetesen létezik a nyelvben is. Erre figyelt föl jó néhány évvel ezelőtt a nyelvészek egy csoportja, s adta közre Nyelvi divatok címmel könnyed hangvételű nyelvészeti tanulmányainak gyűjteményét. Folytatása is lett a dolognak, ugyanis az elmúlt évben ugyanez a szerzői gárda megjelen tette a Szaknyelvi divatok című könyvét. Az ebben a kötetben található aktuális és új keletű nyelvi jelenségekről szóló nyelvművelő írások hasznosak és szórakoztatóak is egyben. S mivel az újságírás is egy szakma, több tanulmány foglalkozik a sajtó nyelvével. Próba / víz /kő — olvashattuk egyik napilapunk vezércikkének címeként. S ebből egy idézet meg is adja a magyarázatot: „A Minisztertanács intézkedéseinek sora a bizalom próbaköve. Mégis, ez a próbakő — vízkő csupán. Egy jó és hatékony súrolószerrel eltávolítható. ,,E központi, kettős gondolat lényegét sikerült egyetlen szóba sűríteni a cikk írójának úgy, hogy zárójelbe tett egy szót. Ezzel egyesített két összetett szót: próbakő, vízkő. így a cím találóan tartalmazza a kétértelműséget. Ez a „zárójelező” módszer virágkorát éli napjainkban. Még egy példa erre, szintén egy cím: (Rá)fizetünk. Itt könnyebb megfejteni a cím sugallta kettősséget. Azzal is megnyerhető az olvasó figyelme, ha a címbeli szót szándékosan elferdítik. Vezérciki—olvashattuk a „régi-új” Ludas Matyi vezércikkének a címét. A „vezércikk” szó elferdítésével egy új, értelmes szó jött létre, amely egyben utal a nemrég történt vezér (főszerkesztő) és újságírói stáb zajos váltására. Ha valakinek van egy jó karcolatra való témája, már meg is írta, s csak egy jó címet keres, vajon mi a teendő? Egyszerű a megoldás. Napjaink divatja szerint alapít egy pártot — legalábbis az írás erejéig — s eme párt mozaikszavas nevét adja címül. ZSEBEMATÉT; Zsebesek, Betörők, Markecolók És Tarhások szervezetének a rövid neve, akik időnként a zsebünkben matatnak. (Nyíregyházán fő működési területük a pályaudvar.) Egyébként az írás szerzője eme elképzelt szervezet gondjait ecsetelte, vádolta a kormányt, majd kínált annak egyezséget. A címmel itt is gondoltak az emberi nem egyik alapvető tulajdonságára, a kíváncsiságra, s minden bizonnyal sokan el is olvasták a cikket. Minya Károly Könyvespolcunk Zsebünkben a természet II Kelet 10 %PrgrS7áq - 1990. március 31.
