Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
Pegazus (Kótics Ferenc grafikája) Kulcsár Attila A defterdár A defterdár szpáhikkal érkezett — s vitte a magas Porta magas adóját. Szedett a budai pasának, a helyi bégnek is kivette részét, s magának is szedett. Vitték a termést, mint a pénzmagot; vitték a barmot, mint az embert, — elparlagult az Alföld és elvadult a nádas emberekkel, j Nem költött már a túzok, sem a j gólya, a hörcsögök bogáncsot ettek — az ország közepébe süppedt máig is jól látható lábnyom — mikor török-világ volt Magyarországon. kisszótár házára költözött: a mai Vörös Hadsereg és Forgó utca sarki nagy házban élt. Itt később a Vidliczkay és Saáry család lakott a 920-as évekig. Kiss Lajos (1881—1965) Hódmezővásárhelyről került Nyíregyházára muzeológusnak Jósa András mellé 1912-ben. Szerteágazó néprajzi munkásságát több kötete foglalja össze: ezek egyrésze újabb kiadásokban is olvasható. Nyíregyháza iparosvilágával, az egykori vízimalommal foglalkozott — többek között —, nagy alapossággal, elmélyült levéltári kutatások alapján. A kihaló mesterségek eszközeit, a céhes élet emlékeit gyűjtötte: ezek ma is láthatók a Jósa András Múzeumban. A múzeumigazgató tudós 1948-ban Kossuth-díjat kapott, nyugdíjba vonult és Budapestre költözött. Ott is halt meg. Korányi Frigyes (1827—1913). A Nagykállóban született, orvos, szülővárosában kórházat alapít, majd Budapestre költözik, ahol hamarosan egyetemi tanár lesz. Társaival nemcsak az orvosoktatás megreformálásán dolgozik, hanem a belgyógyászat tudományát is magasra fejlesztette. Különösen eredményes úttörő és szervezőmunkát folytatott a tuberkolózis elleni küzdelemben. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Lackovszki József (1895—1965) régi, Ószőlő utcai család tagja, aki 1918/19-ben a nemzetőrség, majd a Vörös Hadsereg tagja. Ezért nyolc évre ítélik. Kiszabadulása után sem engedik asztalosként nyugodtan dolgozni, elhelyezkedni. 1945 után rendőrségi és polgári alkalmazásokban dolgozott Nyíregyházán, 1956-ban ment nyugdíjba. Leffler Sámuel (1851—1915) a Felvidékről jött városunkba: az evang. főgimnázium tanára, majd igazgatója. Élénk szerepet vitt a város társadalmi életében: a Jótékony Nőegylet titkára, a Polgári Olvasó Egylet elnöke évtizedeken át. Római irodalomtörténetét három kiadásban jelentette n\eg budapesti kiadója: sok iskolában hosszú ideig tankönyv is. Fia, Béla (1887— 1936) itt diák, majd tanár, később Svédországban követségi alkalmazott; író, irodalomtörténész, sokoldalú műfordító. Lukács Ödön (1843—1896) Szatmáritól jött Nyíregyházára: a ref. egyház lekipásztora lett. Az ő idejében épület a mai templom is. 1873—76 között a Szabolcs c. hetilap szerkesztője. Megírta Nyíregyháza első várostörténetét (1887), amelyet a megye adott ki újra 1987- ben. Több verseskötete jelent meg (1872, 1879, 1897). Meskó László (1851—1922), régi nyíregyházi család sarja. A Nagytakarék tisztviselője, ügyvéd, majd orszgy. képviselő, igazságügyi államtitkár, Szabolcs megye első polgári származású főispánja 1917—18-ban. Nemrég lebontott házukon (Dózsa Gy. u. 24., ill. 26.) emléktábla hirdette, hogy náluk halt meg Irányi Dániel, Kossuth egykori munkatársa. A mai Garibaldi utca 1950-ig a Meskó nevét viselte. Pál fi Ernő Budapesten született 1907-ben; 1932-től Nyíregyházán él: kereskedő, egyidőben antikvárius. A szociáldemokrata pártban dolgozott, ezért többször internálták, s csak 1945 után került vissza ide, családjához. Azonnal bekapcsolódott az újjáépítésbe az MKP tagjaként. 1948 márciusától 1949 -júniusáig Szabolcs megye főispánja. Ezután Budapestre került: 1956-tól a Komédia a Móricz Zsigmond Színházban Párosán szép az élet... (Horváth László Attila, Vlahovics Edit, Orosz Helga, Mátrai Tamás) kül Zubor Ágnes játéka lehetőségei mögött manjd. Orosz Helga Gwendolenja és Blahovics Edit Cecilyje egy tőről fakad. Mindkettő hátterében ott munkál a tárgyát kereső érzékiség. Egyikük szerepe sem kínál jellemábrázolási feladatot (ettől Oscar Wilde egyébként is idegenkedik), nőiségüket kell eljátszani. Orosz Helgának ez jobban sikerül, több hiteles gesztusa van hozzá, gazdagabb eszközökkel rendelkezik. Vlahovics Edit egyre magabiztosabban mozog a színpadon, de a hangjával nem tud bánni. Persze lehet, hogy ezen a hanganyagon nehéz alakítani, mégis valószínű, hogy a későbbi sikerek gátjává válhat. Úgy gondolom, ha játékával hangjának hitelessége párosul, akkor ígéretből igazi színésznő születik. John (Emest) alakjának megformálásában kevés az eredeti vonás. Mátrai Tamás bizonyította már tehetségét, a dráma iránti érzékenységét. A vígjátékokban belső életöröm feszíti alakításait. John alakjából ezúttal hiányzik az öröm, több benne a mesterség, amivel ritkán képes hitelesíteni ezt az önmagára célt erőltető üresfejű dandyt. Meglepő biztonsággal mozog a színpadon Horváth László Attila. Sok feladata neki sincs, de alapjában jól kitölti azt a szerepet, ami Alger- nonként megilleti. Cecilyvel való kapcsolatában nem teljesen őszinte, indokolatlanul tartózkodó, de ezt a játéka nem hitelesíti mindig. Máthé Eta és Kocsis Antal a második felvonásban jutnak szóhoz. Miss Prism szerelemvágyó, de kötelességtudó nő, a tiszteletes pedig az öszöneit lassan szabadjára engedő férfi. Legutóbb a Fővárosi Operettszínház mutatta be a komédiát, 1968-ban. A mű eredeti címe egy szójátékra épül, ez a Bunbury címből hiányzik, pedig a lényeghez tartozik. Hevesi Sándor 1922-es fordítása (Győzőnek kell lenni), vagy az 1959-es József Attila Színházbeli Hazudj igazat című közelebb áll a komédia üzenetéhez. A Bunbury mögött elbújik a nevetés, a szórakozás lehetősége. Salamon Suba László eddigi rendezései gyakran megosztották a nézőket, vitára, ellentmondásra ingereltek. Voltak érdekes, jó ötletei, megvillant bennük egy sajátos rendezői szemlélet. Ezúttal különösebb patronok nélkül, csendesen folydol- gált az előadás. A darab szövegében megbújó hirdetési szlogenek inkább zavaróak voltak, nem adtak hozzá semmit a darab (s az előadás) szelleméhez. Nagy István Attila járásába belefáradtam, szabad elhatározásomból a mélységedbe szálltam alá, hogy új érzéseket hajszoljak. Ami a gondolat világában a paradoxón volt számomra, a szenvedély világában azzá lett számomra a perverzitás. A vágyakozás végül is betegség volt, vagy őrület, vagy mind a kettő. Nem törődtem többé másoknak az életével. Ott téptem a gyönyört, ahol a kedvem tartotta, és odébb álltam. Megfeledkeztem róla, hogy a köznapi élet minden apró cselekedete a jellemet vázolja vagy koptatja, s hogy éppen ezért, amit az ember a négy fal között művelt titokban, azt egy szép napon hangosan kell világgá hirdetnie a háztetőről.” Oscar Wilde-ot nem a drámaépítkezés és a kidolgozott jellemrajz érdekelte, inkább a hatásos jelenetek és a kellemes párbeszédek. A szellemességre való törekvés, a nyelvi ötletek, a sajátosan fanyar maga konkrétságában megjelenik? John Worthing és Algernon Mo- nerieffet felsőbb társaságbeli fiatalemberek, könnyelműek, munkátla- nok. Algernon, ha szabadulni akar a kellemetlenségektől, nem létező barátjára, Bunburyre hivatkozik, Worthing szintén csak kitalált öccsét, Ernestet látogatja Londonban. A két barát nősülni készül Worthing (Emest) választottja az előkelő Gwendolen, Algernon pedig John vidékén élő gyámleányára gondol. Gwendolen igent mond, de a szigorú édesanya hallani sem akar a házasságról, mert Johnnak „nincs” családja, a Viktória pályaudvaron találták egy bőröndben. Algernon elutazik, hogy találkozzon John gyámleányával. Megszületik a szerelem, de még nem örülhetnek a fiatalok. A második felvonás végére minden megoldódik, általános a boldogság. Tapsolhat a közönség. Meg is teszi, mert szereti a darabban Hogyan tovább? (Mátrai Tamás, Máthé Eta, Kocsis Antal) (Elek Emil felvételei) humor a Shaw előtti helyzetkomédia mintadarabjává teszi a Bunburyt. Oscar Wilde szerint a művész egyetlen hivatása az abszolút szép szolgálata. Az élet és a természet igaz ábrázolása nem művészet. A 1 ‘art pour 1 ‘art hagyományos megfogalmazása ez, amely után szükségszerűen adódik a kérdés: mi közünk akkor ahhoz az életszelethez, amelyik a színpadon nem általánosságban, hanem a fellépő művészeket. Zeke Edit változó belső terű díszletében Lady Bracknell szerepében 'Zubor Agnes láthatóan nem találja a helyét. Erős indulatokat is tökéletesen megformáló tehetségétől idegen ez a há- zsártos, számító, érzéketlennek látszó édesanya. Hiába veszi magára a megtömi nem képes asszony álarcát, szerepéből hiányzik az érzelem, az őszintén megélt szeretet. S enélLassan gyülekeztek a nézők a Móricz Zsigmond Színház március 24-i bemutatójára. Pedig komédiát ígértek a plakátok „komoly emberek” számára. A kissé késve kezdődött első felvonásnak háromnegyed nyolcra már vége is volt. Ha az így megy a tévéhíradó időjárás-jelentésére hazaérkezünk, dörmögte mellettem egy úr. Végül nem így lett, de a kezdés vontatottsága, fáradt unalma rátelepedett az első felvonásra. Kosztolányi elragadtatással beszél a Bunbury című komédiáról: „Több, mint az élet félszegségeinek gúnyolása, mert irónia van benne, öngúny, mert magának a bohózatnak eltorzítása és paródiája.” Arról, hogy mennyire „jött át” ez az öngúny és paródia az előadáson, még lesz szó. Mert nemcsak a Bunbury érdekes, hanem az alkotó is. Oscar Wilde nemesi családban született Dublinban, különc öltöz- kedésével, magatartásával már az egyetemen is feltűnést keltett. Tizenkilencedik századi dandy, költő, novellista és előadó, aki Angliában és Amerikában is nagy sikereket ért el. Poetikus szépségű meséi (A boldog herceg, Gránátalma-ház) világhírt hoztak számára. De a Dorian \-Gray arcképe című regénye hírhedtté tette, mert benne a gátlástalan életélvezetet hirdette. Hedonizmusa sűrű botrányokat kavart. Sikerei tetőpontján homoszexualitás vádjával bíróság elé állították, s kétévi fegy- házra és kényszermunkára ítélték. Szabadulása után Franciaországban telepedett le, s magányosan, nyomorúságos körülmények között halt meg Párizsban. Börtönben írt De profundis című munkájában szembenéz a múltjával: „Pazaroltam elmém kincseit, és különös örömem telt abban, hogy örök ifjúságomat tékozoljam. Minthogy a csúcsok Hazafias Népfrontban dolgozott haláláig. Schmidt (Smid) Mihály (1882— 1967) régi nyíregyházi család tagja, 1896-tól nyomdásztanuló, majd mester. Egyik alapítója a nyomdászok szakegyletének és a helyi szociáldemokrata pártnak, később mindkettőnek elnöke is. H osszú frontszolgálata során többször megsebesült. 1918-ban a néptanácsnak, később a megyei direktórium intézőbizottságának tagja. Két és félévi börtön után nyugdíjazásáig újra* nyomdászként dolgozik, és részt vesz a baloldali politikai életben, sok rendőri zaklatás ellenére. Sipkay Barna (1927—1968) Nyíregyházán született és halt meg. Érettségi után előbb tisztviselő, majd a megyei újság munkatársa. Előbb meséket írt: maga illusztrálta is e köteteket, amelyeket gyermekeinek készített. Első könyve is meséskönyv (1956), 1963-tól már országos kiadóknál publikálta elbeszéléseit, regényeit: olykor egy évben kettőt is. 1963-ban mutatták be A világ peremén c. drámáját; Több novellájából filmet, tévéjátékot készítettek. Vietórisz József (1868—1954) régi nyíregyházi család tagja; tanár lett, s visszajött egykori gimnáziumába, ahol két ciklusban igazgató is volt. 1928-ban, nyugdíjazásakor főigazgatói címet kapott: elsőként a megyei pedagógusok között. Fiatal korától verselt; több kötetét országos díjakkal jutalmazták, a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. Sok műfordítása közül kiemelendő a tót nyelvű Tranoszciusz énekeskönyv magyarra ültetése. Margócsy József y Kelet 1990. március 31. 9 A "'"Ml"1 Ul HÉTVÉGI MELLÉKLETE —bc m A banalitások vonzásában "Ok SzomSati Galéria
