Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-22 / 68. szám
1990. március 22. Kelet-Magyarország 3 Milyei esélyt ad pártjának Nyers Rezsi? Beszélgetés az MSZP elnökével Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke kedden » Nyíregyházán megtartott megyei választási nagygyűlés szónoka volt. A nagygyűlést követően válaszolt munkatársunk kérdéseire. — Milyen érzés egy olyan párt vezetőjének lenni, amelyiket jobbról az állampárt utódaként szidnak, balról pedig puccsistáknak, likvidátoroknak neveznek? — Nagyon 'keserves érzés lenne, ha nem adna lelki- erőt ebhez az a közösség, amely összejött a Szocialista Pártban. Ez országosan 50 ezer fölötti tagság, amely nem csupán 50 ezer tagot jelent, hanem 50 ezer agy és 50 ezer lélek és 50 ezernyi szolidaritás. Ez erőt ad az embernek ahhoz, hogy az ilyen vádakat .kibírja, cselekvőképességét megőrizze, és ne kerüljön lelki összeomlásba. Ez egy lélektani tényező. Ha .kevesen lennénk, ha nem bízhatnánk ennek .a mozgalomnak az erejében és jövőjében, akkor sokkal nehezebben viselném ezt el, mert egyébk ént • érzékeny ember vagyok. De így bírom a vádakat, és mint a párt elnöke azt tudom mondani, hogy ma már a párttagság zöme is bírja. A megalakulás után közvetlenül nagy lelki nyomás nehezedett a párttagságra, és vezető embereink jó részére is, abból következően, amit ön mond, egyfajta menekülési, a tevékenységet visszatartó attitűd mutatkozott. Most a .választási harcban ez teljesen feloldódott, a bűntudat megszűnt, és a lelki nyomás is teljes mértékben ki tarhatóvá vált. — Egy hónapja a székesfehérvári választási fesztiválon az MSZP öt legismertebb politikusa, köztük On optimistán nyilatkozott a párt választási esélyeiről, miután 176 egyéni választókerületből 175-ben sikerült jelöltet állítani. Ma a közvéleménykutató intézetek — különösen a Gallup — adatai már nem támasztják alá ezt az optimizmust. Milyennek ítéli Elnök Ür a párt választási esélyeit most, négy nappal az esemény előtt? — Nem tudom megmondaná, hogy melyük az igaz. Ez a Gallup egy különleges intézet, nem a közismert nagy Gallup. Véleményüket elsietettnek, rögtönzöttnek és felületesnek tartom. A hazai közvéleménykutatások ennél már megalapozattaíbbak, kitűnő emberek végzik, de azért azt is látni kell, hogy első kövéleménykutatásuk volt, és ma nagyon nehéz a politikai, társadalmi tudat szerkezetét megröntgenezni. Túl nagy fába vágták a fejszéjüket, túl gyorsan akarták az eredményt produkálni. Hozzá teli még tenni, hogy a közvéleménykutatásban mindig van egy nagy hányad, akik nem nyilvánítanák véleményt. Ez sokszor eléri a negyven százalékot, de a harmincöt százalékot mindenütt, tehát azoknak nem veszik figyelembe a véleményét. Továbbá a közvéleménykutatás hasonlít Magyarországon a népességösz- szeíráshoz, ahol a nemzetiséget firtatják. Magyarországon 500 ezer nemzetiségi él, a népesség-összeíráskor pedig soha nem jön össze több mint kétszázezer. Félnek nyilatkozni az emberek, amikor úgy érzik, hogy egy kartotékba bekerülnek. Sokan úgy válaszolnak, ahogy a kérdező irányítja a kérdési Magyar- ország a közvéleményikuta- tásban egy kezdő ország. A kutatók és kutatott réteg is tapasztalatlan. Én nem mondom, .hogy a megállapításoknak az ellenkezője igaz, csak azt mondom: ma a választásokban sokkal több a pillanatnyi elem, mint amit így föl lehetne mérni. A kelet-német választáson még a választás napján is gondolkodtak a választók, és a várakozásokkal teljesen ellentétes eredmény született. — Ha nem Is teljesen megbízhatóak a közvéleménykutató intézet adatai, azt mindenképpen jelzik, hogy az MSZP népszerűsége csökkent. Nem gondolja Elnök Or, nagy szerepe van ebbén, hogy elerötlene- dett a párt propagandája? Jó példa erre, hogy a marosvá- sárhelyl események hatására az MDF elnöksége éjszaka ülésezett, azonnal tiltakozott, közölte a rádió az SZDSZ tiltakozását is, az MSZP pedig hallgat... — A propagandánk valóban sakkal gyengébb, mint az említett pártoknak. Mi is azonnal megmozdultunk, mi is nyilatkoztunk, de a mi nyilatkozatainkat nem hozzák le a lapok, nem közölte -a rádió. Ezzel a magatartással még a korábbi állampár- tot büntetik. — Én mint egy megyei lapnál dogozó újságíró épp az ellenkezőjét érzem. Sok vihart kavar, hogy az MSZP nem engedi el a megyei lapokat, azokat a pártvagyon részének tekinti, holott azok döntő többsége kisajátítás útján került párttulajdonba, a többi lap pedig a pártok felszámolásával automatikusan megszűnt. — A megyei lapokat mi átadjuk és át áis adtuk a legtöbb megyében, úgy hogy a lapok független lapként jelennek meg. Nem tudom, hogy itt mi a helyzet, ebben a megyében. — Itt is független, a Szocialista Párt nem szól bele a lap munkájába. — ... tehát mi átadtuk a lapokat. Itt csak a kiadó vállalatok tulajdonjogáról van szó, amelyik azonban jogosan bejegyzett tulajdona a Szocialista Pártnak. A kiadó vállalat azonban ma nem szól bele a lap szerkesztésébe, és a jövőben sem akarjuk ezt a jogát fenntartani. Egyébként nem ragaszkodunk a kiadó vállalatok tulajdonjogához sem, befogadunk másokat is, tehát hajlandók vagyunk társulássá alakítani. — Már órákban számolhatjuk á választásig hátralévő Időt. Milyen esélyeket ad pártjának, kivel lépnének szívesen koalícióra, akár a kormányzásban, akár ellenzéki pozícióban? — A mai ellenzéki párták közül hat párt vesz részt egy velünk szembeni láthatatlan koalícióban, öt párt számít olyannak, amely közülük mérvadó lesz a 'parlamentben, és konmányalapításnál is számba jöhet. Nem egyszerre mindegyik, de ezek közül valamelyek. Ez az öt párt kijelentette, hogy nem akar velünk koalíciót. Ha továbbra is ezt vallják, akkor trai nem ragaszkodunk semmiféle koalícióhoz, ebben az esetben ellenzékben leszünk. Most az a kérdés, hogy a szavazási arányok milyen eredményt hoznak. Legvalószínűbb, hogy ellenzékben leszünk, de a szavazási aritmetika úgy is alakulhat, hogy nélkülünk nem lehet kormányt alapítani. Ebben az esetben megfelelő feltételek esetén, amennyiben a politikai nézeteinket, ha nem Is maximálisan, de megfelelő mértékig érvényre tudjuk juttatná, akkor mi készek vagyunk erre. Tehát végül is kormányzási szerepre is készen állunk. B. J. Járati" a pályái! ÜJ szolgáltatás a Nyírségi Patyolat Vállalatnál. A központi üzemében naponta több mint 380 farmernadrág, dzseki, szoknya márványozását, gyöngymosását és színezését végzik. (H. p. felv.) Piaci kosarunk I sten őrizzen meg bennünket attól, hogy egyszer majd tartósan elkezdjen korogni a gyomrunk. Hiszen vészterhes időkben volt már rá példa, de mert nem pesszimista, hanem derülátó vagyok, hiszem, hogy a földeket felszántják, kenyerünk, zöldségünk, gyümölcsünk megterem és jut majd hús is a fazékba. Egyszóval tele lesz az a kosár, amit a KSH minimumnak nevez. A társadalmi minimumkosár tartalma egyelőre 60 kilogramm hús és húskészítmény, 21 kilogramm zsiradék, 100 liter tej, 21 kilogramm tejtermék, 220 tojás, 130 kilogramm kenyér, 100 péksütemény, 45 kilogramm liszt és rizs, 27 kilogramm cukor, 1 kilogramm kakaó és csokoládé, 100 kilogramm burgonya, 4,5 kilogramm bab, borsó, mák és dió, 70 kilogramm zöldségféle, 50 kilogramm gyümölcs, 6 kilogramm tartósított és déligyümölcs. Azt hiszem, nem felejtettem ki semmit. Dugig lehet a „kosár” és ha a vásárló a felsorolt holmikkal nem rakja tele, az nem egészen az ö baja. Van ugyanis a kosár körül egy parányi hiba. Állítólag a kosárka tartalma 1982-ben tízezer forintba, 1989-ben 20 ezer forintba került. És mennyibe kerül most, amikor a hús ára kilogrammonként 200 forint fölött van, amikor egy tojás 4 forint, egy kilogramm burgonya 10—12 forint, a déligyümölcsről (banánról) nem is beszélve, ha van, 80—90 forintért adják. Más szóval a társadalmi minimumkosár tartalma most, miután az áras hónapok (janu/ár, febru/ár) elmúltak — minimum 30 ezer forint. Mindezt átgondolva megértem azt, aki mondja: „Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy egyszer majd tartósan korogni kezdjen á gyomrunk.” Annál is inkább, mert nemcsak enni, de élni is kell, úgy élni, hogy jusson ruhára, tisztálkodóeszközökre is, teljen a nyugdíjból, fizetésből a lakásfenntartásra, teljen mindenre, ami nélkül nem teljes az élet. Ehhez a legfontosabb mindent megtermelni, amire szükségünk van és álljon meg végre az infláció, stabilizálódjanak a piaci árak és ne szakadjon ronggyá se a szociális háló, se a létbiztonság, ne vesszen el az önbizalom. Ehhez nem program kell, hanem hathatós cselekvés. A demokrácia önmagában kevés B marosvásárhelyi rádió szerkesztője megyénkben Ellentmondásos, olykor drámai híreket hallunk Románia magyarlakta területeiről. Sokasodnak a magyarellenes megmozdulások. Kelemen Ferenc, a marosvásárhelyi rádió magyar nyelvű adása művelődési osztályának felelős szerkesztője a Beregi Ünnpi Hét vendégeként először járt megyénkben, még a véres események előtt. Vele beszélgettünk az ottani helyzetről, pontosabban a marosvásárhelyi rádió újjászületéséről. — Hosszú hallgatás után indultunk újra a magyar nyelvű adással. 1985-ben egy déli műsor idején jött egy hirtelen telefon Bukarestből. Minden írásbeli indoklás nélkül közölték, hogy már délután nem mehet tovább a műsor. Akkor én még külső munkatárs voltam. A kollégám fájó lélekkel még úgy búcsúzott a hallgatóktól 1985 márciusának e napjár,, hogy viszonthallásra délután. .. — Ebből a délutánból aztán öt év lett. Mikor és milyen körülmények között szólaltak meg újra? — Tavaly december 21-én volt a döntő nap nálunk is, amikor közhírré tétetett hogy a diktátor elmenekült, és győzött a forradalom. Akkor az első dolog az volt, hogy kollégáim a rádió magára maradt kis épületét visszafoglalták, és három nyelven, románul, magyarul és németül megszólaltunk. A magyar műsor most naponta négyórás, reggel és késő délután van adásunk. —Hány ezer magyar nyelvű hallgatóhoz szólnak? — A hatóterületünk egész Erdélyt átfogná, ám a valóságban a technikai adottságok miatt ennél kisebb területre jut el. De ígérik, hogy majd kiterjed egész Erdélyre, sőt azon túl is. Azért így is több mint egymillió emberhez szólunk. — Gondolom, az ottani magyaroknak ez óriási élmény és öröm. — Szinte sokkszerű hatásként érte az erdélyi magyarságot. Naponta több száz levelet kaptunk, amelyekből mérhetetlen öröm sugárzik. Alig hiszik, hegy ismét anyanyelven szólnak hozzájuk a vásárhelyi rádióból. Végre a marosvásárhelyi adó is európai rádiónak tekintheti magát, hiszen mindarról, ami a világban történik, nagyon őszintén, nagyon bátran és becsületesen beszélhetünk. — A magyar iskolákról mi a legfrissebb hír? — Különös patthelyzet alakult ki. A magyar olvasók számára'nem újdonság, hogy az erdélyi magyar iskolák között darázsfészek a marosvásárhelyi. Pontosabban a Bolyai Líceum körüli konfliktus. Sajnos, a kedélyek nem csillapodtak, a magyar diákok a 450 éves magyar Iskolát kérik vissza. A román diákok azt hangoztatják, talán nem is teljesen- alaptalanul, hogy miért az év kellős közepén romboljuk szét a régi rendet. Legyünk türelmesebbek — mondják. Viszont az erdélyi magyarok már hetven éve hallgatnak türelemmel, hogy ez is lesz, az is lesz. Konkrét ígéretek vannak, hogy ősztől az iskola mégis magyar nyelvű lesz. Most egyelőre változatlanul két nyelven folyik az oktatás. — Bizakodnak-e, különösen az utóbbi napok tragikus Robbanásig feszült a helyzet újból Romániában. Az erőszakhullám a hét első felében Marosvásárhelyen csúcsosodott, de Itt, a közvetlen szomszédunkban, Szatrríárné- metiben is pogromokra került sor március 15-én — mondták el megyénkben szemtanúk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség itt is meg szerette volna ünnepelni ■— az utóbbi évtizedekben először szabadon — a magyarság legnagyobb ünnepét, ám ez véres eseményekbe torkollt. A városban 14-én mintegy négyezres román tömeg tüntetett a magyarok ellen. A tömeget azzal a képtelen állítással tüzelték, hogy Magyarországról több száz autóbusz érkezik magyarokkal (!)... Ám az ünnepség mindezek ellenére kezdetét vette, s jellemezve a szatmári magyarok jó szándékát, az emberek Nicolae Balcescu szobrához vonultak, hogy azt megkoszorúzzák, de azt a helybéli, s a környékről beszállított románok megakadályozták. Megyénkben szemtanúk elmondása szerint ha Szatmárnémetiben nem is, de a közeli Erdődön atrocitások nélkül sikerült megtartani a március 15-i ünnepséget. Részt vett ezen Forma- nek Ferenc, a nemzetmeg- mentési tanács megyei elnök- helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos alelnöke is, akit az erdődi ünnepségről hurcolt el a milicia, az RMDSZ egy másik aktivistájával együtt. A két magyart szó szoros értelmében szatmárnémetieseményeit látva, hogy végül jó irányba billen a mérleg nyelve? — Mindenképpen bizakodóak vagyunk. Annak kell lennünk. Hozzászoktunk a fájdalomhoz, a tűréshez. A 70 év nagyon megtanította az erdélyi magyarságot, hogy tűrjön, reménykedjen. Elsősorban a túlélésért. Mi a saját jogainkat a romániai demokrácia egészében képzeljük el. Amennyiben a demokrácia győzelemre jut — és ebben nagyon reménykedünk —, akkor hiszünk abban, hogy a mi ügyünk is. Hiszen a romániai értelmiség körében is nagyon sokan vannak, akik átélték gondjainkat, bajainkat, és mellettünk állnak még akkor is, ha bizonyos román körök őket a románság elárulásával vádolják. Bodnár István ben a felhecceit románok közé lökték, hogy ők csillapítsák le azokat. A tömeg akkor már összetört minden útjába eső magyar rendszámú gépkocsit. A megyénkben is jól ismert Formetnek Ferencet és társát súlyos bántalmazások után Sikerült kimenteni. Az RMDSZ országos alelnökét barátai rejtették el, miután a helyi hatóságok lemondatták a megyei tanács elnökhelyettesi posztjáról. Siker — Siker 40 ÉVES AZ IPARCIKK KISKER SZÜLETÉSNAPI AJANDÉKVASAR A CSILLÁM ÜVEGBOLTUNKBAN — Nyíregyháza, Széchenyi u. I. sz. — 1990. március 22—24-ig Kristályváza Kristálykosár Kristályváza Teflon tepsű Teflon tepsű REGI AR: 680,— 1200,— 1250,— 670,— 850,— ÜJ ÄR: 480,— 840,— 880,— 470,— 600,— Rmig a készlet tart! LAKÁSTEXTIL BOLTUNK AJÁNLATA — Kisvárda, Lenin u. 14. sz. — — Törlők — Takarók — Nagyméretű lepedők 30% engedménnyel. amíg a készlet tart! LEPJEN VELÜNK az ötödik Évtizedbe; szabolcs-szatmAr megyei IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 40 ÉV (902) MegytíkMi szentanik a szatmárnémeti atrocitásra!