Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-08 / 33. szám
Kelet-Mag^rw^zá^j: ff^ggyitázi Élet 1990. február 8. Virsli, sör, emberség Hol vannak a véradók? , A véradásról, és a vérüket másoknak ön- kmí feiajáníokról legutóbb a Romániában lezajlón fogadalom idején lehetett sokat Nem mlntha máskor nem lenne becsületük a véradóknak. Az- újabb példa csak megerősítette a róluk alkotott véleményeket. Azokban a december végi napokban olya* nők is , jelentkeztek véradásra, akik előtte még sőha riem riyúj tették a karjukat Má mar mindenki belátjá: aki másököri segítem tud, a legtöbbet teszi embertársaiért; A nyíregyházi városi Vöröskereszt szervezetéhez a megyeszékhely mellett további 3Ő •község, gyakorlatilag Szabolcs-Szatmár területének 40 százaléka tartozik, így tehát nyugodtan mondhatjuk, az itt folyó munka meghatározó jelentőségű. Amint azt Szarka Endrene városi titkártól megtudtuk a véradások szervezése állandó, komoly feladat amelynek sikeres végrehajtásához éves terv készítésévé! is hozzájárulnak. Teszik ezt ST? f’JE??? az üzemek, vállalatok kérésé- TSJÄi t0bbl 1,doben a tüdőszűrővel együtt tartják a véradást, hogy lehetőleg minél kevesebb legyen a munkából ellopott idő. A legnagyobb gondot, s egyben a legnagyobb veszélyt ugyanis épp a munkaidő védelme jelenti ami egyre fontosabb követelmény a StÄ™31101 ma már mindsn óráRendkívüli behívás Szerencsére jó a kapcsolatunk a vezetők- r“’, s a terykészítés így mindkettőnk érdekeit szolgálja — tájékoztat Szarka Endréin környékén havonta álvovb iT 13T16 veradást szervez a városi lrikereSZ -amelynek alkalmazottjai szom- SfM8 yasá/nap kötelével folyamatosan dolgoznak. A siker mégsem rajtuk múlik. M,a.a munkahelyen rosszul állnak az ügyhoz ha nem engedik el, vagy véradás utón Äk a dolgöäKat, akkor a vóroskeresztesek hiába szer- ^nek'Md0'80^&ft’ 3 Véradás sikertelen marad. Még a legjobb hozzáállás mellett is h0>gy 3,2 eIőzetes bejelentkezők közül nem megy el mindenki. ezerjó1 ezért, °™m- h°gy a tervezett két- ezer liter ver helyett, az elmúlt évben ösz- Sr, 2890 lltert gyűjtöttek össze, ami a Sszesen 70« alt f***1- hogy 6559 ember összesen 7045 alkalommal jelentkezett vérä7,„Kf;5h' ;p? Ä1L zok evente több alkalommal is megjelenAz átlagosnál is magasabb számban ősziesen 1200-an voltak a rendWvüli b^hí- vér‘ adók. akik különleges vér- twTszérmpbBt 32 áll,ar?dó nyilván tartás- vérariácrí^t, ntíC’i S aklket akkor hívnak li rofm.tt’fha ba e?,et va®y egyéb rendkívüli ok miatt van szükség vérére. Hasonló okok miatt vezették be az úcvll^lmelvíkT^1 ,munkahelyek lajstromát 5 amelyeket váralan esetekben keresnek fel a veradóálllomás dolgozói. Hozzáiuk for dúlnak azokban az esetekben itamikot; bejeientett'véradásokMi I V k^yesebben jelennek meg ahhoz, hogy a véradások, illetve véradók räterSä“ Ä msTkeresztnel is lényegesen több és jobb dte if3 Jan fükség‘ Fáradozásaikat edSSÄSST“ : ^ Csak négy diák... amelynek neve: Vén&S V^Sdíu d/áTjöíVayker«SS azonban az e£; jobban megb^iJrT€v^dk^d1^ í 363 véradónak nyújtottak át kitünteted h0?y 4 Ä ueuert a munkaadók is ismerjék el doleo hoev oazvleas^S0t. Nagy örömükre szolgált * íaTu3 megyei veradónapon 200 ezer forin értékbe0 sorsolhattak ki k4nféle értéke gynyeremenyeket. A megyeszékhelyről é környező falvaiból összesen nyolcvankét vér itt ai4n*k»‘. WvSífuM vSidiiri^r“' ,aJSnl' veraaoK szama az eddig felsorolt pr«imó elmúltf^aa°Z V^k ellenére 55 bökken. Ré; “ 32 ldo- amikor 150—200 embe JS&JS&SBffiRigww **•**. ■ ■ wtÄssS ÄSSäft’s December 22-én este már tömegesen kopogtattak az emberek, hogy vért akarnak adni romániai testvéreiknek. Vajon miért nem volt ez így azelőtt, s miért lohadt le a véradási lelkesedés? só helyen. Az akkoriban számyrakelt rémhírek úgy tartották, hogy az AIDS véradás útján is terjed. Valóban ez volt a helyzet, ismeri el dr. Vincze Károlyné, a megyei vérellátóközpont vezetőaisszisztense — de a felvilágosító munkának hála, csillapult-a hisztéria. 1986 óta minden egyes véradónál elvégzik az AIDS- szűrést, s ezt minden véradáskor újra megismétlik. Vérvételkor kizárólag egyszer használatos szerelékeket alkalmaznak, amelyeket használtat után megsemmisítenek. A felvilágosító munkának köszönhetően mára sikerült az emberekkel elhitetni: a véradás nem veszélyes dolog, s nemcsak a vért kapót, hanem a vért adót is maximálisan védik. Az ennek ellenére tapasztalható csökkenés oka a vérellátó dolgozói szerint nem elsősorban a félelem, hanem az érdektelenség, a fásultság. Ma már nem olyan lelkesek az emberek, mint korábban voltak. El vannak foglalva a saját bajaikkal, örülnek, ha élnek, napi megélhetési gondokkal küszködnek. Leginkább azok jönnek véradásra, akikbfk családjában súlyos beteg volt vagy Váh,‘ vagy ivedig azok, akik korábban maguk voltak súlyos betegek, s szükségük volt vérre. Bírósági helyzetkép Kinőtt falak... Némileg ellentmondani látszik e teóriának, hogy a romániai események idején nemcsak a Vöröskeresztnél, hanem a megyei véradóállomáson is megváltozott a helyzet. Már az első hírek hallatán megjelentek az emberek, akik dec. 22-én este tömegesen kopogtattak az ajtón, hogy vérükkel is segítsék az erdélyi magyarokat, a román embereket. A véradóállomáson már az első napon negyven palack vért gyűjtöttek össsze, és indítottak útjára, de a forgalom a következő napokban sem csökkent. A romániai „karácsony” alatt összesen 250 palack vért gyűjtötték össze, s még így sem került sorra minden jelentkező. Akiktől nem tudták levenni a vért, azoknak a nevét feljegyezték, s a későbbiekben folyamatosan értesítették, s hívták be őket. Persze nemcsak vért, illetve vérkészítményeket, hanem különféle vérvételi szerelékeket, transzfúzióhoz szükséges tárgyakat, egyszer használatos eszközöket juttatták a bajbajutottak megsegítésére, Nagyváradra és Kolozsvárra, ahová injekciós tűket, úgynevezett szerotyp és anti-d reagenseket is szállítottak a bajbajutottak megsegítésére. A lelkes idők azóta elmúltak, a csökkenés útra tapasztalható. A dolog persze kétoldalú, hiszen a véradóállomás lassan nem is bír el a mostaninál több munkát. Hiába van meg minden szükséges műszer, ami a korszerű heomoterápiában szükséges, ha az épület falai nincsenek gumiból. ‘ A véradóállomás ugyanis jó ideje megérett a bővítésre. Már rég túlnőtte azt a feladatot, amire annak idején, 26 évvel ezelőtt építették. Ráadásul nemcsak a betegek száma, hanem a vérkészítményeké is alaposan megszaporodott, hiszen a korszerű egészségügynek nem amy- nyira teljes vérre, hanem különféle vérkészítményekre van szüksége. A kórház fejlesztése is folyamatos, nemrég új művése- állomás kezdte meg működését, ami köztudottan sok vért igénylő feladatot jelent. A megyei véradóéUomás, valamint a városi Vöröskereszt dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a véradók száma, s így a levett vér mennyisége a nehézségek ellenére se csökkenjen. Nekik köszönhető az is, hogy a korábban eltűnt virsli és sör most újra kijár minden véradónak. Igaz, eltűnésének sem pk voltak az okai. A munkahelyeken nem nézték jó szemmel a szeszes italt, ezért most rostos levet is felvettek a szervezők a kínálni valók sorába. Persze az önkéntes véradók legtöbbje korábban sem a pár virsliért, debreceniért, no meg az üveg sörért jelentkezett az önkéntes véradók sorába. Azért nyújtották jcarj^ukat, ' hogy1 segítsenek a bajbajutottakon; Á leg- •többet* tétté);, ftmifr ember tehet. Ko'vács Éva Fekete talárban lép fel á bíró a pul- r. pitusra. Kis fakalapácsával megkoppintja r az asztalt, az esküdtekre néz; kezdődhet á tárgyalás. A hatalmas teremben érdeklő-, dók; hozzátartozók sokasága — egy pisz- szenés sincs, hisz az utolsó sorokban ülők is szeretnének minden szót jól hallani. A teremőrök beszólítják az első tanút — Ismerős ugye a jelenet? Nap nap után láthatjuk a krimikben ezeket a bírósági tárgyalásokat, melyek nyomán felépítünk ^magunkban egyfajta képét az'igazságszolgáltatásról. ' De mekkora lesz' á meglepetésünk' amikor a valóságban csöppenünk bele egy tárgyalás közéjébe. Se'talár,, sé egyenruhás teremőrök", se hatalmas terem ’Az élet jóval prózaibb, ‘rhint a filth, ráadásul á- magyar és a nyugati. igazságszolgáltatás eltérő hagyományokra épül. Aki járt már Nyíregyházán, a Bocskai utcai törvényházban, ízelítőt kaphatott a hazai bíróságok helyzetéről. A megyei és a városi bíróságon kívül ugyanis itt szoronganak még az ügyészek és a közjegyzők. (A végrehajtók, hivatásos pártfogók és a cégbíróság tavaly költözött át a szak- szervezetek székházába.) . A háromszintes épületben jókora a zsúfoltság, s jókora azoknak az ügyfeleknek is a' száma, akik itt megfordulnak. A Nyíregyházi Városi Bíróság 1989-es adatai ezt kitűnően példázzák: 3 ezer büntető, 4 ezer polgári peres ügy került eléjük, valamint 3 ezer peren kívüli, 3 ezer hagyatéki ügy, a bontóperes meghallgatások száma önmagában elérte' az ezret. A régi 'járás területéről első fokon szinte minden ügy ide kerül — kivétel, például az emberölés, illetve vagyonjogi perekben a hárommillió forintot meghaladó perérték. Ekkora forgalom mellett nem túlzás azt állítani, hogy a bíróság dolgozói alaposan leterheltek. A kilenc büntető ügyszakos bírónak egyre több ittas jármű vezetési, betöréses lopási, rablási ügyet kell tárgyalnia, s csak azért nem merülnek el nyakig az akták tengerében, mert a közbiztonság romlásával egyre kevésbé áll a rendőrség a helyzet magaslatán — csökken a felderített, vádemelésre alkalmas bűncselekmények aránya. Egy büntetőbírónak általában 60—80 folyamatban lévő ügye van egyszerre, míg a polgári ügyszakosoknak 80— 120 is. Havonta 32—35 új üggyel kell megismerkedniük úgy a büntetősöknek, mint a tizenegy polgáris bírónak. Ennek ellenére a perek zöme „már” három hónapon belül lezárul első főkön, s nem túl gyakori, hogy egy ügy egy évnél tovább húzódjon. Tavaly például egyetlen ilyen büntetőügy volt, ami azért húzódott el ennyire, mert a szakértő nem adta le idejében a szakvéleményt. A polgári perek közül negyvenegy élte meg az egyéves „születésnapját”; leg- hosszabbra az apasági perek nyúlnak, ugyanis az első ’ vércsoporteredményeket az illetékes orvostudományi egyetem csak körülbelül egy év múlva küldi meg! A bíróságok kiemelkedően fontos szerephez jutnak a jogállamban, s ez egyre újabb feladatokat, terheket jelent. Amióta az előzetes letartóztatás elrendelése már nem az ügyészség, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik, hét végi ügyeletet kell tartaniuk a nyíregyházi bíráknak. Ha pénteki napon indítványozzák valakinek az előzetes letartóztatásba vételét, hét végén be kell jönni a bíróságra, s a meghallgatás után dönteni a letartóztatásról. Egyébként hétköznap erről egy személy, egy erre a célra létesített státusban lévő bíró dönt. Üj intézmény lesz — vagyis régi-új, hiszen valamikor már létezett a közigazgatási bíróság, ami szintén a városi bírósághoz tartozik majd. Februárban dönt róla az Országgyűlés, hogy mikortól kezdi működését: feladata lesz az államigazgatási határozatok megtámadásának felülvizsgálata, vagy határozatok megsemmisítése. Várhatóan akkora számban születnek majd ilyen ügyek, hogy Nyíregyházának újabb tár bíróra lesz szüksége.AZ utánpótlással szerencsére nincs gond, az országoshoz képest itt sokkal jobb a helyzet. Jelenleg tizenhét fogalmazó van a bíróságon, akik két év után tehetnek szakvizsgát, s utána nevezik ki őket bírónak. Fogalmazóként bruttó 8500—10 000 forintos fizetést kapnak, kezdő bíróként 14 ezer forintot, de csak január 1-je óta, előtte ugyanis jóval alacsonyabb volt a fizetésük. Egy átlag bírói fizetés 17 ezer forint papíron — s jóval alacsonyabb a levonások után —, de ha még túlterheltségükkel is tisztában vagyunk, tudjuk, hogy függetlenségük megőrzése érdekében szinte semmiféle különmunkát nem vállalhatnak, végképp elszáil az irigységünk. Tévedés azt hinni, hogyha valakit pénz- büntetésre ítél egy bíró, azért teszi, mert abból a pénzből neki is jut majd, hiszen a fix fizetésén kívül nincs más jövedelme! Érthető hát, miért kezd a szakma elnőiesedni: a jogvégzett férfiak inkább az ügyvédi, jogtanácsosi pályát választják, ahol akár a dupláját is megkereshetik ennek a pénznek. S még egy oka van annak, hogy a bírák hetven-nyo}cvan százaléka nő. Az idővel, ügymennyiséggel mindenki maga gazdálkodj - a ,hav; .tíz tárgyalási napon kívül megilleti őket. az otthondolgozás kedvezménye. (Aminek .ismét prózai okai vannak, hiszen egy néhány négyzetméteres szobában kell együtt szorongania a nyíregyházi bíróságon a bírónak, fogalmazónak és leírónak.) Az akták áttanulmányozásához, az ítéletek megszerkesztéséhez nyugalomra lenne szükség. Ebben az épületben azonban ritka kivétel a nyugodt hely. A szobák közvetlenül a folyosóról nyílnak, ahol az ügyfelek, ügyvédek a tárgyalásra várakoznak. Ha több tanút idéznek meg egyszerre, vagy az elkövetőnek esetleg az egész családja eljön a 'tárgyalásra, kriminálissá válhat a hangzavar. Mivel a három szinten csak egyetlen teremőr van, aki képtelen mindenhol rendet tartani, olyan is előfordult már, hogy a várakozók összeverekedtek, vagy a vécé helyett a folyosót választották dolguk elvégzésére. A teremőrnek nincs túl sok lehetősége a fegyelmezésre, ugyanis semmiféle fegyvert nem hordhat magánál — a karszalagon kívül. Mivei általában nyugdíjas rendőrből, börtönőrből lesz teremőrré, még a fellépésére, testi erejére sem nagyon hagyatkozhat. Pedig volt már olyan, hogy a bírónő az asztalon álló mikrofonba kiabált segítségért, vágy magára kulcsolta a tárgyalóterem ajtaját, hogy a peres felek ne tudják beváltani fenyegetéseiket...! ' Bizony, a bíróság tekintélyével egyre inkább bajok vannak. A tárgyalótermek némelyikébe egyetlen pad fér be, még „állóhely” is alig van, annyira kicsik. A vakolat sok helyen hullik, így meg lehet érteni a bírókat, ülnököket, hogy nem akarják a legjobb ruhájukat tönkretenni. Hiába növelné a tekintélyt a sötét öltöny, kosztüm, esetleg talár, mint ahogy egyikük fogalmazott, „romhalmazon nevetségessé válnánk benne!” A fűtési szezon végével a vastag falak annyira kihűlnek, hogy akad olyan tárgyaló, ahol csak kabátban lehet elviselni a hideget. A fűtéssel egyébként még szezonban is sok gond van, a szén- tüzelésű kazánokkal nem lehet szabályozni a hőmérsékletet. Három éve ígéretet káp- tak már, hogy rácsatlakoztatják a bíróságot a városi távfűtéshálózatra, mert nemcsak korszerűtlen, de roppant lég- szennyező is a jelenlegi rendszer, de nem jut rá elég pénz. Addig meg szó sem lehet felújításról. Anyagi oldala is van tehát a tekintélynek, ami nélkül egy jogállam alappillére könnyen ingataggá válhat. Bartha Andrea ' fcgyre tóhb ittas járművézeféslf betöréses Ibpá sl, - -rablás!, bontóperes és gyermektartási ügyet kell tárgyalni a nyíregyházi bíróságon. Képünkön: tárgyalás a földszint 21-ben... Talár hely«tt »civilben
