Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

1990. február 8. Kelet-Magyarország 3 Úttörők ts cserkészek együtt Elérhető álom Csillebérc. Szinte minden­kiben más érzelmet ébreszt ez a szavunk. Van, aki az út­törőköztársaság építőiéként emlékezik a múltra, mások­ban a vadregényes környe­zetben eltöltött felejthetetlen hetek élnek, de a legtöbben talán azok vannak, akiknek elérhetetlen álom maradt a tábor, A tábor, amelynek jö­vőjéről a napokban rendez­tek sajtótájékoztatót Buda­pesten. Az elmúlt négy évtizedben Csillebérc szorosán összefo­nódott a . Magyar Úttörők Szövetségével. Az utóbbi he­tekben azonban olyan hírek jelentek meg, amelyek az út­törőszövetség megszűnéséről tájékoztatták a közvéle­ményt, s így felmerült a kér • dés: mi lesz Csillebérccel? Átjáróház katasztrófahely­zetekre, vagy tábor a gyer­mekeknek? A november végén meg­rendezett úttörővezetőik X. konferenciáján a résztvevők úgy döntötték, hogy meg­szüntetik az államilag irá­nyított úttörőéletet, helyette alulról szerveződő, gyerme­kek és felnőttek önkéntessé­gén alapuló mozgalmat való­sítanak meg. Az úttörőszö­vetség tehát nem szűnt meg, működését jelzik a román gyerekek táborokban való el­helyezése, a mesekönyv- gyűjtési akció, a Mátyás ki­rály évfordulóra meghirde­tett játékok, valamint az, hogy a nyári vándortáborok­ba közel 700 úttörőcsapat je­lentkezett. Az úttörőszövetség sza­mára fontos, hogy mindazok az eszközök, felszerelések, amelyeket eddig a fiatalok használtak, továbbra is a fiataloké legyen. A magyar történelemben ugyanis eddig már kétszer fordul elő a gyermekek megkárosítása. Az első nagy érvágás 1948- ban történt a cserkészszövet­ség felszámolásával. A cser­készek által használt felsze­reléseket az akkori vezetés teljesen eltékozolta, a gyer­mektársadalom nem kapott belőle semmit. A második érvágás már nem volt eny- nyire közvetlen. A 70-es évek közepén az állam fele­lősséget vállalt a táborokért, kezelésbe vette áz ingatla­nokat, amelyeknek az állaga ennélfogva egyre inkább romlott. A Magyar Úttörők Szö­vetsége egy intézményt tud és akar vállalni, s egyben megtartani a gyermekeknek- Csillebércet. Tehát nemcsak az úttörőknek, hanem a ma­gyar gyermekeknek akarják megőrizni a tábort. Ezt fe­jezi ki egyébként az új elne­vezés is: Csillebérci Gyer­mek- és Ifjúsági Központ. Így tehát bárki igénybe ve­heti, a cserkészek is. A politikai türelmességet alakuló demokráciánkban a gyermekeknek és a felnőt­teknek egyaránt meg kell ta­nulniuk. Ha nincs uszítás, ellenségeskedés, akkor min­denki jól ki tudja használni a Csillebérc kínálta lehető­ségeket. A hatalmas terüle­ten olyan vállalkozásokba kezdenek (kemping, faházak, bérbeadása), amelyek jöve­delmet termelnek, s ebből a pénzből fedezhető a további­akban Csillebérc fejlesztése. Elmondhatjuk tehát, hogy Csillebérc élt, él, s bár meg­változott formában és tarta­lomban, de élni fog. M. Magyar László Tenglzi titkok nyomában (1.) Nem kalandot, jó pénzt keresnek A KEMÉV-székház portá­ja előtt életerős férfiak vára­koznak. Némelyikük előtt ha­talmas bőrönd, utazótáska. Néhány hetes szabadság után épp most indulnak vissza tá­voli munkahelyünkre. Melózni lehet... — ön is Tengizbe megy? — szólítom meg találomra egyiküket — Isten őrizz, még csak az kéne! — tiltakozik hevesen Szilágyi Zoltán. — Elég volt felőle. Társai nevetnek, ő pedig magyaráz. Másfél évet húzott le Tengizben, nem kívánko­zik vissza. Szakmája szerint kertésztechnikus, de kinn se­gédmunkásként dolgozott. — Nem cserélnék a most visszaindulókkal — magya­A közelmúltban alaposan felkavarta a közvéleményt az „összkomfortos Don-kanyarnak” is elnevezett Ten­giz, az ott tapasztalható életveszélyről, súlyos betegsé­gekről szóló hírek.­Igazak, vagy hamisak az állítások? Valóban olyan nagy a baj, mint ahogy azt egyes újságok, nyilatkozók állítják? Válaszért a KEMÉV dolgozóihoz fordultam, olyan emberekhez, akik már jó ideje Tengizben dol­goznak, illetve dolgoztak. rázza. :— Nagyon sokat dol­goztunk, szórakozás semmi. Kint csak melózni, meg aludni lehet, semmi egyebet. A munkakörülmények? A por rettenetes. — Nem tagadom én a kin­ti munka előnyeit sem — teszi hozzá végezetül Szilá­gyi Zoltán. — Anyagilag a másfél év alatt teljesen egye­nesbe jöttem, tájékozott va­gyok, látom a lényegei, a világ dolgait. Sokszor a jó szó hiányzik... Mitől gyógyul a beteg? Aki feküdt már kórházban, az tudja: a betegségnél csak á kiszolgáltatottság rosszabb. A betegek legtöbbje ugyanis nem azt nézi, hogy mennyi idő alatt gyógyul meg, hanem azt, milyen hangon beszéltek vele, hogyan viselkedtek az orvosok, ápolónők. A megyei Jósa András Kórház. napjainkban is fej­lődik. A technikai feltételek folyamatosan javulnak, a színvonal egyre nő. Csakhogy a betegeket nem ez érdekli. Számukra hiába minden, ha csak kívülről tökéletes... S hogy belülről milyen? Arról a betegeken kívül Farkas Antalné intézetvezető főnő­vér is tud információval szol­gálni. — Kórházunkban összesen 889 három műszakos nő­véri állás van, papíron 104 állás üres. De ne higgye, hogy csak ennyien hiányoznak. A táppénzen lévők, a gyes miatt távolmaradók ennél jóval többen vannak. Várható-e ja­vulás? Sajnos, a reményeink sem rózsásak. A frissen vég­zettek ugyanis nem mind hoz­zánk jönnek, sőt még az sem biztos, hogy egészség- ügyi pályán maradnak. Az intenzív osztályon különösen nehéz az ápolónők dolga. i közelmúlt­ja ban meg­nyílt sex- soopunkban sokan vásároltak felfúj- ható guminőt, és műpallos, (vagy műfallasz) készü­lékeket. Sajnos egy Kermi ellen­őrzés hibákat ál­lapított meg a for­galmazásban: — kifogásolták, hogy vásárlóinknak nem adtunk hasz­nálati utasítást. Kedves vevőinktől ezúton kérünk el­nézést, és most e lap hasábjain kí­vánjuk pótolni mulasztásunkat. A felfújható gu­minő anyaga tej- gumi, hasonló a kisbabák cumijá­nak anyagához. A szelep a talpán ta­lálható. Felfújható tüdővel, fáradtab­bak kézi- vagy lábpumpával, fia­talkorúak szülői segédlettel. A gu­minő egy atmosz­féra belső légköri nyomást visel el, és 10 kiló-per­négyzetcentimé- teres külső nyo­mást. A guminő méretre fújható. Aki a kövér nő­ket szerette, több Gumi­W-'ntfU levegőt használ­jon, aki a sová­nyakat — keve­sebbet. Aki már nem kap levegőt, és a va lóságnak csak az illúziójára vágyik, — pelen­kának is használ­hatja. A guminőt lehet alkalmanként fel­fújni, de ez rend­kívül időigényes, és elmehet az em­ber kedve az egésztől. De fel­fogható a fújtatás szerelmi előjáték­nak is. Mégis ta­lán célszerűbb a nőt felfújt álla­potban táróim— az ágyneműtartó­ban, vagy az ágy alatt, hogy bár­mikor kéznél le­gyen. A guminó uszodában is nél- külözhetetlen, úszóguminak vagy gumimatracként. Használat után partnerünket 70 foknál nem mele­gebb ultrás vagy szappanos vízzel mossuk ki. Le­eresztett állapot­ban mosógéppel is tisztítható. A guminó ab­szolút AIDS-biz- tos. Legfeljebb ak­kor történhet bal­eset, ha guminőn­ket kölcsönadjuk, vagy más is hasz­nálja. Ä érnéljük ez­zel a kis használati utasítással, és tá­jékoztatóval, — sokat segítettünk. Köszönjük, hogy nálunk vásároltak. Kulcsár Attila Hogy mi az oka a korai pályaelhagyásnak? Nem ti­tok az sem. Mint kiderül, a gyakorlatok ideje alatt jócs­kán szereznek a diákok ne­gatív tapasztalatokat. A mai fiataloknak pedig nem vonzó a sok munka. A hajnali láz­mérőzés, gyógyszerosztás, a három műszak, az éjszakai ügyelet, az állandó stressz. Olyan élmények, amelyeket a gyakorló ápolónők nap mint nap megélnek. Sok kór­házlakó is panaszolta, a fia­talok nem értik meg a bete­geket, türelmetlenek, nem tudják, mit kellene tenniük. — Mi is hallunk efféle vé­leményeket — ipmeri el Ta­más Tiborné, az urológiai osztály főnővére, aki maga is oktatja a fiatalokat. — Szerintem is létezik generá­ciós különbség, aminek első­sorban az iskolai képzés az oka. Minket annak idején még megtanítottak a kórte­remben járni, megszólalni. Nekünk, idősebbeknek a mostani fiatalokat arra is fi­gyelmeztetni kell, hogy kö­szönjenek, ha belépnek a kórterembe. — Az a legnagyobb baj, hogy sokukból hiányzik a beleérző képesség. — De nem is nagyon csodálkozom ezen — fűzi hozzá Ancsák Éva az 1-es sebészetről. — Tizen­négy évesen olyan pályát vá­lasztottak, amelyikről leg­többjük semmit nem tudott. Csak azt látta, hogy itt fe­hér köpenyben dolgozunk, hogy rend és tisztaság van. Pedig egy igazi ápolónőnek olykor szavak nélkül is érte­nie kell a beteget. Főképp azoknak, akik az intenzív osztályon dolgoznak. Ahol sok az eszméletlen beteg, akiknek olykor egyetlen rez­düléséből kell látni a válto­zást. — Fontos lenne, hogy az idősebbek átadják a tapasz­talataikat. Csakhogy ma már alig van idősebb ápolónő — kapcsolódik a beszélgetésbe Czuczor Judit, az intenzív osztály megbízott főnővére. — Az átlagéletkor 28 év, s hiába van szabály, amelynek értelmében egy kezdőre öt évig kell felügyelni, ha kö­zépkorú nővér alig található a kórházban, mivel idő előtt elkopnak, nyugdíjba mennek. Pedig a tapasztalatok sze­rint egy idősebb nővér több­szörösét végzi annak, amire egy fiatal képes. A kezük villámgyorsan jár, miközben a biztató szóval sem fukar­kodnak. — Mi viszont csak fiata­lokkal dolgozunk — cáfolja az eddigieket Kapta Jenőné, a kórház sürgősségi betegel­látó osztályának, régebbi ne­vén a felvételi osztálynak a főnővére. — Mi szeret­jük kinevelni magunknak a dolgozókat, mivel osztályunk munkája speciális. Nálunk akut betegellátás folyik, hoz­zánk sürgős esetek kerülnek, a lábtöréstől a részegségen át az infarktusig mindé meg­található. — Hogy én mibon látom a fiatalok és idősek közötti kü­lönbséget? — ismétli a kér­dést Kapta Jenőné, aki 29 éve dolgozik a kórházban. — Mi annak idején betegcentri- kusabbak voltunk. Igaz — teszi hozzá — ennyi dolgunk nem volt, mint mostanában van, így több idő jutott a beszélgetésre, törődésre is. Pedig épp ez az, amit a mostani betegek leginkább hiányolnak. Őket nem vi­gasztalja a sok csillogó mű­szer, s az sem érdekli egyi­küket sem, hogy ma már egy­re több az olyan feladat, ami nem is kifejezetten a nővérek dolga. Hogy a mind több munkához egyre kevesebb az ápolószemélyzet? Ok a keve­sebbtől is jobb munkát, több törődést remélnek. Nekik van igazuk. ... k. a Az anyagi előnyt a most útnak indulók is egyöntetű­en első helyre teszilc Ugyan mi másért is vállalnák a több hónapos távollétet, a nehéz, embert próbáló mun­kát? — Kétéves a gyermekem, de ezalatt még csak három­szor láttam — kezdi a fiatal, fekete hajú Sipos Zoltán la­katos. — Azt se mondhatom, hogy rossz, azt se hogy jó — sommázza a kinti körülmé­nyeket. — Hogy a klímát mennyire bírjuk? Tudja, ott másképp éli meg az ember a meleget is, meg a hideget is. Aztán később kiderül, hogy a bőröndök mindegyikében ott a hazai ■ kolbász és sza­lonna, ha pótlás kell, legyen mihez nyúlni. Ha már a kosztról beszé­lünk. megkérdezem: mit szól­nak ahhoz az újságcikkhez, amelyik arról írt, hogy Ten­gizben a főnököknek külön konyhán főznek? — Ez hülyeség — foglalja egyetlen mondatba vélemé­nyét Veszprémi László kar­bantartó. — Hogy más cég­nél miként van. azt nem tu­dom. De a KEMÉV-esekrél ez teljesen kizárt. Mine főnök velünk együtt eszik. 4 pénzért megéri Kár lenne persze azt hin­ni. hogy Tengiz maga a meg­testesült békesség és nyuga­lom. Feszes munkatempó, az itthoninál sokkal szigorúbb követelmények, s jóval ne­hezebb feltételek. A hírek szerinti állandó mérgezésve­szélyre is felkészítették a dolgozókat. Szigorú munka­védelmi előírásokat vezettek — és tarttatnak be. — s ál­landó az orvosi ellenőrzés is. A szélsőséges időjárás tény, ellene védekezni pedig csak részben lehetséges. A speciá­lis vese- és derékvédő. a gázálarc használata kötelező, s a renitensekkel nem küsz­ködnek sokáig, hazaküldik őket a munkavezetők. Márpedig a kintiek közül ezt senki nem akarja. Ho­gyan is akarná, amikor a kereset összehasonlíthatat­lanul jobb az itthoninál? Egy-két év munka után egy egész évtized anyagi lema­radását lehet behozni. — Nekem három gyerme­kem van. most két hónapig voltam itthon — mondja Bí­ró János, aki ezalatt is kap­ta azt a pénzt, amit tényle­ges munkával Tengizben keresett volna, hiszen előre ledolgozta a munkaórákat. — Tudom, hogy a jó kere­set miatt sokan irigyelnek itthon minket — szerintem a sok rosszindulatú híreszte­lésnek is ez lehet az oka — mondja csendesen. — Csak­hogy mi ott teljesen más­képe. más körülmények kö­zött dolgozunk. Hivatalosan szombat délig tart a munka­idő. de sokan vasárnapra is munkát vállalunk. En össze­sen három évig leszek ott, ezalatt visszafizetem az OTP-tartozást, bútorokat, műszaki cikkeket vettünk, most Szamarára gyűjtünk. Mire hazajövök, az is meg­lesz. — Tudom, olvastam ezeket a cikkeket — mondja. — de amit azok írnak, abból én semmit nem tapasztaltam. Nehezebb a munka, rosszab­bak a körülmények, de aki vállalta, tudja, miért tette. Hogy ezalatt voltunk-e be­tegek? Nem. egyikünk sem — mondja társai helyeslése közepette. Csak makkegészségesek — Megmondom én. miért ez a sok mendemonda — ha­jol közelebb Angyal János segédmunkás. — Egyrészt az irigység az oka. mert rólunk itthon azt hiszik, milliomo­sok vagyunk. A másik, ennél fontosabb dolog: Tengizt csak az bírja ki. aki rende­zett családi körülmények kö­zül került oda. Akinek itthon nincs rendben a szénája, azok ott sem találják a he­lyüket. Isznak, ebből kinn az itthoninál is szigorúbb bün­tetések születnek — kiborul­nak. lebetegszenek. A vizsgálóbizottság haza­érkezett Tengizből. Tagjai azt nyilatkozták, nem talál­taik olyan körülményeket, amelyek miatt aggódniuk kellene az itthoniaknak. Az általuk modem rabszolgatar­tásnak nevezett jelenséget, a szerződés egyik pontját pe­dig a következőképp magya­rázták: aki nem tartja be a szabályokat, vét az előírások ellen, azt minden indoklás nélkül is hazaküldhetik a ve­zetők. Ez az a pont. ahol a vizsgálóbiztosok szerint a kó­sza hírek terjedésének oka található. Aki hazajött, elé­gedetlen és dühös. Aki vis­szamegy. rosszat nem nyilat­kozik. Tény. hogy Tengizbe csak életerős, makkegészséges em­bereket engednek. Hogy visz- szatérésük után is azok ma- raönak-e? Holnapi írásunk erre igyekszik válaszolni. Kovács Éva FEHÉRGYARMAT VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA pályázatot hirdet A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM igazgatói munkakörének BETÖLTÉSÉRE (nyugdíj bavonulás miatt) A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — felsőfokú műszaki végzettség, —• legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség. Az üzem költségvetési üzemi formában működő gaz­dálkodó szervezet, átalakítása 1990-ben várható. Bérezés: megegyezés szerinti alapbér -j- prémium. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A JELENTKEZŐ: — részletes önéletrajzát, — szakmai tevékenységének bemutatását, — jelenlegi munkahelyének, beosztásának és jövedelmének ismertetését, — iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratainak hiteles másolatát. A pályázatot február 15-ig lehet benyújtani a Fehér- gyarmati Városi Tanács V. B; Építési, Pénzügyi és Városgazdálkodási Osztályára. Cím: Fehérgyarmat, Kossuth tér 36—38. A pályázatokat bizottság bírálja el, amelyről a pályá­zókat írásban értesítik. (321)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents