Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. február 8. A tavaszi, nyári modelleket mutatták be két napon át a Meteor Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál. A kínálat egy részét manökenek mutatták be a megyénk áruházaiból, ruházati üzleteiből érkezett szakemberei előtt, ahol elő­rendeléseket adhattak le az idei tavaszi, nyári ruhamo- dellekre. (Elek Emil felv.) Tanfolyam indul S.O.S., fut a szem Harisnyanadrág. Ha egy ro­konértelmű kifejezést kellene rá keresni, azt hiszem, a leg­találóbb szinonimája lehetne — ez egy őrület. A női ha­risnyanadrágok anyaga évről évre romlik, teíe vannak gyá­ri hibákkal s az ember fel sem húzza, máris szétpattan. Választékból éppen van elég, csak a pénzünk nem futja rá. Előfordul, hogy ha valami divatba jön, a tetsze­ni akaró hölgyek csak azt hajlandók viselni. Így volt ez a fekete színű harisnyanad­rággal. Most pedig a fiata­lok körében nagyon kedvelt a bokanadrág. A rugalmas, fáradságcsökkentő hatású gyógyharisnyanadrág első­sorban azoknak praktikus, akik egész nap talpon van­nak. S ha a fiókban már nem férünk a sok hibás harisnya- nadrágtól, végül is csak rá­kényszerülünk, hogy elvi­gyük a szemfelszedőhöz, ha egyáltalán elfogadják. Ugyan­is nagyon kevés ilyen hely van és ha sikerül is elvállal- tatni, csak néhány hét múl­va lesz kész. A nyíregyházi Nyírfa Áru­ház egyik legforgalmasabb része a harisnyaszem-felsze- dő. Naponta körülbelül 50- en keresik meg és vidékről iő jönnek a kuncsaftok. Négy­órás munkaidőben dolgoznak, pedig az igényt nyolc órában se lehetne kielégíteni. Való­jában egy filléres szolgálta­tásról van szó, ami a mun­káltatónak nem nagyon éri meg. A javítás költsége a ha­risnyanadrág árához képest igen olcsó, két forintba kerül egy leszaladt szem. Vári Tamásné, a Nyírfa Áruház alkalmazottja, a szemfelszedés technikáját 14 éves korában tanulta meg. Nem kellett vizsgát tennie, a gyakorlatban bizonyított. „Nagyon jó kézügyességet és türelmet igényel. S az is fon­tos, hogy,az ember szeresse a munkáját” — jegyezte meg Váriné, aki közel harminc éve dolgozik a szakmában. A fizetése 3 ezer forint. A leírtakból láthatjuk, hogy nem a csíkos, nem is a pöty- työs harisnyanadrág a divat, hanem egyre inkább felka­pott lett a „stagflációs”-féle. Az ára az égig szalad, a mi­nőség nem változk.' Valami következtetést le-. li- ífcl.V! * I. I, 'j « > . y« i * fis j i r vonhatunk még az ember egyéniségéről is. A leadott harisnyanadrág elárulhat va­lamit a gazdájáról. Látszik, hogy a pénztárcájából kinek, mire futja. Van, aki két-há- romszáz' "forintos harisnya­nadrágot visz Javítani, de ez azt is mutatja, hogy az ügy­fél megbecsüli holmiját. Több nő elhanyagolja és sza­kadtán hordja. A megyében csak ketten váltottak szemfelszedésre kis­iparosi engedélyt. Az egyre növekvő igény kielégítése ér­dekében az Országos Szak­mafejlesztési Központ Nyír­egyházán huszonöt órás kép­zési idővel, huszonöt személy részére tanfolyamot indít. (Bojté) KONCERT ÉS ALAPÍT­VÁNY. A NYlRDISZ Szö­vetségi Tanácsa február 5-én alapítvány létrehozásáról döntött. Az alapítvány célja a nyíregyházi értelmi fogya­tékos állami gondozott gye­rekek nevelésének, oktatásá­nak, szabadidős tevékenysé­gük tartalmi bővítése. Az alapösszeget a BIKINI-kon- cert teljes bevétele biztosít­ja majd, melyet az ifjúsági szervezet rendez. A koncert időpontja: március 14. Hely­színe a Bujtosi Szabadidő Csarnok. Kémek minden szervezetet, vállalatot, akik e céllal azonosulni tudnak, tá­mogatásukat a későbbiekben juttassák el a NYlRDISZ Ala­pítványhoz. Münnich helyett Bolyai? Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, a jövőben más nevet szeretne viselni a nyíregyházi Münnich Ferenc Kollégium. Kérelmüket azóta hivatalosan is eljuttatták a városi tanácsra. Bár az előze­tes beszélgetések, viták sorág, több név is felmerült — így például Hunyadi Jánosé, Vö­rösmarty Mihályé —, a peda­gógusok és a diákok túlnyo­mó többsége végül Bolyai Já­nos, a híres matematikus mellett foglalt állást. Már az is szóba került, hogy fel­vennék a kapcsolatot a ma­rosvásárhelyi, szintén Bolyai nevét viselő magyar közép­iskolával és kollégiummal. Az előírások szerint a dön­tés előtt az illetékeseknek ki kell kérniük a társadalmi szervezetek és a lakosság vé­leményét is, ezért a városi tanács művelődési, sport- és ifjúsági osztálya tájékoztat mindenkit — akár egyetért az említett elképzeléssel, akár mást javasolna névadó­ul Bolyai helyett —, hogy észrevételeit szóban, írásban vagy telefonon közölje a ta­nács szóban forgó osztályával február 26-ig. (gm) Véleményei a Városvédő Egyesület Áldozat — minden áron? A KM Nyíregyházi Élet című mellékletében megjelent Álmok és garázsok című főépítészi tá­jékoztatóhoz véleményt fűzött a Nyíregyházi Városvédő Egye­sület titkára. Gondolatait az alábbiakban adjuk közre. . A garázsépítési program ré­szeként a Korányi és a Garibal­di, továbbá az ugyancsak Ko­rányi éá a Kun Béla utca ke­reszteződésénél két saroktelken 188+75 garázst lehetne „nem minden áldozat nélkül” felépí­teni. Az áldozatok felsorolása azon­ban mindkét említett terület be­építése esetén — úgy látjuk — közel sem volt teljes körű. A Városvédő Egyesület nyilvános ülésén megismerte és megtár­gyalta a garázsépítési progra­mokat és a két fentebb említett területek beépítése esetén sok­sok további várható áldozatot is talált. Korányi—Garibaldi sarok E terület normatíva szerint is védő-zöld területe, levegője Jó­sa városnak (temetőközelség), a városközponttól alig 750—800 mé- térré lévő tér, zöldterület, amely éppen ezért nagyon értékes. Hi­szen lakásépítés kivételével szin­te mindenre felbasználható. Ma is számos célra használjuk: cir­kuszt fogadó tér, szabadtéri ren­dezvények színhelye, MDF, szer­vezte piactér, bővülő, növekvő forgalommal, az új temetőkapu Emlékezés a síroknál Temetőgondozás Isztambulban Első hallásra furcsának tűnik a hír: Isztambulban nyíregyházi diákok teszik majd rendbe az 1848'49-es szabadságharc leverése után Törökországban otthonra le^t honvédek sírjait. Valószínű­leg a legtöbb olvasóban azon­nal felmerül a kérdés, miért pont nekik jutott ez a meg­tiszteltetés. • i i i. í Az előzmények még a ta­valyi évre nyúlnak vissza. Akkor alakult meg ugyanis a kulturális intézmények uta­zási irodája Budapesten, az Art-Tour, amelyhez elsők között csatlakozott a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ. Az Art- Tour célja az, hogy a bevá- sárlókörútaík helyett olyan kulturális utakat szervezzen, amelyeken valóban az iro­dalmi és történelmi emléke­ké, építészeti alkotásoké a főszerep. Mint Bradács Mária, a me­gyei és városi művelődési központ főmunkatársa el­mondta, a sírok rendbetéte­lének ötlete Ráday Mihály- tól, a közismert városvédőtől indult el. ö kereste meg az Art-Tour Utazási Irodát, ahonnan felkérték az MV- MK-t, hogy legyen partner a történelmi tiszteletadásban. A művelődési központ mun­katársai a nyíregyházi me­zőgazdasági szakközépiskola diákjaira gondoltak, hiszen a gyomlálás mellett az elha­nyagolt temetőben cserjét, virágot is kell ültetni, vala­mint a lekopott feliratokat felújítani. A kis delegáció március 10-én indul el Törökország­ba, s 16-án érkezik majd haza. Az elképzelések sze­rint másfél nap jut a sírok gondozására, a virágok elül­tetésére, s természetesen ma­rad idő a történelmi neveze­tességek megtekintésére is. Az időpont választása sem Véletlen. A polgári forrada­lom évfordulóján, március 15-én a temetőben emlékez­nek meg a magyar történe­lem kiemelkedő eseményéről a fiatalok, s ott helyeznek el emléktáblát a hős elődök tiszteletére. Az isztambuli útra a középiskolás diákokat elkíséri a Magyar Televízió forgatócsoportja, s egy ké­sőbbi időpontban a televízió- nézők is láthatják majd a honvédsírokon és környékü­kön elvégzett munkálatokat. (mml) 17 óra, itt a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója. Köszönt­jük hallgatóinkat, a mikrofonná! ä szerkesztő, Gajdos Lász­ló,' á technikai helyiségben Pongö Béia, a 13542. adásban. Csöng szerkesztőségünk te­lefonja. A kagylót felveszi, s beszélgetés közben az ar­ca egyre sápadtabb. Kérlel, érdeklődik, vígasztal. A tele­fonkagylót döbbenten teszi vissza. —" -tént valami ? — Akarnak egy jó sztorit? — kérdezte a telefonáló. — Mert lesz, ugyanis 16 és 17 óra között leugrok az eme­letről. __ — Az életemnek nincs ér­telme, Nagyfáról szabadul­tam — folytatta az illető. Annyit mondott: tettét Nyír­egyházán, a Márka presszó közelében hajtja végre. Pon­tos címet, vagy mást nem közölt, azzal a vonal megsza­kadt. — Most mit tegyünk? — tanakodtunk. A megjelölt időben és helyen sétáltam, de szerencsére rendkívüli eseményt nem tapasztaltam. Ez adta az ötletet, hogy a mentőszolgálatnál az öngyil­kosságokról érdeklődjek. — Elég gyakori, hogy az emberek nagy mennyiségű altatót vesznek be — tájé­koztat a főorvos. — Az alta­tó a belek perisztaltikáját, s ezzel együtt a szer felszívó­dását is lassítja. Ezért, ha valaki altatóval mérgezi ptoS megnyitása óta parkolás céljára vehetjük Igénybe. Alkalmas e terület parkoló-ga- rázsház építésére, alközponti fe­dett piaccsarnok létesítésére, benzinkút, kisáruház, posta vagy más közcélú létesítmény megva­lósítására. a temetőbővitéssel, s az új temetési forma kialakítá­sával kapcsolatosán megnyitott új kapuhoz szükséges burkolt parkoló létesítésére. A temető jelenlegi betonkeríté­sével szembeni újabb betonke­rítés mégis csak esztétikai ször­nyűség. Olyan fal, amit nem lehet igazán — teljes hosszában — takarni, hiába akarjuk is. Ami 188 családnak jó megol­dást jelent, sérti lakosságunk jelentős részének szépérzékét, so­kak közvetlen érdekét. Sérti, mert a 4X86 lakásban lakók (10 emeletesek) látványát és levegőjét rontja. Főleg azo- két. akik ott se jutnak majd ga­rázshoz. A gépkocsik egyidejű indulása, érkezése esetén (reg­gel-este) 200 gépkocsi ontja majd a bűzt, rontja a levegőt! További várható hátrányok: a garázstelep fokozatosan, de vé­gül is tisztíthatatlan szeméttelep­pé válik. Az északi szél oda hordja, gyűjti a szemetet. De ott mossák majd — véletlenül — a kocsikat, cserélik az olajat. Nappal a gyerekeknek lesz ve­szélyes bújócákahelye, éjjelre a tolvajoknak alkalmas találka- és búvóhelyévé válhat. Beépítése esetén számos ha­sonló problémát vetne fel, mint az előbbiek, további változatos­ságokkal. Vég ügyes — mondtam ma­gamban, majd dühös let­tem miután otthon a nyír­egyházi Kun Béla utcai ABC-ben hétfő délután vásárolt párizsi csomago­ló papírját kibontottam. A szeletek között jókora fóliavéget találtam, mely­ről a hús éles késsel sem volt lefejthető. Tudom, a kereskedelem is a piacról él, de azt is tudom, hogy a szalámivé­geket nem szabad eladni. Amit ezúttal leltem, azt egyértelműen átverés volt a csomagba rejteni, melyet a kiszolgáló a szeletelő gép által takart kézzel tett meg. A fóliadarabot elő­zőleg odakészítették. . Gratulálok hölgyem, a ajánlom önt a főnöke fi­gyelmébe. Ugyanis, ha a bolt nyereséges, abban magának bizonyos orosz­lánrésze van. Remélem, ezt az anyagi elismerés­kor nem méltányolják. (csgy) E terület a városközponttól alig 550 méterre van, s jelenleg egy vegyes rendeltetésű tér, a Marx tér része, az pedig kegye­leti hely, igen forgalmas útke­reszteződés, zöld-védő parkterü­let. A tér környezete valószínűsít­hetően hosszabb időre maradan­dóan beépült, zöldterülete, park­ja kialakult, elfogadott, persze tovább gazdagítható, akár újabb kegyeleti hellyel is. ft Kun Bftla úti sarok Az ABC és a Volán-székház közötti zöldterület (a Marx tér része) „ellopása”, fallal való le- kerítése ugyancsak meggondo­landó. A fal a parkot véglege­sen csúfító, az utca- és város­képet rontó építmény lenne. A fal látványa itt talán még bor­zalmasabb volna, mint az előb­bi helyszínen. De minden bi­zonnyal a Volán se arról „ál­modik”, hogy székháza előtt, közelében garázsfalu épüljön. (Megjegyzésre érdemes, hogy a Volán jelenlegi Korányi úti ke­rítése is nehezíti, akadályozza a forgalmat, rontja az utcaképet.) A Városvédő Egyesület úgy véli, hogy e két területen tör­ténő garázsépítések esetén meg­oszlik a vélemény, és a sokak igénye, véleménye látszik hát­rányt szenvedni. Ülésünkön kialakított álláspon­tunk mindkét esetben egyértel­mű. E területek célszerű fel- használására más megoldást kell találni. Éppen ezért megerősít­jük a tanács és a végrehajtó, bi- zottság azon tágjainak a véle­ményét, meggyőződését, akik e két tervezett terület garázsokkal történő beépítéséhez szavazatuk­kal nem járulnak hozzá. Van ugyanis" lehetőség e helyeken kí­vül vagy ezekhez viszonylag kö­zeli területen más megoldásra is. A két garázsfaluval 250—300 család gépkocsi-tulajdonos gondja oldható meg. De micso­da áron! Tételezzük fel, hogy a 300 ga­rázs területéért 35 ezer forint­tal számolva 10,5 millió forintra számolhatna reálisan a város, a tanács. E bevétel egy részét fel­emésztené a közműkiváltások költsége. A területek azonban potenciálisan sokkal többet ér­nek és többre érdemesek. Rá­adásul úgy, hogy nem rondítják az utcaképet. Egyébként is mindkét területen a „városképi megjelenés” a legnagyobb vesz­teség és gond. Gond, hogy e szörnyűségeket, a falat unokáink is látni és utálni fogják. És, hogy mi lesz rólunk, ’elődeink-' xől ezért a vélemény ti kfr' * - ■ Nem lehetünk ma olyan sze­gények, sem anyagi, sem lelki, hogy kis csoportérdeke­kért eladjuk városszeretetünket, s elaltassuk odafigyelő tekinte­tünket. A döntéskor a tiszta fej mellett a józan előrelátásra apel­lálunk. A többség érdekében szó­lunk, azzal a meggyőződéssel, hogy igazunk van. Véleményünket már korábban főépítészünk rendelkezésére bo­csátottuk. Tudjuk azt is, hogy a viszonylag olcsó garázsok több százezres, olykor milliós értéke­ket védenek. E guruló milliós -értékek tulajdonosai pedig le­het, hogy igényesebb megoldás­hoz is partnerek lennének. Fodor József, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület titkára Halál - „fogadásból” magát, akkor 24 óra eltelté­vel is gyomormosást alkal­mazunk. Gombamérgezés esetén is hasonlóan járunk el. Más mérgezéseknél a gyomormosásnak már 6 óra elteltével sincs túl sok értel­me. A főorvos elmondta, hogy az altató szerrel történő mérgeződésnek négy stádiu­ma van. Azokból már a men­tők következtethetnek arra. hogy az illető a tabletták­ból mikor és körülbelül mennyit vett be. Például, ha a beteg ébreszthető, akkor vagy nem sok altatót szedett be, vagy a tabletták lenyelé­sétől számítva nem sok idő telt el. Az ilyen páciensek­nél orvosi szenet, valamint vizelet- és hashajtót is al­kalmazunk. Egyébként az erőszakos halálesetek nagy számával az országok között hazánk elől áll. Ferdinand László mentó - tiszt érdekes történetet mond. — Nemrégen Nagykálló- ban egy férfi Decis nevű permetszert ivott. Kimen­tünk, kimostam a gyomrát, S elláttam gyógyszerrel. A kórházba Vézéiö úton a be­teget és a családja tagjait is megnyugtattam: nem fog jT}ng.hfllni,, Erre, a hordágyon fekvő illető azt mondta: fo­gadjunk, hogy ő meghal. Ez­zel a dolog annyiban maradt Másnap a férfit a gyógy­intézetből gyógyultan haza­engedték. Éjiéi körül a men­tőket Nagykállóba hívták: az illető felakasztotta magát. A szolgálat megérkezésekor már halott volt. Megnyerte a fogadást. — Egy IS éves lány pedig öngyilkossági szándékkal öt alkalommal gyógyszert vett be — folytatta Ferdinánd László. — Az életét vala­hányszor sikerült megmente­ni, míg egyszer egy jósavá- rosi ház hatodik emeletéről leugorva végzett magával. Előfordul az is, hogy vala­ki 8—10 alkalommal gyógy­szert vesz be, de csak any- nyit, hogy a családját ijeszt­gesse. A mentők tapasztala­ta szerint a férfiak a halál­lal általában nem viccelnek Ha ilyen szörnyűségre adják fejüket, akkor ki önakasztás­sal, ki permetszer-, ki pedig sósavivással, vagy mással oltja ki életét. A magukkal végezni akaró nők többsége viszont gyilkos mennyiségű altató beszedé­séhez folyamodik. Náluk vegyszermérgezés, vagy ön­akasztás elvétve fordul '■■■"% ’ X’ Cselényi György

Next

/
Thumbnails
Contents