Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-06 / 31. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. február 6. A túlélési tanfolyam Kerülhet ön olyan hely­zetbe, hogy ejtőemyősug-( rásSál Menekülhet, netán mélytengeri búvárként ment­heti meg életét az ellensége elől, vngy esetleg sziklamá­szásra kényszerül? Mert ha fenáll az esélye, hogy bár­melyik képességére szükség lesz, ne habozzon, hanem je­lentkezzen gyorsan a túlélés- képesség-fejlesztő tanfo-% lyamra. És még valami: ne felejtsen magával vinni po­tom 35 ezer forintot, ugyanis ennyiért tanítják meg önt a legszükségesebb tudniva­lókra. No persze, csak hob­biszinten, mert ennyi pén­zért józan polgár nem vár­hatja, hogy szakemberek igazi alapossággal megismer­tetik a fent említett stúdiu­mokkal. Míg hétfő reggel hallgat­tam a Petőfi Rádió ifjúsági műsorát, az jutott eszembe a túlélésképesség-fejlesztés- ről, hogy a pesti aszfalton nevelkedett városi csemeték jöhetnének tanulni a nagy- ari, a kömörői, a nemesbor- zovai parasztasszonyoktol. Mert ha valakinek van fo­galma a túlélésről, nekik és még hozzájuk hasonlóan sok ezer megyénkbeli, a létmini műm alatt élő embernek kézzel fogható tapasztalatai vannak erről. Olyasmit vár­tam volna a stúdióbeszélge­tésen, hogy kell vagy lehe‘ beosztani a háromezer forin­tos varrodai fizetést, hogy hónap végén is jusson ke­nyér a családnak? Vagy hogy lehet meghosszabbítani a renitens cipő élettartamát, hogy legalább két hónapot kibírjon a gyerek lábán? Vagy hova menjen munkát keresni, ha útilaput kötnek a talpa alá, mert a fővárosi központ megszünteti a gyár­egységét ? Szóval, kérdéseink volná­nak a túlélésképesség fej­lesztéséről, de úgy látszik, számtalan dolog fontosabb­nak tűnik Budapesten, mini a határ szélén. Azért aján­lanék egy fogadást, vajon a közvélemény miként voksol­na: mi jut eszébe az ember­nek ma a túlélésről? Nekünk biztosan nem az ejtőernyő­zés. .. Tóth Kornélia Élére állított forintok Hajsza a megélhetésért Egyéni vállalkozók figyelmébe Bevallási tudnivalók Napjainkban már egy bűvészmutatvánnyal felér az a produkció, ahogyan a háziasszony beosztja egész hónapra a pénzt. Az árak növekedése miatt sajnos le kell mondani sok megszokott dologról, s ki így, ki úgy próbál takarékoskodni, hogy még a következő fizeté­sig legalább kenyér és tej jusson az asztalra az utolsó napokban. Csendes a nyírbogdányi községi könyvtár, ahol M. J. beavat a pénzbeosztás, a ta­karékoskodás rejtelmeibe. Nem válogatósak — Az a baj, hogy nem tu­dom követni az árakat, s ezért a pénz beosztása is gondot jelent. Ugyanakkor szeretnénk spórolni, mert építkezni akarunk. Ott taka­rékoskodunk, ahol tudunk. A férjemmel nem a legdivato­sabban öltözködünk, de a 15 éves fiam és a 14 éves lá­nyom igényes. A kilósbol­tokban vásárolunk, még sze­rencse, hogy a lányom ért ehhez. — Nem iszunk kávét, nem dohányzunk, alkohollal csak ünnepnapokon koccintunk, de így is alig tudunk pénzt fél­retenni. Húst egy héten egy­szer, vasárnap főzök. Meg szerencse, hogy a család sze­reti a tésztaféléket, a krump­lit, a főzelékeket. A gyerekek nem válogatósak, gyakran van vacsorára bundóskenyér és tea. Sikerül beosztani úgy a pénzt, hogy a hónap utolsó napjaira is marad még. Rá­jöttünk, hogy nem érdemes őrizgetni a megtakarított pénzt, azonnal veszünk érte építőanyagot. Hétfüii már főzni kell Székely község belterüle­tén, a 4. sz. főút mellett, le­gyen bár meleg vagy hideg, mindennap ott árul naran­csot és banánt Rátkai Sán- dorné demecseri kiskeres­kedő. A forgalomra nem pa­naszkodhat, hiszen gyakran megállnak az arra utazók a szép gyümölcsök láttán. — A hetvenes években a sütőiparnál dolgoztam, majd családi okok miatt háztartás­beli lettem — meséli, miköz­ben kiszolgálja a vevőket. — Ezt a kereskedést ősszel, 48 évesen kezdtem meg. Muszáj pénzt keresni nekem is, másképp nem tudnánk meg­élni. öt gyermekem van ott­hon. Bár közülük ketten dol­goznak, az ő pénzük elmegy a divatos öltözködésre. A férjem Pesten dolgozik, én meg itt vagyok szombaton és vasárnap is. — Ennyi éhes száj bír en­ni, az élelmen nem lehet ta­karékoskodni. Ha levágok három kacsát vasárnap, ve­szek három kiló húst még és 10 csirkecombot, hétfőre már nem marad semmi, újra kell főzni. Elküldöm a gyermeket a boltba, jön vissza, kevés a pénz. Természetesen az üzlet egy kicsit javított a helyze­tünkön, de ha véget ér nem­sokára a déligyümölcsszezon, nem tudom, mivel lesz érde­mes kereskedni. A férj Tengizben A kellemes napsütés, az enyhe időjárás Kisvárdán is kicsalogatja a parkokba a kisgyermekeket és az édes­anyákat. Köztük van egy­éves leányával P. Lajosné, aki szintén arra kér, hogy ne írjam ki teljesen nevét. — Nehezen jövünk ki mi is a pénzből. Kell a forint az albérletre, a megélhetésre, a ruházkodásra, s még lakás­ra is gyűjtünk. Hogy minél több pénzt tudjunk összeku- porgatni, a férjem elválla­ta a tengízi kiküldetést, há­rom éve kint dolgozik. Mos-, tanában kevesebb húst eszünk. A kislány szereti a pörköltet, ha nem eszi meg, másnap a gulyáslevesbe te­szem. Van úgy is, hogy hó­nap végén már nincs pén­zem. Olyankor a takarékból veszek ki pénzt, de a követ­kező hónapban úgy gazdál­kodom, hogy vissza tudjam tenni. — A tejet a kicsinek még megveszem, de magamnak már nem, mert nagyon drá­ga. Olyan ruhákat veszek amelyeket jól ki tudok hasz­nálni, a gyermeknek pedig a lengyel piacon próbálok meg olcsón vásárolni. Teljesen magunkra Vagyunk utalva, szülői segítségre nem szá­míthatunk. Nem köt ben­nünket semmi sem ide, ezért szeretnénk a Dunántúlon építkezni. De addig még na­gyon sok pénzt kell össze­gyűjtenünk! Az egyéni vállalkozóknak bevallást kell adniuk: — az 53. számú (kék színű) lapon a személyi jövede­lemadójukról; . — a 7. számú (rózsaszín) la­pon az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcso­latos kötelezettségekről és juttatási igényekről; — a 10. számú (fehér színű) lapon a munkavállalóval való 1989. évi személyi jö­vedelemadó elszámolásról. Személyi jövedelemadó bevallást (53. számú lap) minden egyéni vállalkozók­nak be kell nyújtani, függet­lenül a tevékenység jellegé­től (fő-, mellékfoglalkozás, vagy nyugdíj melletti tevé­kenység), illetve az elért jö­vedelem nagyságától. Tehát akkor is, ha az egyéni vál­lalkozói tevékenység veszte­séges és más forrásból sem származott adóköteles jöve­delem. A 7. számú (rózsaszín) lap az 1989. évi kötelezettségek és juttatási igények bevallá­sára szolgál. A bevalláson feltüntetett adók és juttatá­sok közül azoknak a rovatait kell kitölteni, amelyekkel kapcsolatban az egyéni vál­lalkozónak kötelezettsége, vagy juttatási igénye kelet­kezett. Ha valamely adónem­ben nem keletkezett kötele­zettsége (igénye), annak a ro­vatát célszerű áthúzni. Ugyanezt kell tenni akkor is, ha valamelyik adónemben éves szinten keletkezett ugyan kötelezettség (igény), de nem minden hónapban. Ez esetben annak a hónapnak a rovatát kell áthúzni, ame­lyikbe nem kerül adat. Az adatokat 1000,— Ft-ban, ke­rekítve kell feltüntetni. A ke­rekítés szabályai szerint 499,— Ft-ig lefelé, 500,— Ft- tól felfelé kell kerekíteni. (Tehát, ha a kerekített ösz- szeg például 20 000,— Ft, a megfelelő rovatba 20-at kell beírni.) Ha valamely adó, vagy jut­tatás éves összege az 1000,— Ft-ot nem éri el, akkor azt nem kell bevallani. Ebben az esetben, azaz az 1000,— Ft alatti adót befizetni sem kell és igényelni sem lehet. A magánszemélyek jöve­delemadója oszlopban csak az alkalmazottak vagy más ma­gánszemélyek részére bármi- ’yen címen kifizetett adókö- .eles jövedelemből levont ■zemélyi jövedelemadó-előle­get és adót kell szerepeltetni. (A vállalkozó saját személyi jövedelemadó köteles jöve­delmének bevallására az 53. sz. nyomtatvány szolgál.) Az általános forgalmi adó oszlopban az ÁFA havon­Egy helyett kettő... Mit mond a főbéríő? A Tiszába csúszott szerető Mint arról lapunk hétfői szá­mában beszámoltunk, Nyír­egyházán, az Árpád u. 77. 1/5. számú lakásból egy fér­fit és egy nőt — akik ott al­bérlők voltak — a holmijai­val együtt kitettek. Azóta a lépcsőházban tartózkodnak. Cikkünket azzal zártuk, hogy ha a lakás főbérlőjének az üggyel kapcsolatban van mondanivalója, annak is he­lyet adunk. H. Józseffel, a házigazdá­val hétfőn személyesen is ta­lálkoztunk. A történtekről a következőket mondta: — A másfél szobás laká­som kisszobáját 1989. au­gusztus 10-én H. Julianná­nak albérletbe kiadtam. A nő csendes, szerény volt. — A feleségem 1984-ben meghalt — folytatta H. Jó­zsef. Azóta egyedül élek. Nyugdíjas villanyszerelő va­gyok. Nem volt aki főzzön, mosson rám,'s munka után gyakran nővéremnél vacso­ráztam, s megtörtént, hogy ott is aludtam. — Szeptemberben értesül­tem róla, hogy a nő (akinek a szobát kiadtam) egy férfit, K. Istvánt a lakásomba fo­gadta, melyet nekem nem említett és egyébként sem engedtem volna meg. Az is tudomásomra jutott: a lakás­ba számomra idegenek rész­vételével megengedhetetlen dolgokat műveltek, hogy mit, azt hadd ne részletezzem. — Mindezek után — emlí­ti H. József —, októberben a hölggyel közöltem: a lakást hagyja el, aminek nem tett eleget. Utána távozásra írás­ban is felszólítottam, de az sfem vezetett eredményre, sőt az ajtózárat három alkalom­mal kicserélték, s így a la­kásomba nem tudtam be­menni. Ezek után a városi tanács illetékesétől megkér­deztem, mi tévő legyek? Azt mondták: mivel a lakás az enyém, foglaljam el. Vasár­nap ezt megtettem. Egyéb­ként a januári lakbérrel, plusz több havi rezsiköltség­gel tartoznak. — Nyíregyházán, a Dózsa György úti házamat szanál­ták, s az Árpád utcai lakást azért kaptam, vagyis a ta­nácsnál nem kuncsorogtam. Világéletemben rendes, be­csületes ember voltam. A SZÁÉV-nél dolgoztam, meg­kaptam a Munka Érdemrend bronz fokozatát és több más kitüntetést is. Nem gondol­tam, hogy a nyugdíjas éve­imben ilyesmit kell megér­nem, mint most. (cselényí) Valami gyanús lehetett már K. Miklós kántorjánosi lakosnak, ugyanis 1989. má­jusában, — amikor egy nap­pal hamarabb érkezett haza külföldről — a feleségét azonnal szerelmi kapcsolat­tal gyanúsította meg, mert nem találta otthon. Gyanak­vása nem is volt alaptalan, ugyanis K. né másfél éve kapcsolatot tartott fent egy kollegájával. Az asszony a faggatózásra előbb kitérő választ adott, később azonban bevallotta H. Mihályhoz fűződő kap­csolatát. A férj hitte is, nem is a dolgot, ezért aztán meg­kérte az asszonyt, hogy be­széljen meg találkozót a szeretőjével, és ha az való­ban el is megy a randevúra, akkor ő elhiszi a viszony lé­tezését. K. né május 20-án estére el is hívta H.-t az Ör és Kántorjánosi közötti egyik dűlőútra. Előtte azon­ban megígértette férjével, hogy nem fogja bántani a találkára érkéző H.-t. Amikor a férfi odaérke­zett, látta, hogy K.-ék kocsi­jában ketten ülnek. Hiába kérlelete hát K. né, hogy szálljon ki ő is az autóból, H. erre — rosszat sejtve — nem volt hajlandó. A félté­keny férfi azonban annál inkább, kiugrott a saját gép­kocsijukból és egy jókora bottal nekiesett a szerető autójának. Betörte a szélvé­dőt, és a vezetőülés felőli oldalsó ablakot is, ahogy ve­szett dühében jókorákat csapdosott az üvegre. Peché- re ekkor H. kiszállt a kocsi­ból és természetesen K. azonnal rátámadt. Előbb puszta kézzel, aztán a bot­tal esett neki. A férfi mene­külni próbált, de a földre zuhant, K. pedig még ott is tovább verte. Amikor végül a házaspár otthagyta, H. visszaült a kocsijába és ha­za akart hajtani. Vásárosna- ménynál azonban a ponton­híd lejáratánál az, atitóyal, belecsúszott a Tiszába. A vízben- ülő H.-ra éjszakai horgászok találtak rá, akik értesítették a rendőrséget, majd a mentőket. A pórul­járt szeretőt kórházba szál­lították, ahol megállapítot­ták, hogy a véraláfutásos sé­rüléseken kívül koponya­csonttörést és agyburok-re- pedést is szenvedett. Az utóbbi sérülések maradandó fogyatékosságot okoztak, de a munkaképességet szeren­csére nem érintik. A kopo­nyasérülés közvetett módon életveszélyes állapotot idé­zett elő. A büntetlen előéletű K. Miklós életveszélyt okozó testi sértés kísérlete, vala­mint rongálás miatt került a megyei bíróság elé — a gépkocsiban 10 468 forintos kárt idézett ugyanis elő. A bíróság a féltékeny férjet jogerősen három év próba­időre felfüggesztett egy évi börtönbüntetésre ítélte. B. A. kénti nettó összegét kell sze­repeltetni annak a hónapnak a sorában, amelyben a1 fize­tési kötelezettség, vagy a visszaigénylési 'lehetőség ke­letkezett. 'Az! áz egyéni'Vállal­kozó, ' aki választása alapján alanyi adómentességre jogo­sult, ebben az oszlopban nem szerepeltet adatot. A 10. számú (fehér) be­vallást az az egyéni vállal­kozó tölti ki és nyújtja be, akinek az adóévben alkal­mazottja volt, ,és ,alk^lfp$z,ott nem tett nyilatko?atpt; arról, hogy SZJA bevallást járván benyújtani az adóhatósághoz. Ez esetben a vállalkozónak, mint munkáltatónak az 1989. évi SZJA elszámolását elvégezni. Az elszámolás eredményeként kapott eset­leges adókülönbözetet vagy le kell vonni az alkalmazottól, vagy visszajár részére adó. Az adóhatósághoz e különbö­zeiét kell bevallani. H,a, ez az. adat. 1990. febru­ár 28-ig a vállalkozó rendel­kezésére áll, ezt a 7. sz. be­vallási lapon is teljesítheti. Ebben az esetben a 10. sz. lapot nem kell kitölteni. Az 53. és 7. sz. bevallás be­nyújtásának határideje 1990. február 28. Ugyancsak ezen időpontig kell a bevallott adót megfizetni. A késedel­mesen benyújtott bevallás már önellenőrzésnek minősül és a bevallott adó összege után SZJA esetén 2%. egyéb adók tekintetében 3% önel­lenőrzési pótlékot is kell fi­zetni. A 10. sz. bevallás benyúj­tásának végső határideje: 1990. április 20. Megyei Adófelügyelőség Tanfolyamok: az MTESZ-ben Bizonyítványt is adnak Egyre több olyan dolgozó lesz megyénkben, aki nem talál magának munkahelyet. Ezt a gondolatot figyelembe véve készítette el az MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Szervezete az 1990-es év­re munkatervét, melyben ki­emelkedő helyet foglal el a tanfolyamok szervezése. A korábbi évekhez hason­lóan az idén is kétféle for­mában kívánják megoldani a képzést. A betanító tanfo­lyamok, melyekhez az álta­lános iskola elvégzése és or­vosi alkalmasság szükséges, sikeres vizsga után országos érvényű bizonyítványt ad­nak. A képzés ideje viszony­lag rövid, 170—200 óra. Most kazánfűtői, hűtőgépkezelöi, kompresszorkezelői és tar­goncavezetői tanfolyamot szerveznek. Egyre több gazdálkodó egy­ség foglalkozik napjainkban önálló külkereskedelmi tevé­kenységgel, amihez megfele­lő, képesítéssel rendelkező szakemberekre van igény, Az ő felkészítésüket is vállalja az MTESZ, mégpedig a képe­sítést nyújtó tanfolyamok ke­retében. Ezek a középfokú külkereskedelmi áruforgalmi és a középfókú vámügyi szaktanfolyam. Akik ilyen képzési formában szereznek középfokú végzettséget, azok ismereteiket felsőfokú tanfo­lyamon mélyíthetik el. Az MTESZ szervez még árkalkulátori, titkos ügyirat­kezelői és általános ügynök­képző tanfolyamokat. Ez utóbbi leginkább a fiatalok érdeklődését keltette fel, mert érdekes, változatos munkát jelent már a vizsgafeladat is. Kedvezményt is nyújta­nak, abban az esetben ugyan­is, ha összejön p. megfelelő létszám, akkor egy-egy vál­lalat, település vagy telepü­léscsoport kérheti, hogy helyben indítsák'. á tanfolya­mot. Séta a parkban. (B-zs)

Next

/
Thumbnails
Contents