Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. február 3. II pócspetri ügy még nem zárhatí le teljesen n tetten ért „koncepció” II perújítási tárgyalás a védőügyvéd szemével Tegnap este láthatták a érdeklődők a televízióban Ember Judit Pócspetri című filmjének első részét (a befejező részt ma este sugározzák). Ez szolgáltatott alkalmat, hogy dr. Helmeczy László nyíregyházi ügyvéddel beszélgessünk a nevezetes 1948-as „rendőrgyilkosság” perújítási tárgyalásáról, amely idén januárban zajlott a Fővárosi Bíróságon, s az eredeti koncepciós perben elítéltek felmentésével végződött. (Helmeczy László a vádlottakat képviselte a perújítás során.) — Rendkívül nagy érdeklődés kísérte a pócspetri ügy perújítási tárgyalását — mondja az ügyvéd —, hiszen a most újra tárgyalt politikai perek között ez az első, amelyet perújítással tisztáztak, a többi ugyanis egyszerű jogi úton, törvényességi óvással megoldható volt. A védőügyvéd számára különösen értékes, hogy valamennyi vádlott „bűncselekmény hiányában” lett felmentve — tehát nem azt mondta ki a bíróság, hogy „nem bizonyítható” a bűncselekmény elkövetése, hanem azt, hogy a vádlottak a terhűkre rótt bűncselekményt nem követték el. — A sajtótudósításokból ? koncepciós perek természetrajzának sok részletét megismerhettük már, én most arra volnék kíváncsi, milyennek ismerte meg ön a hajdani statáriális népbírósági tárgyalás vádlottait, nyomozóit és bíróit a perújítás során . . . — Több, mint negyven év telt el: van, aki nem emlékszik, vagy nem akar emlékezni, mások viszont pontosan fel tudják idézni a történteket, szenvedéseiket. Asztalos János plébános az egyik kulcsfontosságú személy. A perben halálra ítélték, de kegyelmet kapott, 56-ban szabadult a börtönből. 57-től Bécsben. Rómában élt, majd hosszabb ideig az NSZK-ban gyakorolta papi hivatását. Most. 80 éves, és újra itthon, Feidebrön éi testvérénél. Tavaly korához képest még jó szellemi, fizikai kondícióban volt, az utóbbi hetekben sokat betegeskedett, állapota rosszabbodott. A perújítás során elmondta: megbékélt, nem haraggal emlékezik. A hajdani események is kezdenek megfakulni emlékezetében, pontosan csak a kínzásokra emlékezik, azok kitörölhetetlen nyomokat hagytak benne. Január 17-én, a perújításon a tárgyalás zárásánál, az utolsó szó jogán ennyit mondott a bíróság előtt: „Most lelkiismeretesen intézték a dolgokat, hálás köszönet érte ...” — ön indítványozta, hogy a bíróság a perújítási tárgyaláson hallgassa Ki a még élő bírákat, AVO-s nyomozókat is. Melyek voltak a legérdekesebb vallomások? — Dr. Ölti Vilmos volt a 48-as statáriális bíróság elnöke. Most 76 éves, jó egészségnek örvend. A tárgyaláson kijelentette, hogy a pócspetri _ ügyben a Kommunista Párt . vezetőinek iránymutatása alapján járt el; elismerte, hogy különböző, magas beosztású vezetőkkel tárgyalt az ügyről a tárgyalótermen kívül. Azt viszont tagadta, hogy konkrét utasítást kapott volna az ítéletre. (Egyéb bizonyítékok viszont arra utalnak, hogy konkrét utasítást kapott.) Dr. Jávor Iván bíró áz ötös tanács másik, még élő tagja most 71 éves, s az akkori viszonyokra jellemző: később á börtönben együtt ült Asztalos Jánossal és Som Isi’""” A pócspetri ügy perújítási tárgyalása 1990 januárjában, a Fővárosi Bíróságon. A képen: dr. Strausz János bírói tanácsa. nal. A perújítási tárgyaláson többek között arról beszélt, hogy személyesen vitte el Rajk László belügyminiszternek a még ki nem hirdetett ítéletet, amibe Rajk saját kezűleg javított is. — Sokan kíváncsiak Péter Gábor, a volt AVO-vezető vallomására. ö is megjeleni ?. bíróság előtt? — Betegsége miatt nem; a lakásán hallgatta ki a bíróság. Most 84 éves és halványan emlékezett csupán a pócspetri eseményekre. Tőle tudta meg a bíróság, hogy Rákosi is beleszólt az ügybe s amiről korábban még re besgetni sem igen mertek a pócspetriek, Kádár János, aki akkor a párt főtitkárhelyettese volt, maga is a helyszínen tájékoz^ott az események menetéről. Dr. Décsi Gyula vallomása is érdekes' volt, mert ő kezdte a nyomozást Pócspetriben. Meglepő, hogy nem emlékezett erőszakra, verésekre, holott a községben szinte mindenki tudta, hogy véresre verték a papot és másokat is. — Fény derült arra, hogy kinek a nevéhez fűződik a „kon- cepció”, hiszen a pócspetri ügy az egyik legjellemzőbb koncepciós per volt? — Véleményem szerint igen. Dr. Tímár István, akkor 35 évesen az ÁVO ezredese volt. A perújítási tárgyaláson azt érzékeltük, hogy ő találta ki a felbujtói konstrukciót, Rajk László utasítására, minthogy elmondása szerint Rajk véleménye; a pap, aki politikai értelemben felbujtó, jogi értelemben is az. A többi már ismert. .. — Azt mondhatjuk tehát, hogy ezzel a jogi aktussal történelmünk egy fehér foltját teljesen megismertük, s véglegesen le lehet zárni a pócspetri ügyet? — Nem teljesen. Az igaz- hogy a Fővárosi Bíróság a védői indítványnak megfelelően bűncselekmény hiányában felmentette Asztalos Jánost, Királyfalvi (Kremper) Miklóst, Kusnyér Jánost, Be- licza Gyulát, néhai Konzili Pált és néhai Szmolinka Jánost, s az ítélet már jogerőssé is vált. Van azonban még néhány érintett. A 15 év fegvházban töltött Som Istvánra, a hét évig raboskodott Kremper Ferencre, az öt évig fegvházban ült Vitéz Gáborra a jelenlegi perújítás nem vonatkozott, minthogy a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint esetükben a statáriális eljárásnak megvoltak a törvényes alapjai. Az én álláspontom szerint a statáriális eljárás feltételei esetükben sem voltak meg Képviseletükben az eljárást tovább kívánom folytatni az érintettek rehabilitációja érdekében. A már felmentettek esetében pedig — megbízásukból — kártérítési igényt nyújtok be. — Ismeretei szerint igaz-e, hogy a hazai sajtó nagy pócspetri sorozatai után most a külföldi sajtó veszi nagyító alá a pert? — Nincs kizárva, hiszen a perújítási tárgyalás idején a bíróság term bára a saj- s közöttük sok külföldit is láttam nemcsak világcégek képviselőit, hanem például olyanokat is, mint a holland katolikus televízió munkatársai. De, hogy egy friss esetet mondjak: csütörtökön este Ember Judit filmrendező a BBC munkatársával érkezett Nyíregyházára, pócspetri ügyben... Marik Sándor (A szerk. megjegyzése: lapunk szeptemberben dokumentumsorozatot közölt a perújítási nyomozásról. A tárgyaláson sok új tényről esett szó és újabb dokumentumok váltak hozzáférhetővé. Tervezzük, hogy ezek alapján a legérdekesebbekről a közeljövőben ösz- szeállítást közlünk a Kelet- Magyarországban.) A szülő vagy a gyermek dönt Tiszti pályára készülnek Létszámcsökkentés, leszerelés — de kell-e katona? Nehéz napokat élnek át mostanság a nyolcadikosok és szüleik. Egy életre, de legalábbis hosszú időre meghatározza a 14 évesek sorsát a küszöbön álló pályaválasztás. Soha nem látott nehézségekkel küzdenek ma azok a tanulók, akik a katonatiszti pálya mellett voksolnak. Ki miért jelentkezik a honvédkollégiumba? — erre kerestünk választ. Szegény, de tehetséges fiúk Bizonyára nem kell magyarázni, hogy a nyolcadikos gyermeknek többnyire az apja, anyja választja a pályát, vagy legalábbis a továbbtanulás esélyeit. Óriási népszerűségnek örvendett pár esztendeje a honvédkollégium, amely köztudomásúan a katonatiszti pályára készítette fel a tinédzser fiúkat. Ám, amikor a hadsereg lészámát csökkentik, átszervezés alatt áll a Magyar Néphadsereg és leszerelésnek lehetünk tanúi Európában, csökkent az érdeklődés a tiszti pálya iránt. — Nem festünk rózsaszín képet a tisztek életéről — összegzi tapasztalatait Pataki Tibor őrnagy a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon. — Elmondjuk, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a majdani hivatásos katonáknak. Kevesebben jelentkeznek az utóbbi hónapokban -bekövetkezett politikai események hatására a honvéd- kollégiumba. Általános volt az a helyzet, hogy a szerényebb anyagiakkal bíró szülők tehetséges gyermekei látták fantáziát a honvédkollégiumban. — Először meglepődtek a szüleim, amikor otthon elmondtam, hogy katonatiszt szeretnék lenni — emlékezik a hónapokkal ezelőtti eseményekre Szokol Tamás, a nyíregyházi 5-ös iskola végzőse. — Igaz, a bát' ám számítás- technikai mú‘zerésznek tanul Nyírteleken, így nem lehetett akkora nagy a meglepődésük. Én már egy-két éve kacérkodom a gondolattal, hogy jó lenne tiszti pályára jelentkezni. Tetszett a lövészet, mindig izgatott a technika, szóval belevágtam. Ha mégsem vennének fel, nerr, keseredem el, a mátrafüredi erdészeti szakközépiskolába jelentkezem. II nagyapa és a szomszédok élményei A nyíregyházi Jókai Mór általános iskolában nem szái * ’ioteJfiTO^n ß r A vadászati szezon végén Január 31-én az orosi határban gyülekezett a nyíregyházi Munkás Vadásztársaság 28 tagja. Ez a nap volt a vadászati szezon utolsó napja, most már védeni kell a fácánt, eddig is csak a kakasokra lőttek, hogy egyensúlyban legyenek a tyúkokkal. A kis csapat novembertől szinte minden hét végén találkozott. Nagy zsákmányra nem nagyon akadtak. — Sajnos a fácán egyre kevesebb. Ezért is irtjuk a rókákat — mesélték a hajtás előtt. — A nyírjesi nádasban a tél: napokban egy-két vaddisznó azért megzavargatott bennünket. mit szenzációnak, hogy egyszerre ketten is. Kása Miklós és Batta Roland honvédkollégiumban folytatná tanulmányait. Jeles István igazgató szerint minden évben néhány növendék a tiszti pálya felé kacsingat. — A nagyapám sokat mesélt a katonaélményeiről — mondta Kosa Miklós. — Lehet, hogy ezek a szép mesék is hozzájárultak a honvédkollégiumi jelentkezéshez. A szüléim nem szóltak bele a pályaválasztásomba. — Nekem sem, bár én sokszor beszélgettem a szomszédaimmal a katonai pályáról — folytatta osztálytársa, Batta Roland, akinek az édesapja kinevezett polgári alkalmazott a nyíregyházi Bottyán laktanyában. Láttam éveken át, hogy édesapám milyen klassz elfoglaltságot folytathat és a szomszédok, akik szintén hivatásos tisztek, tiszthelyettesek, gyakran szóba hozták, mit csinálnak a laktanyában. Igaz, én azt is észreveszem, - hogy apukam gyakran jön fáradtan haza. de akkor is mesél a benti munkáiról. Szóval, szeretnék én is közelebb kerülni ehhez az igazán férfias hivatáshoz. Juttatások — követelmények Mi vár a szerencsésen felvételizett fiatalokra . a nyíregyházi honvédkollégiumban? Trencsényi György ezredes, a kollégium igazgatóparancsnoka az alapítás óta eltelt 12 esztendő tapasztalatairól beszél. — Korábban az ország 10 honvédkollégiumában válogathattunk a jelentkezők között. A felvettek jelentős részé nálunk szabolcsi fiú volt. Most viszont azt látjuk, hogy a szülők nem érzik mindig megalapozottnak a gyermekük jövőjét a honvédkollégi- umban. Pedig az anyagi juttatások mértéke változatlan, a zsebpénztől a tankönyvig mindent a hadsereg fizet. S ha a diák. hibájából nem helyezkedik el a végzett fiatal a honvédség területén, akkor kell a képzési költségek egy részét visszafizetni. A felvételinél az egészség- ügyi alkalmasság mellett a magyar nyelv és irodalom, a fizika, a történelem, a matematika és egy idegen nyelv osztályzata számít. Legalább a 3,51-es átlagot el kell érme a jelentkezőnek ezekből a tantárgyakból, de most például 3,8 ez az átlag. Az eredeti jelentkezési határidőt meghosszabították február 10-ig. A megyei kiegészítő parancsnokságon adnak részletes felvilágosítást. Tóth Kornélia Körkúp az áremelésekről (Folytatás az 1. oldalról) A JÖVÖ HÉTRE ROSSZ HÍR: tapasztalhattuk, hogy elsejétől már emelkedett egyes borok és égetett szeszek ára, a java azonban — ahogy az ÉKV-tól megtudtuk — még hátra van: február 5-től újabb emelésekkel kell számolnunk. A Spee mosópor és a Wofalor öblítő 17—20, az NDK tisztítószerek, Domái- készítmények 14—20 százalékkal, a Fabulissimo- és a Shauma-késxítmények 15, a Bébipel 17—30, a Libero 10, a hypo, keményítő 13—24, a gyertya 1.7—46, alufólia 13, Ideál vatta 67, a hűtőipari termékek 26 százalékkal lesznek drágábbak. Emelkedik egyes Fűszért-áruk ára is: a száraztésztáké 30, a boroké 18, az égetett szeszeké 30 százalékkal. Az édesipari termékeké szintén 30, az ivóleveké pedig 15—18 százalékkal. S egy kis „kitekintés” március 19-től pedig a kommersz szeszes italok 5—6 százalékkal. S NE MARADJON KI A POSTA SEM! Három percért továbbra is két forintot fizetünk (illetve hétköznap este hattól reggel hétig hat percet beszélhetünk két forintért), viszont most már szombaton 7—14 óráig is két forint három perc. Ha valaki távhívásba kapcsolt települést postai kézikapcsolással hívat meg, ezentúl 20 forint helyett 50 forintot fizet. Drágább az így kért hívás díja is, a III. díjövben például (ide tartozik Budapest is) három percért 39.90-et kell fizetni. Ha viszont közvetlenül tárcsázzuk ugyanazt a díjövezetet, az eddigi 15 másodperc helyet csak kilencet beszélhetünk két forintért. Magyarul eddig 24 forint volt hőrom perc, mostantól negyven. (cs. k.) Tisztesség Csak állok és értetlenül bámulok. Csak halkan, suttogva merem kérdezni: hová tűnik napjainkban a tisztesség? Hol a tisztesség ott. .... ahol az emberek egymást egyre iszonytatóbban becsmérelve a boldog jövendőről fecsegnek. .. . ahol a választási küzdelmek tisztaságáról papolnak, s közben háromezerért adják-veszik a kopogtatócédulákat, egyes helyeken már a kézbesítő visszakéri az ajánló szelvényt, megint máshol megrémítik a nyugdíjast: ha nem úgy jelöl, ahogy diktálják, akkor nem kapja meg a nyugdíját. ... ahol milliókat lehet kidobálni az ablakon, s közben ezreknek napokon át. csak kenyérre és tejre jut. hogy aztán egy héten egy-, szer húst is ehessenek. ... ahol a sajtó függetlenségéről szónokolnak, de a * sajtónyilvánosságért folyó vitákban csak a sajtó munkatársai nem kapnak nyilvánosságot. ... ahol egy párt megteheti, hogy korlátlan meny- nyiségű pénzt fordítson jelöltjének menedzselésére, de azon nem gondolkozik, hogy amit elkölt, az tulajdonképpen kinek a pénze. Csak halkan, suttogva merem megkérdezni: hol itt a tisztesség? S csak remény*, ick, hogy talán egyszer választ is kapok .. . —db—
