Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
1990.február.3. Kelet-Magyarország 3 Német szakértők a választásokról Testvérvárosi kapcsolataink további építése céljából Nyíregyházán tartózkodott a napokban Claus Dieter Grüner az NSZK- beli Iserlohn sajtó- és választási hivatalának vezetője és Horst Pinz- ler az SDP országos elnökségének tagja. Ebből az alkalomból kereste fel vendégeinket lapunk munkatársa. A százezer lelkes Iserlohnban három különböző napilap jelenik meg, a Neue Iserlohner Presse a legfrissebb, most januárban indult. Összesen kb. 80 ezer példányban látnak napvilágot a lapok, mintegy negyven főhivatású szerkesztő-újságíró munnkájával. Átlagos előfizetési dijuk évente 100-130 márka. Rádiójuk a közelmúltban kezdte meg egyelőre csak néhány órás adásait, azt egész napossá kívánják fejleszteni. Az NSZK-ban a sajtónak igen nagy szerepe van a választások idején. És csak a pártokon belüli munka ismertetése jelenik meg, hanem a pártok közötti viták is, főleg a televízióban. Vannak olyan újságok, amelyek teljesen semlegesen mutatják be a tényeket, viszont vannak olyan kommentárok egyes újságokban, amelyekből „kiolvasható”, hogy szerzőjük valamelyik párttal szimpatizál, vagy ahhoz orientál. Elvileg mindegyik párt arra törekszik, hogy ne sértse meg a másikat, de ez nem mindig sikerül. Az Iserlohni újságoknak az áll a fejlécén, hogy független napilap, a lap kiadójának vannak ugyan kapcsolatai politikai pártokkal, viszont a lapokat hirdetésekből és előfizetésekből tartják fenn. Időnként elhangzanak panaszok, hogy egyes pártokról vagy rendezvényekről a lapok nem úgv tudósítanak, mint ahogy azt a pártok szeretnék, és néha zajos jelenetek is lejátszódnak a szerkesztőségekben , de végül is a szerkesztőség valóban független szellemi műhely és azt csinál amit akar. Az esélyegyenlőséget kívánják garantálni a sajtóban és számun kra is igen tanulságos amit Grüner úr erről mondott. Külön kell venni ebből a szempontból a rádiót és a nyomtatott sajtót. A rádióban a pártok az úgynevezett „súlyozott egyenlőség jegyében” kapnak bizonyos adásidőt. A mérce alapjául az szolgál, hogy a legutóbbi választásokon egy-egy párt milyen po zíciót szerzett meg, azaz, hol helyezkedik el a választási tabellán. Ennek alapján „mérik ki” számára a rendelkezésére álló adás idejét. Ilyen arányban helyezhetik ki választási plakátjaikat, eszerint kapnak ragasztási felületet. Az így kialakított esélyegyenlőség betartását viszont nem a pártok egymás között egyeztetik és ellenőrzik, (mint most nálunk), hanem egy választási bizottság működik, annak a tagjai vannak az urnák mellett is. Hogy a pártok egymást be ne sározzák ugyancsak erre a célra szolgál a választási bizottság, amely a közigazgatáshoz tartozik, a közigazgatás viszont a pártoktól független, tehát „pártsemleges” .Ez a választások tisztasága megőrzésének kulcsa. Másként van a nyomtatott sajtó esetében : választási küzdelem idején a pártok saját kasszájukból fizetnek, programjukat politikai reklámokban hozzák nyilvánosságra. Van még mit tanulnunk a szabad választásokról. Pinzel úr helyzetünket az NDK-éhoz hasonlította, ahol ugyancsak gombamód alakulnak a különböző ellenzéki és egyéb pártok. Véleményük szerint ezek közül csupán egy maroknyi fog majd megmaradni a választások után. E pártok figyelmébe ajánlották, hogy már most nézzenek körül, keressenek szövetségeseket, mert egy párt nem fogja tudni a problémákat egyedül megoldani és az országot a mostani helyzetből kivezetni. Az iserlohni szakemberek felajánlották jövőbeni segítségüket tapasztalataik átadására — ennek jegyében többek között újságírók cseréjéről is fognak tárgyaim. Baraksó Erzsébet Orvosi szakrendelő ■ 1 " ■ i KUUmUiUU Szerencsen harminc munkahelyes orvosi szakrendelőt épít a Kelet- Magyarországi Állami Építőipari Vállalat 75 millió forintos beruházásból. A tervek szerint februárban átadásra kerül az •új létesítmény. (Elek Emil felvétele) Bizonyítani az életrevalóságot Tanácselnökök — társadalmi tisztségben Úgy tartja a közmondás, „közös lónak túrós a háta”. S ezt élte át a megyében sok kis falu, amikor ésszerűsítés, korszerűsítés címén, avagy ürügyén közigazgatásilag hozzácsatolták egy másik településhez. így a közösség elvesztette önállóságát, igazi arculatát, közéleti szerepét. A közművesítés akadozott, a boltok, művelődési házak lassan összerogytak. Az emberek bezárkóztak. Nem volt nekik még egy tanácsházájuk sem. Az Elnöki Tanács megszűnése előtt tavaly decemberben tett még egy utolsó megszabadító pecsétet sok kis falu sorsára, amivel visszanyerhették önállóságukat. A megyében tíz faiu kérésének tettek ezzel eleget. Gond van bőven Beregdarócot 20 évvel ezelőtt integrálták Beregsurányhoz és Má- rokpapihoz. Az egyik település rossz szemmel nézte, ha a másik jobban fejlődött. A robbanás a beregdaróci iskola építésével kezdődött. A megyei tanács ebben a községben tartotta szükségesnek egy új iskola megépítését, hiszen több mint száz tanulót 3 különböző épületben oktattak. A másik két község viszont ezzel nem nagyon értett egyet és aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy Beregdarócot nem akarják társközségként, így kapták vissza függetlenségüket a daróciak, akik vagy ezren laknak a határmenti községben. Életrevalóságukat az is bizonyítja, hogy már régen megépült az ivóvízhálózat. Van új tejüzemük, terményszántójuk, csodálatos iskolájuk, szép intézményi központjuk. Na és amit több városlakó is megirigyelhet, megépült a gázvezeték. Tóth Miklósné társadalmi megbízatású, tiszteletdíjas tanácselnök , pedagógus munkája mellett látja el elnöki feladatát. — Vigyázni kell arra, hogy egyik se menjen a másik rovására. — jegyzi meg. — Mind a két munka egész embert kíván, s ezt nem könnyű megoldani, toldozgatni. Gond ebben a faluban is a gyermekétkeztetés és az idősek szociális ellátása. Munka még csak akad az embereknek, de a fizetés nagyon alacsony. Mindenkinek megvan a saját baja, ám a daróci szorgos emberek ennek ellenére bizakodva tervezik az életet. Gemzsén a nyolcszáz lelkes kis községben is úgy döntött a faluön az új pénz, az ötezer / forintos. Előlapján Széchenyi, hátlapján a tudományos akadémia. Aliit ólagszéppénz lesz, de hogy jó pénz is lesz, arról nem nyilatkoztak. Minden esetre az első gubanc az ötezer forintossal kapcsolatban már megvan. A Széchenyi Társaság (még nem párt, a választásokon nem indul) tiltakozott. Tiltakoztak az ellen, hogy a tudós-politikus képmását egy olyan bankjegyre nyomják, amely inflációs termék, mi több, romlandó. A tiltakozást visszakézből, az arra illetékes (de jó, hogy mindenre van nálunk arra illetékes) azzal intézte el, hogy a sógorék- nál is van ötezer schillinges, következésképpen az ötezres cim- let az még nem az infláció. Egyetértek. Én, aki megéltem annak I idején a trillliót, billiót, tudom, ! hogy mi az infláció. Az infláció az, amikor a pénzromlás olyan ! rohamos, hogy a hatandó ember hangsebességgel sem tudja követni. Bementem például 1.946- ban egy áruházba, hogy vegyek egy kalapot. Kérdeztem az eladótól mennyibe kerül '/ Az eladó AZ ÖTEZRES kimondta'az árát, de mire a hangja a fülemig jutott, addigra a pénz értéke ezerszeresen romlott, így aztán mire fizettem volna a pénzem, már egy kalap (sz...t), kalapszalagot sem ért. Egyszóval az ötezer még nem olyan nagyszám, hiszen (lásd mint fent) van ötezer schillinges, de van ötezer márkás is, sőt ötezer fontos is, miért nem lehetne ötezer forintos is? Ámbár micsoda különbség! A magyar pénz köztudottan szép pénz. A grafikája, a színe, a tipográfiája, a papír minősége, a nyomás technológiája, büszkén mondhatjuk világelső. E’ ’.el szemben a schilling, a mán ■’rafikája, a színe? Na, de ne bán uk, ne ócsároljuk a mások porték (iát. Elég ha egymás mellé te: ink egy százforintost, egy száz hi Hingest és egy száz márkás: A száz forr s, a mi százasunk, (még akkor i az egykori értékéhez viszonyt ;i már csak kilenc forint 52 filléi :r) az enyhén bordópiros színé . a cirkalmas grafikájával vali. igos műremek. A színek harmóniája maga a derű. Ehhez képest a 100 schillinges barna-sárga, a száz márkás kékes feketesége komor és lehangoló. (Lehangoló, hogy nincs belőle egy szakajtókosárral.) Az ötezer forintos nemcsak hogy szebb lesz de többet is ér majd. Az új ötezer forintos, a mai árakhoz és akkori árakhoz viszonyítva legalább 2500 fari n t ö t fog érni. Hát hol itt az infláció? Az új ötezer forintos hátlapjára a tudományos akadémia épületét nyomják. (Már ez is indokolja, hogy az első oldalon Széchenyi legyen) A tudományos akadémia ornementikája egyedülálló, az épület kívül és belül a magyar építészet gyöngyszeme, büszkék vagyunk rá. Az akadémia és Széchenyi társítása az ötezer forintoson nem a véletlen műve. Széchenyi jelenti a hitelt. (A tudós egyik jelentős műve, korábban ezt nem vettük figyelembe, de mostmár csakis hitelből és a hitelnek élünk.) Az akadémia jelenti a tu. dományt. (Van itt ész, amit végre elő kell venni.) Az ötezer forintos tehát nem csupán pénz, fizetőeszköz lesz, de intelem is. Mire int majd az új bankó? Mindenekelőtt, hogy ész nélkül ne vegyünk fel több hitelt. Másrészt jelzi majd az új ötezer forintos, hogy hol a határ. Miután a minimális bér (jövedelem) 4800 forint, a határ egyértelműen ötezernél van. Aki viszont ötezer forintos minimális bérből (jövedelemből) meg tud élni, az nem csak művész, de tudós is. Megérdemli a maga ötezresét. Mindezek után én már alig várom, hogy legyen ötezer forintosom. Lehetőleg ötezerszer ötezer forintosom, mert azért már tudnék venni egy lakást meg néhány apróságot. Ellenben nem szeretném, ha tízezer forintos is ké- szülne a közeljövőben, mert az már tényleg az inflációt jelentené és hiába hivatkoznának a zlotyira vagy a dinárra, engem nem nyugtatna meg. Ilyen áron én nem akarok milliomos lenni! Seres Ernő gyűlés, kiválik az ilki közös tanácsból. Az emberek nem viselték el, hogy csak fizetik az adót, meg mindent, ami kell és a pénzből a falujuk nem lát semmit. Az iskolában az olajospadlót még csak most sikerül kicserélni. Azt, hogy mit fognak építeni, nem tudják, mivel a költségvetést még nem fogadták el. — Toldozgatunk, foldozgatunk, ahogy az erőnkből telik, de az mindenképpen jó érzés, hogy a magunk urai lehetünk - így beszélt gondjaikról Kása Levente vb-tit- kár, aki fiatal államigazgatási szakemberként foglalkozik a falu ügyes-bajos dolgaival. A tanácselnök itt is társadalmi megbízatásban látja el munkáját, s a továbbiakban, hogy lesz? Itt is a választásoktól várják a döntő szót. Akaratos magyarok Szabolcsbákának történelme egészen az Árpád-korig visszavezethető. Ezt a települést mindig is akaratos magyarok lakták. Önálló arculatát az Anarcs községgel történt egyesítéssel elveszítette. — Itt élve, együtt lélegezve ezekkel az emberekkel mindig is éreztem, hogy valami fáj. - kezdte a tanácselnök László József. S valóban a politikai légkör fel- pezsdülése a megye határánál nem állt meg. Felszínre hozta azt az igényt, hogy ez a község is önálló legyen. Anarcsnak se volt jó a kö- zösködés. A falugyűlésre 500 ember ment el az 1300 lelkes községben. „Az éjszakába nyúló vitában úgymond beolvasták 40 év baját.” A tanácselnök még arról is szót ejtett, hogy az elnöki funkció társadalmi megbízatásként is ellátható. Hiszen kint az utcán, a munkahelyen lehet közvetlenül tapasza talni, mire van szükségük az embereknek, az önkormányzat, a testület akarata legyen erős. Vastagh Mihályné vb-titkár szerint kevés embernek adatik meg, hogy azt csinálja, amit szeret. O azt teheti, ha vállalni kell az utazást és a kevesebb pénzt is. Ha az emberi közösségnek ilyen kovácsoló ereje van, ha ezek a kis falvak az ország legeldugottabb pontján ennyire élni akarnak, csak tisztelet és bátorítás illetheti őket, hogy jó gazdái legyenek szűkebb pátriájuknak. Rojté Gizella Koronás, palástos képem megsárgult barokk freskókról tekint rátok, testem átimádkozott éjszakák emelték a magasba, életem legendák ködfátyo- lán át birkózik a múló századokkal - én mégis itt vagyok! Kiálló pofacsontom felett szűkülő szemmel, az idegenforgalmi célból koporsómnak mondott szarkofág szélébe kapaszkodva nézlek benneteket, mire jutottatok, vagytok-e még? írt- játok-e egymást, pusztítjátok-e önmagatokat, hadakozik-e István és Vajk népe? Számolom a várfalakra szegezett bosszút, a felnégyelt Kop- pányokat, a Kárpátokban visszhangzó jajkiáltásokat. Számolom az árvák, az ártatlanok könnyeit, a temetések és az újratemetések lélekzetállító csendjét. Az ólommal lepecsételt fülek megnyílását, az orgyilkos tőr okozta sikolyokat. Nézem hogyan válik ellenséggé a barát. miként fészkeli be magát a félelem és a gyűlölet a szívekbe amikor a múlt a jövendő gyilkosává aljasul. így tántorgunk évszázadokon át porban és hamuban, míg ki nem vágják a nyelvünket, darabokra nem tépik testünket és a halotti tor fekete éjszakája ránk nem köszön. De még látszanak Fehérváron túl a hajlongó jegenyék, még Temesvárért együtt dobbant tízmilliónyi szív, még dereng a fény a bazilika tornya fölött, hogy újra Európába vezessen. Nem tündöklő csillag, egy födetlen üres koporsóba zárt öregember, a ti első királyotok int benneteket és veszi észre azt, amit hetyke okosságotokban ti nem! Mert a húszévi munkával összeizzadt családi házba bújva, gépzajtól siketülve, a testekben összegyűlt stron- cium lebomlását lesve, az alagsoriöregek napközijében az ebédre várva, presszóasztal fölé hajolva, a sörtől hülyülve, pártharcoknak mondott gusztusta- I lan választási komédiába merülve csak magatokban motyogtok. Gyűlölettől összeszűkült szemetekkel is csak magatokat látjátok. Pedig mióta feddnek benneteket átkozva-áldva sámánsza- vú költők és mutatják nektek a végtelen kékbe repülő galambokat. kinyújtom én is füstté, köddé, jegenyévé, harangszóvá vált kezemet de sem fölemelni, sem összetartani nem tudlak már benneteket. Ezt már csaktitehetitekmeg! Ti vagytok Vajk és István egy személyben, vállalnotok kell az igazságot, melyet szent keresztemre először én tűztem: itt nép van és ország! Jf ^ W Nagy Ferencj Közéleti Népfőiskola A választási törvényről tartanak előadást február 5—én a Közéleti Népfőiskolán,amelyből az érdeklődők megtudhatják,hogyan kell országgyűlési képviselőt választani.A rendezvény délután öt órakor kezdődik az Egészségügyi Főisko- lán.(Nyíregyháza,Sóstói út 2.)
