Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. február 22. Cselédek és családek Vannak-e manapság cselédek, azaz mai nevükön háztartási alkalmazottak és kik azok, akik erre vállalkoznak. milyen az önbecsülésük, belső tartásuk, egyáltalán. mi viszi rá őket, hogy a mások óhaját, parancsát — kérését — teljesítsék. És ez legyen a kenyerük. Kedden este egy rövid riport- és dokumentumfilm igyekezett válaszolni ezekre a kérdésekre a tévé 1-es műsorában. Valósággal üdítő volt a látványosság nélküli, emberi közelséget sugárzó műsor, mert nagyon hiányzik az őszinte megnyilatkozás a képernyőn, csakúgy, mint a valóság más területein. Márpedig — bármennyire is nem mindig hiszünk ebben — továbbra is a legérdekesebb. a legizgalmasabb „műsor” maga az ember, aki feltárja belső titkait, érzéseit, életútját és ezzel hatalmába keríti a másik embert, a nézőt. Ez történt kedden este. amikor egykori és mai cselédek idézték fel életre szóló élményeiket, amelynek lényege talán az volt, mit adott nekik az életük, amit jóllehet maguk választottak, de sok tekintetben nem is volt más választásuk. Cseléddé lenni, cselédnek lenni. cselédként emberséget gyarapítani, méltóságot megőrizni. a nehéz munka közben örömet is lelni, emberi fogódzókat is találni, bizalomra bizalommal válaszolni — ezek epizódjait rajzolta elénk a képernyő, miközben korabeli archív filmrészletek, „bevágások” is erősítették, árnyalták a, korhű hangulatot. A régi cselédsors színe és fonákja bontakozott ki a monológokból. Gazdag emberekről, akik nem hivalkodtak és emberségesen bántak a cseléddel. Gazdagokról, akik lelkiekben nagyon is szegények voltak, s akik inkább kihasználni igyekeztek a cselédet, s ehhez alázatot is követeltek az őket kiszolgálóktól. De nem is elsősorban e megrázó emberi sorsokra volt kíváncsi a mai néző. hanem arra a fiatalasszonyra, aki napjainkban is lényegében ugyanazt a háztartási és mindenes munkát végzi egy jómódú családnál, mint régebbi elődei. Ö milyen érzésekkel él és dolgozik, megalázónak. természetesnek találja-e háztartási alkalmazottnak titulált státusát, hogyan gondolkodik erről, amikor felszolgálja a vacsorát és csöndesen visszahúzódik. Ahogy mondta, neki ott nincs helye, a vendégek között, az asztalnál __ Az egykor lenézett, később száműzött cselédsörs napjainkban, mint annyi más. új értelmezést kaphat. Akinek gyermeket nevelni, sütni, főzni, a lakást rendbe tartani van kedve, hajlama — és ebből akar megélni — miért kellene szégyellnie. Csak arra kell vigyázni, figyelmeztet a munkáját hivatásnak tekintő háztartási alkalmazott, hogy senki ne váljék a saját családjában cseléddé... A szó elmarasztaló értelmében . . . P. G. Március 2-től: Művészeti Hetek Nyíregyházán A hagyományokhoz híven az idén is elsősorban a fiatal művészek, mindenekelőtt a művészeti főiskolások nyíregyházi bemutatkozása alkotja a megyeszékhely tavaszi, egy hónapon át tartó rendezvénysorozatának gerincét. A Művészeti Hetek nyitó- hangversenye március 2-án, pénteken este lesz a Váci Mihály művelődési központban, ahol az ünnepi köszöntő után a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola különleges tehetséget mutató növendékei és végzősei lépnek a közönség elé. Ugyanezen a napon, szintén a megyei művelődési központban, illetve a Pál Gyula Teremben nyitják meg a Képző- és Iparművészeti Főiskola hallgatóinak kiállítását. A hangversenyterem lesz a helyszíne az Állami Balett Intézet március 10-i gálakoncertjének, s a hónap végén itt láthatjuk majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak filmjeiből készült válogatást is. Az idén negyven éves Állami Artistaképző Intézet növendékei ezúttal a 9-es iskolában mutatják be műsorukat március 30-án. Válogatás filmekből A hangversenyek sorában a Szabolcsi Szimfonikus Ze nekar, egy NSZK-beli fúvósegyüttes, Fellegi Ádám zongoraművész koncertjét említhetjük; közönség elé lépnek továbbá fiatal nyíregyházi tehetségek, a Művészeti Szakközépiskola tanárai, emlékhangverseny lesz Kodály és Bárdos Lajos tiszteletére. Itt a Hatodik Síp Az egri Gárdonyi Géza Színház három produkcióval vendégszerepei: Arthur Miller Salemi boszorkányok, Dosztojevszkij Bűnhődés és Oscar Wilde Bunbury című művével lépnek színre. A Színház- és Filmművészeti Főiskola vendégjátékában ezúttal Lessing Minna von Barnhelm című drámájá láthatjuk. Hegedűs D. Géza, Piros Ildikó és Huszti Péter önálló estje, a Thália Színház Mindhalálig Beatles című előadásának koncertváltozata, valamint a Mesekert Bábszínház két produkciója szerepel még a színházi programban. A megyei könyvtár lesz a helyszíne a kárpátaljai Hatodik Síp című folyóirat bemutatkozásának. A műfaj kedvelőinek figyelmébe ajánljuk a Kabalás néptáncegyüttes és a Prima- vera balettcsoport műsorát. Bemutató után ankét Az idei játékfilmszemle újdonságai közül hármat láthatunk Nyíregyházán a Művészeti Hetek alkalmából: a Gulyás testvérek Balladák filmje című alkotásának második részét, Zombolyai János A halálraítélt és Szomjas György Könnyű vér című filmjét. A tervek szerint mindegyik bemutatót ankét követi majd, amelyen az alkotók is részt vesznek. (gönczi) A Művészeti Hetek idején láthatjuk Nyíregyházán Bánó Attila grafikusművész, Sebestyén Sándor, Czinder Antal szobrászművész, Fodor Ildikó és Mészáros Gábor keramikus, valamint a szeged* művészeti szakközépiskola képző- és iparművészeti tagozatának kiállítását. Emlékkiállítás nyílik Sós Imre születésének 60. évfordulója alkalmából. ,r , 'V-J/V . "'-T ........ VI < : >' Lakhelye a kazal „Három halért, kérem szépen” Zsírtól összetapadó haj, több hónapos szakáll, kosz és bűz. S valahol mélyen egy kíntól eltorzult arc. — A Bujtoson találtunk rá — mondja a rendőr a nyíregyházi kórház baleseti felvételi osztályán. — Személyi igazolványa nincs. Azt mondja, cigányok verték öszsze. — Neve? — Bolgár János. — Hány éves? — ötvenhat. — Na, ne mondja! Legalább hetvennek néz ki. Mikor született? — Harmincötben. — Hát... akkor stimmel. — Miből élt? — A piac környékén alkalmi munkákból. Meg kukáztam! — Mi törtérit a Bojtoson? — Kimentem horgászni, kérem. Ugye mindig hagynak ott botokat a bokorba dugva. Fogtam három kárászt. Akkor jött oda néhány cigány s összevert engem. Az orvosok azt mondják, bordatörésem van. Három halért, kérem szépen. sajnálni nem' tudja, sem hinni neki. Talán, mert azt hallotta örökké otthon, hogy inkább ezer irigyed lenne, mint egy sajnálkozód. S ez az ember akarja, hogy sajnálják, segítsék. Most az osztály főorvosa nélkül az utcán lenne újra. Addig maradhat benn, amíg a szociális otthonban helyet nem kap. Ha valaki csendben eltávozik. Különben, irány újból a kazal? Tapolcai Zoltán Délutántól fokozatosan nő Nyíregyháza lakossági vízfogyasztása. A nyírteleki 2-es számú vízmű huszonkét kútja közül egyre több ontja 140—250 méter mélyből a rétegvizet. Képünkön Takács László a szükséges ellenőrzéseket végzi. (Balázs Attila felvétele) Nem kért, csak elfogadott Hol lakik? — Szénakazlakban. A jegyzetelő toll megáll a levegőben. — Hool ?! — Szénakazlakban, kérem szépen. Egyszer a rendőrség is bevitt már onnan. — Na, de azt maga is belátja, hogy ezt nem írhatom a kartonjára. Ha kiengedik, hova fog menni? — Nem tudom azt kérem. A jó megfigyelő talán észrevehette volna a szem sarkára odacsalt könnycseppet. * A szociális gondozó már egy megborotvált, megnyírt, megmosdatott beteg ágya szélére ülhetett. — Családja? — Nem tudom, hol vannak. — Felesége? — Elváltunk. — Gyerekek? — Az egyik lányom Londonban, a másik Kecskeméten. — Hol lakott? — Szénakazlakban. — Télen is? — Fóliába csavartam magam. Már intézték a szociális otthonba kerülését a megvert kazallakónak a városi tanácson, amikor az újságíró véletlenül tudomást szerzett az ügyről. Irány a kórház. Keresztkérdések, tapintatlan megjegyzések, hitetlenkedés. Az eredmény? Egymásnak ellentmondó részletek, ötvenhat évesnek mondja magát, a lányát negyvenegyre. Talán, ha az első randija sikerül ... Három éve még dolgozott, aztán kórhába került, mert leesett az állványról. Miért? „Mert elgondolkoztam kérem a családomról.” Kisiparos volt, ács és kőműves, és mégis kazlakban lakott?! Nem iszik, de a felesége mégis valamit a rumba keverve akarta megmérgezni. Évek munkaviszonyban, évek otthonban, évek a kazalban. Az összegük sehogyan se adja ki az először beígért hármat. Az, ami egyértelmű, hogy „én, kérem, nagyon sokat dolgoztam, és mindig a családomért ...” s egy kicsit elfátyolosodik a szeme. Kérem, ne vessék meg az újságírót azért, mert sem Hajdú Ferenc 1967-tól 1988. július 15-ig dolgozott a megyei igazgatóságon. 79. áprilisától a hi- telosztály osztályvezető-helyettese, 1980. áprilisától pedig osztályvezetője lett. Munkájának elismeréseként vezérigazgatói dicséretben. illetve kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Büntető eljárás soha nem volt ellene, kivéve, amikor napfényre került korruptsága. A hitelosztály vezetőjeként Hajdú jogosult volt különféle hitel- igényléseket — személyi, egyéni, társasvállalkozói és mezőgazdasági igényléseket — elbírálni, engedélyezni. felhasználásukat ellenőrizni. 1986. és 1987. évben az általa vezetett osztályhoz forduló és hitelt kérő ügyfelektől több esetben fogadott el anyagi előnyt a hitelügyletekben történő közreműködéséért. Esetenként az is megtörtént, hogy a hitel elbírálására nem az általa vezetett osztály volt jogosult. Személyes ismeretség alapján azonban Hajdú a hozzáforduló ügyfelek részére felvilágosítást adott a hiteligényléssel kapcsolatban. az ügyfelek háláját pedig nem utasította vissza. Az utóbbira volt példa E. I.- né kölcsönkérelme is. Az aszszony évek óta rendszeresen vett fel személyi kölcsönöket az OTP- töl, igy Hajdút már 1986 előtt is jól ismerte. 1986. augusztus 4-én 95 ezer forint lakásfelújítási kölcsönt akart felvenni az építési osztálytól, s ennek feltételeiről Hajdú Ferenctől tájékozódott. Az osztályvezető megmondta az ügyfélnek, hogy a hiteligényléshez költségvetésre és kezesre lesz szüksége. (E tájékoztatás azonban minden OTP-s dolgozónak kötelessége. ) E. r.-né a tanácsot egy ezer forint értékű népművészeti tükörrel hálálta meg. Egy évvel később is hozzá fordult, amikor személyi kölcsönt akart felvenni, s az osztályvezető biztosította számára a soronkívüli ügyintézést. Akkor egy 300 forint értékű italt kapott ajándékba. Jelentős pénzt kapott N. F.-től, aki háromszor fordult Hajdú Ferenchez segítségért. Először 50 ezer forint értékű mezőgazdasági kölcsönt kért, majd két alkalommal 5n0—500 ezer forint mezőgazdasági, illetve vállalkozói hitelt. Az osztályvezető mindhárom hitelkérelmet engedélyezte soron kívül, még a kérelem benyújtásának napján. Ezért első alkalommal ötezer forintot, majd kétszer húszezer forintot fogadott el az ügyféltől. Volt, akitől szintén ötezer forintot, volt, hogy U ezer forintot, sőt, egyszer két ügyféltől — akik 150— 150 ezer forint mezőgazdasági kölcsönt kértek és még a kérelem benyújtásának napján meg is kapták — 30 ezer forintot fogadott el. Nem utasított vissza egy rókaprémet sem, sőt festési és tapétázási munkákat, melyeket szintén hálából végzett el neki egy szobafestő kisiparos ügyfél. A hitelügyekben történő közreműködéséért összesen 126 ezer 100 forint vagyoni előnyt fogadott el. Hajdú Ferenc 1988 nyarán került a nyíregyházi bíróság elé. Ott tizennégyrendbeli állami szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés vétségében mondták ki bűnösnek, s egy év 2 hónapi fogházbüntetésre ítélték. A vádlott fellebbezett, s a megyei bíróság az egyik vádpont alól felmentette, a büntetés tartamát helybenhagyták. Az ügyfeleket azért nem vonták felelősségre, mert az osztályvezető azzal, hogy felvilágosítást adott, illetve gyorsítva intézte el egyesek ügyeit, nem szegett meg semmiféle kötelezettséget. Hajdú Ferenc jelenleg az OTP Pest megyei Igazgatóságán főelőadóként dolgozik. Az ítéletbe nem törődött bele, kegyelmi kérvényt nyújtott be ellene. B. A. Gyere a moziba be ••• De lesznek-e mozik? Ügy tűnik, végnapjait éli a moziüzemi vállalat. Nemcsak a megye, hanem az ország mind a húsz vállalata. Az ok ismerős: az állami támogatás minimálisra csökkent, s a gazdálkodó vállalat kénytelen átgondolni további működését. Nem túl vidám tehát Hamvas László, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Mo- - ziüzemi Vállalat igazgatója, amikor erről beszél. Hogy is lehetne az? Hisz sok település egyetlen művelődési szórakozóhelyéről van szó, na és az .igényesebb filmek már eddig is méltatlan visszaszorulásáról. Ám további halogatásra nincs idő, a vállalatot profitelvűvé kell alakítani, azaz fenn kell tartani magát. Az állami dotáció az idén a korábbi évekének egyhatodára csökken, s ez az összeg sem a vállalat gazdálkodását van hivatott támogatni, hanem az ún. értékterjesztést, például film- klubhálózat fenntartását, a művészfilmek bemutatását. Amíg ezt is el nem vonják. A megye mintegy 200 mozijából pedig nem sok tudja fenntartani magát. Annál kevésbé, mivel közülük — vetítési technikáját tekintve — 34 normál, a többi kes- kenyfilm bemutatására szolgál. Ráadásul — a számítások szerint — a hatezer lakosnál kisebb településeken lévő mozik ráfizetésesek, hiába a sok kaland,- horror-, vagy akciófilm. Marad tehát az átalakítás. A vállalat vezetői kétféle tervet készítettek. Az egyik szerint kft-be tömörülnének, vagy valamilyen részvény- társasági formává alaaulna a cég. Hogy melyik lenne a jobb, nehéz megmondani. Az utóbbi mellett szól, hogy ilyesformán a vállalat dolgozói is részvényesekké válnának. Meg kell jegyezni; a moziüzemi vállalatok mindeddig antidemokratikusan működtek, olyannyira tervutasításos módszerrel, hogy még azt is a központ határozta meg, mit, hol játsszanak. A mozik vezetői tehát ezentúl a helyi igények szerint alakíthatnák ki műsortervüket. Ám sajnos a legtöbb kistelepülésen a vállalat hamarosan megszünteti a mozit, illetve a jövendő helyi ön- kormányzatra bízza, fenn kívánja-e tartani, vagy sem. (Az itt lévő felszerelések, berendezések természetesen maradnának, és az újjáalakult vállalat szolgáltatásai segítenék ezeket a mozikat.) Persze mindez még csak terv. A megyei tanács mondja ki a végső szót. A cikk írója csupán annyit jegyezhet meg. hogy a gazdaságosság térnyerésével a kultúra újabb területen kényszerül megfutamodásra. Ha csak valami csoda nem történik. Kár, hogy csodák manapság nincsenek. * A hírhez tartozik még, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet ideiglenes választmányának tagjai nyílt levelet intéztek Glatz Ferenc művelődési miniszterhez, melyben követelik, hogy a filmszakmában (filmterjesztés, ■ forgalmazás, üzemeltetés) elkezdődött rep- rivatizálásra azonnali hatály- lyal moratóriumot rendeljen el. (bodnár) Egy év két hónapi fogházbüntetésre ítélték az OTP Szabolcs- Szatmár megyei Igazgatósága egyik volt osztályvezetőjét. Az ügy, amely annak idején megyeszerte felkavarta a kedélyeket, jogerős ítélettel zárult.
