Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

Az NDK határőrei a brandenburgi kapunál megkezdték a „Berlini fal” városközpont! részének lebontását. (MTI tele­lőtől Ez a tél nem volt tél. Alig harminc nappal az év­szakváltás, a tavasz hiva­talos beköszöntése előtt azt mondhatjuk, hogy a télben is a tavaszt éltük. Nem pa­naszkodhatunk. De ami jó és kellemes, hovatovább hasznos is volt az emberek­nek, azt vajon miként vi­selte el a természet, a nö­vényzet, például az őszi ka­lászos? A búza és rozs mér­tékkel ugyan, de megsíny­lette az ingadozó hőhatá­sokat, a legnagyobb gondot azonban a csapadékhiány okozta és okozza. Száraz a föld. Ez újabb kérdésre ösz­tönöz. Lesz-e elegendő ke­nyerünk? Kenyerünknek sorsát, bár ez nagymértékben függ az időjárástól, most mégsem a meteorológiai körülmények határozzák meg. Már az el­múlt évben kialakult a sza­bályozók által az a fonák­helyzet, hogy a megtermelt étkezési búza nagy részét a gazdálkodók takarmánybú­zának leminősítették. Tör­tént mindez azért, mert az étkezési búzának hatósági (és alacsony) ára volt, a takarmánybúza viszont mint szabadáras termék árában a piachoz, a keres­let és kínálat törvényéhez igazodott. Magyarán a mi­nőségi, malmi búzával szemben a takarmánybú­záért tonnánként egy-két- ezer forinttal többet adtak. A kenyérnek valót tehát — mert olcsóbb volt mint a takarmánytáp — a gazdák a jószággal etették. A helyzet nem változott. Az étkezési búza ára most is jóval alacsonyabb, mint a takarmánybúzáé. Úgy tűnik, ez így is marad, annak el­lenére, hogy a világpiaci árak a hazait jóval megha­ladják. másrészt mindenki tudja aki tehet az ügyben, ! hogy ez a fonákhelyzet előbb-utóbb kenyérellátási gondokhoz vezet. Ha ez a szituáció hamarosan nem oldódik meg, már arra sem lehetünk büszkék, hogy megvan a mindennapi ke­nyerünk, hogy kenyérből legalább jóllakhatunk. Mi­közben mindezt papírra vetjük, tudjuk, igazuk van a termelőknek, hiszen nem akarnak a búzatermesztés­re ráfizetni. Igazuk van az árhatóságiaknak is, hiszen a fogyasztók érdekében nem akarják, hogy az étkezési búza árának felszabadításá­val, a malomipari termé­kek, a pékáruk ára tovább emelkedjék. Mi lehet itt a megoldás? A megoldásnak sok va­riánsa van. Érvényben ma­radhat a hatósági ár, de emiatt ne csak a termelő húzza a rövidebbet. A ter­melő, felvásárló és feldol­gozó arányosan és igazsá­gosan osztozzon az esetleges nyereségből. De lehet és szükséges is támogatni a bú­zatermesztést, főleg akkor, ha a rentabilitást — a piac kiiktatásával — központi akarat teszi lehetetlenné. A kenyérről, a kenyerünkről van szó, arról, hogy leg­alább kenyérből jóllakhas­sunk. Blzic« ieHÉif lés—prímáit öiztpság KÖSSÖN VELÜNK ÉRTÉKPAPÍR- ELADÁSI ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉST az az általa eladott értékpapírokat, garantált árfolyamon vásárolja vissza. Éves bruttó hozamok az alábbiak: Ä 31— 60 napig 22,0% 61— 90 napig 24,0% . 91—180 napig 26,0% 181—270 napig 28,0% A magánszemélyek bruttó hozamát 20% forrásadó terheli. Közismert, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg Megye Taná­csa még nem rendelkezik az erre az évre szóló költségve­téssel. Ebből aztán követke­zik, hogy a helyi tanácsoknál is nagy a bizonytalanság. A megye néhány települé­sének könyvtárában érdek­lődtünk arról, hogy mi a helyzet február közepén ? Újlaky József né, a kisvárdai városi könyvtár vezetője el­mondta. hogy várhatóan a múlt évivel azonos összeggel gazdálkodhatnak, de a tanács az áremelkedéseket nem tud­ja követni a költségvetésben. 1988 óta harminc folyóiratot kellett lemondani, a beszer­zésre fordítható összeg egyre csökken. Jó hír, hogy az idén augusztusban végre új helyre költözik a könyvtár, ahol kulturáltabb körülmények között fogadhatják az olvasó­kat. Juhász József, a szálkái könyvtár igazgatója .szerint is pénzszűke várható ebben Például: 100 000,— Ft kötvényjegyzés ma­gánszemély esetén az alábbi nettó hozamo­kat biztosít. 60 nap 2 933,Ft 90 nap 4 800,— Ft 180 nap 10 400,— Ft 270 nap 16 800,— Ft Részletes tájékoztatást ad: AGROBANK RT. Területi Fiók, valamint irodája. Pénzbefizetés: 8—13 óra között. Területi Fiók: Debrecen, Haláp u. 2. Iroda: Szamosmenti Állami Tangazdaság Központi Iroda Mátészalka, Felszabadulás u. 2.' (585) XLVII. évfolyam, 44. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1990. február 21., szerda A Tiszai Kő­olajipari Vál­lalat Nyírbog- dányi Gyár­egységében az üzem terme­lése meghalad­ja az évi hat­ezer tonnát, melynek je­lentős része tő­kés exportra kerül. Képünk a vazelinüzem tárolótartályait mutatja be. (Harasztosi Pál felv.) Mihamarabb módosítani a földtörvényt A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartotta ülését kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a földtörvény mó­dosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter Csa­ba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő,. A miniszter bejelentette: olyan új. információkat kapott a földek áron aluli eladásá­ról, hogy szükségesnek-tartja a törvény mihamarabbi meg­változtatását. Az egyik nyug­talanító hír az újkígyóst tsz- ről érkezett,’ ahol 2400 hek­tárnyi területet akart a ter­melőszövetkezet szétosztani 600 tagja és alkalmazottja kö­zött, földterületenként tízezer forintért, évi kétezer forintos részletekben. A valóságos ér­téke ugyanennek a földnek 150—200 ezer forint, körül mozog. Még ennél is olcsób­ban akarták vesztegetni a já- noshalmai Jókai Tsz közös tulajonában lévő földjeit. Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) fenntartotta korábbi törvénymódosító javaslatát: fagyasszák be a földek elide­genítésének folyamatát. A vi­tában hevesen összecsaptak a különböző nézetek, volt aki azt hangoztatta, hogy a föld­kérdés feszegetése pusztán a választási hadjárat része. Solymosi József (Tolna megye) úgy vélte, ez a par­lament ne foglalkozzon a földtörvénnyel, azt minden­képpen hagyják a következő Országgyűlésre. Torgyán. Jó­Olajszennyeződés a Lónyai-csatornán Olajszennyeződést észleltek Tiszabercel térségében a Ló­nyai-csatornán február 20-án reggel 8 órakor a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szak­emberei. A szennyezés mér­tékére jellemző, hogy a jel­zsef, a Független Kisgazda- párt képviseletében kért szót, s bejelentette: az FKgP sze­rint a jelenlegi* társadalmi helyzetben, _ a választások előtt semmiképpen sem lehet új földtörvényt alkotni, az egyetlen jó megoldás tehát a földforgalmazás felfüggesz­tése. A vita végén a bizottsági tagok közül 14-en támogatták a miniszteri indítványt, Vass­né Nyéki Ilona javaslata csak egy támogató szavazatot ka­pott. A nap Ilire Hiánycikk a C-vitamin Lassanként csendesedik a Béres-cseppek körül ki­alakult tömegőrület. Az utóhatása azonban na­gyon is érződik — hosszú ideje hiánycikk a C-yitá- snin drazsé. Annak elle­nére, hogy a szokásosnál sokkal többet hoztak for­galomba megyénkben, és még hélyben is készítenek vitamint, nem sikerült megszervezni a folyamatos ellátást. Jövő héttől azon­ban változást ígérnek, ugyanis sikerült gyorsíta­ni a gyártást. zett szakaszon a szennyező­dés a meder teljes szélessé­gében beborítja a csatorna vizét. Az igazgatóság III. fo­kú vízminőségvédelmi ké­szültséget rendelt el, s meg­kezdte a szennyezés okainak felderítését, valamint a kár.- elhárítást. Sok kis „pokoli torony” (2. oldal) „Fehér ház” a kormánynak Fartőktől Hitetlen szerkesztőségek, kiadók? A Magyar Szocialista Párt az általa használt ingatlanok több mint 90 százalékát át­adta, s eddig 2230 ingatlan kezelői jogáról mondott le. Jelenleg az elődpárt, az MSZMP eredeti Ingatlanva­gyonának ‘ 6—6,5 százaléka felett rendelkezik. Egyebek között erről tájékoztatta a sajtó képviselőit Polgár Vik­tor, az MSZP szóvivője ked­den a párt országos központ­jában. A szóvivő a párt vagyoná­nak részletezése előtt han­goztatta, hogy az elszámo­lással kapcsolatos teendőit, amelyre saját októberi kong­resszusa és az állami szervek kötelezték, teljesítette. Az MSZP leadja oktatási szer­vezetét, üdüjőhálózatát, mindazokat az ingatlanait, amelyek nem szükségesek egy politikai párt működésé­hez. Vonatkozik ez az ingó­ságokra is, közöttük nagy­értékű festményekre, ame­lyeket annak idején jóváí­rással vett át. A párt orszá­gos elnöksége a kormánynak fölajánlotta a volt központi bizottsági székházat is, ame­lyet a köznyelv „fehér házi­nak titulált, igaz, onnan az MSZP csak a választások után óhajt kiköltözni. Áz MSZP — jóllehet a párttörvény erre nem köte­lezi — kész elszámolni a pártvállalatok vagyonáról is. A vagyonmérleget — elké­szülte után — felajánlja be­tekintésre. A szóvivő leszö­gezte: az MSZP egyszemé­lyes kft.-t erkölcsileg támad­ható módon, törvényte­lenül nem hozott lét­re, valamennyit az MSZMP alapította. Ha bármiféle jo­gi, formai kifogás merül fel velük szemben, azt orvosol ják, vagy há hivatalos hatá­rozat születik, lemondanak a vállalkozásról. A pártkiadó vállalatainak sorsáról az el­nökség a közeli napokban dönt. Olyan átalakítást szor­galmaz, hogy a szerkesztő­ségek, vállalatok az MSZP- től és minden más párttól függetlenül működhessenek. KEVÉS Á PÉNZ az évben. A fenntartási, mű­ködési kiadásokat fedezik, de bért emelni nem tudtak. Jellemző, hogy 1988-ban hat- vankilenc forint volt egy könyv beszerzési átlagára, ta­valy százkilencre nőtt. Lé­nyegében ugyanerről számolt be Doszlop Miklós is Tisza- lökről. Érdekes módon nő az olvasóik száma, de csökken a forgalom, ami azt mutatja, hogy az embereknek egyre kevesebb idejük marad az olvasásra. Az intézménynek még nines költségvetése er­re az esztendőre. „Olyan ez, mint a vakrepülés” — mond­ja Antal Miklós, a naményi könyvtár igazgatója. Teljes a bizonytalanság, mert a vá­rosnak 30 milliós költségve­tési hiánya van, ehhez ké­pest a könyvtár gondja... Hamarosan tanácsülés dönt arról, hogyan tovább? Egyetlen könyvtárban sem várnáik semmi jót ebben az évben. Ugyanígy nagy az ag­godalom a leendő önkor­mányzatokkal 'kapcsolatban is, mert attól tartanak, hogy a vezető személyes érdeklő­dése dönt a működési költsé­gek nagyságáról, s nem a va­lódi szükségletek. (n. i. a.) Álláspontunk fonák helyiét

Next

/
Thumbnails
Contents