Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-16 / 40. szám
1990. február 16. Kelet-Magyaronzág 3 A sárga vész Ä szépívű Opel gumijai apró sikkan- tással jelzik a keményebb fékezést. Csak épp annyira, hogy a zebrán átbambuló hölgy felriadjon. ö meg is teszi, méghozzá alaposan. — Ó, hogy az ég szakadjon rád! Elütnél mi. fene a jó dolgodat. Azt hiszitek, már tiétek a világ? Nyugati kocsi meg mifene! - Mi pedig meg is dögölhetünk? O, hogy a ... Csak szófoszlányok jutnak el a volán mögé. A fiatalember zavartan integet elnézést kérve. A hölgy tovább dohog, s mi a buszmegállóban véleményünknek megfelelően egyetértőén bólogatunk, vagy ellenkezve cönge- tünk. A hölgy dühében már nem az Ijedelem szítja a tüzet. Az elkeseredéssel vegyítve járványként terjedő sárga vész: az irigység. Az, aki a holnaptól félve látja mások gondtalan jólétet ugyanúgy érez, mint akinek az árokba lökött dög bűze csapja meg az orrát. Fojtogatja egész testében. Szerteszivárogva kínozza az érzés. S mintha csak bosszantásképpen mindenhonnan rávigyorognak: „Hiába gürcölsz, aki ügyes, akinek van bőr a képén, aki lop, az él itt meg.” A legszívesebben tíz körömmel vésné mások arcába fájdalmát. De legalább oda- odamondja, ahol csak alkalma adódik. Butikban, szerelőnél, orvosnál... s a zebrán. (tapolcai) Szerződéskötés uborkára Nagy a nyüzsgés Nyíregyházán, a Zöldért 1. számú hűtőházánál és feldolgozó- üzeménél (almatároló), ugyanis tart az 1990. évi' szerződéskötés. A téli almán kívül szántóföldi zöldségfélékre, elsősorban uborkára, továbbá valamennyi gyümölcsfélére kötnek megállapodásokat. A leszerződött szántóföldi zöldségek termesztéséhez megfelelő minőségű vetőmagot adnak. Ideges nyugdíjasjelöltek Az elmúlt évben 23 ezer ember fordult a megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz nyugdíjigénnyel. Ide tartoznak többek között az öregségi, a korengedményes nyugdijak és a különböző járadékok. A kérelmek elbírálása során 68 százaléknál orvosi felülvizsgálatra is sor került. Arról beszélnek a számok. hogy az emberek elfáradtak, és keresik a lehetőségét, hogy megszabaduljanak a munkahelytől. Sajnos, ugyanis a munkát nem nagyon fizetik meg, hiszen a bér sok esetben a nyugdíjminimum körül mozog. A megyék között legtöbb igény ide fut be. s a kérelmeknek körülbelül a felét tudják teljesíteni. Nagyon sokain szeretnének élni az 1987-ben bevezetett korengedményes nyugdíjazás lehetőségével. A napokban módosították a feltételeket. A munkáltató legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalóval megállapodhat a dolgozó korengedményes nyugdíjazásáról, az érdek- védelmi szerv egyetértésével. Szükséges, hogy a dolgozó nő 25 évi. a férfi 30 évi igazolt szolgálati idővel rendelkezzék. s legalább öt évig ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék. A munkahelynek kell a korengedményes nyugdíj összegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak előre, fél évenként befizetni, amit költségei terhére számolhat el. A gazdálkodó szervek, munkahelyek, sajnos nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt vállalni tudnák. Leginkább akkor kerül rá sor. ha jelentős létszámleépítés történik, az előző évi létszám 25 százalékának. vagy 500 személynek megszűnik a munkaviszonya. Ha a munkahely gazdaságtalanul dolgozik, nincs nyeresége, vagy veszteségre áll, a korkedvezményes nyűg- díjösszeg legfeljebb 50 százalékát o foglalkoztatási alapból finanszírozhatják. Ilyen esetben a munkáltató a kérelmet a megyei tanács munkaügyi feladatokat ellátó csoportjához adja be. Az adatok felülvizsgálata után a terület munkaerőhelyzetének ismeretében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal dönt arról, hogy a foglalkoztatási alaphoz a korkedvezményes nyugdíjösszeg 50 százalékát átvállalja-e. Ha felszámolják a céget, vagy jogutód nélkül szűnik meg. az ÁBMH a teljes összeget is átvállalhatja. (bojté) Van ám vá Szeretjük a halat Az utóbbi hónapokban, de különösen a húsáremelés óta növekedett a hal iránti kereslet — tapasztalja a Halértékesítő Vállalat nyíregyházi kirendeltsége. Az’ élő és a fagyasztott halait a vevők azért is szívesen vásárolják, mert azok ára eddig nem változott. A Halért jelenleg tengeri sütni való hallal, hek- kel, mintájjal rendelkezik, de folyamatosan érkeznek a nyugatnémet panírozott hal- szállítmányok is. Kilenc féle minőségi sörrel és az itt palackozott Borsodi Világossal, valamint üdítővel mintegy 700 boltot Iát el a Ságvári Mg. Tsz sörpalackozó üzeme' és kereskedelmi kirendeltsége Nyíregyházán és harminc kilométeres vonzáskörzetében. (B-zs.) A nyírbátori Cj Barázda Termelőszövetkezet egyszer már beírta nevét a magyar mezőgazdaság történelmébe, amikor pár évvel ezelőtt, az önelszámoló egysé- . gek rendszerének bevezetésével példamutatót alkotott. Elképzelésüket azóta számos mezőgazdasági nagyüzem alkalmazza, a nyírbátorihoz hasonló sikerrel. Az Új Barázda most ismét nagyot lépett. A közelmúltban tartották meg azt a közgyűlést, amelyen az új vagyonérdekeltsé- gi rendszer bevezetését, illetve annak, szükséges módosításait végezték el. Az előírtnál egy évvel korábban határoztak az elnök személyéről is. Az alap változatlan Az előrehozott elnökválasztásra azért volt szükség, mert az új rendszer bevezetése nem nélkülözheti a bizalmat. Az Oj Barázda elnöke továbbra is Petis Mihály. Amint azt tőle megtudtuk, az alapvető változtatásra azért volt szükség, mert az új kisvállalkozási formák bevezetése nem képzelhető el a korábbi feltételek között, ugyanakkor a szövetkezeti önkormányzat szintjén is tiszta viszonyokat kell teremteni. A gyakorlatban a tagok számára ez azt jelenti, hogy minden tagnak nyilatkoznia kell arról, egyénileg akar-e gazdálkodni, vagy továbbra is marad a szövetkezet tagja. A döntéshez szükséges információkat a termelőszövetkezet adja, s gondoskodik arról is, hogy a saját tulajdonú föld kivitele igazságos formában történjen. Lényeges szempont, hogy az ily módon megújult szövetkezet a továbbiakban önkéntes elhatározás alapján, igazi tulajdonosokra épül, a minimális tulajdon értéke 10 ezer forint. A most elfogadott új modellben a tulajdonosi és munkavégző funkciók elkülönülnek egymástól, a gazdálkodás az egyéni vállalkozókra épül, akik ezentúl a korábbinál is előnyösebb feltételek mellett dolgozhatnak. Ez a modell tehát a termelőszövetkezeti törvénye» alapszik, tevékenységét azonban teljesen új szervezeti és érdekeltségi formában végzi. Úgy alakítja önmagát, hogy azzal azok is jól járjanak, akik nem rendelkeznek az egyéni vállalkozásihoz elegendő készpénzzel. Másoknak is példa Lényeges szempont, hogy a termelőszövetkezet közös vagyona mindenkor annak ä tagságnak az egyetemleges tulajdona, aki az adott időpontban a szövetkezetnek tagja. E szempontból nem számít, hogy nyugdíjas vagy ténylegesen dolgozó tagról van-e szó. Másik lényeges változás, hogy a közös vagyonba nem számítják bele a bevitt magántulajdont — így a tagi földtulajdont sem — ezért ezek nem is képezhetik a vagyonnevesítés alapját. A közös vagyonból viszont bárkinek csak akkor származhat haszna, ha annak működtetésével növekszik a nyereség, s ezáltal folyamatosan nő a kiosztható részesedés is. Nyereséges viszont csak akkor lesz a gazdaság, ha a közös vagyont olyan emberek működtetik, akik rátermettek, s képesek a korábbinál nagyobb teljesítményre is. A cél érdekében minden tag számára egyenlő szerzési feltételt teremtenek. Mindenki annyi vagyonjegyet szerez, amennyi célrészjegyet a. termelőszövetkezettől vásárol. A vagyonnevesítéssel tulajdonjogot nem, csak ingyenes használatot, valamint év végi osztalékot kapnak a tagok, a nyereségből visszaosztott ingyenes vagyonjegy viszont magántulajdonnak számít. A készpénzzel nem rendelkező egyéni vállalkozók számára négyéves időtartamú hitelt nyújt a termelőszövetkezet. Á bizalom: tőke A közös vagyon nevesítését már-több termelőszövetkezet elkezdte, talán be is fejezte. Alkalmazhatják-e ők a nyírbátori modellt? — kérdezhetik sokan. Petis Mihály szerint a válasz igen, az érdeklődők segítségére konkrét megoldásokat is kialakítottak. Számoltak azzal is, hogy az új rendszer, bevezetése az eddiginél is nagyobb vágyóni különbségeket eredményezhet, s akik igazán ügyesek, azok gyorsan és nagymértékben meggazdagodhatnak. Tudják, hogy a környezet árgus szemekkel figyeli a vezetők vagy az ügyesen gazdálkodók magatartását. Az újonnan megválasztott vezetők számoltak ezzel, amikor tisztségeiket újra elvállalták. Mint mondják, á kritikát elfogadják, az alaptalan vádaskodást, a rágalmazással felérő gyanűsít- gatást azonban visszautasítják. Gondjaik persze vannak. Mint mondják, nem tudnak mit kezdeni azzal az idős nyugdíjassal, aiki egyéni sérelmeit több éve tartó rossz- indulattal, alaptalan vádaskodással próbálja megtorolni. Közös a felelősség A termelőszövetkezet elnökének, Petis Mihálynak véleménye szerint az efféle magatartást a jövőben hivatalosan is vissza fogják utasítani, s ha kell, megteszik a szükséges intézkedéseket. Már csak azért is, mert az új rendszer bevezetése és eredményes alkalmazása vezetők és. beosztottak között olyan kapcsolatot feltételez, amely a bizalom mellett a tények ismeretére, szigorú megtartására is épül. Kovács Éva T llok a vízparton. Hajé^ lásznék. Kezemben a kötél, végén a kávákra kifeszitett háló meddőn ázik a fenéken, nem jár a hal; az éjjeli fagyok még bosszút állnak a nappali enyhüléseken. Alattomosan viaskodik az éjszaka a nappallal, a tél meg a tavasszal, melynek szép napjai, mint hajnali pirkadás, fel-felderengnek. Ama madarak melankolikus énekében is, amelyek fejem felett bontogatják a kőrismagvakat. „Hiüp-hiüp” — csevegnek althangon, melyek — lévén időm merengésére is — valahakori leányismerősöm mély, andalító énekhangját idézik fel bennem. Rózsapiros mellényükről és erős csőrükről süvöltőknek vélem őket. Nyilván a tavaszért epedez- nek, hogy tovább utazhassanak a magas hegyek felé. Nem úgy a sza.ricsókák! Mögöttünk Bálint napja, a madarak párválasztásának kezdete, amit ők bezzeg be is tartanak. Órák és napok hosszat hajtják és űzik egymást a vízimalom melletti odút kínáló hatalmas platán körül. Honnan van ezeknek ennyi energiájuk, hogy még az otthon berendezésére meg a családszaporításra is marad? Ha mi ennyit futnánk a szerelmeink után, aligha tudnának választani a sok lógónyelvű, kifult udvarló közül —* meditálok megint, s■ bizseregtetnek engem is efféle rügyező gondolatok. Hátrakapom a fejem, mert lenn az avarban megbillent, megzizzant egy elaszalódott tölgylevél. Vakondok lohol a. felszín alatt, talán ő is szagot fogott. Körülötte és mindenütt ezerszámra aprincsó kerekded levélkék emelkednek,- buzognak felfelé a kucorgó avarlevelek dunnája alól a napos oldalon. A föld első zöldjei, repkényverónikák. idézem megint a vizet, [jj de mindhiába. Esteledik. Egy hűvös áramlat csap az- arcomba. A halak is visszatérnek fél- útjukból vermelőhelyükre. Mielőtt én is visszatérnék, mesés tünemény cövekel le, János vitéz tündéror- szágbeli látványa tárul elém. Mint tündérlányok laza haja az égszínkék párnán, felhők foszlánya nyúlik el lágyan halványuló parázsszínekben, és kékbz- hajló hidegen a lenyugvó Nap nyomában. Makay Béla Kőrismag-bontogató Vállalkozókra épít a bátort tsz ' ' ^ ’ ' • • • 4 , I * * t '• * Régi barázda, úi vetés