Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

1990. február 16. Kelet-Magyaronzág 3 A sárga vész Ä szépívű Opel gu­mijai apró sikkan- tással jelzik a ke­ményebb fékezést. Csak épp annyira, hogy a zeb­rán átbambuló hölgy fel­riadjon. ö meg is teszi, méghozzá alaposan. — Ó, hogy az ég sza­kadjon rád! Elütnél mi. fene a jó dolgodat. Azt hiszitek, már tiétek a világ? Nyugati kocsi meg mifene! - Mi pedig meg is dögölhetünk? O, hogy a ... Csak szófoszlányok jut­nak el a volán mögé. A fiatalember zavartan in­teget elnézést kérve. A hölgy tovább dohog, s mi a buszmegállóban véle­ményünknek megfelelően egyetértőén bólogatunk, vagy ellenkezve cönge- tünk. A hölgy dühében már nem az Ijedelem szítja a tüzet. Az elkese­redéssel vegyítve jár­ványként terjedő sárga vész: az irigység. Az, aki a holnaptól félve látja mások gondtalan jólétet ugyanúgy érez, mint aki­nek az árokba lökött dög bűze csapja meg az orrát. Fojtogatja egész testében. Szerteszivárogva kí­nozza az érzés. S mintha csak bosszantásképpen mindenhonnan rávigyo­rognak: „Hiába gürcölsz, aki ügyes, akinek van bőr a képén, aki lop, az él itt meg.” A legszí­vesebben tíz körömmel vésné mások arcába fáj­dalmát. De legalább oda- odamondja, ahol csak al­kalma adódik. Butikban, szerelőnél, orvosnál... s a zebrán. (tapolcai) Szerződéskötés uborkára Nagy a nyüzsgés Nyír­egyházán, a Zöldért 1. számú hűtőházánál és feldolgozó- üzeménél (almatároló), ugyanis tart az 1990. évi' szerződéskötés. A téli almán kívül szántóföldi zöldségfé­lékre, elsősorban uborkára, továbbá valamennyi gyü­mölcsfélére kötnek megálla­podásokat. A leszerződött szántóföldi zöldségek ter­mesztéséhez megfelelő minő­ségű vetőmagot adnak. Ideges nyugdíjasjelöltek Az elmúlt évben 23 ezer ember fordult a megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz nyugdíj­igénnyel. Ide tartoznak többek között az öregségi, a korengedményes nyug­dijak és a különböző já­radékok. A kérelmek el­bírálása során 68 száza­léknál orvosi felülvizsgá­latra is sor került. Arról beszélnek a szá­mok. hogy az emberek elfáradtak, és keresik a lehetőségét, hogy megsza­baduljanak a munkahely­től. Sajnos, ugyanis a munkát nem nagyon fize­tik meg, hiszen a bér sok esetben a nyugdíjmini­mum körül mozog. A me­gyék között legtöbb igény ide fut be. s a kérelmek­nek körülbelül a felét tudják teljesíteni. Nagyon sokain szeretné­nek élni az 1987-ben be­vezetett korengedményes nyugdíjazás lehetőségével. A napokban módosították a feltételeket. A munkál­tató legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló­val megállapodhat a dol­gozó korengedményes nyugdíjazásáról, az érdek- védelmi szerv egyetérté­sével. Szükséges, hogy a dolgozó nő 25 évi. a férfi 30 évi igazolt szolgálati idővel rendelkezzék. s legalább öt évig ugyanan­nál a munkáltatónál dol­gozzék. A munkahelynek kell a korengedményes nyugdíj összegét a Nyugdíjfolyósí­tó Igazgatóságnak előre, fél évenként befizetni, amit költségei terhére számolhat el. A gazdálko­dó szervek, munkahelyek, sajnos nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt vál­lalni tudnák. Leginkább akkor kerül rá sor. ha jelentős lét­számleépítés történik, az előző évi létszám 25 szá­zalékának. vagy 500 sze­mélynek megszűnik a munkaviszonya. Ha a munkahely gazdaságtala­nul dolgozik, nincs nyere­sége, vagy veszteségre áll, a korkedvezményes nyűg- díjösszeg legfeljebb 50 százalékát o foglalkozta­tási alapból finanszíroz­hatják. Ilyen esetben a mun­káltató a kérelmet a me­gyei tanács munkaügyi feladatokat ellátó csoport­jához adja be. Az adatok felülvizsgálata után a te­rület munkaerőhelyzeté­nek ismeretében az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal dönt arról, hogy a foglalkoztatási alaphoz a korkedvezményes nyug­díjösszeg 50 százalékát át­vállalja-e. Ha felszámol­ják a céget, vagy jogutód nélkül szűnik meg. az ÁBMH a teljes összeget is átvállalhatja. (bojté) Van ám vá Szeretjük a halat Az utóbbi hónapokban, de különösen a húsáremelés óta növekedett a hal iránti ke­reslet — tapasztalja a Hal­értékesítő Vállalat nyíregy­házi kirendeltsége. Az’ élő és a fagyasztott halait a vevők azért is szívesen vásárolják, mert azok ára eddig nem vál­tozott. A Halért jelenleg tengeri sütni való hallal, hek- kel, mintájjal rendelkezik, de folyamatosan érkeznek a nyugatnémet panírozott hal- szállítmányok is. Kilenc féle minőségi sörrel és az itt palackozott Borsodi Világossal, valamint üdítővel mintegy 700 boltot Iát el a Ságvári Mg. Tsz sörpalackozó üzeme' és kereskedelmi kirendeltsége Nyíregyházán és harminc kilométeres von­záskörzetében. (B-zs.) A nyírbátori Cj Barázda Termelőszövetkezet egyszer már beírta nevét a magyar mezőgazdaság történelmé­be, amikor pár évvel eze­lőtt, az önelszámoló egysé- . gek rendszerének bevezeté­sével példamutatót alko­tott. Elképzelésüket azóta számos mezőgazdasági nagyüzem alkalmazza, a nyírbátorihoz hasonló siker­rel. Az Új Barázda most ismét nagyot lépett. A közelmúltban tartották meg azt a közgyűlést, ame­lyen az új vagyonérdekeltsé- gi rendszer bevezetését, illet­ve annak, szükséges módo­sításait végezték el. Az elő­írtnál egy évvel korábban határoztak az elnök szemé­lyéről is. Az alap változatlan Az előrehozott elnökválasz­tásra azért volt szükség, mert az új rendszer bevezetése nem nélkülözheti a bizalmat. Az Oj Barázda elnöke to­vábbra is Petis Mihály. Amint azt tőle megtudtuk, az alapvető változtatásra azért volt szükség, mert az új kis­vállalkozási formák beveze­tése nem képzelhető el a ko­rábbi feltételek között, ugyanakkor a szövetkezeti önkormányzat szintjén is tiszta viszonyokat kell te­remteni. A gyakorlatban a tagok számára ez azt jelenti, hogy minden tagnak nyilat­koznia kell arról, egyénileg akar-e gazdálkodni, vagy to­vábbra is marad a szövetke­zet tagja. A döntéshez szük­séges információkat a ter­melőszövetkezet adja, s gon­doskodik arról is, hogy a saját tulajdonú föld kivitele igazságos formában történ­jen. Lényeges szempont, hogy az ily módon megújult szö­vetkezet a továbbiakban ön­kéntes elhatározás alapján, igazi tulajdonosokra épül, a minimális tulajdon értéke 10 ezer forint. A most elfoga­dott új modellben a tulajdo­nosi és munkavégző funkciók elkülönülnek egymástól, a gazdálkodás az egyéni vállal­kozókra épül, akik ezentúl a korábbinál is előnyösebb fel­tételek mellett dolgozhatnak. Ez a modell tehát a ter­melőszövetkezeti törvénye» alapszik, tevékenységét azon­ban teljesen új szervezeti és érdekeltségi formában végzi. Úgy alakítja önmagát, hogy azzal azok is jól járjanak, akik nem rendelkeznek az egyéni vállalkozásihoz ele­gendő készpénzzel. Másoknak is példa Lényeges szempont, hogy a termelőszövetkezet közös va­gyona mindenkor annak ä tagságnak az egyetemleges tulajdona, aki az adott idő­pontban a szövetkezetnek tagja. E szempontból nem számít, hogy nyugdíjas vagy ténylegesen dolgozó tagról van-e szó. Másik lényeges változás, hogy a közös va­gyonba nem számítják bele a bevitt magántulajdont — így a tagi földtulajdont sem — ezért ezek nem is képezhetik a vagyonnevesítés alapját. A közös vagyonból viszont bár­kinek csak akkor származ­hat haszna, ha annak működ­tetésével növekszik a nyere­ség, s ezáltal folyamatosan nő a kiosztható részesedés is. Nyereséges viszont csak akkor lesz a gazdaság, ha a közös vagyont olyan embe­rek működtetik, akik ráter­mettek, s képesek a korábbi­nál nagyobb teljesítményre is. A cél érdekében minden tag számára egyenlő szerzési feltételt teremtenek. Minden­ki annyi vagyonjegyet szerez, amennyi célrészjegyet a. ter­melőszövetkezettől vásárol. A vagyonnevesítéssel tulajdon­jogot nem, csak ingyenes használatot, valamint év vé­gi osztalékot kapnak a ta­gok, a nyereségből visszaosz­tott ingyenes vagyonjegy vi­szont magántulajdonnak szá­mít. A készpénzzel nem ren­delkező egyéni vállalkozók számára négyéves időtarta­mú hitelt nyújt a termelőszö­vetkezet. Á bizalom: tőke A közös vagyon nevesíté­sét már-több termelőszövet­kezet elkezdte, talán be is fe­jezte. Alkalmazhatják-e ők a nyírbátori modellt? — kér­dezhetik sokan. Petis Mihály szerint a vá­lasz igen, az érdeklődők se­gítségére konkrét megoldá­sokat is kialakítottak. Számoltak azzal is, hogy az új rendszer, bevezetése az ed­diginél is nagyobb vágyóni különbségeket eredményezhet, s akik igazán ügyesek, azok gyorsan és nagymértékben meggazdagodhatnak. Tudják, hogy a környezet árgus sze­mekkel figyeli a vezetők vagy az ügyesen gazdálkodók ma­gatartását. Az újonnan meg­választott vezetők számoltak ezzel, amikor tisztségeiket újra elvállalták. Mint mond­ják, á kritikát elfogadják, az alaptalan vádaskodást, a rá­galmazással felérő gyanűsít- gatást azonban visszautasít­ják. Gondjaik persze vannak. Mint mondják, nem tudnak mit kezdeni azzal az idős nyugdíjassal, aiki egyéni sé­relmeit több éve tartó rossz- indulattal, alaptalan vádas­kodással próbálja megtorolni. Közös a felelősség A termelőszövetkezet el­nökének, Petis Mihálynak véleménye szerint az efféle magatartást a jövőben hivata­losan is vissza fogják utasí­tani, s ha kell, megteszik a szükséges intézkedéseket. Már csak azért is, mert az új rendszer bevezetése és eredményes alkalmazása ve­zetők és. beosztottak között olyan kapcsolatot feltételez, amely a bizalom mellett a tények ismeretére, szigorú megtartására is épül. Kovács Éva T llok a vízparton. Ha­jé^ lásznék. Kezemben a kötél, végén a kávák­ra kifeszitett háló meddőn ázik a fenéken, nem jár a hal; az éjjeli fagyok még bosszút állnak a nappali enyhüléseken. Alattomosan viaskodik az éjszaka a nappallal, a tél meg a ta­vasszal, melynek szép nap­jai, mint hajnali pirkadás, fel-felderengnek. Ama ma­darak melankolikus éneké­ben is, amelyek fejem fe­lett bontogatják a kőris­magvakat. „Hiüp-hiüp” — csevegnek althangon, me­lyek — lévén időm meren­gésére is — valahakori le­ányismerősöm mély, anda­lító énekhangját idézik fel bennem. Rózsapiros mellé­nyükről és erős csőrükről süvöltőknek vélem őket. Nyilván a tavaszért epedez- nek, hogy tovább utazhas­sanak a magas hegyek felé. Nem úgy a sza.ricsókák! Mögöttünk Bálint napja, a madarak párválasztásának kezdete, amit ők bezzeg be is tartanak. Órák és napok hosszat hajtják és űzik egy­mást a vízimalom melletti odút kínáló hatalmas pla­tán körül. Honnan van ezeknek ennyi energiájuk, hogy még az otthon beren­dezésére meg a családsza­porításra is marad? Ha mi ennyit futnánk a szerel­meink után, aligha tud­nának választani a sok lógónyelvű, kifult udvarló közül —* meditálok megint, s■ bizseregtetnek engem is efféle rügyező gondolatok. Hátrakapom a fejem, mert lenn az avarban megbillent, megzizzant egy elaszalódott tölgylevél. Va­kondok lohol a. felszín alatt, talán ő is szagot fogott. Körülötte és mindenütt ezerszámra aprincsó kerek­ded levélkék emelkednek,- buzognak felfelé a kucorgó avarlevelek dunnája alól a napos oldalon. A föld első zöldjei, repkényverónikák. idézem megint a vizet, [jj de mindhiába. Este­ledik. Egy hűvös áramlat csap az- arcomba. A halak is visszatérnek fél- útjukból vermelőhelyükre. Mielőtt én is visszatérnék, mesés tünemény cövekel le, János vitéz tündéror- szágbeli látványa tárul elém. Mint tündérlányok laza haja az égszínkék pár­nán, felhők foszlánya nyú­lik el lágyan halványuló parázsszínekben, és kékbz- hajló hidegen a lenyugvó Nap nyomában. Makay Béla Kőrismag-bontogató Vállalkozókra épít a bátort tsz ' ' ^ ’ ' • • • 4 , I * * t '• * Régi barázda, úi vetés

Next

/
Thumbnails
Contents