Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. február 15. Kultúrvégvár Záhonyban Lassan helyükre kerülnek a könyvek a korábbinál lé­nyegesen tágasabb könyvtár polcain, olvasótermeiben is. (barasztosi) Az emeleten azonban már a linóleumot mossák az asz- szonyok, és amíg körbe jár­juk a házat Bajor Tibor igaz­gatóval, az ő szobájában is helyére kerül a dohányzó- asztal. a két fotel és az író­asztal. amely egyébként a könyvtár polcaihoz, s az ösz- szes többi berendezéshez ha­sonlóan hófehér. Fehérek a falak is, mint ahogyan tört­fehérbe játszik a falakat és a padlót burkoló csempe is. Szóval rá sem ismerni a záhonyi művelődési házra; a három évvel ezelőtt kezdő­dött és mostanában befejező­dött bővítés, átépítés jóvol­tából egészen új acot kapott az épület. Az intézmény ne­ve is megváltozott: ezentúl a MÁV Záhonyi Üzemigazgató­ságának Oktatási és Művelő­dési Központjaként működik, egyelőre kísérletképpen, de ha beválik, erre a mintára alakítják majd át a többi MÁV-művelődési házat is. fl holnap igényeit is A bővítéssel csaknem há­romszorosára növekedett az épület alapterülete. S ami legalább ilyen"fontos: a ter­vezés sorári maximálisán fi­gyelembe vették a népműve­lő-szakember, Bajor Tibor véleményét. Ennek köszönhe­tően most egy minden köve­telménynek megfelelő — sőt, nemcsak a ma, hanem a hol­nap igényeit is kielégítő — épületben kezdődhet meg a munka. Illetve már meg is kezdődött, noha nem volt semmiféle avatóünnepség —, ahogyan elkészülnek egy he­lyiséggel, birtokba is veszik; még át sem adták az épüle­tet, már tartott itt egy ren­dezvényt a MÁV, pár nap­pal ezelőtt pedig a közleke­dési szakközépiskola szalag­avatójának adott otthont a régi-új művelődési ház. S most lássuk, „mit tud” az épület. A földszinten ka­pott helyet a ruhatár, a büfé, a már említett, tágas könyv­tár, és itt lehet majd videóz­ni is. Az előtérből lehet fel­jutni a stúdióba — valaha ez volt a mozi gépháza —, ahol a kábeltévé (és a ház zártláncú tévérendszerének) berendezései vannak. A ká­belek egyelőre „csak” a mű­holdas adásokat továbbítják, de máris alkalmasak arra, hogy a helyi műsort eljut­tassák a város lakásainak kétharmadába — eddig csak kísérleti adások voltak, de a tervek között természetesen az is szerepel. hogy saját programja legyen Záhony­nak. Három nyelven A stúdióból kis ablakon át láthatjuk a 146 személyes konferenciatermet, ahol — mivel tolmácsfülkék is tar­toznak hozzá — három nyel­ven lehet tanácskozni. Nyel­vi labor, több oktatóterem is szolgálja majd a záhonyi üzemigazgatóság hétezer dol­gozóját. A MÁV ugyanis igen nagy gondot fordít az emberek tovább- és átképzé­sére. oktatására, s mivel a ház igazgatója részt vesz a fontosabb tanácskozásokon, naprakészen ismerheti. s így sokkal gyorsabban segít­het megoldani a problémá­kat. Érdekes, és ami ennél fon­tosabb. rendkívül jó megol­dás. hogy a színpadot —, amelynek alapterületét dup­lájára növelték — mindkét oldalra kinyitották: az egyik oldala a 417 személyes szín­házteremre nyílik (ez a mozi nézőtere is), a másik pedig a strapabíró csempével bur­kolt, popkoncertekre, diszkó­ra és más táncos rendezvé­nyekre alkalmas helyiségre. Közvetlenül a színpad szom­szédságában van a díszlet- raktár, és kulturált körülmé­nyek fogadják majd az ide­látogató művészeket is. hi­szen négy új. kényelmes, zu­hanyozóval ellátott öltözőt alakítottak ki. Még a szín­pad alatti teret is hasznosí­tották: itt van a balett-te­rem. Próbatermet kapott a kórus is. Egyébként pedig, mint a művelődési ház igaz­gatója mondja, a hároméve­sektől a nyugdíjasokig szinte minden korosztály megfordul majd az épületben. Kapcsolat a vasúttal Az intézmény gazdája te­hát —. ahogyan azt már em­lítettük — a MÁV. s a mű­Az utóbbi hetekben mind gyakrabban olvashatunk, hallhatunk az antiszemi­tizmusról. Félelmet, kelle­metlen élményeket ébreszt a kifejzés, sokan élnek közöttünk olyanok, akik a saját bőrükön érezték a testet-lelket tipró megkü­lönböztetést. Szerencsére más előjelű folyamatokkal is találkozha­tunk, ugyanis nemrég jelent meg lapunkban arról egy hír, hogy a fiatalok számá­ra a SZABISZ olyan kiskö­zösségek szervezését kezde­ményezi, amelyek a zsidó hagyományok ápolását és az etnikai érdekképviseletét tartják feladatuknak. A SZABISZ alelnökét, Kántor Csaba Áront kérdeztük meg arról, hogy mi a szövetség célja ezekkel a közösségek­kel. — A választási küzdelmek kellős közepén vagyunk. Az egymással szemben álló pártok kígyót, békát kia­bálnak egymásra. Antikom- munista és kommunista de­magógiák uralják a terepet, néha végletes tettekre sar­kallva az embereket. Nem lehet azon csodálkozni, hogy ebben a légkörben az anti­szemitizmus rémképe újjá­éledni látszik. Mivel a SZABISZ egyik pártnak sem kötelezte el magát, nem áll fenn annak a ve­szélye, hogy önös politikai érdekből karoltuk fel ezt a kérdést. velődési háznak,- amelynek eddig együttműködési szer­ződése volt a városi tanács­csal. Az új „felállásban” ez is megváltozik, ami termé­szetesen nem jelenti azt, hogy a városlakók kiszorul­nak az intézményből. (Már csak azért sem, mert hiszen majdnem mindenkinek van valamilyen kapcsolata a vasúttal.) A tanácselnök er­re az esztendőre egymillió forint támogatást ígért a mű­velődési háznak. Ennek fejé­ben helyet adnának az álta­lános iskolák, a tanács ren­dezvényeinek. (Az említett összegből fedeznék a fűtést, a világítást, és így tovább.) A feltételes mód pedig azért van. mert az elnök, aki a szóban forgó támoga­tást felajánlotta — azóta már másutt dolgozik, és kér­dés. az utód is vállalja-e ezt a kötelezettséget? Az új ok­tatási-művelődési központ idei költségvetését egyébként 14,5 millió forintra tervez­ték (remélik, meg is kapják ezt az összeget); saját bevé­telük pedig — az elképzelé­sek szerint — 6 millió forint lenne. ami nem csekélység egy négy és félezres város­ban. Gönczi Mária » Ügy tűnik, hogy a SZABISZ életképességét iga­zolja, megpróbál mindenbe belekapni. Nem ilyen pótcse­lekvés ez is? — Nem. A SZABISZ szervezeti karakterének egyik jellegzetessége ugya­nis a harcos érdekképvise­let. Ebbe az etnikai érdekek védelme is belefér. Ugyan­akkor el kell mondanom, hogy a kezdeményezés nem a mi ötletünk volt. Egy fi­atalember keresett meg minket, hogy az előbbi cé­lok megvalósításában segít­sünk. Azóta fiatalok és idő­sek is felkerestek minket, gyakorlatilag megindítot­tuk a kisközösségek szer­vezését. A konkrét célokat és a szervezeti működést a kiscsoportok maguk döntik el. * Nem féinek-e attól, hogy a zsidó-érdekképviselet nyílt felvállalása éppen az antisze­mitizmus újjáéledését segít­heti? — Az antiszemitizmus oka nem a probléma nyil­vánosságra hozatalától függ. A jelenség benne gyökere­zik történelmi, politikai múltunkban. Ha nem be­szélünk róla, akkor is van. Másrészt, ha a zsidóság cél­jai érdekében nem szer­veződik nyíltan, akikor lehet, hogy mások döntenek velük kapcsolatban, a fejük felett. Természetesen a nyílt szer­veződés növeli a konfliktu­sok lehetőségét. A problé­mák azonban inkább vilá­gosan láthatók legyenek, s így ki tapinthatók, kezelhe­tők, mintsem elfojtódjanak és gyűlöletté sűrűsödjenek. A zsidó hagyományok védelmében: Ifjúsági közösségek Rendszám nélkül, erőszakosan Fokozott forgalombiztonsági ellenőrzési akció lesz február 23-án — Az elmúlt évben sajnálatos „rekord” szüle­tett megyénk közútjain, a balesetek olyan ará­nyú emelkedése mint 1989-ben, még soha nem volt tapasztalható — kaptuk a tájékoztatást Fü- löp János rendőr alezredestől. — A baleseti helyzet rom­lásában — annak ellenére, hogy év közben többször fel­hívták a figyelmet — mégin- kább jelentős szerepet ját­szott a közlekedő ember tudati, etikai hiányossága. A járművezetőiknél felerősödött a durva, erőszakos, a súlyos szabályszegéseket tudatosan elkövető, veszélyhelyzetet előidéző vezetési magatartás. Száztizenkilenc áldozat 1989-ben 10X7 baleset for­dult elő megyénkben, majd­nem negyedével több, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül a halálos kimene­telű balesetek száma jelentő­sen, több mint 50 százalékkal, 77-ről 119-re emelkedett, sú­lyos sérülés 555 esetben volt — egy évvel korábban 431. A balesetek több mint négy­ötödét járművezetők okoz­ták. Ezen belül az összes bal­esetek csaknem felével a sze- mélygépkocsi-vezetők állnak az élen. A főbb okokat tekintve — immár több éve — első he­lyen szerepel a gyorshajtás (29,7 százalék), ezt követi az irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak a megsértése (21,2 százalék), majd az elsőbbségi jog meg nem adása (16,5 százalék). Növekedett a gyalogosok hi­bájából bekövetkezett ese­tek száma is. Még mindig az alkohol Minden negyedik baleset­nél ittas volt a vezető — tudtuk meg a szakembertől. Tavaly 238 esetben (egy év­vel korábban 159 esetben). Ez egyre súlyosabb gond. Több jelzést kaptak a köz­lekedésrendészet vezetői a külföldiek szabálytalan ve­zetési szokásairól. Bizonyos, hogy forgalmi viszonyainkat jelentősen befolyásolta, hi­szen megnőtt a határ menti idegenforgalom. Szerencsé­re súlyos baleseteket nem okoztak, nagy számban vi­szont a „koccanásos” esetek több ezres nagyságrendet is meghaladták. Az eddigiekből kitűnik, hogy az a társadalmi össze­fogás, ami a közlekedésben is elvárható lenne, továbbá a „vezess baleset nélkül”, „lát- ni-látszani” mozgalmak nem vezettek eredményre. A ta­vaszi és őszi forgalomellen­őrző akciók csők részeredmé­nyeket hoztak. — A jelenlegi helyzet job­bításáért több újabb, haté­konyabb akciót kívánunk tartani — mondta Fülöp Já­nos. — Az akció célja első­sorban a megelőzés. Ezen belül is a közlekedés bizton­ságának növelése, a szabá­lyokat semmibevevők, dur­ván megsértők kiszűrése, a járművek vüágító- és jelző- berendezéseinek, gumiab­roncsainak, a hátsó ablakot takaró függönyök és a rend­szám nélkül közlekedők el­lenőrzése. Vámra várnak Kétségtelen, hogy a ma­gánimportban bekerülő gép­járműveket az eljárás res­tanciája miatt csak hetek múlva vámolják el. Ez idő alatt viszont sokan útvonal- engedély és hatósági jelzés nélkül közlekednek, Jó tud­ni, hogy a rendszám és for­galmi engedély nélkül köz­lekedőket a rendőrség meg­bünteti. Végül egy információ, leg­közelebb február 23-án tar­tanak fokozott forgalombiz­tonsági akciót. (m. s.) Öregebb mint az Országház Ha a felvidékről érkezik az utazó Szabolcsbákába. el­kerülhetetlen, hogy ne pillantsa meg a felújítás alatt álló haranglábat a templom hátánál. Ez az első fato­rony hirdető a környéken. A felújítás kivitelezője a Műemlékvédelmi Felügyelőség, egymillió-kétszázezer forintba kerülnek a munkálatok, beleszámítva az új magyar fűrészelt zsindelyt is, valamint az új réztorony díszeket. A költségekhez hozzájárult a megyei tanács, a tsz és az egyház. Húsvétra már új pompában fog dí­szelegni a XVII. században épült faharang. (Haraszto- si Pál felvétele) Nem bírta a szomszéd szagát Vasvillával hasba szúrta A nézeteltérés abból eredt a két nyírbátori szomszéd között, hogy a hatvannégy éves Bakti János jószágokat tart az udva­rán. Unokaöccse, a 39 éves Bak­ti Miklós ellenben otthon aszta- loskodik, s műhelyében — amely háza pincéjében van — az állatok szaga elviselhetetlenül érződik. Bakti Miklós a kellemetlen sza­got rokiona hanyagságának rótta tel, többször is a városi tanács­hoz fordult, hogy jöjjenek ki és győződjenek meg maguk az it­teni állapotokról. A tanácstól valóban többször is jártak Bakti. Jánosoknál, de az udvart min­dig példás rendben találták. Az unokaöccs erről úgy vélekedett, hogy a nagybátyja mindig csak az ellenőrzés idejére csinál ren­det háza környékén. A szag miatt aztán rendkívül elmérgesedett közöttük a vi­szony. Az még hagyján, hogy durva szavakkal Illették! egy­mást, de 1988 nyarán Bakti Mik­lós az öreget megdobta egy tég­lával. Amikor az idős házaspár átment a fiatalabbak udvarára, Bakti Miklós fellökte Bakti Já- nosnét, Bakti Jánost pedig meg­pofozta, és kizavarta a portájá­ról. Az öregek nem tettek ellene feljelentést, mert úgy gondolták, ők voltak a hibásak, amiért át­mentek a szomszédhoz. Tavaly augusztus 2-án nagy meleg volt, s Bakiti Miklós emi­att — no meg valószínű, hogy ittassága miatt is — egyre elvi­selhetetlenebbnek érezte a bűzt. Tűrte egy darabig, de aztán át­ment a kerítésen lévő nyíláson nagybátyjáékhoz. Kérdőre vonta őket, hogy mit csináltak azzal a kanna hypóval, amit előző nap adott nekik, hogy tisztítsák fel vele az istállót. Bakti Jánosné visszautasította a rokon felelős­ségre vonását, s kijelentette, hogy az csak a saját udvarán rendelkezzen. Bakti Miklós erre hozzávágott egy tégladarabot, ami az asszony felemelt bal ke­zét érte. Mindennek tetejében még el is lökte, mire Bakimé, — aki nemrég műtéten esett át — nagy hangon jajgatni kezdett. Férje erre szaladt ki az istálló­ból, s látva a történteket, a ke­zében tartott vasvillával hasba szúrta unokaöccsét. Bakti Mik­lós a szúrás következtében élet- veszélyesen megsérült. A szomszédok perpatvara a megyei bíróság elé került. A büntetlen előéletű Bakti Jánost az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt egy év börtönre ítélték, melynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztet­ték. A szintén büntetlen Bakii Miklós sem kerülte el a felelős­ségre vonást, a téglával kömiyű sérülést okozott Bakti Jánosné- nak, ezért hatezer forint pénz- büntetést kell megfizetnie. Az ítélet jogerős. (B. A.) Ahogy a népművelő álmodta Az előtérben még büty­kölnek valamit a munká­sok, berendezésre vár a ruhatár, a büfé; a leendő videosaroknak egyelőre csak a helye látható, s a díszletraktár is tele azok­kal a bútorokkal, ame­lyeket az oktatótermekbe szánnak; javában költöz­ködik a könyvtár is.

Next

/
Thumbnails
Contents