Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. január 13. Hazánkban a csehszlovák külügyminiszter Horn Gyula külügyminisz­ter meghívására pénteken munkamegbeszélésre hazánk­ba érkezett Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminisz­ter. A csehszlovák diplomá­cia vezetője röviddel megérke­zése után megkezdte hivata­los tárgyalásait magyar kol­légájával. Az MTI értesülése szerint a magyar—csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyaláson a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, az együttműkö­dés legfontosabb kérdéseiről folytattak kötetlen eszmecse­rét. Megítélésük szerint a magyar—csehszlovák kap­csolatokban nincsenek meg­oldhatatlan problémák, a ma még vitatott kérdésekben is közeledik a magyar és az új csehszlovák politikai veze­tés álláspontja, s a csehszlo­vák fél szerint megállapo­dásra is juthatnak. Magyarország továbbra is az államközi szerződés módo­sítását igényli, s a magyar megítélés szerint ennek meg­valósításához rendkívül jó alapot teremtett az új cseh­szlovák kormánynak az a döntése, hogy leállítja a Du­na elterelésének előkészülete­it. Sok szó esett a nemzeti ki­sebbségekről, a Csehszlová­kiában élő magyarok és a hazánkban élő szlovákok helyzetéről. A megbeszélé­sen kitűnt, hogy egyik or­szágban sincs akadálya a nemzetiségek fejlődésének, jogos igényeik kielégítésének. Horn Gyula ismét szorgal­mazta közös kormánynyilat­kozat kiadását a nemzetisé­gek jogairól és az ehhez szükséges feltételekről. Thatcher Gorbacsovról és a szocializmusról Thatcher asszony szerint nem fenyegeti közvetlen ve­szély Mihail Gorbacsov szov­jet államfő pozícióját, meg­ítélése szerint a világ azért gi és magyarországi új de­mokráciák létrejötte a Ti- zenkettek „Európai Egyesült Államokká” válása elleni is­mételt fellépését igazolta. Képtávírón érkezett Nemzeti gyásznapot tartottak január 12-én Romániában. Azokra az áldozatokra emlékeztek, akik életüket adták a forradalom győzelméért, a szabadság és demokrácia kiví­vásáért. (MTI Telefotó) Nemzeti ünnepünk alkalmából Ifjúsági pályázat A Magyar Szocialista Párt Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szö­vetsége nemzeti ünnepünk alkal­mából pályázatot hirdet diákok­nak. Téma: az 1848—49-es forrada­lom és szabadságharc Képzőmű­vészeti alkotásokon (bármilyen formában), Hazafiság ma. Milyen iskolát akarok? Az utóbbi két témát irodalmi, illetve leíró for­mában várjuk feldolgozni (max 5 oldal). A beküldött műveket szakér­tők, művészek három kategóriá­ban értékelik. I. Általános iskolák alsó tago­zatosai n. Általános iskolák felső ta­gozatosai ül. Középiskolások Beküldési határidő: március 15. A pályázatokat jeligésen a Szocialista Párt megyei irodájá­hoz (Nyíregyháza, Szarvas u. 1— 3. m. emelet) kérjük eljuttatni. A beküldött művekből későbbi időpontban kiállítást rendezünk, az eredmények közzététele 1990. március 24-én a Kelet-Magyaror- szágban történik. Szocialista Párt Megyei Koordinációs Tanácsa Vigyázat, ejtőernyősük! Nyílt levél Iklódi László Álla­mi-díjas (jelenlegi beosztása re­formkommunista) tsz-elnökböz. Tisztelt Elnök Elvtárs Or...! Mi vajaiak nem hittük volna, hogy Mátészalka volt MSZMP első titkára több tiszteletkor után a vajai tsz-ben lesz befutó. Bár dr. Kanyó László egyszer említést tett egy biztos pontról. Igaz, a tsz eredményei valóban szükségessé teszik a tudomá­nyos tanácsadást. Talán ennek felismerése vezette önt abban, hogy a munkakört anyagiakban is kiemelten elismerje, míg a termelőszférában dolgozók több­ségének fizetése a létminimumot sem éri el. Szépséghibája a do­lognak, hogy — tudomásunk szerint — a nevezett személy ál­lattenyésztési szakember (szak­mai gyakorlattal), de nálunk ké­pességeit bizonyára a csillagfürt- nemesltés területén is ki tudja bontakoztatni. Más gyanúnk is van. A faluban azt beszélik, hogy a tsz-elnöki funkcióra is aspirál. Hiszen ön már kiemelt nyugdíjjal rendelkezőként má­sodállásban tsz-elnök. Az MDF javaslata, hogy vajai ember irá­nyítsa a tsz-t! A reform/kommunista szolida­ritásnak nem első esete ez. Em­lékszünk még Greksza Mihály volt községi MSZMP I. titkárra, aki szintén kiemelt fizetéssel került a tsz-nél kulcspozícióba. Igaz, hogy ő pedig előtte az Is­kolaigazgató-választáson vere­séget szenvedett, viszont esete arra is példa lehetne, hogyan kezelték a tsz-elnökök a tagság pénzét, hiszen a községi „csúcs- titkár” 70 ezer forint összegű kamatmentes kölcsönt kapott, amit határidőig, 1989. december 10-ig nem sikerült visszafizetnie. A vajai jelenség nem egyedi, mégis, kérjük, elnök úr (elvtárs) vegye észre, változnak az idők. Ne kezelje a termelőszövetkeze­tet saját tulajdonaként — ka­matait élvezte elég ideig. Az MDF vajai szervezete Nyarádi Miklós választmányi tag utasította el a szocializmust, mert az nem biztosítja az emiberi méltóságot és a jólé­tet, úgy véli — s ez ezúttal először hangzott el London­ban — hogy a kelet-európai békés átalakulás jótékony hatást gyakorolhat az észak- írországi nemzeti-vallási konfliktus megoldására is. A brit kormányfő a The Daily Telegraph politikai szerkesz­tőjének adott bel- és 'külpo­litikai kérdések széles körét érintő nyilatkozatot. Ennek gazdasági vonatkozású rész­leteit — mint jelentettük — csütörtökön közölte a lap. A pénteki számiban az interjú hosszabb változata jelent meg. A külpolitikai kérdések közül Thatcher asszony első­ként Mihail Gorbacsov hely­zetéről szólt. Kifejtette,-hogy bár a szovjet vezető roppant nehéz feladatokat vállalt magára, nem lát semmiféle közvetlen veszélyt, ami pozí­cióját fenyegetné. „Szerintem igen jól kezeli a problémá­kat — mondotta. — Erős egyéniség, tisztában van a feladat nagyságával, tudja, mit óhajtanaik az emberek, de azt is tudja, hogy a régi Aczél Endre tájékoztatója Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Bizonyítási A TV Híradó szerkesztősé­gi életében végrehajtott vál­toztatás puccs volt, figyel­meztető erejű beavatkozás, amely korántsem a TV-ről szól — szögezte le Aczél Endre, a TV Híradó éléről a napokban eltávolított főszer­kesztő pénteken egy „félnyil­vános” összejövetelen. A TV székháza mögötti Nimród étteremben tartott tájékozta­tón ott voltak a főszerkesztő­vel szolidaritást vállaló fel- és lemondott vezető beosztá­sú kollégák: Rangos Katalin, Elek János, Káplár F. József és Sándor István. A volt főszerkesztő érthe­tetlennek nevezte, hogy mi­közben a Híradó stábja a ro­eljárást kér mályban hagyni. „Az ország torkig van a titkos paktu­mokkal, az átláthatatlan ne- potista kijelentésekkel, barát­ság szülte érdek-összefonódá­sokkal”, s ezért nem hallgat­hat — mondotta. A tájékoztatón jelenlévő újságírók több kérdést tettek fel a volt főszerkesztőnek. Válaszából egyebek között megtudhatták, hogy rendel­kezési állományban maradt, eddig semmiféle papírt nem kapott. Amennyiben meg­kapja felmondó levelét, élni fog munkavállalói jogával: bizonyítási eljárást kér, ér­veket alkalmatlanságára. (Folytatás az 1. oldalról) az ország keleti részének megelégedni egyetlen autóút­tal, hiszen a romániai válto­zások, s a Szovjetunióban szabadabbá váló turizmus valószínűleg komoly igénye­ket támaszt megyénkkel szemben. Volt ennél élesebb hangú kritika is. Técsy László pél­dául azt mondta: a kormány megint az orránál fogva akarja vezetni a parlamentet és az ország lakosságát is, mert bár törvény van rá, hogy nagy beruházások ügyé­ben csők o parlament dönt­het, a világkiállításról nem kérték a képviselők dönté­sét, csak tájékoztatókat hall­gattak meg róla. E tájékoz­tatók elfogadása pedig nem azonos a világkiállítás meg­rendezéséről vagy elutasítá­sáról szóló döntéssel. Ellenezte egyébként a kiállítás megren­dezését Mezey Károly és Mo- ravszki György, Gilányi Já­nos és Bíró Miklós pedig úgy ítélte meg, hogy a kiállítás egy nagy lehetőség az Euró­pához történő felzárkózáshoz. Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök azt a reményét fe­jezte ki, hogy az autópálya kiépül Záhonyig, Nyíregyhá­za repülőterét bekapcsolják a nemzetközi légiforgalomba és közvetlen vasúti összeköt­tetés lesz Bécs és Nyíregy­háza között. Völgyi Istvánná, a Belügy­minisztérium képviselője a hatósági erkölcsi bizonyít­vány kiadásával kapcsolatos törvénymódosító javaslatról tájékoztatta a képviselőket. Dr. Borbély Gyula, a MÉM igazgatási főosztályvezetője a földtörvény javasolt módosí­tásáról tájékoztatta a képvi­selőket. Elmondta, hogy más szabályozás lesz érvényes az állami, illetve a szövetkezeti tulajdonban lévő földekre. Szólt arról is, hogy a módo­sításra a földtulajdon körül felpezsdült vita miatt került sor, s most az az ország ér­deke, hogy a földforgalom se szűnjön meg, de legyen garancia a kiárusítás ellen is. Dönthet a közgyűlés úgy, hogy a volt tag vagy örökö­se megveheti a földet, ma­radhat a föld a szövetkezet tulajdonában és földjáradé­kot kap érte, vagy a bevitt földdel azonos értékűt kap. (b. J.) mániái forradalom időszaká­ban mindent megtett a való­sághű tájékoztatásért, „hipp- hopp” előbukkant az elnök­ség, amelynek első ténykedé­se a TV Híradó szerkesztősé­gének szétverése volt. Kinek A Vállalkozók Pártja Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intéző Bizottságának programja rendszer nem működött és összeomlott. Éppen ezért a folyamatnak tovább kell ha­ladnia még akkor is, ha va­laki meg akarná őt buktat­ni." Európáról szólva a kor­mányfő kiemelte, hogy a ke­let-európai fejlemények ki­bontakozása, a lengyelorszá­az érdeke lehetett a főszer­kesztő-váltás? — kérdezik mindenfelé, hiszen szakmai kifogások nem érték a szer­kesztőség munkáját. A kol­lektíva eredményesen tevé­kenykedik, így látszólag a főszerkesztő „kinyírásáról" van szó, s Aczél Endre a kö­rülményeket nem kívánta ho­Kivágják a címert A tüntetők eltávolítják u NDK állami címerét a német nemzetiszínű lobogóról január 11-én a Köztársasági Palota előtt, többek között „Azonos munkáért azonos bért”, Illet­ve „Jogot, Egyenlőséget, Testvériséget” követelve. A Vállalkozók Pártja debre­ceni alakuló kongresszusa hatá­rozatával, az Alapszabállyal és az Országos Elnökség állásfoglalá­sával megyénk vállalkozóinak határozott szándékával egyetért­ve, az ipari szolgáltatást, keres­kedelmet, szállítást, mezőgazda- sági termelést és egyéb tevé­kenységet végző magánszemé­lyek és egyesületek, társulások, gazdasági érdekképviseletek, szö­vetségek politikai érdekeit figye­lembe véve pártunk az alábbi főbb célkitűzések megvalósítását tűzi célul: A megbukott pártállam helyett létrejött köztársaságunk, a kiala­kulóban lévő demokratikus tör­vénykezés, a nép által szabadon megválasztásra kerülő Ország- gyűlés várható sarkalatos tör­vényhozásai nyomán ugrássze­rűen megnő a magántulajdon, a magánvállalkozások szerepe az Iparban, mezőgazdaságban, ke­reskedelemben, közlekedésben, lakossági szolgáltatásokban, a szellemi tőke hasznosításában, a nyugati működő tőke és fejlett technológia hazai alkalmazásá­ban. Mindezek növekvő részará­nyának megfelelő társadalmi, politikai és gazdasági megbecsü­lést követelünk minden becsüle­tes vállalkozó részére. A vállalkozókkal együtt részt követelünk a szabad, demokra­tikus ország hatalmának gyakor­lásában, a politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok alakításá­ban, az összeomlás előtt állö gaz­daság talpraállitásában, az elsze­gényedés megállításában. Olyan szabályzók érvényesítésében, amelyek a Jelenleg Is Jelentős értéket hasznonnal előállító vál­lalkozásokat a megbénítás he­lyett szabad kibontakozásra ösz­tönzik. Tiltakozunk az olyan személyi és vállalkozási jövedelemadó- rendszer ellen, amely egyaránt méltatlanul sújtja, fokozatosan elszegényíti a munkásokat, me­zőgazdasági dolgozókat, az értel­miséget, a bérből és fizetésből élőket, a vállalkozókat minden szférában. A növekvő adóter­hek, a mérhetetlen adóbevételek eUenére növekszik a munkanél­küliség, a létminimum és ez alatt élők száma, aránya ugrásszerűen megnőtt, a nyugdíjasok döntő többségének romlik az életviszo­nya. A több száz ezres vállalkozói, kistermelői társadalom a Vállal­kozók Pártja által indítandó, a nép által szabadon megválasz­tásra kerülő országgyűlési kép­viselői útján részt kíván venni a törvényalkotásban, az egész né­pet érintő Jogszabályok előkészí­tésében, megalkotásában. Olyan törvények életbe lépé­sét tűzzük zászlónkra, amelyek teljesen szabad, korlátozás nél­küli lehetőségeket biztosítanak az életképességüket eddig is bi­zonyító magán- és klsváUalkozá- soknak, társulásoknak, amelyek időben képesek megfelelni a pia­ci viszonyoknak, szemben az ál­lami szférában bekövetkezett bé­nultsággal szemben. Olyan tör­vényeket akarunk, amelyek gá­tak, fékek nélkül biztosítják az egyéni képességek teljes körű kibontakozását, anyagilag és er­kölcsileg elismerik minden be­csületesen dolgozó állampolgár társadalmilag hasznos teljesít­ményét, amelyek biztos megélhe­tést nyújtanak kis- és nagycsa­ládosoknak, fiataloknak és Idő­seknek a Jelenlegi létbizonyta­lanság helyett. Támogatjuk a váUalkozók (KIŐSZ, KISZOV, KISOSZ, VOSZ, TSZ-ek) gazdasági érdekképvi­seleti testületéinek Korszerű megújítását. Olyan érdekképvi­seletet akarunk, amelyek min­den törvényes eszközzel és min­den szinten félelem nélkül küz­denek a vállalkozók, a magán­szférát foglalkoztató lakosság méltó társadalmi elismeréséért. Amelyek kiállnak azért, hogy törvény biztosítsa minden ál­lampolgár, a vállalkozók száma­ra is az azonos elDíralast más társadalmi rétegekkel. Támogat­juk, hogy minden tisztesseges vállalkozót egyenlő kötelességek és azonos jogos illessenek meg a más szférában dolgozókkal. Kö­veteljük, hogy akik saját és csa­ládi, kisközösségi anyagi, szelle­mi, fizikai erőforrásukkal közér­dekből vállalkoznak, kockáztat­nak, az átlagostól több terhet vállalnak, részesüljenek megkü­lönböztetett elbírálásban az or­szágot súlyos válságba sodort és nagyrészt megbukott „szocialis­ta” nagyüzemekkel szemben. Küzdünk azért, hogy a szoros adópréssel megcsapolt jövedelmű vállalkozók kapjanak az eddi­giektől méltányosabb lehetősége­ket korszerű kis- és közepes üze­mek létrehozására, az állami szférában munkanélkülivé vál­tak, részmunkaidőben dolgozni képes alacsony nyugdíj ú Idősek eddigiektől nagyobb mérvű fog­lalkoztatására. Pártunk támogat olyan önálló magánvállalkozói társadalombiztosítási rendszer létrehozását, amely a befizetések arányának megfelelő, igazságos nyugdíjrendszert képes kialakí­tani a jelenlegi volt pártállam maradványai és elvei alapján működő igazságtalan nyugdíjin­tézet helyett. Támogatjuk a vállalkozókat és érdekképviseleti önkormányza­tukat abban, hogy a nyugati vi­lág részéről a magyar magán- szektor részére nyújtott és kilá­tásba helyezett dollármillióit a vállalkozók által ellenőrzötten pályázat útján nyerjék el a hi­telt legjobban hasznosító ma­gánszemélyek, kis és közepes vállalkozások. Pártunk célszerűnek tartja szakemberekkel megvizsgáltat­ni annak lehetőségét, előnyeit, hogy a vállalkozók társadalma külön bankrendszerrel rendel­kezzen, amelynek legyen Joga bármely nyugati pénzintézettel kooperációs együttműködésre. Külföldi adósságállományunk tényleges nagyságának elhall­gatása, mértékének megtévesztő közreadása, tényleges felhaszná­lásuk eltitkolása joggal ösztön­zi a vállalkozókat önálló bank- rendszerük létrehozására. Ösztönözzük, hogy a megbu­kott pártállam bürokratikus köz- igazgatási rendszere helyett lét­rehozandó önkormányzati testü­letek és szervezetek között kap­jon helyet a magánvállalkozások növekvő szerepének megfelelő önálló minisztérium, amelynek vezetésében kapjának helyet a magánvállalkozásokat menedzse­lő vállalkozók Is. Csakis Így le­het társadalmi igazságosságot tenni az elmúlt évtizedekben a kisvállalkozásokat ért hátrányos sérelmekért. Pártunk ösztönzi a vállalkozók megyei és alapszervezeti érdek- képviseleti testületéinek teljes önállóságra törekvését, önkor­mányzatuk jogszerű kiépítését, olyan irányítási módszerek ki­alakítását, amelyek alulról épít­kezve tagjainak valós érdekelt szolgálják. Elősegítjük, hogy a vállalkozói testületek minden szinten szer­vesen épüljenek be a létrejö­vendő önkormányzati és igazga­tási rendszerbe, működjenek szo­rosan együtt az új politikai pár­tokkal azokban a kérdésekben, amelyekben egybeesnek érde­keik. Hallassák szavukat a vál­lalkozók mindenütt, ahol saját érdekeik forognak kockán. Lép­jenek fel azok érdekében Is tá­mogatásukkal. akikért a vállal­kozások vannak, mert a magán- vállalkozásoknak csak akkor lesz Igazán Jövője, ha nem egy elsze­gényedett, hanem anyagi Jólét­ben, szabadon élő népet szol­gálnak. VÁLLALKOZÓK PÁRTJA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intéző Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents