Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-10 / 8. szám

Megnyílt a KGST 45. ülésszaka Fordulópont a szervezet megújulásában A Nyírkémiának literes pvc-flakonokat, a vegyiparnak 5, 10, 25, 50 literes polietilén ballonokat készít a kemecsei műanyagfeldolgozó kft. nyírbogdányi üzeme. A termelés­ben távlati tervként az NSZK-vevők részére gyártandó benzines kannák szerepelnek. (B-zs.) Kedden délelőtt Szófiában megkezdte munkáját a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 45. ülésszaka, ame­lyen a tagországokon kívül megfigyelővel képviselteti ma­gát Angola, Afganisztán, Dél-Jemen, Laosz, Mozambik, Ni­caragua és Etiópia. Jelen van Vjacseszlav Szicsov, az in­tegrációs szervezet titkára. Később évi 100 ezer kocsi Megszületett a magyar Suzuki A Suzuki személygépkocsik magyarországi gyártásáról tá­jékoztatták kedden az Autó­konszern képviselői az újság­írókat az Állami Fejlesztési Intézet épületében. Mint a sajtótájékoztatón elmondották: hamarosan alá­írják azt az alapmegállapo­dást, amelynek értelmében 10 milliárd yen (mintegy 70 millió dollár) alaptőkével lét­rehozandó vegyes vállalat fogja összeszerelni a japán személygépkocsikat hazánk­ban. A vegyes vállalatban magyar részről az Autókon­szern Rt. japán részről a,Su­zuki és a C. Itoh kereskedő­ház, valamint az IFC (a Vi­lágbank szakosított leány­bankja) vesz majd részt. A 20 milliárd yenes beru­házást Esztergom térségében, közel 30 hektáros területen kezdik meg. A vegyes válla­latnál az 1000 köbcentis és az 1300 köbcentis Suzuki Swift személygépkocsikat szerelik össze, a tervek sze­rint az első kocsit 1992 má­sodik felében. A termelést 1995-re szándékoznak felfut­tatni, ekkor a vegyes válla­lat mintegy 50 ezer japán sze­mélygépkocsit szerelne össze hazánkban. A tervek szerint az alkat­részek gyártásában kezdetben 20 százalékkal vesz részt a vegyes vállalat, emellett to­vábbi 30 százalékot más ma­gyar cégek fognak gyártani. A magyar alkatrész-beszállí­tás arányát fokozatosan nö­velik, 70 százalékra. A sajtótájékoztatón elmon­dották, az Autókonszern Rt. szervezés alatt áll. Eddig 21 pénzintézet és gyártócég (el­sősorban azok, akik a gépko­csik összeszerelésében beszál­lítóként érdekeltek) jegyez­tek részvényeket. Mint elmondották, a ter­vek szerint az első időszak­ban az összeszerelt 50 ezer személygépkocsiból Magyar- országon 30 ezret értékesíte­nének, később, a 90-es évek vége felé, amikor a leendő gyár mintegy 100 ezer Su­zuki személygépkocsit gyárt majd, 40 ezret adnának el itthon. Az autók árát — 1989-es árakon — a következőképpen kalkulálták: az 1000 köbcen­tis Suzuki Swift-é: 385 ezer forint, az 1300 köbcentisé: 425 ezer. A Nyugat-Európába exportált kocsik után — je­lenlegi árakon számítva — mintegy 80 millió dolláros bevételre számítanak. Suzuki Osamu szerint az alapmegállapodás aláírására már pénteken is sor kerül­het, de a hivatalos szerződés aláírása csak hat hónappal később várható, amikorra a japán—magyar gépkocsigyár­tó együttműködés összes rész­letét „kidolgozzák. A tanácskozást megnyitva Georgi Atanaszov bolgár mi­niszterelnök egyebek között rámutatott, hogy a KGST fontos szerepet játszott a benne részt vevő országok előrehaladásában, az utóbbi időben azonban nyilvánvaló­vá vált elmaradása a világ- gazdaság fejlődésétől. Remé­nyét fejezte ki, hogy a mos­tani ülésszak fordulópontot hoz a szervezet megújulásá­ban. ezt megköveteli sok tag­ország gyors politikai-gazda­sági reformfolyamata. és kedvező feltételeket nyújt hozzá a nemzetközi helyzet A napirendnek megfelelőén a 44. ülésszak óta végzett munkát értékelték röviden. Andrej Lukjanov, aki a kö­zelmúltig a bolgár külgazda­sági kapcsolatok minisztere volt. (ma a BfiP PB tagja, a KB titkára) fűzött megjegy­zést a végrehajtó bizottság jelentéséhez. Az ő szavainak lényege is az volt: a szerve­zet eljutott annak megérté­séhez, hogy nem tökéletesí­tésére,^ hanem „forradalmi megformálására” van szük­ség. Ezt követően a delegáció­vezetők kezdték el kormá­nyaik álláspontjának ismer­tetését. Az első felszólaló Németh Miklós, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. dés helyzetéről és a gazda­sági kapcsolatok korszerűsí­tésének kérdéséről. A KGST jövőjéről szólva úgy vélekedett, hogy alapve­tően megváltozott az euró­pai politikai klíma, az elszi- getelődési tendenciákat a ko­rábban különböző politikai • tömbökre tagolódott európai országok közeledésének ten­denciája váltotta fel. Mindez elengedhetetlenné teszi a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködési rendszer teljesen új alapok­ra helyezését. „Meggyőződésünk, a kiút csak egy lehet: a gazdasági nyitás, különösen az európai (Folytatás a 4. oldalon) Figyelmeztető sztrájk — a közlekedésben? Országos figyelmeztető sztrájkot szervez a közúti közlekedésben dolgozó mun­kavállalók körében a Közúti Közlekedési Szakszervezet. Ínokai Géza, a szervezet elnöke az MTI-nek elmond­ta, hogy a január 18-án reg­gel 7 és 9 óra közötti figyel­meztető sztrájkkal a dolgo­zók jogos követeléseinek kí­vánnak nyomatókot adni. Az ágazatban évek óta halmozó­dó problémák és feszültségek oldására a szakszervezet több alkalommal kezdemé­nyezett intézkedéseket, _ me­lyek eddig csak ígéreteket, jobb esetben újabb feszültsé­geket okozó „részmegoldáso­kat” eredményeztek. Eköz­ben a közlekedési dolgozók életszínvonala és munkafel­tételei az országos átlagnál lényegesen gyorsabban rom­lottak. Az állam vállalati ha­táskörbe rendelte a menet- rendszerű személyszállítást, ám ugyanakkor nem gondos­kodott annak feltételrendsze­réről ; a versenyszférába tar­tozó áruszállításnál pedig nem teremtették meg az esély­egyenlőséget. Az illetékesek halogató taktikázása és a legégetőbb gondok érdemi megtárgyalá­sának folyamatos elodázása miatt a szakszervezet kény­telen a törvény biztosította végső eszközhöz folyamodni. Németit Miklós felszólalása A kiút a gazdasági nyitás Németh Miklós beszédé­ben üdvözölte azokat a de­mokratikus változásokat, amelyek az utóbbi hónapok­ban a KGST tagországaiban lejátszódtak. Egyházi vezetők a nyilvánosságról Hitelesség és pontosság A magyarországi egyházak vezetői bírálják azt a koráb­bi tájékoztatási gyakorlatot, amely az egyházak, felekeze­tek életéről csak hivatalos közleményt tartalmazott, és nem adott képet a vallási szervezetek mindennapi te­vékenységéről. Helyeslik, hogy e gyakorlat háttérbe szorulásával mind több in­formáció jelenik meg közös­ségeik sokoldalú munkájáról, de igénylik, hogy a hírek, cikkek hitelesek, pontosak, figyelemkeltőek legyenek. Ezek a vélemények hang­zottak el huszonhat, Magyar- országon működő egyház, fe­lekezet és vallási közösség vezetőinek, képviselőinek a Magyar Távirati Irodában kedden szervezett találkozó­ján. Első alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy egyházi vezetők személyes tapaszta­latokat is szerezve ismerked­hessenek az intézmény tevé­kenységével, eszmecserét folytatva az MTI vezetőivel arról: miként segítheti a hír- ügynökség sajátos eszközei­vel az egyházak, felekezetek munkájával kapcsolatos sok­oldalú hazai és külföldi in­formációs igények ikielégíté- sét. Pálos Tamás, az MTI ve­zérigazgatója felvázolta a hírügynökségi munkában le­zajló mélyreható szakmai, szervezeti és technikai átala­kulás helyzetét és terveit. Felajánlotta az MTI jelenlegi és új szolgáltatásait az egy­házi vezetők átfogó tájékoz­tatására. A vendégek elisme­réssel szóltak az MTI-ben szerzett tapasztalataikról, s számos kérdésben konkrét együttműködést ajánlottak fel. Tájékoztatójukban el­mondták, hogy idén nyáron — Európában először — nemzetközi kántor-ikongresz- szus színhelye lesz Budapest, s tervezik a dalai láma ma­gyarországi látogatását is. A találkozó technikai be­mutatóval végződött. „Ügy értékeljük — mond­ta —, hogy Kelet-Európa né­pei egyértelműen kifejezték akaratukat, hogy változáso­kat akarnak társadalmaik politikai és gazdasági rend­szereiben egyaránt. Ezek a fokozatosan kibontakozó, s mostanság kiteljesedő forra­dalmi változások hatással vannak a nemzetközi légkör­re. s talán a világ politikai és gazdasági alapstruktúráira is. Németh Miklós ezután a magyar gazdaság megújításá­ról és a politikai felépít­ményrendszer demokratizá-, lásáról szólt. A KGST hely­zetére rátérve mindenekelőtt megelégedését fejezte ki az­zal kapcsolatban, hogy lehe­tőség nyílt kötetlen eszme­cserét folytatni a KGST-ben folyó gazdasági együttműkö­fl nehéz körülmények ellenére Megvalósuló lakásprogram Nyírbátorban A városi tanács — lehető­ség híján — egyre kevesebb, a lakók egyre több lakást építenek Nyírbátorban ás. — állapították meg a végrehajtó bizottság tagjai kedden meg­tartott ülésükön. Amint a beszámolóból kiderült, a ta­nács több módon is segíti azokat, akik maguk fognak lakásépítésbe. Vissza nem té­rítendő támogatást, kedvez­ményes hitelt és telket, mun­káltatói segítséget is nyújta­nak, A városi tanács a lakás­igényükről lemondók részére rugalmas, támogatási rend­szert is kidolgozott. Szabá­lyozta a programba bevonha­tók körét, s igyekezett a kü­lönböző anyagi igényeknek megfelelő olcsóbb és drágább telkeket is kialakítani. Mind­ezeknek köszönhetően a terv­időszakban 5ŐÜ új lakás, ezen ibelül 351 magánerős családi ház építését tervezték. Eddig 298 lakás épült meg, közülük 250 magánerőből épült csalá­di ház. Az építkezéssel járó gon­dok a várost sem kerülték el — állapították meg a vb tag­jai, akik mindezeknek okát az építési költségek fokozatos emelkedésében, valamint az állami telkek árainak ugrás­szerű növekedésében látják. örvendetesnek tartották, hogy a tanács támogatása mellett mind több munkálta­tó is az építkezők segítségére sietett. A munkáltatói köl- csönjuttatáson kívül kedvez­ményes fuvarral, termelői áron történő értékesítéssel segítették a fészekrakókat. Nem felhőtlen a győzelem (3. oldal) ífWtos, fehér hétakaró. Talán mára el is olvad. Képünk kedden délután Nyíregyháza bel­városában készült. XLVII. évfolyam, 8. szám AB A: 4,SO FORINT 1990. január 10., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents