Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

1990. január 9. Kelet-Magyarország 3 A Kamara nyitott szövetség Az önállóság mám Pénzért szökik a meleg Akik a szobában is fáznak Lizingre várva Ki fizeti a kárt? A vád sokszor elhangzik: felgyorsultak a változások a politikai életben, miköz­ben a gazdaságban alig változik valami. Márpedig jobb életre, szebb jövőre csak akkor számíthatunk, ha végre megtörténik a kí­vánatos gazdasági válto­zás is. Változik a vállalatok visel­kedése, megjelentek az. új szervezetek. Ilyen körülmé­nyek között változhat az ön­kéntes érdekképviseletük is. Ennek feladatairól kérdeztük dr. Török Imrét, a Magyar Gazdasági Kamara észak-al­földi Területi Bizottság titkárát. — Milyen vállalati kört tudhatnak maguk mögött Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből? — A múlt év végi kimu­tatásaink szerint a megyéből közvetlen joggal (tehát nem gyáregységi kapcsolódással) ötven tagvállalatunk volt. Ez lényegében a megye ipará­nak zömét jelenti, de van­nak kereskedelmi és mező- gazdasági tagvállalataink is. A Hajdú-Bihar és Jósz­Nagykun-Szolnok megyére kiterjedő régióban az önök megyéjében négy év alatt több mint kétszeresére emel­kedett a tagvállalati létszám, s az észak-alföldi régióban lr "vállalatok közel har- ,zázaléka van a me­Tulajdonképpen mi a fő Kciója a Kamarának? — Továbbra is tartjuk ma­gunkat ahhoz a közgyűlési határozathoz, amelyben a Kamarát mint érdekképvíser leti, érdekközvetítő és érdek­egyeztető szervezetet haté,- roztunk meg. ■??,, ] % Ebből adódik, hogy lehet­nek vitáink a kormánnyal, hogy eltérő lehet egyes kér­dések megítélése a szakszer­vezetekkel szemben, s nem biztos, hogy osztjuk néhány párt véleményét egy adott gazdasági kérdésben. — Mindezt pedig a területi jelleg erősítésével véffzik. Melyek voltak az észak-al­földi bizottság munkájára jellemző akcióik az Utóbbi években? — Munkabizottságaink töb­bek között olyan, közérdek­lődésre számot tartó témák­ról tárgyaltak, mint a társa­sági törvény hatása, a kül­földiek beruházásai, az élel­miszergazdaság gondjai (mert az országos válsággócok kö­zül az érint bennünket igen negatívan), de beszéltek a reprivatizációról, az árviták­ról is. A megyét érintő, hogy munkahelyteremtő -pályáza­tok egyeztetésében vettünk részt, közreműködtünk az ENSZ Iparfejlesztési Intéze­tének megyei vizsgálódásá­ban. Megélénkültek a nem­zetközi kapcsolatok, konzul­tációkat, találkozókat szer­veztünk nyugati üzletembe­rekkel. kamarai szervezetek­kel. így járt nálunk brit és osztrák kereskedelmi taná­csos, az USA és Belgium nagykövete, akit országa, ke­reskedelmi minisztere köve­tett, gazdasági • küldöttség élén. Ezeknek a tárgyalások­nak az eredményeképpen az első üzletek megkötése fo­lyamatban van. Kiemelten fontosnak tartjuk a határ- menti kapcsolatok ápolását. ennek alapján szeretnénk erősíteni a kárpátaljai szála­kat. Volt persze kevésbé si­keres próbálkozásunk is. hi­szen Szabolcs-Szatmár-Be- reg kapcsolatfelvétele a Mol­dáviai Kamarával, az ottani kiállítás, a másik fél lemon­dása miatt elmaradt. — Megyénk vállalatai ép­pen arra panaszkodtak, hogy messze vannak a fővárostól, ezért örömmel üdvözölnek minden olyan megoldást, ami kimozdít az elszigeteltségből. Miként tükröződik ez a te­rületi kamarai munka fej­lesztésében? — Az országban már van­nak regionális jellegű kama­rák. A mi tervünk is az, hogy a bizottság helyett ön­álló, regionális kamaraként a régió gazdasági-kereskedel­mi központjává váljunk, ösz- szefogva a helyi közigazgatá­si, társadalmi szervezetek­kel. A megújuló kamara az elképzelések szerint a regio­nális egységek szövetsége lesz, amelybe belefér a mezőgaz­daság érdekképviselete is. (Ebben a szervezeti formá­ban megmaradhatnak a ko­rábbi — iparági vagy külke­reskedelmi érdeklődés sze­rinti — tagozatok is. s ami lényeges: komplett képvise­letet tudunk ellátni az álla­mi irányítással szemben.) — Mindez feltételezi a szolgáltatások kiterjesztését, újabb tagok szervezését. — Példaként említhetem, hogy régiónkban örvendete­sen növekedett az export­import joggal rendelkező vállalatok száma. Nekik előny, hogy helyben szerez­hetik be az áruk származási bizonyítványát. Folytatjuk a kárbiztosi, kárszakértői te­vékenységet is. A Vám- és Pénzügyőrség területi szer­vezetével közösen végzünk vámtanácsadást. Sikeresek a nyelvtanfolyamaink. Angol és német tanfolyamainkon nyelvvizsgáig jutnak el a résztvevők. A megnövekedett feladatok pedig azt igénylik, hogy az eddigi mellékfoglalkozású megyei összekötő, helyett mindenütt főállású gazdasági szakemberünk legyen, hiszen tagvállalataink elvárják tő­lünk, hogy összehozzuk a le­hetséges partnereket, hogy élénkítsük a gazdaságot a magunk eszközeivel. Az újabb tagok szervezése pedig már csak ,, azért, is fontos, mert á megyében is egyre több gyáregység önállósodik. Kft.-k. , részvénytársaságok jönnek létre, akiknek az üz­leti kapcsolataik mellett fon­tos, hogy jó legyen a kama­rai érdekképviseletük is. Lányi Botond fogadásul hideg is pan­If És akkor jön nekem a szomszéd Stohanek a hírrel, hogy üresek a gon­dolák. Hol? — kérdezem — Velencében? Nem, mondja, az ABC-ben. — Akkora volt szomba­ton a spájzolási láz, hogy mire szép lassan a boltba értem, már nem kaptam semmit, se vajat, se sajtot, se tejet, se kenyeret, se hy- pót. se cukrot, se lisztet... — Ne soroljál — külön­ben is unom már magát. Most éppen azon gondolko­dom, hogy mi lenne a jobb a kettőnk kapcsolatában. Alaposan megfontolom, hogy a jövőben meghallgas­sam, vagy lehallgassam. Stohanek rámvigyorog. Fülig szájjal közli — érti a viccet. Szerinte én az ál­lambiztonságiak tevékeny­ségére gondolok, csak nem merem nyíltan kimondani, hogy megsértették a szó­lásszabadságot a levéltitkot és általában az állampolgá­ri jogokat. — Már miért félnék? kér­dem. — Mert lehet, hogy itt is van valahol egy poloska. Attól tartok, hogy tele van az ország bogarakkal. Po­loska a lakásban, a hivata­Míg néhány helyen a szobában lévő nagy meleg miatt tárva-nyitva vannak az ablakok, addig más lakásokban szin­te minden nyílást eltömítenek a lakók, hogy ne fázzanak Évről évre visszatérő gond ez a Távhőszolgáltató Vállalat által fűtött lakásokban. Nyíregyházán az Ungvár sétány 35. sz. alatti tízemele­tes épület lakói egymás sza­vába vágva mesélik a telente meg-megújuló kálváriájukat. Retesznek egy lapáttal — Bár most éppen nincs probléma a fűtéssel, de a szezon megkezdése óta már rengeteget bosszankodtunk, mérgelődtünk — kezdi Bállá Gézáné közös képviselő. — Este kilenc óráig meleg a ra­diátor, de utána lehűl, s mi fagyoskodunk. Valahányszor beszólunk a hibaügyeletre, a höközpontban rátesznek egy lapáttal, s mire kijönnek a hőfokot mérők, már meg­van az előírt 20 fok a szobá­ban. Bár szerintem ebben a, betonlakásban nem elég ez a hőmérséklet. A hőfokmérésről minden­kinek megvan a maga véle­ménye. Van, aki már annyi­ra haragszik a mérőkre, hogy be sem engedi őket. ' — Nem mérni kell a hő­mérsékletet, hanem meleg víz kell a radiátorba. A vállalat, emberei azonban azt mond- • ják , ne a radiátort nézzem, hahém a szoba hőmérsékle­tét — fakad ki indulatosan Deme Istvánná. — De ha hideg a radiátor, hogy lesz attól meleg a leve­gő? Ugyanakkor a Távhő már megmutatta azt is, hogy tud fűteni. Csak az a baj, hogy ezt a cirkuszt minden évben el kell játszani. Mi be­csületesen kifizetjük a fűté­si díjat, s a pénzünkért el­várjuk, hogy legyen meleg a lakásban. A jósavárosi lakás a LAK- SZÖV-höz tartozik. A fűtési problémákat jól ismeri a szö­vetkezet elnöke, Diczkó Jó­zsef. Nem megfelelő a szigetelés —: Több mint tíz éve adták át ezt az épületet, s azóta megy a vita a Távhő és a la­kók között. A gond az, hogy a távfűtési rendszer egyik végpontja ez a ház, s az idáig eljutó meleg víz már nincs olyan értékű, mint a köze­lebb lévő épületeknél. Gon­dot jelent az is, hogy a ház szigetelése nem a megfelelő szabvánnyal készült, így megint csak nem étég az az . előírt eúerQia, amit a Távhő j bevisz az épületije.11 Erre á , végpontra több’hő kell tehát, , hogy a lakásokban megle­gyen a kívánt hőmérséklet. Az egyik megoldásnak azt látjuk, hogy egy hőmennyi­ségmérő órát kellene felsze­relni, s az általa mért több­letenergiát a lakók termé­lokban. És a poloska fecseg. És minden fecsegő poloskát hallgatja valahol egy bogár. —- Ne legyen közönséges. Különben is az illetékesek már megmondták. Az még nem bizonyított, hogy ők adatokat gyűjtenek, hogy hallgatóznak és kukucskál­nak. De ha úgy is lenne, az a nép érdekében a néppel, a népért történik, mert a nép és köztársaság bizton­sága az szent. Egyébként az adatgyűjtést senki sem kérte, de lehet, hogy egy­szer majd kérni fogja vala­ki. Mekkora blama lenne, ha valaki valamikor kérné az adatokat és a belügynek azt kellene mondani: — Adat sajnos nincs. — Miért nincs. Miért vet­ték akkor fel a fizetésüket? Hát mit hittek maguk? 7— Azt hittük demokrácia van, pluralizmus, meg min­den. — Az is van, demokrácia, de nem a fülnek és nem a szemeknek... Mást Stohanek szól rám; hogy ne ragadtassam el,ma­gam. Figyeljek inkább a jelzőkre, amelyekkel a rá- diőkommentárők, az újság­írók az árrobbanást illetik: — Hát nem szép. Égig érő áremelés, drasztikus ár­emelés, döbbenetes áreme­lés. — Mi ezekben a szép: — A nyelvezet..A finom­ság. Bezzeg a házmester. Csak hallaná milyen jelző­ket használ. Még én is res­tellem kimondani. De ha nagyon akarja elismételhe­tem. Ékjem akarom. Csendre gyj vágyok. Meg kü­lönben is sok a dolgom. Udvariasan el­küldöm Stohaneket, aztán szétszerelem a telefont, ki­csavarom a villanykörtét, a rádiót is elemeire bontom. Nincs sehol sem egy belü- gyes. Akkor üt át a fúró a falon. Kukucs — mondja Stohanek és megnyugtat, ne. féljek csak adatokat akar gyűjteni rólam. Még nincs megbízója, de hátha lesz. Seres Ernő Ahonnan a meleg elindul. Képünk a hőközpontban ké­szült. szetesen megfizetnék. Fontos még a lakás szigetelésének javítása is, vagyis az erkély­nél lévő szakipari falakat kell kicserélni. Most tárgyalunk az Épszerrel a jobb nyílás­zárók érdekében, nem tudom azonban, hogy ennek magas költségeit az idős, nyugdíjas lakók fogják-e vállalni. Szerződés a karbantartásról A hétéves múltra visszate­kintő Távhőszolgáltató Válla­lat Nyíregyházán több mint 16 ezer lakás fűtését látja el, természetes, hogy fordulnak elő hibák. Tóth Illés üzemvi- teli osztályvezető a panaszbe­jelentéseket tartalmazó füze­tet mutatja, s közben magya­ráz. — Tavaly jutott ej a .vak. lalat odáig, hogy mindenütt automatikus szabályozó irá­nyítja a forró víz áramlását a rendszerben. Ez az auto­matikus szabályozás a külső hőmérsékleti változásokat követi, ezért tévhit az, hogy mi nem fűtünk, ..vagy hogy a hőközpoifntéZelők' “visszave­szik az energiát. A számunk­ra előírt rendelet szerint nem arra kell törekednünk, hogy a radiátor meleg legyen, ha­nem az a cél, hogy a távhő­szolgáltatással fűtött lakás­ban a szoba levegőjének hő­mérséklete 20 fok legyen. Ezért ha valaki arról panasz­kodik, hogy hideg a radiá­tor, az ügyeletes visszakér­dez, hány fok van a lakás­ban? — Sok panaszbejelentést kaptunk december közepén a hideg radiátorok miatt, pe­dig éppen akkor köszöntött ránk a szép tavaszi, enyhe időjárás, s így a szobákban megvolt az előírt hőmérsék­let. Karácsonykor és szilvesz­terkor pedig egy bejelentést sem kaptunk. Természetesen ha a panaszbejelentések jo­gosak, azokat azonnal kivizs­gáljuk. ä-< . A jegyzőkönyvek szerint áz Ungvár sétány 35. sz. alatti házban a Távhő émberei Jobb alkalommal is megmérték a szobák hőmérsékletét. Né­hány lakásban 23—24 fokot is mutattak a műszerek az előírt érték helyett. — Előfordulhat az is, hogy a házak belső rendszerében van valami hiba — folytatja Tóth Illés —, elöregedtek a radiátorok, vízkövesek. Ez ellen mi nem tehetünk sem­mit, ugyanis a rendeletek szerint a Távhő csak az épü­letek falsíkjáig felelős a há­lózatért. Ha a lakók szerző­dést kötnek velünk az átalánydíjas karbantartásról, akkor foglalkozhatunk a há­zakban lévő rendszerekkel. M. Magyar László Még szerencse, hogy az új vezérigazgató bízik abban, amit nem tudott befejezni az egyik olasz cég, azt majd a másik helyrehozza. Így van ezzel dr. Takács Lajos, a má­tészalkai Számos-menti Álla­mi Tangazdaság múlt héten megválasztott vezérigazgató­ja, aki szerintem nem kis gondot vett a nyakába. Még az elmúlt év február­jában elkészült a gazdaság modern aszeptikus zöldség­es gyümölcsfeldolgozó üzeme, a beruházás közel 400 millió forintba került. A gépeket a Hungarotexen keresztül egy ausztriai banktól lízingelték 6 éves időtartamra. Az egyiik gépsor pürét állít elő, ezt a múlt év elején beüzemelték és már vevő is akadt az al- mapürére, hisz a Mc’Donald és a Pepsi Cola cég is jelezte vásárlási szándékát. Gondok vannak azonban a másik vonallal, melynek da­rabos árut kellene előállíta­ni. Takács, .Lajos elmondta, hogy akárhb'gya-n is ,,bűvész­kedett” a Manzini pég (őjc adták a technológiát) nem sikerült a mai napig sem megoldani a gyártás körül adódó technológiai hiányos­ságokat. Most azon gondol­koznak a gazdaság szakem­berei, hogy a kiesett terme­lést hol lehetne behozni. Be­jelentik kárigényüket a Hun- garotexnek, vagy kedvez­ményt kérnek a lízingre. Mindez még függőben van. Az előzetes megállapodá­sok szerint találtak egy má­sik olasz céget, egy mezőgaz­dasági termelést folytató üzemet, amely hajlandó rendbehozni a dolgokat. Ez a cég, melynek nevét a szal- kaiak egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni, részt venne egy olasz—magyar kö­zös vállalat, létrehozásában, melyet március 31nig szeret­nének tető alá hozni. Sz. Zs. Naroényban épül Boltok« lakások A vásárosnaményi váro­si tanács 350 millió forintból gazdálkodott az elmúlt év­ben. A város lakóinak száma 300-zal nőtt, a munkahelybő­vítés sajnos csak részben va­lósult meg. Gondot jelentett az esztendő végén a kórház­nál az áremelések, s a jog­szabályok miatt belépő több­let kiadások lefedezése. Az üzlethálózat bővítése 'tőkehiány 'miatt is lassú. Se­gítségét jelent, hogy a Sza­badság téren épülő lakások­nál üzlethelyiségek is épül­tek, melyeket részben már értékesítettek; s 16 magán­erős üzlet is épül. Gáz- és csa­padékvíz-csatorna épült, részben lakossági segítséggel, s megoldódott a Tisza-part villamosítása is. Czakó János tanácselnök elmondta, hogy az állami költségvetésből kevesebbet kaphat a város, mint koráb­ban. Valamennyi területen szigorúbb takarékosságra, a kiadások szelektálására lesz szükség. Az eddigi álhumá- nusság megszüntetésével a sa­ját bevételek tudatos, ok­szerű növelésére törekszenek. A háttérintézmények felül­vizsgálatára is sor kerülhet. A 3 milliós közvilágítási számla ésszerű csökkentése ugyan­csak fontos feladatnak tűnik. A megkezdett fejlesztéseket mindenképpen szeretnék be­fejezni, s gondolnak az utak, járdák felújítására is,, 1990- ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents