Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-09 / 7. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. január 9. Húshagyt hétfő, avagy drágulási premier A gondolákat feltöltik, ugye? Az egyházi ünnepek között létezik a húshagyó kedd — helyette jön a húshagyó hétfő — jutott eszembe az áremelések első napján a megyeszékhely boltjait járva. Az üzletek pultjain ugyanis szinte mindenütt üres volt a hús helye. A múlt hét végi roham alatt még az utolsó mócsin- got is elvitték a vevők, csakúgy, mint a lisztet, sót, cukrot és paprikát is. Moziznak a vevők a boltban Az áremelkedésről időben értesültek az emberek, s a hét végére kifosztották a boltokat. A hét első napján szinte kihalt a nyíregyházi Kossuth téri Csemege is. A kora délelőtti órákban alig akad vevő. azok jó része is üres kosarakkal bolyong a gondolák között. — Mi magunk közt úgy mondjuk, moziznak a vevők — móndja a vezető helyettese. Azt nézik, minek mennyi lett az ára, s összehasonlítják a többi boltéval. Ezentúl oda mennek, ahol olcsóbban vásárolhatnak. Merthogy ezt is elértük. Eddig csak nyugaton ette az embert a fene. ha a szatyrában már meglévő portékát más üzletben olcsóbban kínálták. Ilyenkor persze csak a bosszúság maradt, miért nem néztünk körül jobban a vásárlás előtt. Nagy Péterné nyíregyházi nyugdíjas szeretné elkerülni ezt a hibát. A mozizok egyike. kosarával a karján járja az üzletet, felteszi, leveszi szemüvegét, úgy próbálja ki- silabizálni, minek mi az ára. Min tudunk spórolni Az utcákon alig van forgalom. Fiatal anyuka sétál két kisgyermekével a kezdődő hoe.se.sbon. Császiné Aranyi Olga óvónő, munkába igyekszik. csak előbb leadja az apróságokat a bölcsődében. — Férjemmel együtt ösz- szesen huszonháromezer forintot keresünk — kezdi a családi számvetést. — Most költöztünk új lakásba, először fizetünk villany- és gáz- számlát. tehát nem tudjuk, ezek mennyibe fognak kerülni. Eddig kijöttünk a pénzből, igaz. a szülők is seEgy rejtély nyomában A lehallgatás technikája Bombaként robbant a hír: az Állambiztonsági Szolgálat a Szabad Demokraták Szövetségéről és a FIDESZ-ről levéltitok megsértésével, belső informátorok beépítésével és telefonlehallgatásokkal szerzett bizonyos információkat. A telefonlehallgatás technikailag hogyan oldható meg? — erről érdeklődtünk. Mivel a postán nem sikerült tájékoztatást kapnunk, ezért azt egy vállalati szakembertől szereztünk. — Ha az illető a kábelhálózathoz hozzáférhei. a telefon- beszélgetés können lehallgatható — mondja a villamosipari technikus, aki kérte, ne írjuk meg a nevét. — Arra többféle lehetőség kínálkozik. Az egyik az, amikor a megfelelő telefonvezetékre egy más készüléket kapcsolnak, például rátesznek egy hallgatót, amelyen a beszéd hallható. Másik megoldás az, amikor a kábelhez nem nyúlnak, vagyis induktív csatolást hoznak létre. Ekkor az adott vezeték mellé egy tekercset helyeznek. Amikor a lehallgatandó telefonon beszélnek, akkor a tekercsben a hangoknak megfelelő jelek keletkeznek, amelyek a felerősítés után hallhatókká, rögzíthetőkké tehetők. — A technikai megoldások részletei változhatnak, de az alapjuk szerintem ez, hiszen a fizikai törvényszerűségeket nehéz megkerülni — folytatja a szakember. — Vagy lehet olyan titkos találmány, amely csak a beavatott specialisták előtt ismert. Elképzelhető: a posta a lehallgatásokról nem tudott, de az is megtörténhet, hogy a vezetékek, vagy vezetákrendezők valaki számára hozzáférhetővé váltak, s akkor a lehallgatás feltételei máris adottak. — Ha a telefonbeszélgetést lehallgatják, ennek van-e valamilyen érezhető jele? — Ha valaki telefonál, és a vonalba más belép, akkor egy kattanás hallható, esetleg a beszéd elhalkul. Azonban, ha a lehallgatás folyamatos, akkor a telefonáló gyakorlatilag nem észlel semmit. (cselényi—harasztosi) Ilyen volt a Kossuth téri Csemege hétfőn délelőtt. gítettek. Csak éppen azt nem tudom, mi lesz ezután. Épp az este beszélgettünk a férjemmel, hogy min tudunk spórolni. Dühös vagyok, hogy épp a tejet, tejterméket emelték ennyire, azt hiszem, ezentúl jóval kevesebb krémtúrót. Túró Rudit kapnak majd a kicsik. Eddig se sok húst ettünk, abból is főleg baromfit, ezután még kevesebbet fogunk. A karaj számunkra innen kezdve ünnepi eledel lesz. Eddig gyakran ettünk este felvágottat, sajtot, ennek vége. Valahogy ezután is megélünk, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Nem a kereskedő kapja Azt e pillanatban Raizer György, a Csemege ABC vezetője se nagyon tudja. Szombaton este 8-ig gyártót- ták az árcédulákat, de a munkának ezzel korántsincs vége. Az üzletvezető nem csak ezért bosszús. — Lopással kezdődött a nap — mutat az asztalon heverő jegyzőkönyvre. amely egy doboz Sopiane eltulajdonításáról szól... A tettes bizonyára megszokta az eddigi 20 forintos árat. és nem akarta érte a hétfőtől érvényes 26- ot adni. — Alig győztük a felvásárlási rohamot — folytatja a boltvezető. — Húsból például a szokásosnak háromszorosát adtuk el a múlt héten, s azért „csak” ennyit, mert a szállítók nem tudtak ennél többet küldeni. — Mit szólok az áremeléshez? — ismétli kérdésemet Raizer György. — Mint boltvezető, dühös vagyok, mert a termelők haszna mellett eltörpül a mienk, a kereskedőké. Az árrés kicsi, ha így megy tovább, a kultúra, a művelődés után lerobbannak a boltok. Mint magánember, inkább szomorú vagyok, Nem tudom, meddig fogjuk bírni. Én mindenesetre ma már busszal jöttem. Ezentúl megbeszéljük a kollégákkal, mikor ki jön autóval, hogyha zárás előtt kell szaladni tejért vagy kenyérért, ezt is meg tudjuk tenni. Kovács Éva Vizsgaláz a főiskolán A kismanótól a kimosatlan blúzig Az élet nagyon szép, az élet nagyon jó, csak néha kicsit nehéz. Még a felhőtlen diákéveiket élő főiskolásoknak Is, hiszen 1989. december tizenötödikével elkezdődött a vizsgák, „rettegések” időszaka. A nyíregyházi tanárképző főiskolán kétezerhétszázhar- minchatan tanulnak mostanában „látástól vakulásig”. Természetesen kivételt képeznek azok a hallgatók, akik év közben már mindent megtanultak. Az ilyen diák azonban nem diák — mondják. A folyosókon az egyenruhások kisebb-nagyobb csoportokban tárgyalják a vizsgáztató tanár minden rezdülését, hogy ezek ismeretében jó benyomást kelthessenek. Ha pedig egy „megnyúzott” hallgató kitámolyog az ajtón, a többiek segítőkészen pátyol- gatják újabb információk megszerzése érdekében. Előkerülnek a kismanó kabalák, és a babonák is, amelyek értelmében a vizsgán viselt blúzt nem szabad kimosni, míg az összes vizsga le nem zajlott, vagy egyszerűen ugyanazt az öltönyt kell viselni mindvégig. R pszichológia nehéz? Az egyik ajtó előtt négy-öt hallgató pszichológia-vizsgára készül. Hanyag izgalommal beszélgetnek második főiskolai vizsgájuk előtt. A nyilatkozás ilyenkor nehezen megy, mégis „bölcs”, vizsga előtti tanácsokkal szolgálnak. — A vizsgázónak az anyagot három nappal a vizsga előtt érdemes elsajátítani. Ha hamarabb próbálkozik, elfelejti a tanultakat. — Közvetlenül a vizsga előtt a hallgatónak tankönyvre még gondolnia sem szabad, nehogy összezavarja azokat az ismereteket is, amiket eddig biztosan tudott. ... és a legfontosabb: — Izgulni nem érdemes! Közben újabb hallgató tudta le vizsgáját, s immár felszabadultan veszi át a szót vizsga előtt álló társaitól. Elmondása szerint érdemes odafigyelni, mikor veszi le szemüvegéi a tanár, hogy megtörölgesse azt, vagy mikor kezd el kávézni. Ezek „gyenge” pillanatok, amikor valószínű, hogy elnéz majd egy-két bizonytalan dolgot. A diáknak pedig azt kell utoljára hagynia a feleletében, amit szépen, biztosan és jól tud, mert úgyis ez marad meg leginkább az értékelésnél. A másoddiploma sem könnyű Kicsit feljebb, az ötödik emelet ének-tanszékén már diplomázott halgatókkal találkozom, akik újra vizsgabizottság elé állnak. — Ez úgy lehet — magyarázzák —, hogy kiegészítő szakot végzünk a diplománkhoz. De a huszadik vizsgánkhoz közeledve sem mondhatjuk azt, hogy mi már rutinos vizsgázók vagyunk. Ugyanúgy izgulunk, mint ahogy bármelyik más hallgató. Sajnos, nekünk munka mellett kellett felkészülni, hiszen le- velezősök vagyunk. A négy év anyagát pedig két év alatt kell elsajátítanunk, így most, félévkor az egész éves anyagból kell tudásunkról számot adni. Egyik riportalanyom ennek ellenére úgy érzi, jól felkészült. Mire az ajtóhoz ér, már csak a tanárok jóindulatában bízik. Társa már letudta vizsgáját. Szerinte a karácsony és szilveszter alatti felkészülés bizony próbára tette az akaraterőt. Most mindenki úgy van ezzel, mint akinek nem volt karácsonya. Talán jobb lett volna az időpontokat az új évre halasztani. Félévismétlés réme fenyeget A tanulmányi osztályon más a hangulat. Itt tudom meg, hogy a vizsgázók egyéni vizsgarend szerint teszik le vizsgáikat, így vannak, akik még el sem kezdték az időszakot, és vannak, akik az elővizsgák segítségével már lezárták a félévet. A félévismétlés nem nagy mértékű, hiszen a nappali tagozaton tanuló több mint kétezer hallgató közül negyven-ötvennek kell félévet ismételnie. Ez akkor fordulhat elő, ha a három-négy utóvizsga sem volt sikeres. A négy tanulmányi év alatt ez egyszer lehetséges. Ha mégis újabb félévismétlésre kényszerül valaki, a diák szegre akaszthatja a tankönyveit. Nem véglegesen, ugyanis két év múlva kérheti tanulmányainak folytatását. Herczku Tünde A filmkultúra temetése... A kommersz hozza a pénzt Beszélhetünk-e még mű- sorpolitiikáról, vagy mindent az üzleti érdek, az eredményesség szemszögéből kell minősítenünk? A tömegek szórakozása maradt a mozi, vagy a filmforgalmazás korábbi gyakorlata is megváltozott? Tegnapi ús mai gondosról váltottunk szót Hamvas Lászlóval, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával. — A jelenlegi, válságoktól terhes gazdasági életben a kultúrát támogató állami mecenatúra erőteljesen lecsökkent, vagy teljesen megszűnt. A korábbi években az állam jelentős összegekkel támogatta a mozikat is, de napjainkban ezek működtetéséhez már egyetlen fillért sem ad. Az értékek terjesztését — utólag — honorálja, de itt szükséges a vállalat kockázatvállalása. Az elmúlt években éppen ezért a mozik műsoráról fokozatosan kiszorultak az értékes alkotások, átadták a helyüket a kom- mersznek, amelyre van fizetőképes kereslet. Erre bejön a közönség, mert legalább két órára el akarja felejteni mindazt, ami körülötte történik. — Nézzük a konkrét megyei helyzetet. — A mozik üzemeltetési költségei jelentős mértékben növekedtek itt is. A kes- kenyfilmhálózat (kb. 120 mozi) veszteséges, de a norNagyot koppant a felmosófa Elítélhető-c az az anya, akire 185 centiméter magas, 75 kilós legnagyobb fia ittasan rátámad, s ezért védekezésképpen akkorát üt a fiúra, hogy annak maradandó fogyatékosságot okozó sérülése keletkezik? A tények ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy nem. s ezt mondta ki a Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság is. Az ötvenegy éves nyíregyházi Juhász Gyuláné takarítónő tíz gyermeket szült, jelenleg négyet tart el. A férjétől elvált, élettársával lakik együtt. Tavaly tavasszal a kisjövedelmű asszonyt nagy öröm érte, mert megörökölte a nagymama házának fele részét. Másik felére azonban a fiának, ifj. Juhász Gyulának volt eltartási szerződése, akinek ez az örökség egyáltalán nem volt ínyére. Ráadásul édesapja és mostoha nagyapja még fel is bujtatták az anyja ellen, biztatták, hogy menjen el és nézze meg a hagyatékátadó végzést. Részesen jelent meg június 20- án éjszaka anyja lakásán a fiú. Hiába kopogott, dörömbölt, nem akarták beengedni. így aztán erőszakkal berúgta az ajtót, és már az előszobában nekitámadt Juhásznénak, durva szavakkal követelve tőle a végzést. Az anyja azonban kijelentette, hogy az ő örökségéhez semmi köze nincs — erre támadt rá a részeg fiú, pofon vágta, hajába ragadt, majd megrugdosta. Juhász- né élettársát is megpofozta, aki tehetetlenül menekült ki a házból. Az asszony egy nyújtófával próbálta meg kituszkolni a fiát, de mivel ez nem sikerült, a felmosófát kapta kezébe és azzal ráütött gyermeke fejére. A fiú az ütéstől elesett és legurult a lépcsőn. Koponyatörést szenvedett. amely lehetőséget teremtett arra, hogy az esetlegesen fellépő fertőzés miatt életveszélyes állapot alakulhasson ki. Meg kellett műteni, s egy csont eltávolítása miatt maradandó testi fogyatékosság jött létre, melynek azonban semmiféle kihatása nem lett a fiú munkaképességére. Az elesés következtében a bordáit eltörte. Juhászné csak könnyű sérüléseket szenvedett. A megyei bíróság megállapította, hogy Juhász Gyuláné elkövette az életveszélyt okozó testi sértés kísérletét, azonban nem büntethető, mert a testi épsége ellen intézett jogtalan támadást csak ily módon tudta elhárítani. B. A. mái filmeket vetítő helyek, ha közepes nagyságú településeken működnek szintén veszteséget „termelnek”. A tíz legnagyobb mozi és a vi- deóhálózat adja a vállalat összbevételének 74 százalékát, míg a fennmaradó 26 százalékon az összes mozi osztozkodik. — Ez a helyzet döntéseket kényszerít ki bizonyára... — Az állami támogatás várható radikális csökkenésével együttjár, hogy tömegesen kell a megyében a mozikat bezárni. Ez több mint százat érint. Hogyan lehetne őket megmenteni? A jelenleg veszteségesen működő mozikból egy második hálózatot kellene kialakítani. A működtetésihez a helyi erőforrásokat lehet majd mozgósítani. Nyíregyházán is csökkent a nézők száma, bár a bevétel nőtt, hiszen a kommersz filmeket magasabb helyárakkal lehetett bemutatná. A korábbi évek 15 százaléka után 1989Jben hat százalékos volt a nézőszám csökkenése. A Móricz Zsigmond mozit ebben az évben -be kell zárni, mert a vállalat nem tudja elviselni a magas üzemeltetési költségéket. — Ha jól értem, a filmművészet esztétikai értékeket képviselő alkotásai végképp kiszorulnak a forgalmazásból. — Nekem fáj a legjobban. De a nézők -többsége már pusztán szórakozást keres a moziban. A Videóház-ban megpróbáltuk a művészfilmeket játszani. Kudarc lett a vége. Ügy tűnik, hogy a filmklubok -tartják ébren a művészi értékek iránt elkötelezettek érdeklődését. Ezekből sincs sok (a vidékiek közül a fehérgyarmati és a mátészalkai a legsikeresebb), de igazából csak ott működnek eredményesen, ahol megszállottak vezetik. A filmkultúra terjesztésének feladatát az állam a maga oktatási rendszerében nem végzi el. A moziüzemi vállalatokra hárulna ez a feladat, de ezeknek a gazdaságos, nyereséges működés a feladatuk. Ez nem jó szándék, hanem gazdasági kényszer kérdése. Nagy István Attila
