Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. január 6 Diplomáciai nagyüzem Dél-Afrika Vizűm Magyarországra Románmagyar Közlekedési, idqeifirgalni kapcsolatok Pozsgay Imre államminiszter pénteken hivatalában fogadta Mihai Lupoi idegenforgalmi minisztert, aki eredményes tárgyalásokat folytatott magyar partnereivel a két ország közlekedési és idegenforgalmi kapcsolatairól, a magyar segítségnyújtás különböző módozatairól e területeken. A szívélyes légkörű megbeszélésen Pozsgay Imre üdvözölte a romániai demokratikus fordulatot. Biztosította vendégét, hogy hazánk lehetőségeihez és erejéhez mérten minden segítséget megad a továbbiakban is a demokratikus kibontakozás elősegítéséhez. A romániai népi forradalmat korszakos jelentőségű, európai fontosságú eseményként értékelte, amely reményeink szerint a magyar-román viszonyban is új fejezetet nyit, és ehhez tartós, az európai normákat és követelményeket egyaránt érvényesítő új alapokat teremt. Érdekeltségünk egy demokratikus berendezkedésű Románia létrejöttéhez fűződik, ahol a nemzeti kisebbségek önrendelkezése maradéktalanul megvalósul a kisebbségi intézmény- rendszer megteremtése révén. Az államminiszter bíztatónak ítélte a Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsának eddigi intézkedéseit és deklarációit. Reményét fejezte ki, hogy a felső szinten mutatkozó szellemiség az egész román társadalomban mielőbb uralkodóvá válik. Felhívta a figyelmet, hogy a bizalmatlanság falát két oldalról kell lebontani. Az év első hónapja — az elmúlt évhez hasonlóan — élénknek ígérkezik a magyar diplomáciában. Ez derült ki Horn Gyula pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol a külügyminiszter a közeli hetekben várható legfontosabb diplomáciai eseményeket ismertette az újságírókkal. A külügyminiszter elsőként említette a jövő heti szófiai KGST-tanácskozást, ahol várhatóan a tagországok Magyar Watergate-ügynek minősítette Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségéneik ügyvivője azt az állítólagos tényt, miszerint az Állambiztonsági Szolgálat belső elhárítási ügyosztálya mind a mai napig gyűjt adatokat az ellenzéki pártákról és politikai szervezetekről. Ezek az információik nem csupán az állambiztonság védelmére szorítkoznak, hanem a pártok és szervezetek belső képviselői reagálnak a napokban közzétett csehszlovák bejelentésre, miszerint a csehszlovák fél a KGST feloszlatását fogja javasolni. A jövő hét diplomáciai eseményeként említette Horn Gyula az újonnan kinevezett csehszlovák külügyminiszter látogatását. Hozzáfűzte: a tárgyalásokon elsősorban Bős—Nagymaros kérdéseivel, illetve a szlovákiai magyarság helyzetével kívánnak foglalkozni. működésére, választási terveire is kiterjednek. A bejelentés nyomán az ügyészség vizsgálatot indított. (Folytatás az 1. oldalról) 2 éves lekötés esetén évi nettó 14 százalék helyett nettó 19,5 százalék; 3 éves lekötés esetén évi nettó 15 százalék helyett nettó 20 százalék. A takaréklevél kamata 6 év eltelte után az eddigi nettó 16,5 százalék helyett évi 20,8 százalék lesz, amely a kamatadóval együtt bruttó 26 százaléknak felel meg. A lakásra gyűjtött megtakarítások — ifjúsági takarékbetét, új otthonbetét és lakástakarékossági betét — eddigi 18 százalékos kamata, 5 év utáni felhasználás esetén, évi 22 százalékra emelkedik. A nyugdíj-előtakarékossági betét mindkét változatánál a takaréklevélével azonosan emeli a kamatot a pénzintézet ; ezek kamata is nettó 20,8 százalék lesz. A gyámhatósági betétekre fizeti az OTP a legmagasabb kamatot: az eddigi évi 20 százalék helyett 22 százalékot. Üj és módosított takarékossági formákat is bevezet az OTP. A takaréklevél az eddigieknél magasabb címleA Dél-afrikai Köztársaság kormánya azt reméli, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesíthet Magyarországgal és a Varsói Szerződés más tagállamaival — mondta Roelof Pik Botha. A dél afrikai külügyminiszter — magyarországi látogatásáról hazatérőben — a johannesburgi repülőtéren újságírók előtt kijelentette: kormánya más kelet-európai országokkal is kapcsolatban áll. Botha hangsúlyozta, hogy Magyarország és a Dél-afrikai Köztársaság megvizsgálja tekben is váltható lesz. Az úgynevezett bianco takarék- levél alsó összege 100 ezer forint, s ez további 100—100 ezer forinttal növelhető. Ezt az újszerű takaréklevelet március 1-jével vezetik be, akárcsak a takaréklevél plusz elnevezésű betétformát, 500 ezer forintos és afölötti címletekben. Ennél már 3 év eltelte után is megkapja az ügyfél a bruttó évi 26 százalék kamatot. Erre a betétre, 6 év után, egy később meghatározandó mértékű plusz prémiumot is térítenek. Az eddigi idei intézkedések eredményeként a betétek átlag kamata 6 százalékkal növekszik. Az OTP a betétek kamatadóját ebben az évben .is megfizeti az ügyfelek helyett. Más befektetési formákat is kínál ügyfeleinek a takarékpénztár: új értékpapírként pénztárjegyet bocsátanak ki. Ez január 15-től előjegyzéses formában kapható lesz, s akár hetekre is leköthető. Éves kamata bruttó 22 százalék. A már kibocsátott letéti jegyekre az emelt prémiummal együtt a kereskedelmi, iparfejlesztési és turisztikai együttműködés lehetőségeit Kijelentette, hogy kormánya szeretne kelet-európai szakmunkásokat hívni Dél-Afrikába a szakképzett munkaerő hiányának enyhítésére. Botha kiemelte, hogy a dél-afrikai állampolgárok ezentúl vízumot kaphatnak magyarországi utazásra. Szavai szerint a kétoldalú kapcsolatok bővítése attól függ, hogy mi történik a következő hónapokban a Délafrikai Köztársaságban és Magyarországon. évi bruttó 24 százalék kamatot számolnak el. Az OTP II. elnevezésű kötvényre 6 százalék prémiumot fizetnek, így hozama adómentesen évi 18 százalék lesz. A betétek kamatának változásával együtt a hitelek kamata is emelkedik. Az új típusú változó kamattal folyósított hosszú lejáratú lakáskölcsönök kamata 1990- ben 24,5 százalék. A fogyasztási hitelek kamata pedig február 1-jétől 28 százalékra emelkedik. (Folytatás az 1. oldalról) zett Dalanics Sándor Kossuth Tsz, Bököny. A kis teljesítményű gépek csoportjában csak három díjat adtak ki. A sorrend: első Szemán Gábor Vörös Hajnal Tsz, XJjfehértő, második Mak- hándi Ferenc Vörös Hajnal Tsz, Üjfehértó, harmadik Sztárazta Ferenc Kossuth Tsz, Kölese. Élelmiszerkiviteli A Romániába irányuló se gélyszállítmányokat 1990. ja nuár 8-án 0 órától kezdődő en az alábbiak szerint lehe továbbítani: A magyar és a külföldi ál lampolgárok az érvényes jog szabályokban meghatározó' mennyiségű és értékű áru élelmiszert vihetnek, illett küldhetnek ki postaforg; lomban Magyarországról. A pártok, társadalmi szí vezetek és egyházak segé: szállítmányainak Magyar', szágról történő kiszállításá gyógyászati célú terméke nél (gyógyszer, kötszer, ír szer, vérkészítmény) a Sí ciális és Egészségügyi í nisztérium, minden egy árunál pedig a Kereskedel) Minisztérium engedélyezi. Az érvényes jogszabály« szerint minden külföldre ut; zó magyar állampolgár 5 ki élelmiszert vihet magávs amiből két kilogramm leht a hús, illetőleg húskészít mény, három pedig az egyé élelmiszer. Ezen felül 300 forint értékű ajándéknál szánt árucikket is ki lehe vinni, ebben azonban nen lehet gyógyszer, kivéve a utas útipatikáját. A rendelkezés nem érinti a Magyarországon áthaladó segélyszállítmányokat, segély küldeményeket. — Jólesett ez az elismerés, igaz, munkánk is volt bőven. Nekünk 1300 hektáron volt kukoricánk, közel 130 ezer mázsa termett, és ha jól számoltunk, ebből 41 ezer mázsát én vágtam le. A tél sem teljesen csendes, most készítjük fel a gépeket a tavaszi vetésre — mondta búcsúzóul az egyik győztes, Agócs József. (szilágyi) Ki, kit hallgat le? Kamatváltozások az OTP-nél Kombájnosok jutalmazása A Magyar Néppárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Elnökségének állásfoglalása a megye helyzetéről és a kormánynak a térségre vonatkozó regionális fejlesztési tervéről 5. A megye helyzetéből adódó sajátosságok helyi (regionális) intézkedéseket is igényelnek. a) Korszerű gazdaságot csak korszerű településeken lehet kialakítani. Ennek ma megyénkben teljes egészében hiányoznak a feltételei, méghozzá az elmúlt négy évtized vétkes településfejlesztési politikája miatt. Az infrastruktúra kialakítását állami feladatnak tekintjük, olyan állami feladatnak, amellyel az ország tartozik megyénknek. Sem a lakosság, sem a helyi tanácsok, sem a gazdálkodó szervek nem terhelhetők további közműfejlesztési terhekkel. Kiemelten fontosnak tartjuk a távközlést (a megyénkben található Európa legritkább telefonhálózata), a vízművek befejezését, a szennyvízprogram kiemelt kezelését, továbbá — összefüggésben a szénbányászat várható helyzetével — a gázvezetékek’ gyors kiépítését. Az infrastruktúra vázolt fejlesztése jelentős munkaerőt is lekötne. b) Megyénk sajátossága, hogy az úgynevezett szocialista nagyüzemek képtelenek megfelelni feladatuknak, ugyanakkor a vállalkozások létesítéséhez tömegesen hiányzik az anyagi és szellemi tőke. A nagyüzemek kérdésében alapvető szempont a megítélésben, hogy ezek csaknem kizárólagos (de legalábbis túlsúlyos) működtetése vezetett az ország eladósodásához, a gazdaság helyzetének csaknem kilátástalan voltához, az önfejlesztés lehetetlenüléséhez, és a lakosság tömeges elnyomorodásához. (A magyar jövedelmek meg sem közelítik az azon országban elérhetőkét, amelyek a háború után Magyarországhoz hasonló, vagy nálunk is rosz- szabb helyzetben voltak.) Az iparban szükség van az átalakulási törvény és a privatizálás további átgondolására, és a megyei elnökség a külföldi tőke bevonását is erősen kétségekkel fogadja, nemcsak azért, mert fogadóképtelenek vagyunk (belső berendezkedésünk bürokratizmusa miatt), hanem azért is, mert "a külföldi tőke aligha azért jön ide, hogy nekünk jó legyen a sorunk, hanem azért, hogy neki. De a mechanikus megítélést is elvetjük. Ami kétségtelen: közpénzekből életképtelen üzemeket fönntartani nem szabad, ne attól legyenek szocialisták, hogy a markukat tartják a becsületes emberek által befizetett forintokért. Ugyanakkor az állami tulajdon kezelőit (igazgatóit, vállalati tanácsait) nyilvánosan és alaposan el kell számoltatni, miként bántak a rájuk bízott vagyonnal. Ez eddig elmaradt — további halasztása a közérdek felrúgásának minősül. A megyei elnökség meggyőződése, hogy ezen üzemektől a következő évtizedben nem várhatunk többet, minthogy talpon maradnak, a megye fejlődésére döntő hatásuk nem lesz: nem fejlődésükért, hanem létükért küzdenek. c)'A megyei elnökség meggyőződése, hogy a megye fejlődését, előbbrejutását, foglalkoztatási gondjait a középvállalkozások oldhatják meg. E 20—100 fő közötti közép- vállalkozásokhoz kétségtelen szükség van anyagi és szellemi tőkére is, továbbá a megfelelő feltételekre. A kormány vállalkozásélénkítő politikát hirdet, és közben vállalkozásfojtó intézkedések sorát hozza — az élénkítő- nek szántak mellett. Ugyanakkor a bizalmatlanságot is rendkívül nehéz lesz legyőzni, hiszen négy évtizede minden gazdaságpolitikai intézkedés vállalkozásellenes volt. Az említett országos intézkedések mellett a vállalkozás- élénkítéshez szükség van speciális megyei (vagy három megyére kiterjedő, regionális) intézkedésekre is. ca) A vállalkozásélénkítésre e térségekben a kormány februárban rendeleti kedvezményekkel próbált hatni. Ez a rendelet alapjában véve rossz, semmiféle hatása nincs (vagy véletlenszerű), nem kielégítő, és ma már nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetű térségekben végzett beruházási kedvezmény olyan, hogy aki beruház, az képtelen igénybe venni. Ha a kormány nem porhintésnek szánta e kedvezményeket, akkor a rendeletet a legsürgősebben módosítja. Az abban foglalt, továbbá a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben írt kedvezmények (ez utóbbira példa: a kistelepülések élelmiszerkereskedelme) nem alkalmasak egy öngerjesztő, vállalkozásélénkítő politika megvalósítására. eb) Az itt létesülő új vállalkozás, régi vállalkozás új üzeme, vagy az olyan munkahelyteremtő kezdeményezés, amely húsz főállású dolgozó felvételével bővül — legalább három éven át teljes vállalkozási nyereségadó mentességet kell, hogy élvezzen. (Itt annyival nehezebb nyereséges vállalkozásba kezdeni — mondjuk — a fővárosnál.) A működésének negyedik évétől fokozatosan csökkenő mértékben (75%-ről 30%-ra csökkenőben) kapjon további nyereségadó kedvezményt. Az említett kedvezmény minden faluhelyen települő (élő) vállalkozást illessen meg, a lakosság további városokba történő áramlását azonban ugyanezzel a kedvezménnyel nem szabad felerősíteni. mert az nem egészséges folyamat. cc) A hiányzó anyagi tőkét fokozott mértékű állami alapjuttatással kell pótolni. Az e juttatásokról döntő bizottság azonban meglehetősen bürokrata szervezet, és semmiképpen sem értünk egyet azzal a gyakorlattal, hogy a bizottságban helyet kap a TESZÖV. a MÉSZÖV, a KISZÖV, a népfront, a szakszervezet, az MSZP (MSZMP) és hasonlók. Vagy vagyonkezelő társaságra kellene bízni a döntést, vagy a megyei tanács elnökére és két magas beosztású vezetőjére, mert meggyőződésünk szerint mindkét megoldás jobb és gyorsabb lenne, mint a mostani. cd) A vállalkozások hitel- ellátása minden kísérlet ellenére jókora kudarc. Ez nem azt jelenti, hogy nincs hitel, hanem azt, hogy a hitel nem vállalkozásélénkítő eszköz. A hitelfedezeti biztosítással elviselhetetlen a kamatteher, a nemlakott ingatlan (már ha van lekötése túlzott biztosítékokra vezet. A kezesség — a mai banki feltételek mellett — szóba sem jöhet. Emiatt a vállalkozási szférában ma már megszokottt az évi 80% kamatra adott-kért hitel! (Magánosok között.) A mai hitelfeltételek az uzsorások számára Kánaán. Célszerűnek látnánk az USA által fölajánlott 25 millió $-os vállalkozásélénkítő keretet (amelyet azóta 50 millióra emeltek) nem szétosztani a vállalkozók között, mert arra elégtelen, hanem hitelfedezeti tartalékként kezelni a megyénkre jutó részét. (Ez kb. 2,5 millió $.) Ezen összegből az előző pontban említett vagyonkezelő, vagy megyei tanács vállalna kezességet a vállalkozó által fölvett hitelért. ce) A részvénytársaságok esetében — mondja a Társasági Törvény — a minimális részvényérték 10 ezer forint. Meggyőződésünk. hogy ez egy tévedés, mert fejlett országokban is lehetséges 2— 2,5 $ névértékű részvény kibocsátása. Emiatt célszerűnek látnánk — akár kísérletképpen is — megyénkben 100. vagy legföljebb 200 Ft névértékű részvények kibocsátására lehetőséget adni. cf) A konvertibilis exportot lebonyolító magánvállalkozások részére célszerű lenne az exporttöbbletből visz- szatartást lehetővé tenni. Ez ma tilos, illetve csak meghatározott célra vásárolható vissza deviza. E lehetőség — úgy véljük — nagy húzóerőt jelentene. 6. A megye fejlődése csak úgy képzelhető el. ha sikerül elindítani egy öngerjesztő vállalkozásélénkítő folyamatot. Az említettek ennek alapvető feltételei. A megyei elnökség meggyőződése, hogy a javasolt kedvezmények nem igazán kedvezmények, ellenkezőleg. A mai munkanélküli igényli a segélyt, vagy az újrakezdési kölcsönt, de ha egy kedvező vállalkozásba f«jg. vagy ilyenben munkát talál, akkor tevékenysége a költségvetés számára különféle bevételeket eredményez (általános forgalmi adó. személy adó stb.), továbbá nem kér a társadalombiztosítási alapból, hanem növeli annak bevételét. Emiatt a program megvalósítása összességében nem növeli a költségvetés terheit, hanem bevételeit teszi nagyobbá. Meggyőződésünk, hogy a kormány intézkedési tervének végleges formába öntésekor emiatt nem kívánja elnökségünk állásfoglalását — pénzhiányra való hivatkozással — lesöpörni az asztalról. (Vége)
