Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-05 / 4. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. január 5. Elmarad a Tisza-híd-foglalás? H Minisztertanács csütörtöki ülésén (Folytatás az 1. oldalról) Az egyeztető tárgyaláson a vezérigazgató több alkalommal fenyegetőzött, hogy leváltja a gyár vezetőit, helyettük újakat nevez ki és megváltoztatja a vállalati tanácsban a budapestiek és tiszaszalkaiak arányát az előbbiek javára. A munkástanács, bár a vezérigazgatóval nem állapodott meg az önállóságról, a tiszaszalkai gyára! január elsejétől, mivel ezt a vállalati tanács jogerősen jóváhagyta, önálló vállalatnak tekinti. A vagyon- és hitelmegosztás hiányát technikai kérdésnek tekintik. (Az alapító okirat kiadását a bürokrata Ipari Minisztérium jogellenesen szabotálta el eddig. A szerk.) Csütörtökön 9,30-kor érkezett sürgős telex Budapestről, amelyben a vezér- igazgató a központba rendelte Szedlár Sándor gyárigazgatót és Gönczi Istvánnét, utóbbi viszont nem utazott. — A munkástanács és a gyárigazgató is kezébe kapta azokat a mérlegadatokat, amelyben 1976-tól összesítettük a gazdasági eredményeiket — mondta Sors Ferenc, amikor tegnap délután telefonon kerestük. — 1989-ig Budapest 369, Tiszaszalka 213 millió „nyereséget hozott. (Csakhogy az utóbbi 6—8 évben a központ volt veszteséges, Tiszaszalka nyereséges. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanazon gondok tapasztalhatók, mint országosan, csak e megyében a feszültségek minden téren súlyosabbak, és nehezebben helyrehozhatók. A megye általános fejlődésbeli lemara- dottsága az ország átlagához és Európa élvonalához képest az elmúlt négy évtizedben nem csökkent, hanem nőtt, gazdasági, életminőségbeli infrastrukturális hátrányunk megközelítőleg ötven évre tehető. Ha az elmúlt évtizedekben némi fejlődésről beszélhetünk is, ez a fejlődés meg sem közelítette a kívánatosat — sőt az átlagot sem —, így ma olyan megoldásra váró feladattömeg igényli az azonnali cselekvést, amilyenre talán a háború sújtotta országban lehetett példa. 1. A megye ipara magán viseli mindazokat a gondokat, amelyeket a mai magyar ipar visel: azt, hogy négy évtizede nincs célirányos, végrehajtható, teljesítményorientált iparpolitika, a termelés túlzott mértékben KGST-orien- tált. Mindezeket súlyosbítja megyénkben a gyáregységek nagy száma (vagyis az, hogy a központ valahol másutt található, itt önálló gazdálkodásra nem nyílt mód), továbbá a szerkezetbeli tévedések: a könnyűipar túlzott és aránytalan fejlesztése a szovjet piac közelségére hivatkozva, az élelmiszer-feldolgozás, faipar, és más, a megyében célszerűbb fejlesztések helyett is. Az ipar termelő gépparkja elavult, különösen érvényes ez a gyáregységként működő, vagy kezdetben így induló üzemekre. A bajokat el nem túlozható mértékben növelte a gazdaságban folytatott helyi káderpolitika, és annak téves szemlélete, hatalomközpontú irányultsága. A megye mezőgazdasága legalább annyira kétségbeejtő helyzetben van, mint az ipar. Az úgynevezett szocialista nagyüzemek között alig van, amelyik bővített újratermelésre képes, harmaduk máról-holnapra vegetál, a csőd pedig csak keveseket nem fenyeget. Az elmúlt évtizedekben e nagyüzemek többmilliárdos injekciókat kaptak, a helyzet mégis inkább romlott. Mindez azért számít különösen veszélyesnek, mert a megye munkaerejének zömét még ma is az élelmiszergazdaság köti le. , V , A szerk.) Göncziné elbocsátásán azért gondolkodom, mert bespájzolt, 60 millióval túllépte a készleteket, plusz 50 milliós pénzhiányt csinált, így a vállalat azonnal felkerült a szanálandók listájára. Ha a Magyar Hitel Bank RT. felmondja a hitelt, valamennyien utcára kerülünk, de kérdem azt, hogy az a 600 tiszaszalkai vajon hol fog munkát találni ? Féléve próbálunk megegyezni abban, hogy a Magyar Acélárugyár által felvett hitelek visszafizetését az önállósulni akaró tiszaszalkai gyár is vállalja. Ebben kell mielőbb dűlőre jutni Szedlár Sándorral. Időközben telexet kaptunk Tiszaszalkáról, amelyben leírják a munkástanács és az üzemi szakszervezeti bizottság január 8-ra nyolcórás (6—14-ig) sztrájkot szervez, amelynek keretében a vásá- rosnaményi Tisza-híd egyik sávját 9—11-ig lezárják. Egyúttal követelik, hogy a vezér- igazgató nyolc napon belül tegye lehetővé, hogy betekinthessenek a vállalat múlt évi könyvelésébe. Az eseményekre még visszatérünk. M. Cs. ★ Lapzártakor érkezett: A késő estig tartó csütörtöki tárgyalások során végül kompromisszunatn rájött létre. Jegyzőkönyvet írt alá a válA tercier szektorban is halmozódtak a gondok. Különösen nagy lakossági problémát jelent a falusi kereskedelem elmaradottsága, a telefon és általában a hírközlés afrikai színvonala, a korábbiakban is alacsony színvonalú szolgáltatást gyakorlatilag tönkretette az adórendszer. A közműellátottság a városokban aggasztó, a falvakban katasztrofális. Még egészséges ivóvíz sem jut minden községbe, és igen sok településre (bokortanyák), a szennyvízhálózat minimális; a századfordulóra megbecsülhetetlen népegészségügyi, környezetvédelmi és termelési problémákat vet föl. E szektor csaknem elviselhetetlenül alacsony színvonalát terheli a szovjet kis- határforgalom megyénkre nehezedő súlya, kimutatva az útrendszer, a kereskedelmi hálózat, és a helyi élelmiszertermelés elmaradottságát, olyannyira, hogy egyes falvakban már napi kenyérhiányok tapasztalhatók. 2. A lakosság életszínvonala minden mutatójában a legalacsonyabb az országban. Máris megyénkben a legsúlyosabbak a munkahelygondok (mert a borsodi iparvidékről is elsősorban az innen ingázókat küldték el), és várható, hogy e gondok a jövőben kijózanítóan növekedni fognak. A lakosságnak mintegy fele létminimumon, vagy az alatt él, a falusi nyugdíjasok helyzete pedig csaknem elviselhetetlen. Az életszínvonal helyzete meghatározza a művelődés helyzetét is, hosszú távon konzerválva megyénk keserves állapotát. A megye lakossága — különösen a falun élők — megközelítőleg sem kaphat olyan egészségügyi ellátást sem, mint az ország — egyébként is siralmas — átlaga. Falvak tömegében nincs gyógyszertár, másutt nincs ügyelet. A kórházak felszereltsége nem európai színvonalú — sajnos, még a hazai átlagtól is messze elmarad. A falvak népességmegtartó erejét egyetlen korábbi döntés sem tudta fokozni. Az elvándorlás évtizedek óta rendszeres, némely település — nagyjából ötven körül lehet a számiak — emiatt visszafordíthatatlanul, az el-, lalat vezérigazgatója és a gyáregység igazgatója. Ebben rögzítették, hogy a mérlegadatok alapján állapítják meg az Önállóvá váló gyáregység fizetési kötelezettségeit. Mint a vezérigazgató elmondta, becsléseik szerint ez az összeg több lesz a 60. de kevesebb a 120 millió forintnál. A pontos meghatározáshoz az Igazságügyi Minisztérium könyvszakértőinek közreműködését kérik. Sós Gyula miniszterhelyettes ígéretet tett az önálló vállalat alapító okiratainak soron kívüli kiadására. (Folytatás az 1. oldalról) s mindenkit arra kérnek, az útlevél feliratát ne javítsa, ne kaparja ki, mert az illetőt a határon nem fogják kiengedni. A címer is változat- len — legalábbis egyelőre. A jogszabály szerint a disszidens, vagy „jogellenesen külföldön maradt” minősítés megszűnt. A kilencven napos külföldön tartózkodási határidő érvényét veszítette. Bárki az útlevele érvényességi idejéig lehet más országban. néptelenedés irányában halad. Megyénkben — és különösen a falvakban — súlyos felszültségeket okoz a cigánykérdés megoldatlansága. A munkanélküliséggel együtt növekedik a bűnözés, amelytől a rendőrség képtelen megvédeni áz állampolgárokat, maga a felderítés is meghaladja erejét. Összegezve: megyénk társadalmában egyetlen olyan terület sincs, ahol ne lennének már-már a megoldhatatlanság határát súroló gondok. 3. A Magyar Néppárt Megyei Elnöksége megállapítja, hogy megyénk évtizedek óta halmozódó és egyre súlyosbodó gondjai nem függetlenek az ország egészének hasonló problémáitól, de egynéhány területen az itteniek nagyobb nehézségeket okoznak, másutt pedig sajátos, a megye helyzetéből adódó bajok is keletkeztek. Az elmúlt három évtizedben számos határozat született a megye hátrányos helyzetének felszámolására: MSZMP, parlamenti és kormánydöntés is. Ezeknek mindmáig egyetlen közös vonásuk van: egyik sem valósult meg, egyik sem érte el a célt. Voltak ezek között — például az 1985 márciusában meghozott országgyűlési határozat a településfejlesztés kiegyensúlyozottabbá tételéről —, amelyik szentelt vízzel próbálta gyógyítani súlyos sebeinket, mert semmiféle konkrétumot, szankciót nem tartalmazott. Volt olyan kormánydöntés (ugyanekkor), amely 850 milliós területfejlesztési alapot bocsátott a megye rendelkezésére a következő öv évre, miközben a SZOT részére — néhány tízezer ember üdültetésére — évente 600 millió forintot folyósított. E tükörben az ilyen kormányzati döntést is szinte megalázónak kell tekintenünk. Most a kormány újabb tervezettel próbálja a múlt mulasztásait legalább nagyjából (Folytatás az 1. oldalról) Az egyéni országgyűlési választókerületek sorszámának, székhelyének és területének megállapításáról szóló előterjesztésről beszámolva Bajnok Zsolt a szóvivői tájékoztatón tolmácsolta a Minisztertanács elismerését e munkáért amelynek eredményeként a többé-kevésbé optimálisnak tekinthető, 176 egyéni választókerületet mutató térkép megszülethetett. A kormány az indítványt változtatás nélkül elfogadta. Egy sok vitát kiváltott másik jogszabály, a földtörvény módosítását is megtárgyalta a Minisztertanács. A módosító Az útlevél érvényességi ideje a külföldi magyar követségen meghosszabítható. A külföldön elvesztett útlevelet a követség pótolja. A hazatérési igazolvány megszűnt. Ugyancsak hatályát veszítette a külföldön élő magyar állampolgárok külön útlevele. A külföldön végleg letelepedni szándékozó az akaratát a rendőrkapitányságnak jelentse be. Ekkor a hatóság az útlevelébe megfelelő pecsétet üt. helyrehozni a három legsúlyosabb helyzetben lévő megyében: Borsodban, Nógrád- ban és nálunk. Sajnos, a 1120 1989. (IX. 28.) MT határozat némely döntéséről (pl. határidejéről) máris kiderült, hogy komolytalan, más részeiről — a koncepció intézkedési tervének egyes pontjairól — pedig az, hogy a költségvetésért felelős minisztérium akkor sem valósítaná meg, ha akarná. 4. A Magyar Néppárt Megyei Elnöksége megállapítja, hogy a megyei gondokat nem lehet elválasztani az országos bajoktól, így szükséges, hogy az ország pénzügyeinek rendbe tétele legalábbis szinkronban legyen az itteni intézkedésekkel, különben a legjobb regionális terveket is tönkreteszi az általános gazdasági szabályozás. Országos intézkedésként látjuk szükségesnek: a) Rendbetenni a költség- vetési elszámolást, és megbízható adatokat nyújtani mind a képviselőknek, mind a lakosságnak. A mostaniak — ez ma már nyilvánvaló — nem valósak, és az is valószínű, hogy a kormánynak sincs áttekintése az államháztartás valós állásáról. Célszerűnek látnánk, ha a helyzetért felelősök — akik ma is fontos funkciókat töltenek be — levonnák ebből a személyi következtetést. b) Olyan költségvetésre van szüksége az országnak, amely nem nyújtózik tovább a takaró hosszánál. Azonnal meg kell szüntetni az állam- igazgatási döntésű beruházásokat, a pazarló jellegű luxusépítkezéseket, és tovább kell csökkenteni az állami apparátus létszámát. c) A vállalati támogatásokat olyan ütemben kell csökkenteni, hogy azok három éven belül megszűnjenek, mert csaknem nevetséges, hogy az úgynevezett szocialista szektor alig fizet be több adót, mint amennyi támogatást' igénybe vész. ' indítvány szerint tsz-földek esetén, ha a tag tagsági viszonya megszűnik, az illető bevitt földjét felajánlhatja megvételre a tsz-nek, földjáradék fejében bent hagyhatja a közösben, vagy azonos értékű földet igényelhet A másik korrekciós javaslat szerint tsz-ingatlanok eladásáról a tsz döntésre jogosult testületé határoz, kétharmados többséggel. A harmadik indítvány azt mondja ki, hogy állami tulajdonú földek értékesítését ugyanolyan engedélyezési eljáráshoz kössék, mint az egyéb állami vagyon értékesítését. Az előterjesztésben — sokak kívánságával egybeesőén — szerepel, hogy a földforgalom szabályozása és megvalósítása a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével történjék. Rendhagyó módon egy kötetet kitevő tanulmányt is megismerhetett a kormány: a gazdasági rendszer reformja címűt. A szóvivő vázlatosan felsorolta azt az öt pontot, amelyet a tanulmány gazdaságpolitikai tekintetben a figyelem előterébe állít. Az MSZP-be való átigazolás határidejének lejártával összefüggésben a kormánytagok átjelentkezéséről úgy nyilatkozott a szóvivő, hogy ez szerinte a miniszterek mamagánügye. Ismeretei szerint egyébként az MSZP tagja Németh Miklós, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Kárpáti Ferenc, Békési László, Horváth István és Csehák Judit. d) Meg kell szüntetni azokat a lakossági támogatásokat, amelyek az ország népének csak kis részét érintik (például helyi közlekedés, amelyben a támogatás zömét a főváros viszi el), továbbá a tanácsi bérlakások fenntartásához nyújtott támogatást: e bérlakásokat értékesíteni kell. e) El kell számolni az ország népének olyan beruházásokkal, mint az ismert hazaiak, mint a tengizi, és a többi — mert ezekről valós képet a lakosság mindmáig nem kapott. f) Radikális adóreformra van szükség, amelynek során: fa) A személyi adót lineárisan — kb. a bruttó kereset 20 %-a körül — kell megállapítani nullától egymillió forintig. Az a kitétel, hogy a kisjövedelműeket nem lehet megadóztatni, színtiszta demagógia, csak az éhbért fizető vállalatok további fennmaradásának kedvez (amelyek így továbbra is éhbért fizetnek), és az adózás, a közteherviselés alóli kibúvásra. fb) Meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a magán- vállalkozások osztalékát is államosították, emiatt a magántulajdonban lévő vállalkozások nyereségadóját 30 %-ban kell megállapítani. Az állami vállalatoknál az efölötti érték legyen az állam osztaléka. fc) Az a követelmény, hogy beruházni csak adózott jövedelemből lehet, tönkreteszi a szerkezetváltás minden szép elképzelését, az a követelmény pedig, hogy az értékesített állóeszköz sima bevétel (tehát újra adóköteles) — nemcsak a józan ésszel ellentétes, hanem a kockázati tőke megjelenését is kizárja. fd) Az inflációellenes intézkedések során alapvető, hogy az általános forgalmi adó legmagasabb kulcsát legföljebb 17 %-ban állapítsák meg, mert a jelenlegit sem a gazdaság nem képes elviselni, sem a lakosság. fe) A társadalombiztosítási járulékot fix összegben kell megállapítani (megítélésünk szerint főállású dolgozó esetében 36 ezerben), és ezért korlátozott társadalombiztosítást nyújtani. (Folytatjuk) Horn Gyula kitüntetése Horn Gyula külügyminisztert január 10-ikén Mainzban a Stresemann- társaság aranyérmével tüntetik ki. A társaság erről szóló bejelentése után csütörtökön a bonni külügyi hivatal is közölte a kitüntetés odaítélését. C j fogyasztói árak január 8-tél Tej, és tejtermékek fogyasztói árai: termék megn. javasolt fogy. ár Pasztőrözött tasakos tej 2,8% (J liter) 18,20 3,6%-os 21,30 1,5%-os 15,3» 2,2%-os 17,10 Ultrapasztőrözött féltartós tej tasakban 2,8% (0,5 liter) 11,00 Soványtejes kakaó tasakban (0,51) u,90 Karamellás tej 1,5% tasakban (0,5 1) 10,70 Tejföl pohárban 0.2 liter (20%) 18,4» Tejföl 16% 0,2 liter 17,3« Joghurt 2 dl 7,9» Gyümölcsmasszával ízesített joghurt pohárban 2 dl io,2o Kefir zsíros pohárban 2 dl 7,90 Habtejszín 30%-os 2 dl 25,7» Vaj 80% 10 dkg 18,90 Margaréta vaj 80% műanyag dobozban 52,30 Szendvicsvaj 70% fóliában 20 dkg 34,20 Ugyanez dobozban 37,7» Parti vajkrém natúr 25 dkg 30,70 Trappista sajt 1 kg 220,— Kaskavár tip. juhsajt 1 kg 350,— Hóvirág, Gyöngyvirág sajt 1 kg 214,— Mackó sajt 1 db 7,— Sonkás sajt 1 doboz 6 cikkejes 40,20 Boci köritett ömlesztett sajt tubusban 10 dkg 23 — Olimpiádé sajt tömlőben 10 dkg 23,— Félzsíros tehéntúró 50 dkg-os 37,50 Juhtúró 1 kg 180,— Vaníliás krémtúró 10 dkg műanyag dobozban 10,20 Túró Rudi 6,— Meggyes habosított túrókrém 12,5 dkg 15, __ Zsíros turista tejpor polietilén tasak 6 dkg-os 12,30 Sovány turista tejpor 0 dkg-os 13,40 Zsíros presszó tejpor 3,5 g 0,80 Étkezési író tasakban 1,5% 0,51 8,— Cukrozott sűrített tej tubusban . 21,— Pékáruk fogyasztói árai: Fehér kenyér 1 kg i4,80 Vizes zsemle, tejes kifli 1 db 1,70 Rozskenyér kerek 1 kg 17,— Alföldi kenyér 1 kg 18,— Fonott kis mákos 1 db 1,80 Vajas jellegű kifli, karika sósrúd 2,— Molnárka 2^20 Vajas jellegű pogácsa 4,— Briós 4,20 Kakaós csiga 6,50 Ökörszem 7,— Fahéjas csiga 740 Zsemlecipó, vekni 0,5 kg 11,30 Finom fonott kalács 0,5 kg 30,— Baromfi húsárak: Előhűtött bontott csirke 1 kg 129,— Csirke farhát 39,— Csirke szárny 98,— Csirke nyak 48,— Csirke láb, fej 25.— Csirke máj 135,— Csirke zúza 130,— Csirke mell 184,— Csirke comb 152,— Bontott tyúk 86,— Pulyka farhát 32,— Fagyasztott pecsenye kacsa 96.— Bontott csirke 126,— Csirke mell 180,— Csirke comb 150,— Csirke mell, comb nsz. 130,— Csirke aprólék ,,z” 94,— Celofános virsli csomagolt 147.— Műbeles virsli csomagolt 196,— Egyéb húsárak: Marhahúsok: Vesepecsenye (bélszín) 1 kg 650,— Stefánia, fekete pecsenye vastag lapocka 220,— Lábszár 180,— Szegy, oldalas v. csontos leveshúsok 110,— Sertéshúsok: Comb, rövidkaraj (szűzpecsenyével) 250,— Lapocka 210,— Tarja, csontos 180,— Oldalas 130,— Sertésmáj 120,— Húskészítmények: Párizsi 130,— Olasz felvágott 170,— Zala felvágott 190,— Gyulai kolbász 300,— Disznósajt 80,— Kötözött bőrös, vagy lehúzott sonka és lapocka 340,— Gépsonka 360,— Füstölt kenyérszalonna , 60,— Füstölt kolozsvári szalonna 160’,— (cselényi) Megszűnt a disszidens fogalma A Magyar Néppárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Elnökségének állásfoglalása a megye helyzetéről és a kormánynak a térségre vonatkezó regionális fejlesztési tervéről
