Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

1989. december 29. Kelet-Magyaromig f Gyermektáborok '90 Dupla díjért és önként kell egy csapat Mind a sóstói napközis, mind pedig a szigligeti gyer­mektábor működésén változ­tatni szeretne 1990-ben a nyíregyházi városi tanács. A sóstói nyári napközis tá­bor tízéves. Mióta létezik, a pedagógusoknak kötelező volt bizonyos időt itt tölteniük, a gyerekekre felügyelő nevelők hetente váltották egymást — sem az egyik, sem a másik nem volt szerencsés megol­dás. Ezen szeretne most vál­toztatni a tanács, amely ab­ban bízik, hogy az új forma a tábor életét, programjait is gazdagabbá, színvonalasabbá teszi — ami már csak azért is íontos, mert az utóbbi idő­ben (különféle vállalkozások, géemkák képében) megjelent a konkurencia is... dagógushoz kerüljenek, ame­lyikhez szeretnének. Akár közben is meggondolhatják magukat. A jelentkezéseket azonban — gazdasági meg­fontolásokból — szigorítani szeretné a tanács; ők is azt tervezik, hogy a részvételi díjat csak indokolt esetben fogják visszafizetni, másképp óriási a pazarlás. A közleke­dést az eddig bevált módon, a Volán különjáratú autóbu­szaival fogják lebonyolítani, a gyerekekre már a gyüleke­zési helyeken vigyáznak majd a pedagógusok. Megszűnik „úttörőtábor” lenni a szigligeti nyaralóhely, amely ezután a nyíregyházi tanács gyermektáboraként működik. (Annak idején, BŐVÍTETT KENYÉRGYÁR. A nyíregyházi Martinovics téri kenyérgyárban teljes rekonstrukció volt; az épület 18# négy­zetméterrel bővült. A hatékonyság növelése mellett a munkakörülményeket is javították. Az új, megszépült környezetben az ünnepi csúcsforgalommal kezdtek a dolgozók. (B-zs.) Kabay-dfjasok a Kabay-díjról Mit ér a munka, ha társadalmi? Ebben az évben újabb két név került fel arra a képzeletbeli listára, melyen az MTESZ azon társadalmi aktivistái szerepel­nek, akik sokat tettek megyénk műszaki, természettudományi fejlesztéséért. Az el­múlt héten, mint arról már korábban hírt adtunk, Kabay János-emlékplakettet vett át dr. Klenczner Imre, az MTESZ alelnöke, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének elnöke és Tisza István, az MTESZ megyei vb tagja, aki sokáig a nyír­bátori intézőbizottság elnöke volt. Szívesen a. gyerekekkel A változtatás lényege, hogy megszüntetik a pedagógusok említett, kötelező ügyeleti rendszerét. Nevelőknek per sze lenniük kell a napközis táborban, ezt úgy kívánják megoldani, hogy önkéntessé teszik a jelentkezést. Ezen a nyáron tehát már csak azok­ra a pedagógusokra számíta­nak, akik a nyári szünidő egy részét — ha többet nem, egy kéthetes turnust — szívesen töltik a gyerekekkel. Termé­szetesen méltányos díjazás fejében: ez éppen a duplája lenne az eddigi összegnek (nettóban!). Az általa vállalt időszakra a nevelőnek egy programot kell készítenie, amelyet majd megvalósít a gyerekekkel — a program összeállításában mindenki szabad kezet, valamint, ha igényli, segítséget is kap. Mi­vel ez a munka végre igazi pedagógiai tevékenység, nem pedig puszta felügyelet lesz a tanács abban bízik, hogy így színesebb, érdekesebb, a gyerekek számára vonzóbb lehet a tábor programi négy turnusra 1 összeséit "le kólájukon keresztül jelent­ke? hétttéfc rfe s hoki k s rtiégf éle1 ő turnusra'Vagy t'ürtiüs0kt%::*v ■ ’-'-5 • A ■ ' Ne legyeit pazarlás A gyerekek számára is le­hetővé teszik, hogy abba a csoportba, vagy ahhoz a pe­1986-ban 90 százalékban amúgyis a városi tanács állta a tábor létrehozásának költ­ségeit. (A több mint egyhoi- das terület ideális helyen egy dombon, a Balatontól mindössze 600 méterre talál­ható.) A gyerekek kőépületek­ben (7—8 személyes pavilo­nokban) nyaralhatnak. Van hideg-meleg víz, konyha. A tábor hat turnust, vagyis 600 felsőtagozatost fogadhat egy szezonban. A tanács feladata A tanács eddig a működés­ről gondoskodott, a gyerekek, a pedagógusok az úttörőel­nökség szervezésében kerül­tek Szigligetre. Ez most meg­változik, mindkettő a tanács feladata lesz, sőt, visszave­szik a vendéglátótól a kony­hát is. Azt szeretnék, ha két turnusra (kétszer kilenc nap­ra) állna össze egy csapat. Ebbe a táborba is önkéntes jelentkezőket varnak: nya­ranta 21 pedagógusra van .szükség. Változás az is, hogy kiá&óJag; az ^i#'Ael(ipkseg 'g£<9&ßtfiaja jieiív ^jóságét ^W>9-iMfebreBisnÄ9Sftrliar Wfc ?8^#rnus>t <f»-Jü»íosl«jr- ny^ki’ községek gyerekei szá­mára (ez a turnus az eddigi­ekhez hasonló formában szer­veződik). Arra is gondol a városi tanács, hogy később — tehát 1990-ben még nem — nemzetközt cseretáborként is 'működhet a szigligeti. (gm) Mit jelent ma egy Kabay- díj, mennyit ér ebben a pénz­éhes világban a társadalmi munka? — ezt boncolgattuk a két friss emlékplakett-tu- lajdonossal. K. I.: — Ez a díj annak a társadalmi munkának a meg­becsülése. ami ebben a me­gyében talán nem is ér fel a konkrét vállalati munkával, de igen sokat jelent a mű­szaki. a természettudomány területén. Beszélünk elmara­dásról, hátrányos helyzetről, de ez ma már nem azt je­lenti, mint 25—30 évvel ez­előtt. akkor, amikor én is be­kapcsolódtam az agráregye­sület munkájába. Mivel ag­rárszakember vagyok, lá­tom. hogy megyénk termé­szeti viszonyai gyengébbek az országos átlagnál, és ah­hoz. hogy itt is olyan szín­vonalon éljen a dolgozó me­zőgazdasági munkás, jóval •többet kell tenni, mint más­utt és ehhez kell a társadal­mi munka. T. I.: — Ehhez annyit sze­retnék hozzátenni, hogy el kell hinnünk, közelebb va­gyunk az ország vérkeringé­séhez. mint amiről itt néha hallani. Vannak igazán ér­tékes embereink, akikre fel­nézhetünk, többek között Kabay János is, aki szinte a semmiből alapított világhírű gyárosrtíwíSfírhetor! > Eijró­gépgyárban például megho­nosították a számítástechni­kát. a CNC technikán alapu­ló szerszámgépgyártást, van tehát mire büszkének len­nünk. Szerintem minden ge­neráció feladata az. hogy megkeresse és magtalálja azokat a kereteket, ahol a leghasznosabb tud lenni. Az Klenczner Imre igazán értékes emberi tevé­kenység a közösség hasznára végzett munka és úgy gon­dolom. ennek az elismerése ez az emlékplakett, ezért is nagyon örülök, hogy én kap- : tm az. egyiket az idén. - | "jjffc---“------Ä . Izonnal de kellene tarfőz- 1 atni, hogy elnyerje méltó büntetését; De ez lehetettért: Miért nem tudta a mes- terdetektív letartóztatni Glancz Eduárdot? (Mire a vállalat ellenőrzési osztá­lyának vezetője, a mester^ - detektív, felfedezte a sik-, tisztást, vGlancz Eduárd már negyven éven át élt , a sikkasztott összegből, és 92 éves korában égy félté- i kenységi dráma } áldozata • lett.) f BŰFELEJTOK. Az alábbi borféleségek Szilveszter éj­szakáján bizonyára szép mennyiségben kerülnek fo­gyasztásra: színes pajtás (Szürke barát). Nagy mesélőnk keresztne­ve + 1 -(- 10x100 -f- jó. (Móri ezerjó). Rossz kedvűnek lenni. (Szamorodni.) Vidéki városunkban élő bakfis. (Egri leányka.) Ha túlzásba visszük az ivást, ide kerülünk: Hiá­nyos szállítóeszköz -j- kú­ra. (Elvonó kúra.) Galambos Szilveszter K. I.: — Visszatérve arra, mit jelent a Kabay-díj. Egy ember kapja meg. de az ő munkája mögött ott van az a több ezer szakember, akik ilyen színvonalúra emelték az egyesületi tevékenységet. Jelképesen tehát az egész agráregyesület elismerése ez az emlékplakett. Tisza István — Ezt a díjat azonban évente csak ketten kapják meg névre szólóan, de na­gyon sokan végeznek a me­gyében társadalmi és nem társadalmi munkát. Milyen a műszaki.: .az ; aarárértelmiség -anuaoú.és erkölcsi elismerése tmeauénhoen?., . . -IftK.nShúMiíénylég kévés az elismerés. Az ágrár- égyésüíeten belül' évente két másik dí j került eddig kiosz­tásra. Mindez hozzájárulha­tott ahhoz, hogy tagságunk csökken. T. 1.: — Ügy gondolom, az ország helyzete mutatja az .elisjnerés szintjét. Az unifor­mizálás, az. hogy csak be­széltünk az emberi értékek kibontakoztatásáról, de való­jában nem tettünk semmit, odavezetett, hogy egyre in­kább letört a vállalkozói kedv és az értéket alkotni tudó emberek visszahúzód­tak. Ezek a bűnök hosszú ideig nyomni fognak még bennünket, mert aki elfelej­tett újat alkotni fiatal korá­ban. az egyik napról a má­sikra nem fogja azt megta­nulni. A műszakiak egy ré­sze hivatalnokká vált,, őket nehéz lesz újra mozgósítani. A nehéz emberek a nehéz időkben is képesek voltak újat alkotni és szerintem az igazán értékesek megkapták az anyagi elismerést, ha nem is annyit, amennyit ők gon­doltak. — Mi a véleménye az er­kölcsi elismerésről? Azt is kellő mértékben osztogatták? T. I,; — Talán ez kevésbé maradt el. de a- mégyé v%ié­Szilveszteri vendégoldal Mindenki ült már névnapot, s nékem az utolsó jutott. .. NÉVADÁS. Egy ismerő­sömnek arra a kérdésére, hogy lehet valakinek ilyen fura hosszú neve, azt vála­szoltam: — Ha nem tetszik a Szilveszter, szólítson rö­viden December harminc­egynek. ASZFALT BETYÁR. Va­csora előtti hosszabb sétá­ra indultam. A Baross ut­ca sarkánál észrevettem, hogy egy harmic év körüli hölgyet követ egy hasonló korú férfi. A nő megállt kirakatot nézni, a férfi is megállt. A nő bement egy trafikba ci­garettát vásárolni, a férfi megvárta, aztán követte a hölgyet — a körúton végig. Átmentek a Margit-hídon. A budai hídfőnél aztán a nő mérgesen, szikrázó sze­mekkel felkiáltott: — Hallja, maga gazem­ber’ Egy órája figyelem! Hát most már elég volt! Ha nem mutatkozik be, és nem visz el egy moziba, azonnal segítségért kiáltok! FELELJEN, HA TUD. IV. Béla király alatt vajon mi­ért szidták kevesebben a televíziót? (Még szünetelt a szériagyártás.) Ki mondta először azt: — A ménkű csapjon a képébe! Miért tolakszik? (Kovács László. Aki nem hiszi, jár­jon utána.) Hói található Budapesten egy jól működő telefonké­szülék? (A postamúzeum­ban.) Mi az: egyszer fent, az­tán megint fent, és a ma- gasságos egeknek sem jön le? (Az elromlott lift.) Ha van két almám, és a szomszéd maszek kelmefes­tő elkér egyet, hány almám marad? (Kettő, mert nem adok. Elég jól keres. Ve­gyen magának.) A Tóth házaspár ötven évi házasság után, a mai napig is a legnagyobb har­móniában él. Soha egy szó veszekedés nem volt köztük. Hogyan lehetséges ez? (A férj tengerészkapitány. Minden évben csak két hé­tig van odahaza.) egy másodperces de­TEKTlVREGÉNY. Ködös, borongás decemberi este volt. A nagyvállalat ebéd­lőjében marhapörköltnek álcázott kelkáposztát ka­nalazott a mesterdetektív (Aki egyébként másodál­lásban a vállalat ellenőrzési osztályának vezetését is el­vállalta.) Az utolsó előtti fa­latnál a homlokára ütött, és izgalomtól fűtött hangon felkiáltott: — Súlyos bűneset történt! A vállalatnál egymillió fo- rintott sikkasztott az egyik alkalmazott. A tettest Glancz Eduárnak hívják, platina műfogsort visel, kö­zepes lúdtalpa van, gyer­mekkorában kétszer volt szamárköhögése, és cukor­ral eszi a káposztástésztát. tői, véleményem szerint sze­rényebbek voltak, több or­szágos elismerést „harcolhat­tak” volna ki. bár ma már nem lehet tudni, hogy az ak­kori körülmények között ki­nek a gerince mennyit bírt el. — Meg lehet-e nyerni ma az embereket, főleg a fiata­lokat az egyesületi munkára? Mit tehet ennek érdekében az MTESZ? K. I.: — Ez nem mindig a korosztálytól függ. Az utóbbi másfél évben másfelé fordult az emberek figyelme, jobb szervező munkára van ahhoz szükség, hogy megnyerjük őket. Meg kell találni azo­kat a területeket, ahol a ho­gyanra és a miértre választ ■tudunk adni. Ahhoz, hogy lé­pést tartsunk a világgal, meg kell ismertetni az egyszerű embereket is a legújabb ha­zai és nemzetközi kutatási eredményekkel, a növényter­mesztésben az újabb fajták­kal. az új módszerekkel, ag­rotechnikával. Nem csodákra és könyöradományokra van szükség, hanem . a- meglevő adottságokat kell tudniodSir használni. Ilyen lehé^őgnígj- ink bőven vannak a réjt- és legelőgazdálkodás, az v3gffet- tartás területén. MinéPgyof- sabban adjuk az új ciókat. annál vonzóbbái:vfflik az egyesület munkára. Az emberek, én legalábbis úgy látom, szívesen jönnek el a rendezvényeinkre, bár szerin­tem nem szabad túlkoncent­rálni a dolgokat. Arra gon­dolok itt, hogy kisebb térsé­geket összefogva, klubfogiaL kozások keretében színvonar lasabb rendezvényeket, hív­hatnánk életre. T. I.:. — Nem tartozom azok táborába, akik csak le- gyintének, hogy persze, a mai fiatalok. Én is voltarti fiatal, innen indultam diák­ként, lettem gépészmérnök és akkor sokan nem hittek ab­ban, hogy ez a város egyszer ilyen lesz. Nyíregyházán igenis látszanak az egyesü­leti munka hatásai. Vissza­térve a fiatalokra, az ő ér­deklődési .kÓríBcímás, mint az elődeiké, meg_ kell tehát ta­lálni azokat, a .területeket, ahol az. értékekét' tovább tud­ják majd vinni. Sokkal könnyebben mozdulnak, ha a számítástechnikára, a digitá­lis technikára hívjuk őket, mint egy-egy szokványos előadásra. Nagyon fontos a szakmaszeretet és annak a hitnek az átadása, hogy ők is képesek az értékek továbbvi­telére. A fő cél, úgy gondo­lom az, hogy a szabolcsi gé­pészek jobban vegyék ki ré­szüket a megyére, tájra jel­lemző termékek gépesítésé­ben, hogy egy magasabb színvonalú feldolgozással, szállítással, csomagolással szélesebbre nyithassuk a pia­ci kapukat." Az ilyen gondo­latok megvalósítására kell, hogy kereteket adjon az MTESZ. — Köszönöm a beszélgetést. Szilágyi Zsuzsa-

Next

/
Thumbnails
Contents