Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

1989. december 29.

Kelet-Magyaromig

f

Gyermektáborok '90

Dupla díjért és önként

kell egy csapat

Mind a sóstói napközis, mind pedig a szigligeti gyermektábor működésén változtatni szeretne 1990-ben a nyíregyházi városi tanács.

A sóstói nyári napközis tábor tízéves. Mióta létezik, a pedagógusoknak kötelező volt bizonyos időt itt tölteniük, a gyerekekre felügyelő nevelők hetente váltották egymást — sem az egyik, sem a másik nem volt szerencsés megoldás. Ezen szeretne most változtatni a tanács, amely abban bízik, hogy az új forma a tábor életét, programjait is gazdagabbá, színvonalasabbá teszi — ami már csak azért is íontos, mert az utóbbi időben (különféle vállalkozások, géemkák képében) megjelent a konkurencia is...

dagógushoz kerüljenek, amelyikhez szeretnének. Akár közben is meggondolhatják magukat. A jelentkezéseket azonban — gazdasági megfontolásokból — szigorítani szeretné a tanács; ők is azt tervezik, hogy a részvételi díjat csak indokolt esetben fogják visszafizetni, másképp óriási a pazarlás. A közlekedést az eddig bevált módon, a Volán különjáratú autóbuszaival fogják lebonyolítani, a gyerekekre már a gyülekezési helyeken vigyáznak majd a pedagógusok.

Megszűnik „úttörőtábor” lenni a szigligeti nyaralóhely, amely ezután a nyíregyházi tanács gyermektáboraként működik. (Annak idején,

BŐVÍTETT KENYÉRGYÁR. A nyíregyházi Martinovics téri kenyérgyárban teljes rekonstrukció volt; az épület 18# négyzetméterrel bővült. A hatékonyság növelése mellett a munkakörülményeket is javították. Az új, megszépült környezetben az ünnepi csúcsforgalommal kezdtek a dolgozók. (B-zs.)

Kabay-dfjasok a Kabay-díjról

Mit ér a munka, ha társadalmi?

Ebben az évben újabb két név került fel arra a képzeletbeli listára, melyen az MTESZ azon társadalmi aktivistái szerepelnek, akik sokat tettek megyénk műszaki, természettudományi fejlesztéséért. Az elmúlt héten, mint arról már korábban hírt

adtunk, Kabay János-emlékplakettet vett át dr. Klenczner Imre, az MTESZ alelnöke, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének elnöke és Tisza István, az MTESZ megyei vb tagja, aki sokáig a nyírbátori intézőbizottság elnöke volt.

Szívesen a.

gyerekekkel

A változtatás lényege, hogy megszüntetik a pedagógusok említett, kötelező ügyeleti rendszerét. Nevelőknek per sze lenniük kell a napközis táborban, ezt úgy kívánják megoldani, hogy önkéntessé teszik a jelentkezést. Ezen a nyáron tehát már csak azokra a pedagógusokra számítanak, akik a nyári szünidő egy részét — ha többet nem, egy kéthetes turnust — szívesen töltik a gyerekekkel. Természetesen méltányos díjazás fejében: ez éppen a duplája lenne az eddigi összegnek (nettóban!). Az általa vállalt időszakra a nevelőnek egy programot kell készítenie, amelyet majd megvalósít a gyerekekkel — a program összeállításában mindenki szabad kezet, valamint, ha igényli, segítséget is kap. Mivel ez a munka végre igazi pedagógiai tevékenység, nem pedig puszta felügyelet lesz a tanács abban bízik, hogy így színesebb, érdekesebb, a gyerekek számára vonzóbb lehet a tábor programi négy turnusra 1 összeséit "le

kólájukon keresztül jelentke? hétttéfc rfe s hoki k s rtiégf éle1 ő turnusra'Vagy t'ürtiüs0kt%::*v

■ ’-'-5 • A ■ '

Ne legyeit

pazarlás

A gyerekek számára is lehetővé teszik, hogy abba a csoportba, vagy ahhoz a pe1986-ban 90 százalékban

amúgyis a városi tanács állta a tábor létrehozásának költségeit. (A több mint egyhoi- das terület ideális helyen egy dombon, a Balatontól mindössze 600 méterre található.) A gyerekek kőépületekben (7—8 személyes pavilonokban) nyaralhatnak. Van hideg-meleg víz, konyha. A tábor hat turnust, vagyis 600 felsőtagozatost fogadhat egy szezonban.

A tanács feladata

A tanács eddig a működésről gondoskodott, a gyerekek, a pedagógusok az úttörőelnökség szervezésében kerültek Szigligetre. Ez most megváltozik, mindkettő a tanács feladata lesz, sőt, visszaveszik a vendéglátótól a konyhát is. Azt szeretnék, ha két turnusra (kétszer kilenc napra) állna össze egy csapat. Ebbe a táborba is önkéntes jelentkezőket varnak: nyaranta 21 pedagógusra van .szükség. Változás az is, hogy kiá&óJag; az ^i#'Ael(ipkseg 'g£<9&ßtfiaja

jieiív ^jóságét

^W>9-iMfebreBisnÄ9Sftrliar Wfc ?8^#rnus>t <f»-Jü»íosl«jr- ny^ki’ községek gyerekei számára (ez a turnus az eddigiekhez hasonló formában szerveződik). Arra is gondol a városi tanács, hogy később — tehát 1990-ben még nem — nemzetközt cseretáborként is 'működhet a szigligeti.

(gm)

Mit jelent ma egy Kabay- díj, mennyit ér ebben a pénzéhes világban a társadalmi munka? — ezt boncolgattuk a két friss emlékplakett-tu- lajdonossal.

K. I.: — Ez a díj annak a társadalmi munkának a megbecsülése. ami ebben a megyében talán nem is ér fel a konkrét vállalati munkával, de igen sokat jelent a műszaki. a természettudomány területén. Beszélünk elmaradásról, hátrányos helyzetről, de ez ma már nem azt jelenti, mint 25—30 évvel ezelőtt. akkor, amikor én is bekapcsolódtam az agráregyesület munkájába. Mivel agrárszakember vagyok, látom. hogy megyénk természeti viszonyai gyengébbek az országos átlagnál, és ahhoz. hogy itt is olyan színvonalon éljen a dolgozó mezőgazdasági munkás, jóval •többet kell tenni, mint másutt és ehhez kell a társadalmi munka.

T. I.: — Ehhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy el kell hinnünk, közelebb vagyunk az ország vérkeringéséhez. mint amiről itt néha hallani. Vannak igazán értékes embereink, akikre felnézhetünk, többek között Kabay János is, aki szinte a semmiből alapított világhírű

gyárosrtíwíSfírhetor! > Eijrógépgyárban például meghonosították a számítástechnikát. a CNC technikán alapuló szerszámgépgyártást, van tehát mire büszkének lennünk. Szerintem minden generáció feladata az. hogy megkeresse és magtalálja azokat a kereteket, ahol a leghasznosabb tud lenni. Az

Klenczner Imre

igazán értékes emberi tevékenység a közösség hasznára végzett munka és úgy gondolom. ennek az elismerése ez az emlékplakett, ezért is nagyon örülök, hogy én kap- : tm az. egyiket az idén. - |

"jjffc---“------Ä

. Izonnal de kellene tarfőz- 1 atni, hogy elnyerje méltó büntetését; De ez lehetettért: Miért nem tudta a mes- terdetektív letartóztatni Glancz Eduárdot? (Mire a vállalat ellenőrzési osztályának vezetője, a mester^ - detektív, felfedezte a sik-, tisztást, vGlancz Eduárd már negyven éven át élt , a sikkasztott összegből, és 92 éves korában égy félté- i kenységi dráma } áldozata • lett.) f

BŰFELEJTOK. Az alábbi borféleségek Szilveszter éjszakáján bizonyára szép mennyiségben kerülnek fogyasztásra: színes pajtás

(Szürke barát).

Nagy mesélőnk keresztneve + 1 -(- 10x100 -f- jó.

(Móri ezerjó).

Rossz kedvűnek lenni. (Szamorodni.)

Vidéki városunkban élő bakfis. (Egri leányka.)

Ha túlzásba visszük az ivást, ide kerülünk: Hiányos szállítóeszköz -j- kúra. (Elvonó kúra.)

Galambos Szilveszter

K. I.: — Visszatérve arra, mit jelent a Kabay-díj. Egy ember kapja meg. de az ő munkája mögött ott van az a több ezer szakember, akik ilyen színvonalúra emelték az egyesületi tevékenységet. Jelképesen tehát az egész agráregyesület elismerése ez az emlékplakett.

Tisza István

— Ezt a díjat azonban évente csak ketten kapják meg névre szólóan, de nagyon sokan végeznek a megyében társadalmi és nem társadalmi munkát. Milyen a műszaki.: .az ; aarárértelmiség -anuaoú.és erkölcsi elismerése tmeauénhoen?., . . -IftK.nShúMiíénylég kévés az

elismerés. Az ágrár- égyésüíeten belül' évente két másik dí j került eddig kiosztásra. Mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy tagságunk csökken.

T. 1.: — Ügy gondolom, az ország helyzete mutatja az .elisjnerés szintjét. Az uniformizálás, az. hogy csak beszéltünk az emberi értékek kibontakoztatásáról, de valójában nem tettünk semmit, odavezetett, hogy egyre inkább letört a vállalkozói kedv és az értéket alkotni tudó emberek visszahúzódtak. Ezek a bűnök hosszú ideig nyomni fognak még bennünket, mert aki elfelejtett újat alkotni fiatal korában. az egyik napról a másikra nem fogja azt megtanulni. A műszakiak egy része hivatalnokká vált,, őket nehéz lesz újra mozgósítani. A nehéz emberek a nehéz időkben is képesek voltak újat alkotni és szerintem az igazán értékesek megkapták az anyagi elismerést, ha nem is annyit, amennyit ők gondoltak.

— Mi a véleménye az erkölcsi elismerésről? Azt is kellő mértékben osztogatták?

T. I,; — Talán ez kevésbé

maradt el. de a- mégyé v%iéSzilveszteri vendégoldal

Mindenki ült már névnapot, s nékem az utolsó jutott. ..

NÉVADÁS. Egy ismerősömnek arra a kérdésére, hogy lehet valakinek ilyen fura hosszú neve, azt válaszoltam: — Ha nem tetszik a Szilveszter, szólítson röviden December harmincegynek.

ASZFALT BETYÁR. Vacsora előtti hosszabb sétára indultam. A Baross utca sarkánál észrevettem, hogy egy harmic év körüli hölgyet követ egy hasonló korú férfi.

A nő megállt kirakatot nézni, a férfi is megállt. A nő bement egy trafikba cigarettát vásárolni, a férfi megvárta, aztán követte a hölgyet — a körúton végig. Átmentek a Margit-hídon. A budai hídfőnél aztán a nő mérgesen, szikrázó szemekkel felkiáltott:

— Hallja, maga gazember’ Egy órája figyelem! Hát most már elég volt! Ha

nem mutatkozik be, és nem visz el egy moziba, azonnal segítségért kiáltok!

FELELJEN, HA TUD. IV. Béla király alatt vajon miért szidták kevesebben a televíziót? (Még szünetelt a szériagyártás.)

Ki mondta először azt: — A ménkű csapjon a képébe! Miért tolakszik? (Kovács László. Aki nem hiszi, járjon utána.)

Hói található Budapesten egy jól működő telefonkészülék? (A postamúzeumban.)

Mi az: egyszer fent, aztán megint fent, és a ma- gasságos egeknek sem jön le? (Az elromlott lift.)

Ha van két almám, és a szomszéd maszek kelmefestő elkér egyet, hány almám marad? (Kettő, mert nem adok. Elég jól keres. Vegyen magának.)

A Tóth házaspár ötven évi házasság után, a mai napig is a legnagyobb harmóniában él. Soha egy szó veszekedés nem volt köztük. Hogyan lehetséges ez? (A férj tengerészkapitány. Minden évben csak két hétig van odahaza.)

egy másodperces deTEKTlVREGÉNY. Ködös, borongás decemberi este volt. A nagyvállalat ebédlőjében marhapörköltnek álcázott kelkáposztát kanalazott a mesterdetektív (Aki egyébként másodállásban a vállalat ellenőrzési osztályának vezetését is elvállalta.) Az utolsó előtti falatnál a homlokára ütött, és izgalomtól fűtött hangon felkiáltott:

— Súlyos bűneset történt! A vállalatnál egymillió fo- rintott sikkasztott az egyik alkalmazott. A tettest Glancz Eduárnak hívják, platina műfogsort visel, közepes lúdtalpa van, gyermekkorában kétszer volt szamárköhögése, és cukorral eszi a káposztástésztát.

tői, véleményem szerint szerényebbek voltak, több országos elismerést „harcolhattak” volna ki. bár ma már nem lehet tudni, hogy az akkori körülmények között kinek a gerince mennyit bírt el.

— Meg lehet-e nyerni ma az embereket, főleg a fiatalokat az egyesületi munkára? Mit tehet ennek érdekében az MTESZ?

K. I.: — Ez nem mindig a korosztálytól függ. Az utóbbi másfél évben másfelé fordult az emberek figyelme, jobb szervező munkára van ahhoz szükség, hogy megnyerjük őket. Meg kell találni azokat a területeket, ahol a hogyanra és a miértre választ ■tudunk adni. Ahhoz, hogy lépést tartsunk a világgal, meg kell ismertetni az egyszerű embereket is a legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredményekkel, a növénytermesztésben az újabb fajtákkal. az új módszerekkel, agrotechnikával. Nem csodákra és könyöradományokra van szükség, hanem . a- meglevő adottságokat kell tudniodSir használni. Ilyen lehé^őgnígj- ink bőven vannak a réjt- és legelőgazdálkodás, az v3gffet- tartás területén. MinéPgyof- sabban adjuk az új ciókat. annál vonzóbbái:vfflik az egyesület munkára. Az emberek, én legalábbis úgy látom, szívesen jönnek el a rendezvényeinkre, bár szerintem nem szabad túlkoncentrálni a dolgokat. Arra gondolok itt, hogy kisebb térségeket összefogva, klubfogiaL kozások keretében színvonar lasabb rendezvényeket, hívhatnánk életre.

T. I.:. — Nem tartozom azok táborába, akik csak le- gyintének, hogy persze, a mai fiatalok. Én is voltarti fiatal, innen indultam diákként, lettem gépészmérnök és akkor sokan nem hittek abban, hogy ez a város egyszer ilyen lesz. Nyíregyházán igenis látszanak az egyesületi munka hatásai. Visszatérve a fiatalokra, az ő érdeklődési .kÓríBcímás, mint az elődeiké, meg_ kell tehát találni azokat, a .területeket, ahol az. értékekét' tovább tudják majd vinni. Sokkal könnyebben mozdulnak, ha a számítástechnikára, a digitális technikára hívjuk őket, mint egy-egy szokványos előadásra. Nagyon fontos a szakmaszeretet és annak a hitnek az átadása, hogy ők is képesek az értékek továbbvitelére. A fő cél, úgy gondolom az, hogy a szabolcsi gépészek jobban vegyék ki részüket a megyére, tájra jellemző termékek gépesítésében, hogy egy magasabb színvonalú feldolgozással, szállítással, csomagolással szélesebbre nyithassuk a piaci kapukat." Az ilyen gondolatok megvalósítására kell, hogy kereteket adjon az MTESZ.

— Köszönöm a beszélgetést.

Szilágyi Zsuzsa-