Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-29 / 24. szám
ima, a vállalkozó harap! (3. oldal) HA MINDENT ELVONNAK, MIBŐL LEHET FEJLESZTENI? Politikai hét vége Az' MSZIfÍP XIV. kongresszusának második fordulóját tartották szombaton a fővárosban az Építők székházában, ahol hétszáz küldött jelent meg a több mint nyolcvanezer tag képviseletében. Vitaindítójában Thür- mer Gyula, a párt elnöke egyebek között leszögezte, hogy nem a szocializmus, nem a közösségi társadalom felelős a bajokért, hanem az, hogy a korábbi pártvezetés eltért a szocializmus elveitől. A megújult MSZMP ennek akart véget vetni. Az elnök azt is- bejelentette, hogy a párt részt vesz a választásokon. "N Az MSZP országos választmánya is 'szombaton ülésezett. A résztvevők az ország belpolitikai helyzetéről és a szocialista párt választási előkészületeiről fejtették ki véleményüket. Szintén a hét végén, Százhalombattán került sor a DEMISZ második országos gyűlésére; ahol azt vitatták meg, hol van a szervezet helye a politikai palettán, hogyan változtassanak a mozgalom jellegén. Vasárnap elfogadták a DEMISZ programját és módosított alapszabályát. Szombaton a Jurta színházban megrendezett harmadik közgyűlésen a Magyar Október Párt többek között arról is döntött, hogy a sikeres választási kampány érdekében ezentúl igénybe veszi az állami támogatást. Ülést tartott az ßZDf? országos választmánya-"' is. A több órás vita eredményeként a 176 egyéni választó(Folytatás a 4. oldalon) Kampány előtti körkérdés képviselőkhöz A parlament feloszlása előtt még egyszer összeül, aztán — az eredeti határidőnél negyedévvel korábban — befejezi működését, s március 25-én megtörténik a választás. Vajon van-e mai képviselőink között olyan, aki ismét csatasorba áll, aki független jelöltként, vagy valamelyik párt jelöltjeként ismét versenyre kél a képviselői mandátumért? Szabolcs-Szatmár-Bereg megye húsz képviselője közül tíznek tettük fel ezt a kérdést. BÁNFALVI ANDRÁS újfehértói tsz-elnök: — Én már jó idővel ezelőtt eldöntöttem, hogy nem indulok a választáson. A munkát, a képviselői hivatást és a családi elfoglaltságot nem tudtam volna összehangolni. És soha nem éreztem magam az elmúlt három évben jól, soha nem éreztem a jól végzett munka örömét. Állandó időzavarban voltam, állandó kapkodás, hajsza jelentette az elmúlt három évet. Megköszönöm a felkérést, a bizalmat azoknak á pártoknak, szervezeteknek, amelyek felkértek rá, hogy képviseljem színeiket. BÍRÓ MIKLÓS, a MOM Optikai és Mérőberendezések Rt. igazgatója: — Nem indulok a választáson, mert úgy érzem, hogy a szakmám a szívemhez közelebb áll és abban akarnám igazán ambíciómat megtalálni. GILÁNYI JÁNOS, a nyíregyházi Közgazdasági Szak- középiskola igazgatója: — Én ebben a ciklusban rövid háromnegyed évig voltam képviselő (mint közismert, elődje lemondott képviselői mandátumáról), ennek ellenére nem óhajtok indulni. Én e rövid idő alatt igyekeztem úgy képviselni választóimat, hogy eleget tegyek igényeiknek, már persze a korlátozott lehetőségeken belül. Mert azt mindenki tudja, hogy a gazdasági helyzet a képviselők lehetőségeit' is korlátozza. Úgy gondolom, olyan parlamentnek kell most létrejönni, amelyben nem az idősek lesznek többségben. Meggyőződé(Folytatás a 4. oldalon) A szabadban hol hideg van, hol enyhe az idő. Az üvegházakban egyenletes hőmérséklet, pompázó virágok a nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalatnál. Közel tízezer cserepes virágot nevelnek. Felvételűnk az azá- ieákról készült. (Elek Emil felvétele) Még egyszer a telefonokról Versenytárgyalással olcsóbban? Múzeumban Benczi hegedűje (2. oldal) Egymásnak adták a kilincset december második felében Nyíregyházán a városi tanácson azok az ügyfelek, akik szeretlek volna konténeies telefonhoz jutni. Több félreértés is történt az említett két hét alatt, s emiatt gyakran csörgött a telefon szerkesztőségünkben. Olvasóink kérdéseivel megkerestük Fekete Ferencet, a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét, valamint Juszku Sándort, a megyei posta távközlési üzemének vezetőjét. Tőlük a következő információkat kaptuk. Először is: várhatóan 1991. közepére szerelik fel a telefonokat. KOSÁRLABDA FELI) L NÉZETBEN. A felvételt Balázs Attila készített a hét végi SIpkay Barna Kupán. A eredményeit lapunk keddi számában közöljük. Az egyik konténerközpontot a Ságvári kertvárosban fogják felállítani, innen egyébként még várnak 350 jelentkezőt. Január 29-től szerezhetők be a városi tanács ÉKV osztályán a kölcsönszerződések, a megállapodásokat pedig február 3-án kötik a pénzügyi osztályon, ekkor tart ugyanis kihelyezett 1 ügyfélszolgálatot az OTF j Csuk a Ságvárin lakókat várI ják, máshonnan egyáltalán nem -fogadnak jelentkezőket, mert a másik konténerhez (ezt a Kossuth és a Sarkantyú utca sarkán állítják fel) már összegyűlt a szükséges létszám. Azok, akiket a pót- listára vettek fel, nem kapnak semmiféle értesítést, és telefont sem, mert az eredeti listáról senki nem lépett visz- sza. 195-en pedig, akikkel a tanácson megkötötték a szerződést, számíthatnak a hogy visszakérik tőlúu. Az • oka az, hogy csak később sikerült egyeztetni minden egyes jelentkezőt a postával, s most derült ki, hogy az említett közel kétszáz esetben hiányoznak a műszaki feltételek. Bizonyára sokaknak rosszul esik majd ez, kérik értsék meg, a tanácsot a jó szándék vezette, szerették volna, ha még az 1989-es feltételek szerint vehetik fel a jelentkezők az OTP-hitelt. Ha viszont elkezdtek volna egyez- tetgetni a postával, kifutnak az időből. A Ságvárin és a Kert-közben a hálózat építéséért is kell fizetniük az igénylőknek, ez a harmincezer forintos költséget még hússzal megdobja. Több olvasónk érdeklődött, versenytárgyalással lehet-e csökkenteni ezt az ősz- szeget. Ki kell ábrándítanunk őket — sajnos — ahogy sokmindenben monopóliumot élvez a posta, a hálózatépítésben is. S bár van néhány cég, amelyik el tudná végezni a munkát, azok is postai szabott árakkal dolgoznak (megj.: azt viszont érdemes lenne megpróbálni, vajon a gödör kiásásában segíthetnek-e a lakók, elvégre ahhoz nem kell nagy szakértelem.) Hasonló a válasz arra a kérdésre is, vajon miért nem működhet részvénytársasági formában a konténerközpont, ha már a telefonigénylök pénzéből veszik meg. A jelenlegi postatörvény értelmében (várhatóan ez év második felében változik) távközlési eszköz csak a posta tulajdonában lehet hazánkban. Remélhetőleg nem lesz ez sokáig így, most viszont semmit sem lehet tenni ellene, bár tudjuk, ez egyáltalában nem tisztességes dolog. Többen háborodtak fel azon, hogy az utcájuk rajta volt ugyan a listán, amely azt tartalmazta, honnan lehet jelentkezni, mégis elutasították őket. Oka az, hogy — az idő rövidsége miatt — a posta szakemberei által készített lista csak hatvan százalékban tartalmazott utca-ház - szám szerinti lehetőségeket, ahol csak az utcát jelölték meg, nem minden lakásban voltak adottak a műszaki feltételek. Azoknak pedig, akik kimaradtak a mostani lehetőségből, sovány vigaszként csak annyit tudunk mondani, hogy a tervek szerint 1994-ben bővítik a nyíregyházi telefonközpontot, a mostani tízezres kapacitású mellé egy 20 400-ast szerelnek fel. (Kérdés már csak az: vajon akkor is 12 ezer forint lesz-e.) (csk) Elhnrcoltak találkoztak Megalakult a Recski Szövetség tiszaháti szervezete „Maga is azon a telepen volt? ,... Alig ismerem meg... 29 hónap .kiesett az életemből.” Ezek a mondatfoszlá nyok Rakamazon a művelődési házban hangzottak el szombaton, ami kor egy 45 évvel ezelőtti esemény résztvevői emlékeztek a múltra. 1945. januárjában iskolákban, templomokban, csűrökben bezárva várták, hogy mi lesz a sorsuk. A Recski Szövetség hadifogoly, elítélt és kényszermunkás tagozata tartotta gyűlését, ahol régen látott ismerősök találkoztak több mint négyszázan. Eljöttek Gáva- vencsellőről, Tárcáiról, Bod- rogkeresztúrból, Tiszalökrő' és a környék sok más településéről. Egy dolog köti össze őket, mindannyian elhurcoltak voltak. Szovjetunióba, jó- vátételi munkára. Dr. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy ők felvállalták az elhurcoltak ügyét, s beszámolt a közelmúltban „kiharcolt” eredményekről: Ma a Szovjetunióba kerültek idejét is figyelembe veszik a nyugdíjbeszámításnál, vagy 500 forintos kiegészítést adnak. (Erről már korábban írtunk lapunkban.) Ez nem elégíti ki viszont á szövetséget, ezért aláírásokat gyűjtenek, hogy az ország- gyűlés februári ülésszakán* módosítsák ezt a törvényt. Menczel Gusztáv a szövetség fenti tagozatának titkára kiemelte, hogy a jóvátételi munkára való elhurcolás „előre megtervezett cselekedet volt ’. A magyar ideiglenes kormány „legalizálta” azt. A húsz százaléknyi német nevű mellett a többi mind-mind magyar volt, az elhurcoltak fele húsz éven aluli fiatal, sőt gyerek! Legfontosabb feladatuknak tűzték ki, hogy el kell készíteni a nyilvántartásokat — „tisztázni, hogy hányán is vagyunk”. Kapja meg mindenki — függetlenül attól, hogy beszámították-e vagy sem a nyugdíjába az éveket- —, az 500 forint kiegészítést: Döntés született; a jelenlévők egyhangúlag megalakították a Recski Szövetség tiszaháti — helyi szervezetét. A munkát Sándor Géza titkár, tiszadadai nyugdíjas iskola- igazgató és 7 tagú vezetőség irányítja majd. Sokáig nem lehetett erről a problémáról beszélni, s- abban, hogy nyilvánosságra került ezeknek az embereknek a sorsa, nagy szerepe van benne Szebeni Ilona írónőnek is. A tiszahati szervezet vezetése kéri mindazokat az el- hurcoltakat, vagy hozzátart aszójukat, akik még nem jelentkeztek eddig a szövetség felhívására, jelentkezzenek a helyi aktivistáknál, vagy Sándor Gézánál Tiszadadán. (dm) XLVII. évfolyam, 24. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. január 29., hétfő Választani a képviselői hivatás ás a szakma közön Másfél igen, 8,5 nem
