Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-29 / 24. szám

ima, a vállalkozó harap! (3. oldal) HA MINDENT ELVON­NAK, MIBŐL LEHET FEJLESZTENI? Politikai hét vége Az' MSZIfÍP XIV. kong­resszusának második fordu­lóját tartották szombaton a fővárosban az Építők szék­házában, ahol hétszáz kül­dött jelent meg a több mint nyolcvanezer tag képvisele­tében. Vitaindítójában Thür- mer Gyula, a párt elnöke egyebek között leszögezte, hogy nem a szocializmus, nem a közösségi társadalom felelős a bajokért, hanem az, hogy a korábbi pártvezetés eltért a szocializmus elvei­től. A megújult MSZMP en­nek akart véget vetni. Az el­nök azt is- bejelentette, hogy a párt részt vesz a választá­sokon. "N Az MSZP országos választ­mánya is 'szombaton ülése­zett. A résztvevők az ország belpolitikai helyzetéről és a szocialista párt választási előkészületeiről fejtették ki véleményüket. Szintén a hét végén, Száz­halombattán került sor a DEMISZ második országos gyűlésére; ahol azt vitatták meg, hol van a szervezet he­lye a politikai palettán, ho­gyan változtassanak a moz­galom jellegén. Vasárnap elfogadták a DEMISZ prog­ramját és módosított alapsza­bályát. Szombaton a Jurta szín­házban megrendezett har­madik közgyűlésen a Magyar Október Párt többek között arról is döntött, hogy a si­keres választási kampány ér­dekében ezentúl igénybe ve­szi az állami támogatást. Ülést tartott az ßZDf? or­szágos választmánya-"' is. A több órás vita eredménye­ként a 176 egyéni választó­(Folytatás a 4. oldalon) Kampány előtti körkérdés képviselőkhöz A parlament feloszlása előtt még egyszer összeül, az­tán — az eredeti határidőnél negyedévvel korábban — befejezi működését, s március 25-én megtörténik a vá­lasztás. Vajon van-e mai képviselőink között olyan, aki ismét csatasorba áll, aki független jelöltként, vagy va­lamelyik párt jelöltjeként ismét versenyre kél a képvi­selői mandátumért? Szabolcs-Szatmár-Bereg megye húsz képviselője közül tíznek tettük fel ezt a kérdést. BÁNFALVI ANDRÁS új­fehértói tsz-elnök: — Én már jó idővel ezelőtt eldöntöttem, hogy nem indulok a válasz­táson. A munkát, a képviselői hivatást és a családi elfog­laltságot nem tudtam volna összehangolni. És soha nem éreztem magam az elmúlt há­rom évben jól, soha nem éreztem a jól végzett munka örömét. Állandó időzavarban voltam, állandó kapkodás, hajsza jelentette az elmúlt há­rom évet. Megköszönöm a felkérést, a bizalmat azok­nak á pártoknak, szervezetek­nek, amelyek felkértek rá, hogy képviseljem színeiket. BÍRÓ MIKLÓS, a MOM Optikai és Mérőberendezések Rt. igazgatója: — Nem indu­lok a választáson, mert úgy érzem, hogy a szakmám a szívemhez közelebb áll és ab­ban akarnám igazán ambíci­ómat megtalálni. GILÁNYI JÁNOS, a nyír­egyházi Közgazdasági Szak- középiskola igazgatója: — Én ebben a ciklusban rövid há­romnegyed évig voltam kép­viselő (mint közismert, előd­je lemondott képviselői man­dátumáról), ennek ellenére nem óhajtok indulni. Én e rövid idő alatt igyekeztem úgy képviselni választóimat, hogy eleget tegyek igényeik­nek, már persze a korlátozott lehetőségeken belül. Mert azt mindenki tudja, hogy a gaz­dasági helyzet a képviselők lehetőségeit' is korlátozza. Úgy gondolom, olyan parla­mentnek kell most létrejönni, amelyben nem az idősek lesz­nek többségben. Meggyőződé­(Folytatás a 4. oldalon) A szabadban hol hideg van, hol enyhe az idő. Az üvegházakban egyenletes hőmérséklet, pompázó virágok a nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalatnál. Közel tízezer cserepes virágot nevelnek. Felvételűnk az azá- ieákról készült. (Elek Emil felvétele) Még egyszer a telefonokról Versenytárgyalással olcsóbban? Múzeumban Benczi hegedűje (2. oldal) Egymásnak adták a kilincset december második felében Nyíregyházán a városi ta­nácson azok az ügyfelek, akik szeretlek volna konténeies telefonhoz jutni. Több fél­reértés is történt az említett két hét alatt, s emiatt gyakran csörgött a telefon szer­kesztőségünkben. Olvasóink kérdéseivel megkerestük Fekete Ferencet, a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét, valamint Juszku Sándort, a me­gyei posta távközlési üzemének vezetőjét. Tőlük a következő információkat kaptuk. Először is: várhatóan 1991. közepére szerelik fel a telefonokat. KOSÁRLABDA FELI) L NÉZETBEN. A felvételt Ba­lázs Attila készített a hét végi SIpkay Barna Kupán. A eredményeit lapunk keddi számában közöljük. Az egyik konténerközpon­tot a Ságvári kertvárosban fogják felállítani, innen egyébként még várnak 350 jelentkezőt. Január 29-től sze­rezhetők be a városi tanács ÉKV osztályán a kölcsön­szerződések, a megállapodá­sokat pedig február 3-án kö­tik a pénzügyi osztályon, ek­kor tart ugyanis kihelyezett 1 ügyfélszolgálatot az OTF j Csuk a Ságvárin lakókat vár­I ják, máshonnan egyáltalán nem -fogadnak jelentkezőket, mert a másik konténerhez (ezt a Kossuth és a Sarkan­tyú utca sarkán állítják fel) már összegyűlt a szükséges létszám. Azok, akiket a pót- listára vettek fel, nem kap­nak semmiféle értesítést, és telefont sem, mert az eredeti listáról senki nem lépett visz- sza. 195-en pedig, akikkel a tanácson megkötötték a szer­ződést, számíthatnak a hogy visszakérik tőlúu. Az • oka az, hogy csak később si­került egyeztetni minden egyes jelentkezőt a postával, s most derült ki, hogy az em­lített közel kétszáz esetben hiányoznak a műszaki felté­telek. Bizonyára sokaknak rosszul esik majd ez, kérik értsék meg, a tanácsot a jó szándék vezette, szerették volna, ha még az 1989-es fel­tételek szerint vehetik fel a jelentkezők az OTP-hitelt. Ha viszont elkezdtek volna egyez- tetgetni a postával, kifutnak az időből. A Ságvárin és a Kert-köz­ben a hálózat építéséért is kell fizetniük az igénylőknek, ez a harmincezer forintos költséget még hússzal meg­dobja. Több olvasónk érdek­lődött, versenytárgyalással le­het-e csökkenteni ezt az ősz- szeget. Ki kell ábrándítanunk őket — sajnos — ahogy sok­mindenben monopóliumot él­vez a posta, a hálózatépítés­ben is. S bár van néhány cég, amelyik el tudná végez­ni a munkát, azok is postai szabott árakkal dolgoznak (megj.: azt viszont érdemes lenne megpróbálni, vajon a gödör kiásásában segíthet­nek-e a lakók, elvégre ahhoz nem kell nagy szakértelem.) Hasonló a válasz arra a kér­désre is, vajon miért nem működhet részvénytársasági formában a konténerközpont, ha már a telefonigénylök pénzéből veszik meg. A je­lenlegi postatörvény értelmé­ben (várhatóan ez év máso­dik felében változik) távköz­lési eszköz csak a posta tu­lajdonában lehet hazánkban. Remélhetőleg nem lesz ez so­káig így, most viszont sem­mit sem lehet tenni ellene, bár tudjuk, ez egyáltalában nem tisztességes dolog. Többen háborodtak fel azon, hogy az utcájuk rajta volt ugyan a listán, amely azt tartalmazta, honnan le­het jelentkezni, mégis eluta­sították őket. Oka az, hogy — az idő rövidsége miatt — a posta szakemberei által készí­tett lista csak hatvan száza­lékban tartalmazott utca-ház - szám szerinti lehetőségeket, ahol csak az utcát jelölték meg, nem minden lakásban voltak adottak a műszaki fel­tételek. Azoknak pedig, akik ki­maradtak a mostani lehető­ségből, sovány vigaszként csak annyit tudunk monda­ni, hogy a tervek szerint 1994-ben bővítik a nyíregy­házi telefonközpontot, a mos­tani tízezres kapacitású mel­lé egy 20 400-ast szerelnek fel. (Kérdés már csak az: va­jon akkor is 12 ezer forint lesz-e.) (csk) Elhnrcoltak találkoztak Megalakult a Recski Szövetség tiszaháti szervezete „Maga is azon a telepen volt? ,... Alig ismerem meg... 29 hónap .kiesett az életem­ből.” Ezek a mondatfoszlá nyok Rakamazon a művelő­dési házban hangzottak el szombaton, ami kor egy 45 év­vel ezelőtti esemény résztve­vői emlékeztek a múltra. 1945. januárjában iskolákban, templomokban, csűrökben be­zárva várták, hogy mi lesz a sorsuk. A Recski Szövetség hadifo­goly, elítélt és kényszermun­kás tagozata tartotta gyűlé­sét, ahol régen látott ismerő­sök találkoztak több mint négyszázan. Eljöttek Gáva- vencsellőről, Tárcáiról, Bod- rogkeresztúrból, Tiszalökrő' és a környék sok más telepü­léséről. Egy dolog köti össze őket, mindannyian elhurcol­tak voltak. Szovjetunióba, jó- vátételi munkára. Dr. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy ők felvállalták az elhurcoltak ügyét, s beszámolt a közel­múltban „kiharcolt” eredmé­nyekről: Ma a Szovjetunióba kerültek idejét is figyelembe veszik a nyugdíjbeszámítás­nál, vagy 500 forintos kiegé­szítést adnak. (Erről már ko­rábban írtunk lapunkban.) Ez nem elégíti ki viszont á szö­vetséget, ezért aláírásokat gyűjtenek, hogy az ország- gyűlés februári ülésszakán* módosítsák ezt a törvényt. Menczel Gusztáv a szövet­ség fenti tagozatának titkára kiemelte, hogy a jóvátételi munkára való elhurcolás „előre megtervezett cseleke­det volt ’. A magyar ideigle­nes kormány „legalizálta” azt. A húsz százaléknyi né­met nevű mellett a többi mind-mind magyar volt, az elhurcoltak fele húsz éven aluli fiatal, sőt gyerek! Legfontosabb feladatuknak tűzték ki, hogy el kell készí­teni a nyilvántartásokat — „tisztázni, hogy hányán is vagyunk”. Kapja meg min­denki — függetlenül attól, hogy beszámították-e vagy sem a nyugdíjába az éveket- —, az 500 forint kiegészítést: Döntés született; a jelenlé­vők egyhangúlag megalakí­tották a Recski Szövetség ti­szaháti — helyi szervezetét. A munkát Sándor Géza titkár, tiszadadai nyugdíjas iskola- igazgató és 7 tagú vezetőség irányítja majd. Sokáig nem lehetett erről a problémáról beszélni, s- abban, hogy nyil­vánosságra került ezeknek az embereknek a sorsa, nagy szerepe van benne Szebeni Ilona írónőnek is. A tiszahati szervezet veze­tése kéri mindazokat az el- hurcoltakat, vagy hozzátart as­zójukat, akik még nem je­lentkeztek eddig a szövetség felhívására, jelentkezzenek a helyi aktivistáknál, vagy Sán­dor Gézánál Tiszadadán. (dm) XLVII. évfolyam, 24. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. január 29., hétfő Választani a képviselői hivatás ás a szakma közön Másfél igen, 8,5 nem

Next

/
Thumbnails
Contents