Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

Az Országos Érdekegyezte­tő Tanács legutóbbi ülésén elfogadta az ünnepekhez kap­csolódó munkarend szabá­lyozását. Ezek szerint az idén március 11-e, vasárnap mun­kanap, március 16-a, péntek szabadnap, április 28-a, szom­bat munkanap, április 30-a, hétfő szabadnap, december 22-e, szombat munkanáp, de­cember 24-e, hétfő szabad­nap, december 29-e, szombat munkanap, december 31-e, hétfő szabadnap. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke hamarosan részletes rendelkezést ad ki a munka­rendre vonatkozóan. Megbeszélés t városi tanácson (a képen balról a harmadik Matolcsi Sándor) Az ünnepekhez kapcsolódó munkarend Ez évben alakult meg a Nyírség Kft. Baktalórántházán, mely jelenleg csak az alma és a burgonya eladására össz­pontosít, de rugalmas felvásárlási lehetőségek ígéretével várja az egres, a meggy és az uborka szezonját is. (Balázs Attila felv.) Vállalatoknak, szövetkezeteknek Érdekképviselet területi alapon lisztújítás a gazdasági kamaránál Májustól önálló, regionális kamaraként működik a Ma­gyar Gazdasági Kama­ra észak-alföldi bizottsága. Minderről a pénteki tisztújí­tó közgyűlésen döntöttek, ahol mintegy száz tagválla­lat vezetőinek résztvevői ta­lálkoztak Debrecenben. Me­gyénket a kamarában fél- száznyi vállalat és szövetke­zet képviseli. Az igazi piacgazdaságban az érdekképviselet, az érdek­érvényesítés színtere a regio­nális szerveződés — emelte ki Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, aki a hazai viszonyokat ele­mezve hangsúlyozta, hogy a politika mellett a figyelmet a gazdasági környezet átalakí­tására kell helyezni, hiszen jelenleg kedvezőtlen tenden­ciák uralkodnak. A tervezett vállalkozásélénkítés nem te­remtődött meg, a kormány intézkedései a vállalt célt nem ösztönzik, hanem in­kább tiltásokkal, elvonások­kal igyekszik egyensúlyozni. vételi és intenzív osztályt, majd nagysikerű előadást tartott a kórház dolgozóinak. (A magyar származású orvos­sal készült beszélgetést la­punk későbbi számában kö­zöljük.) A Gazdasági Kamara tudatos szerkezetváltoztatási progra­mot vállalt fel, azonban pél­dául a szocialista export min­denfajta mérlegelést és piaci eszközt hiányoló visszafogá­sa kedvezőtlenül érinti az észak-alföldi térség gazdál­kodóit. A nagyobb arányú küljöldi töke bevonása a gaz­daság élénkítése érdekében bármennyire kívánatos, nem valósul meg, ha a politikai és gazdasági kockázattól kell tartani. A leköszönő elnökség ne­vében Kéri Tibor elnök, a Biogál Gyógyszergyár vezér- igazgatója fűzött szóbeli ki­egészítést a négyéves munka értékeléséhez. (Ugyanakkor átvette a kamarai emlékpla­kettet két cikluson át végzett, munkájáért.) Elmondta, hogy az ország olyan, polgári piacgazdaság felé halad, amelynek minden buktatójá­ra fel kell készülniük a vál­lalatoknak, szövetkezetek­nek. A kamara feladatai kö zé tartozik a konkrét segii. ségnyújtás, a verseny negatív hatásainak kiszűrése. A ka - pitalista jellegű gazdaság I megköveteli, hogy önálló, re­gionális kamarák jöjjenek létre, hasonlóan a fejlett or szagokhoz. Határozott és kö­vetkezetes vállalati érdekvé­delemre készülnek fel, ugyan­akkor nem szabad az erőket szétforgácsolni az államigaz gatási és pártharcok miatt. A tagvállalati ülésen a be­számoló elfogadása után egy­hangúlag döntöttek az Észak- alföldi Regionális Gazdasági Kamara megalakulásáról, mely Debrecen székhellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Bihar és Jász-Nagykun- Szolnok megye gazdálkodóit fogja össze. Az alapszabály elfogadása után 24 tagú el­nökséget választottak, mely­I bőí nyolcán képviselik me­gyénk vállalatait, szövetke­zeteit. Késve kopogtatnak (IS. oldal) Kockáztattak — nyertek (8. oldal) Hiányzó gyógyszerek nyomában (2. oldal) ALVII. évfolyam, 23. szám ARA: 5,30 FORINT 1990. január 27., szombat* A jövő héten ismét összeül a T. Ház Záhonyban vizsgálják Módosították a földtörvényt Vaclav Havel is beszédet mondett a magyar parlamentben «Mezey Károly kisvárdai képviselő az országgyűlési vizsgálóbizottság elnöke em csitult pénteken sem a földtörvény módosítása feletti vita heve; a képvi­selők a kérdés taglalásakor két tábor­ra szakadtak, egy részük — a mezőgazda­ságban dolgozók — a kormány által beter­jesztett módosító javaslat elfogadását támo­gatta, elsősorban gazdasági megfontolások­ból. A vitázók kisebbik tábora a társadalmi igazságtétel szándékától vezérelve a földre­form befagyasztását, a megváltott földek visszaadását szorgalmazta. A voksok leadá­sakor végül is minden bizonnyal döntő érv­ként hatott Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter okfejtése, miszerint a bérleti díj közel 42 milliárd forinttal nö­velné a termelőszövetkezetek költségeit évente, ha a volt tulajdonosok visszakapnák a megváltott földeket, s azokat a termelőszö­vetkezetek bérbe vennék. Ez azt eredmé­nyezné, hogy az ideihez hasonló mértékű élelmiszerár-emelésre kerülne ismét sor. Mindezt mérlegelve, a képviselőtestület a be­terjesztett törvénymódosító javaslatot fogad­ta el. (Kommentárunk a 4. oldalon.) Méginkább elszabadultak az indulatok az országgyűlési képviselők jogállásáról, tisz­teletdíjáról, költségtérítésé­ről és kedvezményeiről szóló törvény tervezetéről folyta­tott vitában. Számos képvi­selő fejezte ki rosszallását a tervezetben szereplő magas tiszteletdíjjal összefüggésben, sőt volt aki úgy fogalmazott: a javaslatban meghatározott képviselői javadalmazást fel­háborítónak és szemérmetle­nül aránytalannak tartja. A felszólalók közül egyre töb­ben arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy a képviselői fizetésekről már az új parla­ment döntsön. A zsúfolt na­pirend miatt félbeszakadt a sajtótörvény módosításá­nak tárgyalása is. E témá­val kapcsolatban a leg- dühödtebb támadások a saj­tó hangnemét érték. Nem alakult ki egyetértés a sze­mélyhez fűződő jogok meg­sértése esetében kiszabha­tó birság ügyében; a kérdést megvitató parlamenti testü­letek közül a kulturális bi­zottság a birság összegének felső határát 500 ezerről 1 millió forintra kívánta fel­emelni, a jogi bizottság vi­szont legfeljebb 300 ezer fo­rint összegű kárpótlást java­solt. A januári ülésszak utolsó munkanapján az Országgyű­lés elfogadta az alkoholisták bírósági úton elrendelt gyógy­kezelésének módosításáról, valamint az állami vagyon védelméről, az Állaihi' Va­gyonügynökségről és az egyé­ni vállalkozásokról szóló tör­vényjavaslatokat. A pénteki ülésnap Mezcy Károly kisvárdai képviselőé is volt, ugyanis két fontos témában játszott vezető sze­repet. A szociális és egészségügyi bizottság nevében ő fűzött szóbeli kiegészítést az alko­holisták bíróság által elren­delt intézeti gyógykezelések megszüntetéséről szóló tör­vényjavaslathoz. Emlékez­tetett arra, hogy hazánk, mind a fejenként elfogyasz­tott szeszmennyiséget, mind az alkoholbetegek számát, az alkoholos halálozást tekintve, az élen áll Európában. Rend­kívül súlyos társadalmi prob­lémáról van szó, a több mint 4Q0 ezer kezelésre szoruló al­koholbeteg mellett körülbe­lül ugyanennyi rendszeres nagyivóval kell számolni. Családjaikat is figyelembe véve mintegy 2,5—3 millió ember közvetlenül szenved az alkoholizmustól, a közve­tett hatás pedig mindenkit sújt ebben a hazában, így mindent meg kell tenni an­nak visszaszorításáért. Az előadó leszögezte: a törvényjavaslat megszünteti a bíróság által elrendelt kényszergyógyítás jogintéz­ményét, és ezzel együtt . a nagyfai intézet ilyen irányú tevékenységét, törli a kény­szergyógyítás — mint önálló Hazánk vendége volt pén­teken Václav Havei Cseh­szlovákia köztársasági elnö­ke, aki Szűrös Mátyás meg­hívására jött Budapestre. Fe­lelős államférfiakkal és po­litikusokkal tárgyalt, s rövid beszédet mondott az Ország­gyűlésben — itt készült fel­vételünk. büntetés — utáni nyilvántar­tást, s hatályon kívül he­lyezi a végrehajtására vonat­kozó rendszabályokat. Mezey Károly végezetül arról szolt, hogy a nagyfai intézetből máris elbocsátott több száz alkoholbeteg káro­kat okozhat családjának, környezetének. A társadalom v 0 hnéről továbbra is gon­doskodni kell — mondotta —, ezért a bizottság javasol­(Folytatás a 4. oldalon) Légszennyezfidés, zaj Záhony város * és térségé­nek környezetvédelmi hely­zetéről tartott tanácskozást január 26-án a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei ta­nács műszaki, kommunális és- környezetvédelmi bizott­sága. A szakemberek először a MÁV Záhonyi Üzemigaz­gatóságának területén kör­nyezetvédelmi szemlén vet­tek részt, majd megvitatták a korábbi vizsgálatok ta­pasztalatait. A Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ugyanis az el­múlt évben vizsgálta többek között az áruszállítás, rako­dással kapcsolatos tevé­kenység környezetre gyako­rolt hatását, a MÁV műkö­déséhez kapcsolódó nagyabb üzemek környezetvédelmi helyzetét, valamint a kisha- tármenti forgalom miatt megnövekedett gépjárműfor­galom hatását a környezetre. Nem újdonság, hogy a megnövekedett forgalom mi­att megfelelő szálláshelyek, kiépített pihenőhelyek hiá­nyában a határátkelőhely és •környéke szemetes. A rossz műszaki állapotú gépkocsik nagymértékben hozzájárul­nak a levegőszennyezéshez és az- erős zajhatáshoz. Épp ezért szükséges egy megfele­lően felszerelt kempinget, il­letve szálláshelyeket létesíte­ni minél hamarabb Záhony­ban és környékén. Ugyanak­kor fontos az is, hogy a Zá­hony környéki parkolóban hetente 1—2 alkalommal ar­ra illetékesek vizsgálják felül a gépkocsik műszaki állapo­tát. s ezt kössék össze levegő- szennyezettségi méréssel. Nyíregyháza vendége Ma­tolcsi Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő Magyar Orvosok Egye ■*.- nek titkára, aki egyben tár­sadalmi funkcióban látja el a Magyar Szívalapítvány el­nöki tisztét. A vendéget pén­teken Baja Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese a Nyíregyházának nyújtandó anyagi segítségről is tárgyalt. Ezt követően a megyei kór­házban megtekintette a fel­B *1 * Jr A f | Ft r rí W » 0

Next

/
Thumbnails
Contents