Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1990. január 25. „Húshagyó” sorok Olcsóbb-e a drágább? A legutóbbi (január elejei) drasztikus ár­emelések közül is leginkább a hús- és hús- készítmények árának a növekedése kavarta fel a város közvéleményét. Érthető ez, hi­szen bármennyire is bizonyított, s küzdünk is ellene az egészséges táplálkozás jegyé­ben, még mindig „húsevő” nép vagyunk. A családok háztartási kasszájában bizony a legjelentősebb tételt ez teszi ki, s most az átlag 32 százalékos emelés érzékenyen érinti a kis- és nagycsaládokat egyaránt, nem beszélve a szegényebb néprétegek­ről. Annak próbáltunk utánajárni: egyál­talán mi a helyzet Nyíregyházán a hús­ellátás terén, s hogy a gyakoribb áreme­léseket lehet-e ellensúlyozni legalább vá­lasztékbővítéssel, netán olcsóbb árukkal. A helyzetkép kialakításában a Szabolcs Hús­ipari Vállalat két illetékese, Horváth Jó­zsef kereskedelmi igazgatóhelyettes és Mikulás Tamás kereskedelmi osztályvezető volt segítségünkre. Nyíregyháza megyei városban és köz­vetlen környékén megközelítőleg 400 élel­miszerboltba szállítanak rendszeresen húst és húsárut. (A vállalat egyébként az egész megye területén kb. ezer üzletet lát el rendszeresen.) Ebből is kiderül, hogy a té­tel itt a megyeszékhelyen a legjelentősebb és ezért nem mindegy, milyen az ellátás, s hogy a vállalat kezdeményezései miként érződnek a székhelyvárosban. (Mellesleg megtudtuk: jóval több helyen volna igény a termékeik árusítására, de ennek techni­kai akadálya is van. A vállalat az elmúlt három évben 63 hűtőgépet adott ki a tele­pülésekre Nyíregyháza környékén is és a megyébe, nagyon sok helyütt viszont még nincs meg a feltétel ahhoz, hogy a higiéni­ai követelményeket is meg lehessen tarta­ni. Márpedig a húsáruknál ez igen szigo­rú.) Sertéshús a sláger Nyíregyházán maradva: elöljáróban — az áremelés okozta kellemetlen hírek el­lensúlyozására — a tájékoztató szakembe­rek nyomban egy jó hírrel szolgáltak. Ter­vük, hogy még a második negyedévben a megyeszékhelyen a Kun Béla úti üzletük­ben amolyan húsnagykereskedést alakí­tanak ki, ahová a kiskereskedők a nap bármely szakában elmehetnek és igé­nyeik szerint beszerezhetik a kisebb meny- nyiségeket is továbbértékesítésre. Ezzel rugalmasabbá kívánják tenni az ellátást, hiszen köztudott, a forgalmat gyakorta az is befolyásolja még jelenleg is, hogy egy- egy járatuk 40—50 üzletet is felkeres, s nagyon sokszor órákig kell a szállítmányra várni, ami tovább rontja a vevők hangula­tát. A megyeszékhelyre egyébként csúcsidő- szakban (ez látalában ősszel és az ünnepek előtt van) hetente 70—80 tonna húskészít­ményt szállítanak az említett árusítóhe­lyekre. Még mindig a sertéshús a sláger, amiből főleg fél sertés formájában heten­ként 30—35 tonna jut a nyíregyházi bol­tokba, marhahúsból 7—8 tonna a heti adag. Jellemző az itteni keresletre és fo­gyasztásra, hogy az említett mennyiség a megyei kiszállításnak kb. 40 százaléka. Egy másik adat: Nyíregyházára évenként ' 2 ezer tonna húskészítményt, 1300 tonna tő­kehúst és 300 tonna marhahúst juttat el a vállalat. Mindezeken felül, van két hatósági hús­bolt (amit a tanács üzemeltet), ahol mindig olcsóbban lehet hozzájutni a hús­hoz, a húsárukhoz. Korom , fej és társaik... Ha már az áremelések idején az ol­csóbb termékek szóba jöttek, Nyíregyhá­zán a Hazafias Népfront által korábban kezdeményezett akciót továbbra is fenn­tartják — mondja a hírt a kereskedelmi igazgatóhelyettes. Ez azt jelenti, hogy az a 320 városi lakos, aki igazolvánnyal bizo­nyítja, hogy a létminimum határa alatti jövedelemből él, jövőben is hozzájuthat az Eperjes utcai boltjukban minden pénteken a kedvezményes árú húsos csonthoz, amit az országos ár alatt, kilogrammonként 8 forinttal olcsóbban ad. Erre a célra kü­lön 5—6 mázsa terméket juttat szaküzle­teikbe. A vállalat nemcsak szezonális időben, hanem folyamatosan igyekszik a széle­sebb vevőkörnek szánt olcsóbb termékek­ből is a lehetőségekhez képest juttatni. Legutóbb például az év végi ünnepek kö- zeledtén 40 tonna sertéskörmöt és 10 tonna sertésfejet küldtek a boltokba. Tervezik, hogy alkalomszerűen az iga­zolványokkal rendelkező kispénzűeknek császárvéget is juttatnak elérhető áron kijelölt üzletükbe Nyíregyházán — veti közbe a kereskedelmi osztályvezető. Mind­ketten újólag és nyomatékosan hívják fel a figyelmet arra, hogy a Szabolcs Hús­ipari Vállalat által üzemeltetett boltok­ba :— így a nyíregyházi üzletekbe is — el­Kemény „lecke” a tanácsnak Szálloda, segély, munka Húsos csont, köröm, fej, császárvég... cs társaik ... Nagy forgalom a város két ható­sági húsboltjában... juttatott rövidkaraj szűzpecsenye nélkül került a pultokra, a vevőkhöz. Ez pedig azt jelenti, hogy 250 forint helyett csak 210 forintot lehet érte kérni. (Ez azért érdekes zsebbevágó, mert a legtöbbször a szűzpecsenyét — melynek ára kilogram­monként 380 forint — leszedik a karajról az üzletekben, anélkül árusítják. A szűz- pecsenye egyébként a gerincoszlop mentén végighúzódó rostszegény, értékes rész.) Eszi, nem esizi, nem kap mást — tartja az ismert szólás. Ha keserű szájízzel is, de meg kell békülnünk azzal, hogy lénye­gesen drágábban jutunk hozzá január else­je óta a húshoz, hústermékekhez Nyíregy­házán is. Most már az is kérdés: mennyire esik vissza a húsfogyasztás, s hogy a ke­vesebb jelenthet-e többet azzal, hogy na­gyobb választékot kínálnak a vevőknek, ha több pénzért is, de így járva kedvük­ben. Nyíregyházán és környékén ellátási gondok nem lesznek — ígérik a húsipari illetékesek. Mondják ezt annak ellenére, hogy az alapanyag beszerzése az ország e térségében is nehéz feladat, nem kis erő­feszítésbe kerül előteremteni a szükséges mennyiséget. Ne póthús legyen ... A korábbi áremelési tapasztalatok azt mutatják, hogy tőkehúsból az első napok­ban mintegy 30 százalékos a visszaesés a forgalomban, ami éves szinten 15 száza­lékra csökken. A csökkenő kereslet lehető­séget ad a rendszeresebb és jobb ellátás­ra, a választék bővítésére. Húskészítmé­nyeknél más a helyzet: tapasztalat az ár­emeléseket követően — a dolog természe­ténél fogva — nem mindenki az olcsóbb felvágottakat keresi, s ezekből több is kél el, de az összes mennyiség általában nem változik. Mutatják ezt az idei áremelések utáni első rendelések is: az áruösszetétel erősen eltolódott az olcsóbb termékek felé (húsipari szaknyelven eddig 100, most 130 forint alatti kilogrammonkénti termékeket értenek olcsóbb készítmények alatt. Álta­lában a párizsi a mérvadó). Nyilvánvaló viszont, hogy egy sertésől nem lehet több sertésbelsőséget kinyerni, a vállalat lehe­tőségeit behatárolják az anatómiai korlá­tok, s ez a készítmények (sajt-, hurkafé­lék) mennyiségét is meghatározzák. Ezzel is számolnak és igyekeznek jó terítéssel, az igények jobb felmérésével könnyíteni a helyzeten. (Egyébként a vállalat 80 féle terméket gyárt, amiből 35 félét rendelnek rendszeresen az árusító helyek.) Mit tehet ilyen nehéz helyzetben a vál­lalat a vevőkörért? Tavaly megerősítette termelésfejlesztéssel foglalkozó apparátu­sát, jelentős technikai korszerűsítést haj­tott végre. Ennek egyik célja változatla­nul az, hogy keresik az olcsóbb áruk elő­állításának módját, megtartani azt a^gya- korlatot, hogy elfogadható élvezhetőségű termékek jussanak ki a kapun. Magyarán szólva: a húsáru valóban húsból készül­jön és ne valamilyen pótanyagok rontsák a minőséget. A vállalat szakemberei sze­rint erre egyébként rendkívül kényesek, hiszen a húskészítmények terén az orszá­gos listán — a minőséget tekintve — az első három vállalat között foglal helyet a nyíregyházi, s ezt számtalan BNV-díj és újabb 'igényes megrendelők jelentkezése tanúsíthatja. Bár ez nem tartozik a vásárlókra: — legalábbis az áremelések időszakában aligha — a vállalat költségei is jelentősen növekedtek, őket sem kerüli el a gazda­sági szférában végbemenő nagyarányú változás. Ez viszont a vállalatra ró rend­kívül nagy felelősséget: nem szabad le­mondani arról, miként lehet a belső költ­ségeket a még elviselhető szintre csökken­teni, vagy azon tartani — ezzel is elejét venni egy permanens áremelésnek. Ahogy mondani szokták: „evés közben” dől el, mennyire sikerül megtenniük a gyakorlatban. .... A. S,, Van már normatívák alapján működő költségvetési reformunk, de nincs hozzá olyan felzárkózási program, amely objek­tív mutatók szerint segítené az elmara­dottság felszámolását is — kesereg Csabai Lászlóné, a megyei város tanácsá­nak elnöke. Azzal folytatja, hogy a Nyír­egyházának egy főre jutó 6700 forint pon­tosan megfelel az országos átlagnak, de Szeged, Székesfehérvár átlaga ennél jó­val magasabb, s Leninvárosé majdcsak a kétszerese. Ennek alapja pedig a személyi jövedelemben — esetünkben a személyi jövedelemadóban — megtalálható nagy kü­lönbség. Ez esetben végképp hátramarad a me­gyeszékhely?: A kérdésre szerencsére nemmel vála­szolnak az illetékesek. Akik szerint ma­napság abból kell kiindulni, hogy minden városi közintézménynél — bölcsődétől a kórházakig — elő tudják teremteni a mű­ködéshez kellő anyagiakat. És ez nem ke­vés. Mint ahogy az sem: Nyíregyháza ta­nácsa a korábbiaknál is több pénzt for­díthat szociálpolitikára. Mégpedig egy olyan átfogó rendszerű szociális ténykedésre, amelyben minden rászoruló pontosan azt kapja, amire szüksége van. „Van, akinek csak beszélgetőpartner kell, van, akinek egy ebéd elvitele, van akinek egy heti ta­karítás, van akinek ebéd az idősek klubjá­ban, s van akinek szociális otthoni elhe­lyezés. Ehhez kell megnyerni mindenkit, ilyen átfogó gondoskodás országosan is példaértékű. Felhasználják e célra a város­hoz kerülő volt pártházakat a Ságvári- telepen, a Prága utcán, a Honvéd utcában, s ha a Sóstóhegyen is megtalálják a meg­oldást, az idősek klubja behálózza a vá­rost. Az idősgondozás jó példáival talál­kozni manapság Jósavárosban, sokat se­gíthet a Szeretet-alapítvány — amelyet ér­demes támogatni. A város működése. 1990 költségvetésé­nek ez a legsarkalatosabb pontja. E korba sok minden tartozik. Ki hinné, hogy csak a parkosítás-köztisztaság éves összege 40 millió forint?! És ha azt akarjuk, hogy Nyíregyháza múltjához és rangjához méltó legyen, újabb 12 milliót kellene e célra adni. Pénzt azonban máshonnan szükséges elvenni. Azután: az elvégzett munkát szá­mon kell kérnie tanácsnak, boltvezetőnek, az iskolák tanárainak. És nagyon jó lenne, ha a városi polgárok mindegyike túllátna a szobája falán . . . A tanács idén a közterület-fenntartótól mindenesetre elveszi az általányt, s meg­rendelésre dolgoztat. A mind nagyobb ará­nyú közhasznú munkát is e tevékenység­nek rendeli alá. Viszont jogos a kérdés: hol vannak a közhasznú munkára jelent­kezők?! Egészségügy. A társadalombiztosítás át­vette az egészségügyi alapellátás finan­szírozását, fizeti az orvosok — személyzet bérét, a gyógyszert-kötszert, a műszere­ket. Jobban jár így a körzeti orvos, az egészségügy nem függ ezentúl a tanácsi pénzek fokozódó szűkülésétől. A szakmai irányítás marad, ennek keretében szeretné kialakítania a tanács a cukorbetegek, az infarktust megelőző állapot és a dagana­tos betegségek egy részének szűrőhálózatát már ez év végére. Sokat vártunk a Szír­alapítványtól és a Máltai Szeretetszolgá­lattól, amelyek működéséhez — segélyek elosztása, társadalmi alapokon működő betegségmegelőző szolgálat, korszerű esz­közök beszerzése a gyógyításhoz stb. — a Bocskai utcán ad a tanács egy házat, s a költségek egy részét is vállalja pénz hoz újabb pénzt jelszóval. Fejlesztés. Itt áll a legnagyobb dilemma előtt a városvezetés. Nagy vita várható minden fórumon, mert a rendelkezésre álló összegek a megkezdett lakásépítések közművei befejezésére is alig elegendőek. Első helyen említik a Vay Ádám körút, az Egyház utca—Bercsényi utca közötti rész beépítését. Az utóbbin üzletekkel te­letűzdelt sétálóutcát terveznek. Végre be kellene fejezni — mégpedig évtizedekre előre tekintve — a Hunyadi utca kövezését. És még mindig a levegőben lógnak a iskola- építések pénzügyi feltételei! Meg kell keresni a lehetőségét a Sóstó­hegyet a Korányi úttal, illetve a Korányi utat (a temető háta mögött) a Pazonyi úttal összekötő út megépítésére. Szorgal­mazzák az Orosi úti Shell-kút háta mö­götti rész beépítését. Ide szeretnének nyu­gati partnerrel egy nagyterületű raktár­áruházát is építtetni. A nem tanácsi beruházások sorában említhetjük még a szabadidőcsarnokkal szemközti Domus Áruházát, amely már nyáron belép, a sóstói gyógyszállót, amelyre már megvan a nyugati partner szándéknyilatkozata és kormányának hitelígérvénye is. Komoly szakaszába lépett a Kossuth utca—Vay Ádám körút sarkon tervezett városi szálló ügye és egy néhányszáz embert foglalkoztató kerámiaüzem létesítése is. Halad a papír­gyár műszaki fejlesztése, a gumigyár bő­vítése^ Jók a megindult kisvállalkozások, de működési körük rendkívül szűk. Las­san telített állapot áll be a kereskedelem­ben, a fuvarozásban. Megjelentek a vál­lalatszervező, a közvetítő vállalkozások, s jó néhányan kezdtek , idegenforgalmi tevé­kenységhez. Nem véletlen, hogy a tanács adókedvezménnyel is azokat akarja ösz­tönözni, akik a termelésben dolgoznak. Közérdekű intézkedések. Márciusban tárgyalják a külterületi beépítési lehető­ségeket, hogy az eddig tilalom alá eső te­rületeken is lehetőség nyíljék az építke­zésre. Végigmennek a város garázsépít­kezései lehetőségein. (A Garibaldi út kör­nyezetét a városszépítő egyesület javasla­tára ebből kihagyták.) Az egységben gon - dolkodás jegyében készül a város parkolási rendje is — lehetőleg vállalkozói alapon. Kidolgozzák az egyesületek, szervezetek (kulturális, sport, szociális, hobbi stb.) egy­séges támogatási rendszerét is, a teljes nyil­vánosság előtt vállalja fel a tanács: kit és miért támogat. Bizonytalansági tényezők. Még mindig nem tudják, hogy az első lakáshoz jutókat a ta­nács, vagy az OTP támogatja a jövőben. Ke­vésbé bizonytalan, hogy a 7500 tanácsi bér­lakásból az idén eladásra kijelölt ezernek meglesz e a vevője. Megtörtént a konténeres telefonok szervezése, 1700-an már be is fizet­ték a hozzájárulást, 300 ember igényét most egyeztetik a postával. De nem álltak le a nagy teljesítményű telefonközpont építése ter­vével sem. S mivel nagy sikerrel működik az első nyíregyházi Shell-kút, máris egy má­sikon — a Tiszavasvári úti felüljáró után — gondolkodik a tanács, s úgy tűnik, az Inter- ág idén, vagy jövőre kész is rá. Főiskolák, egyetemek. Felmérik: van e ko­moly esélye az egyetemi i-angnak a tanár­képzőnél. Túlbillent a bizonytalansági fo­kon, s szeptemberben indul a volt pártisko­la helyén a nyíregyházi egészségügyi főisko­la. Továbbra is működik a számviteli főisko­la kihelyezett tagozata. Foglalkozik a tanács a világkiállítással. Szakemberei megkeresik a vállalatokat: mit tudnak ebben nyújtani. Meghirdetnek a lakos­ság körében egy ezzel kapcsolatos ötletpályá­zatot. Megjelent Nyíregyházán is a kvalifi­kált munkanélküli. Az átképzési központ ki­alakítása és tantervének kidolgozása az ő munkába állásuk lehetőségeit is célozza. A tanácsnak idén valóban nyitottnak kell lennie. Ennek keretében a hét minden nap­ján fogadják immár az ügyfeleket. Vizsgál­ják a kihelyezett ügyfélszolgálat felállításá­nak lehetőségét Oros mellett Nyírszőlősön, Sóstóhegyen és a Vajda-bokorban. S nem utolsósorban azt a lehetőséget: hogyan le­het a meglévő 2,2 milliárd forintból a hiány­zó félmilliárdot kihozni. Minden valószínűség szerint ez utóbbi a legkeményebb tanácsi lecke idén. Aminek részleges megoldása is nagy siker lenne.. . Kopka János Újabb Shell-kút, diszkont áruház, kövezett Hunyadi utca... Ha minden jól megy, hamaro­san a valóságban is magasodik az új városi szálló épülete a Kossuth utca—Vay Ádám út sarkán...

Next

/
Thumbnails
Contents