Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1990. január 25. „Húshagyó” sorok Olcsóbb-e a drágább? A legutóbbi (január elejei) drasztikus áremelések közül is leginkább a hús- és hús- készítmények árának a növekedése kavarta fel a város közvéleményét. Érthető ez, hiszen bármennyire is bizonyított, s küzdünk is ellene az egészséges táplálkozás jegyében, még mindig „húsevő” nép vagyunk. A családok háztartási kasszájában bizony a legjelentősebb tételt ez teszi ki, s most az átlag 32 százalékos emelés érzékenyen érinti a kis- és nagycsaládokat egyaránt, nem beszélve a szegényebb néprétegekről. Annak próbáltunk utánajárni: egyáltalán mi a helyzet Nyíregyházán a húsellátás terén, s hogy a gyakoribb áremeléseket lehet-e ellensúlyozni legalább választékbővítéssel, netán olcsóbb árukkal. A helyzetkép kialakításában a Szabolcs Húsipari Vállalat két illetékese, Horváth József kereskedelmi igazgatóhelyettes és Mikulás Tamás kereskedelmi osztályvezető volt segítségünkre. Nyíregyháza megyei városban és közvetlen környékén megközelítőleg 400 élelmiszerboltba szállítanak rendszeresen húst és húsárut. (A vállalat egyébként az egész megye területén kb. ezer üzletet lát el rendszeresen.) Ebből is kiderül, hogy a tétel itt a megyeszékhelyen a legjelentősebb és ezért nem mindegy, milyen az ellátás, s hogy a vállalat kezdeményezései miként érződnek a székhelyvárosban. (Mellesleg megtudtuk: jóval több helyen volna igény a termékeik árusítására, de ennek technikai akadálya is van. A vállalat az elmúlt három évben 63 hűtőgépet adott ki a településekre Nyíregyháza környékén is és a megyébe, nagyon sok helyütt viszont még nincs meg a feltétel ahhoz, hogy a higiéniai követelményeket is meg lehessen tartani. Márpedig a húsáruknál ez igen szigorú.) Sertéshús a sláger Nyíregyházán maradva: elöljáróban — az áremelés okozta kellemetlen hírek ellensúlyozására — a tájékoztató szakemberek nyomban egy jó hírrel szolgáltak. Tervük, hogy még a második negyedévben a megyeszékhelyen a Kun Béla úti üzletükben amolyan húsnagykereskedést alakítanak ki, ahová a kiskereskedők a nap bármely szakában elmehetnek és igényeik szerint beszerezhetik a kisebb meny- nyiségeket is továbbértékesítésre. Ezzel rugalmasabbá kívánják tenni az ellátást, hiszen köztudott, a forgalmat gyakorta az is befolyásolja még jelenleg is, hogy egy- egy járatuk 40—50 üzletet is felkeres, s nagyon sokszor órákig kell a szállítmányra várni, ami tovább rontja a vevők hangulatát. A megyeszékhelyre egyébként csúcsidő- szakban (ez látalában ősszel és az ünnepek előtt van) hetente 70—80 tonna húskészítményt szállítanak az említett árusítóhelyekre. Még mindig a sertéshús a sláger, amiből főleg fél sertés formájában hetenként 30—35 tonna jut a nyíregyházi boltokba, marhahúsból 7—8 tonna a heti adag. Jellemző az itteni keresletre és fogyasztásra, hogy az említett mennyiség a megyei kiszállításnak kb. 40 százaléka. Egy másik adat: Nyíregyházára évenként ' 2 ezer tonna húskészítményt, 1300 tonna tőkehúst és 300 tonna marhahúst juttat el a vállalat. Mindezeken felül, van két hatósági húsbolt (amit a tanács üzemeltet), ahol mindig olcsóbban lehet hozzájutni a húshoz, a húsárukhoz. Korom , fej és társaik... Ha már az áremelések idején az olcsóbb termékek szóba jöttek, Nyíregyházán a Hazafias Népfront által korábban kezdeményezett akciót továbbra is fenntartják — mondja a hírt a kereskedelmi igazgatóhelyettes. Ez azt jelenti, hogy az a 320 városi lakos, aki igazolvánnyal bizonyítja, hogy a létminimum határa alatti jövedelemből él, jövőben is hozzájuthat az Eperjes utcai boltjukban minden pénteken a kedvezményes árú húsos csonthoz, amit az országos ár alatt, kilogrammonként 8 forinttal olcsóbban ad. Erre a célra külön 5—6 mázsa terméket juttat szaküzleteikbe. A vállalat nemcsak szezonális időben, hanem folyamatosan igyekszik a szélesebb vevőkörnek szánt olcsóbb termékekből is a lehetőségekhez képest juttatni. Legutóbb például az év végi ünnepek kö- zeledtén 40 tonna sertéskörmöt és 10 tonna sertésfejet küldtek a boltokba. Tervezik, hogy alkalomszerűen az igazolványokkal rendelkező kispénzűeknek császárvéget is juttatnak elérhető áron kijelölt üzletükbe Nyíregyházán — veti közbe a kereskedelmi osztályvezető. Mindketten újólag és nyomatékosan hívják fel a figyelmet arra, hogy a Szabolcs Húsipari Vállalat által üzemeltetett boltokba :— így a nyíregyházi üzletekbe is — elKemény „lecke” a tanácsnak Szálloda, segély, munka Húsos csont, köröm, fej, császárvég... cs társaik ... Nagy forgalom a város két hatósági húsboltjában... juttatott rövidkaraj szűzpecsenye nélkül került a pultokra, a vevőkhöz. Ez pedig azt jelenti, hogy 250 forint helyett csak 210 forintot lehet érte kérni. (Ez azért érdekes zsebbevágó, mert a legtöbbször a szűzpecsenyét — melynek ára kilogrammonként 380 forint — leszedik a karajról az üzletekben, anélkül árusítják. A szűz- pecsenye egyébként a gerincoszlop mentén végighúzódó rostszegény, értékes rész.) Eszi, nem esizi, nem kap mást — tartja az ismert szólás. Ha keserű szájízzel is, de meg kell békülnünk azzal, hogy lényegesen drágábban jutunk hozzá január elseje óta a húshoz, hústermékekhez Nyíregyházán is. Most már az is kérdés: mennyire esik vissza a húsfogyasztás, s hogy a kevesebb jelenthet-e többet azzal, hogy nagyobb választékot kínálnak a vevőknek, ha több pénzért is, de így járva kedvükben. Nyíregyházán és környékén ellátási gondok nem lesznek — ígérik a húsipari illetékesek. Mondják ezt annak ellenére, hogy az alapanyag beszerzése az ország e térségében is nehéz feladat, nem kis erőfeszítésbe kerül előteremteni a szükséges mennyiséget. Ne póthús legyen ... A korábbi áremelési tapasztalatok azt mutatják, hogy tőkehúsból az első napokban mintegy 30 százalékos a visszaesés a forgalomban, ami éves szinten 15 százalékra csökken. A csökkenő kereslet lehetőséget ad a rendszeresebb és jobb ellátásra, a választék bővítésére. Húskészítményeknél más a helyzet: tapasztalat az áremeléseket követően — a dolog természeténél fogva — nem mindenki az olcsóbb felvágottakat keresi, s ezekből több is kél el, de az összes mennyiség általában nem változik. Mutatják ezt az idei áremelések utáni első rendelések is: az áruösszetétel erősen eltolódott az olcsóbb termékek felé (húsipari szaknyelven eddig 100, most 130 forint alatti kilogrammonkénti termékeket értenek olcsóbb készítmények alatt. Általában a párizsi a mérvadó). Nyilvánvaló viszont, hogy egy sertésől nem lehet több sertésbelsőséget kinyerni, a vállalat lehetőségeit behatárolják az anatómiai korlátok, s ez a készítmények (sajt-, hurkafélék) mennyiségét is meghatározzák. Ezzel is számolnak és igyekeznek jó terítéssel, az igények jobb felmérésével könnyíteni a helyzeten. (Egyébként a vállalat 80 féle terméket gyárt, amiből 35 félét rendelnek rendszeresen az árusító helyek.) Mit tehet ilyen nehéz helyzetben a vállalat a vevőkörért? Tavaly megerősítette termelésfejlesztéssel foglalkozó apparátusát, jelentős technikai korszerűsítést hajtott végre. Ennek egyik célja változatlanul az, hogy keresik az olcsóbb áruk előállításának módját, megtartani azt a^gya- korlatot, hogy elfogadható élvezhetőségű termékek jussanak ki a kapun. Magyarán szólva: a húsáru valóban húsból készüljön és ne valamilyen pótanyagok rontsák a minőséget. A vállalat szakemberei szerint erre egyébként rendkívül kényesek, hiszen a húskészítmények terén az országos listán — a minőséget tekintve — az első három vállalat között foglal helyet a nyíregyházi, s ezt számtalan BNV-díj és újabb 'igényes megrendelők jelentkezése tanúsíthatja. Bár ez nem tartozik a vásárlókra: — legalábbis az áremelések időszakában aligha — a vállalat költségei is jelentősen növekedtek, őket sem kerüli el a gazdasági szférában végbemenő nagyarányú változás. Ez viszont a vállalatra ró rendkívül nagy felelősséget: nem szabad lemondani arról, miként lehet a belső költségeket a még elviselhető szintre csökkenteni, vagy azon tartani — ezzel is elejét venni egy permanens áremelésnek. Ahogy mondani szokták: „evés közben” dől el, mennyire sikerül megtenniük a gyakorlatban. .... A. S,, Van már normatívák alapján működő költségvetési reformunk, de nincs hozzá olyan felzárkózási program, amely objektív mutatók szerint segítené az elmaradottság felszámolását is — kesereg Csabai Lászlóné, a megyei város tanácsának elnöke. Azzal folytatja, hogy a Nyíregyházának egy főre jutó 6700 forint pontosan megfelel az országos átlagnak, de Szeged, Székesfehérvár átlaga ennél jóval magasabb, s Leninvárosé majdcsak a kétszerese. Ennek alapja pedig a személyi jövedelemben — esetünkben a személyi jövedelemadóban — megtalálható nagy különbség. Ez esetben végképp hátramarad a megyeszékhely?: A kérdésre szerencsére nemmel válaszolnak az illetékesek. Akik szerint manapság abból kell kiindulni, hogy minden városi közintézménynél — bölcsődétől a kórházakig — elő tudják teremteni a működéshez kellő anyagiakat. És ez nem kevés. Mint ahogy az sem: Nyíregyháza tanácsa a korábbiaknál is több pénzt fordíthat szociálpolitikára. Mégpedig egy olyan átfogó rendszerű szociális ténykedésre, amelyben minden rászoruló pontosan azt kapja, amire szüksége van. „Van, akinek csak beszélgetőpartner kell, van, akinek egy ebéd elvitele, van akinek egy heti takarítás, van akinek ebéd az idősek klubjában, s van akinek szociális otthoni elhelyezés. Ehhez kell megnyerni mindenkit, ilyen átfogó gondoskodás országosan is példaértékű. Felhasználják e célra a városhoz kerülő volt pártházakat a Ságvári- telepen, a Prága utcán, a Honvéd utcában, s ha a Sóstóhegyen is megtalálják a megoldást, az idősek klubja behálózza a várost. Az idősgondozás jó példáival találkozni manapság Jósavárosban, sokat segíthet a Szeretet-alapítvány — amelyet érdemes támogatni. A város működése. 1990 költségvetésének ez a legsarkalatosabb pontja. E korba sok minden tartozik. Ki hinné, hogy csak a parkosítás-köztisztaság éves összege 40 millió forint?! És ha azt akarjuk, hogy Nyíregyháza múltjához és rangjához méltó legyen, újabb 12 milliót kellene e célra adni. Pénzt azonban máshonnan szükséges elvenni. Azután: az elvégzett munkát számon kell kérnie tanácsnak, boltvezetőnek, az iskolák tanárainak. És nagyon jó lenne, ha a városi polgárok mindegyike túllátna a szobája falán . . . A tanács idén a közterület-fenntartótól mindenesetre elveszi az általányt, s megrendelésre dolgoztat. A mind nagyobb arányú közhasznú munkát is e tevékenységnek rendeli alá. Viszont jogos a kérdés: hol vannak a közhasznú munkára jelentkezők?! Egészségügy. A társadalombiztosítás átvette az egészségügyi alapellátás finanszírozását, fizeti az orvosok — személyzet bérét, a gyógyszert-kötszert, a műszereket. Jobban jár így a körzeti orvos, az egészségügy nem függ ezentúl a tanácsi pénzek fokozódó szűkülésétől. A szakmai irányítás marad, ennek keretében szeretné kialakítania a tanács a cukorbetegek, az infarktust megelőző állapot és a daganatos betegségek egy részének szűrőhálózatát már ez év végére. Sokat vártunk a Szíralapítványtól és a Máltai Szeretetszolgálattól, amelyek működéséhez — segélyek elosztása, társadalmi alapokon működő betegségmegelőző szolgálat, korszerű eszközök beszerzése a gyógyításhoz stb. — a Bocskai utcán ad a tanács egy házat, s a költségek egy részét is vállalja pénz hoz újabb pénzt jelszóval. Fejlesztés. Itt áll a legnagyobb dilemma előtt a városvezetés. Nagy vita várható minden fórumon, mert a rendelkezésre álló összegek a megkezdett lakásépítések közművei befejezésére is alig elegendőek. Első helyen említik a Vay Ádám körút, az Egyház utca—Bercsényi utca közötti rész beépítését. Az utóbbin üzletekkel teletűzdelt sétálóutcát terveznek. Végre be kellene fejezni — mégpedig évtizedekre előre tekintve — a Hunyadi utca kövezését. És még mindig a levegőben lógnak a iskola- építések pénzügyi feltételei! Meg kell keresni a lehetőségét a Sóstóhegyet a Korányi úttal, illetve a Korányi utat (a temető háta mögött) a Pazonyi úttal összekötő út megépítésére. Szorgalmazzák az Orosi úti Shell-kút háta mögötti rész beépítését. Ide szeretnének nyugati partnerrel egy nagyterületű raktáráruházát is építtetni. A nem tanácsi beruházások sorában említhetjük még a szabadidőcsarnokkal szemközti Domus Áruházát, amely már nyáron belép, a sóstói gyógyszállót, amelyre már megvan a nyugati partner szándéknyilatkozata és kormányának hitelígérvénye is. Komoly szakaszába lépett a Kossuth utca—Vay Ádám körút sarkon tervezett városi szálló ügye és egy néhányszáz embert foglalkoztató kerámiaüzem létesítése is. Halad a papírgyár műszaki fejlesztése, a gumigyár bővítése^ Jók a megindult kisvállalkozások, de működési körük rendkívül szűk. Lassan telített állapot áll be a kereskedelemben, a fuvarozásban. Megjelentek a vállalatszervező, a közvetítő vállalkozások, s jó néhányan kezdtek , idegenforgalmi tevékenységhez. Nem véletlen, hogy a tanács adókedvezménnyel is azokat akarja ösztönözni, akik a termelésben dolgoznak. Közérdekű intézkedések. Márciusban tárgyalják a külterületi beépítési lehetőségeket, hogy az eddig tilalom alá eső területeken is lehetőség nyíljék az építkezésre. Végigmennek a város garázsépítkezései lehetőségein. (A Garibaldi út környezetét a városszépítő egyesület javaslatára ebből kihagyták.) Az egységben gon - dolkodás jegyében készül a város parkolási rendje is — lehetőleg vállalkozói alapon. Kidolgozzák az egyesületek, szervezetek (kulturális, sport, szociális, hobbi stb.) egységes támogatási rendszerét is, a teljes nyilvánosság előtt vállalja fel a tanács: kit és miért támogat. Bizonytalansági tényezők. Még mindig nem tudják, hogy az első lakáshoz jutókat a tanács, vagy az OTP támogatja a jövőben. Kevésbé bizonytalan, hogy a 7500 tanácsi bérlakásból az idén eladásra kijelölt ezernek meglesz e a vevője. Megtörtént a konténeres telefonok szervezése, 1700-an már be is fizették a hozzájárulást, 300 ember igényét most egyeztetik a postával. De nem álltak le a nagy teljesítményű telefonközpont építése tervével sem. S mivel nagy sikerrel működik az első nyíregyházi Shell-kút, máris egy másikon — a Tiszavasvári úti felüljáró után — gondolkodik a tanács, s úgy tűnik, az Inter- ág idén, vagy jövőre kész is rá. Főiskolák, egyetemek. Felmérik: van e komoly esélye az egyetemi i-angnak a tanárképzőnél. Túlbillent a bizonytalansági fokon, s szeptemberben indul a volt pártiskola helyén a nyíregyházi egészségügyi főiskola. Továbbra is működik a számviteli főiskola kihelyezett tagozata. Foglalkozik a tanács a világkiállítással. Szakemberei megkeresik a vállalatokat: mit tudnak ebben nyújtani. Meghirdetnek a lakosság körében egy ezzel kapcsolatos ötletpályázatot. Megjelent Nyíregyházán is a kvalifikált munkanélküli. Az átképzési központ kialakítása és tantervének kidolgozása az ő munkába állásuk lehetőségeit is célozza. A tanácsnak idén valóban nyitottnak kell lennie. Ennek keretében a hét minden napján fogadják immár az ügyfeleket. Vizsgálják a kihelyezett ügyfélszolgálat felállításának lehetőségét Oros mellett Nyírszőlősön, Sóstóhegyen és a Vajda-bokorban. S nem utolsósorban azt a lehetőséget: hogyan lehet a meglévő 2,2 milliárd forintból a hiányzó félmilliárdot kihozni. Minden valószínűség szerint ez utóbbi a legkeményebb tanácsi lecke idén. Aminek részleges megoldása is nagy siker lenne.. . Kopka János Újabb Shell-kút, diszkont áruház, kövezett Hunyadi utca... Ha minden jól megy, hamarosan a valóságban is magasodik az új városi szálló épülete a Kossuth utca—Vay Ádám út sarkán...
