Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

1990. január 25. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET Elképesztő bűnesetek „SerC a láthatáron? Elképzelhetetlen lett volna néhány évvel ezelőtt, hogy amíg a városi rendőrkapitány egy újságíróval beszélget a saját szobájában, addig osztályvezetői a szomszédos helyiség­ben nélküle döntsenek olyan húsbavágó kér­désről. mint a béremelés. Igaz. utólag majd egyeztetik a véleményeket, de hol van ez már az évtizedeken keresztül bevett és ter­mészetesnek vélt parancsosztogatósditól? S szerencse, tűnőfélben van az a korszak is, amikor a rendőrségről egyetlen adatot sem lehetett nyilvánosságra hozni, a statisztiká­kat tartalmazó aktákon ott állt a figyelmez­tetés: Szigorúan titkos! A fegyveres testüle­teknél megengedhető mértékű demokrácia ennél a szervnél is teret nyer, bár néhány meggyökeresedett rossz szokás, mint például a sajtócenzúra. még mindig keményen tart­ja magát. Nem csoda, hogy a közvélemény a rendőr­ségről negatív képet alakított ki, hogy a legotrombább viccek a rendőrökről szület­tek. A pártállamban a rendőrség szolgáltató szerepe a háttérbe szorult, s előtérbe került a hatalom, a fölérendeltség fitogtatása. Mind­ez párosult az iskolázatlansággal — nem volt az országban még egy olyan szervezet, amelynél éppen a legképzetlenebb dolgozók kerültek nap mint nap közvetlen kapcsolat­ba a lakossággal. Mindez szerencsére már a múlté. A nyír­egyházi kapitányság felépítése arra vall, hogy a szolgáltatásnak nagy jelentőséget tu­lajdonítanak: a három osztály egyike, az igazgatásrendészeti az útlevél- és személyi- igazolvány-ügyintézéssel, engedélyügyekkel, közlekedésigazgatással jórészt a lakosság igényeit elégíti ki. S minek, ha nem szolgál­tatásnak fogható fel a bűnüldözés is. ami a bűnügyi osztály feladata? Természetesen szakképzett, felsőfokú végzettséggel rendel­kező nyomozókkal, hisz ma már még rend- őrjárőmek sem vesznek fel nyolc általános­sal senkit, legalább szakmunkásképzőt kell végezni hozzá. Mit tud a rendőrség nyújtani a végzett­ségért? Munkát, a végkimerülésig. A nyír­egyházi kapitánysághoz a városon kívül a régi járás területe tartozik, Tiszavasváritól Nagy kálióig. Űjfehértótól Baktalórántházáig, vagyis csaknem akkora terület, mint némely megye. Erre jut 828 hivatásos dolgozó. 33 ki­nevezett polgári alkalmazott és 15 szerződé­ses alkalmazott. Az elképzelés, amit még nem sikerült teljesen megvalósítani, az len­ne. hogy a hivatásosok végezzék a kifejezett rendőri munkát, s polgári alkalmazottnak vegyenek fel mondjuk a pénzügyre egy számviteli főiskolát végzett fiatalt Semmi értelme, hogy az is tiszt, vagy tiszthelyettes legyen, aki nem a szoros értelemben vett rendőri munkát végzi. A terhelés óriási, éjszaka és hétvégeken sem lehet megállni. Épp emiatt dolgozik itt olyan kevés nő, s azok is inkább az igazga­tásrendészeten: az a három hölgy, akit járőr­ként alkalmaztak, jelenleg gyesen van. Ért­hető, hiszen nehéz összeegyeztetni az állan­dó kimaradásokat a családdal. Munkájuk nincs megfizetve, papíron 9—10 ezer forintot kapnak. A főiskolát, egyetemet végzett nyo­mozóknak is csak 11—12 ezer forint a bruttó fizetésük, amiért 24—48 órás munkarendben, szombat-vasárnap is dolgozniuk kell, s meg­esik, hogy egy embernek negyven folyamat­ban lévő ügye van egyszerre. Tavaly a negy­ven nyomozóra és néhány körzeti megbízott társukra mintegy 5500 befejezett ügy jutott. A számok tanúsága szerint évről évre csak romlik a helyzet, az 1988. évihez képest ugyanis 10 százalékkal több bűncselekmény­ben kellett nyomozniuk 1989-ben. A bűnözés állandóan nő, a kapitányság létszáma viszont egy helyben áll. Egy fel­mérés szerint ahhoz, hogy megnyugtatóvá váljon a helyzet, a 79 körzeti megbízotthoz még 42, a közlekedési rendőrökhöz a 31-es létszám mellé 16, az őrökhöz-járőrökhöz, akik pillanatnyilag 125-en vannak 51, a nyo­mozókhoz pedig legalább 40 új emberre len­ne szükség. Ehhez képest egyetlen felvétel­re sincs lehetőség. Nem csak a létszámmal, a bérekkel, de a technikával is hadilábon áll a rendőrség. Nevetségesen kevés kocsi áll rendelkezésük­re: a városban három járőrautó cirkál, me­lyekkel elvileg ki lehetne menni Nyíregyhá­záról a környező településekre, de a gyakor­latban ez megoldhatatlan. Előfordult már olyan hét vége, amikor huszonhat személyt kellett elővezetniük, s mindemellett kellett a családi, kocsmai, utcai verekedésekhez ki­menni. meg még cirkálni is. Nincsenek irigylésre méltóbb helyzetben az ismeretlen tetteses ügyekben nyomozó bűnügyi alosz­tály tagjai, ahol 17 emberre 2 kocsi jut, vagy az ismert elkövetés ügyekben bizonyí­tást folytató az a 20 vizsgáló, akiknek! egyetL ‘ A rendőrség tekintélyét vissza, kell állítani, mert ilyen létszámmal, gyenge technikával csak esélyt adunk a bűnözőknek... len autón kell osztozniuk. A saját gépkocsi használatát anyagilag nem bírná el a költ­ségeket biztosító megyei főkapitányság. A kocsihiányon kívül időnként papír- és borí­tékhiány is előáll, olyannyira, hogy az idé­zéseket sem tudják időben kiküldeni. S olyan is előfordulhat, hogy a városi kapi­tányság első négy embere — kezdve a kapi­tánnyal — csak késve értesül valamilyen fontos, munkaidőn kívül történt eseményről: ugyanis odahaza egyiküknek sincs telefon­jai!) A belügyminisztériumnak arra sincs pénze, hogy beszerezzeh néhány rádiótele­font. amit a vezető beosztású rendőrök ad­dig használnának, amíg saját telefonhoz nem jutnak. Az égető gondokon sokat segíthet, ha a rendőrség a helyzetét a nyilvánosság elé tárja, mint ahogy azt a néhány hónapja ki­nevezett új városi kapitány. Bornemissza Lajos tette, aki a nagyplénum előtt is el­mondta a problémákat. A megyei főkapi­tánnyal közösen leültek Nyíregyháza. Tisza- vasvári és Nagykálló pártjainak képviselői­vel egy asztalhoz, s azt kérték, hogy mivel minden párt foglalkozik majd programjában a közbiztonsággal, ne csak az elvárásokat fogalmazzák meg. hanem igyekezzenek a helyzet javításához szükséges feltételeket is rögzíteni. Mivel a rendőrség és a helyi ta­nács szükségességét egyik párt sem kérdő­jelezi meg. kiindulópontként szolgálhatna példának okáért e kettő egyre szorosabb összekapcsolása... Hogy is nézhetne ez ki valójában? Úgy, hogy bizonyos anyagi hozzájárulás fejében a nyíregyházi önkormányzatnak beleszólási joga lehetne a nyíregyházi rendőrség műkö­dési feltételeibe. Jelenleg például a Kossuth téren van általában egy posztos járőr, de ö sem mindig található ott. mert ha éppen a bíróság elé kell vezetni valakit, s nincs kéz­nél ott egy rendőr, akkor őt rendelik be er­re a feladatra. Lehetőség szerint szoktak ki­küldeni járőröket az állomásra, a piacra —, ha senki nincs táppénzen, szabadságon, vagy nem adódott valami fontosabb munka. A városi tanács ugyanakkor megrendelhetné, hogy máshol is álljanak rendőrök, „csak” az ehhez szükséges pénzt kellene biztosítania. A beleszólási jog egész odáig terjedhetne, hogy — akár az USA településeinek lakói a seriff esetében — a városi kapitány kineve­zésére. felmentésére a helyi önkormányzatok javaslatot tehetnének. A kapitányt beszá­moltatnák — és nem a Belügyminisztérium tenné ezt. ahol nem sok fogalmuk lehet hoz­zá. hogy éppen Nyíregyházának kire és mi­lyen intézkedésekre van szüksége. Az önkormányzat és a rendőrség kapcso­lata persze jó néhány kidolgozásra váró kér­dést rejt magában. Mert odáig rendben van. hogy egy község lakói a közrend és közbiz­tonság fenntartása érdekében beleszóljanak a körzeti megbízott személyébe. de végső soron kihez is tartozzanak a falvak? A vá­rosi kapitányságokhoz, vagy közvetlen me­gyei irányítás alá? S ha a városi kapitány a helyi tanácshoz tartozik, milyen jogon szól­jon bele egy községi tanácshoz kapcsolódó rendőrőrs, vagy körzeti megbízott, csoport munkájába? Nem lehet ugyanakkor az egész kapitányságot a tanács alá rendelni, hiszen a bűnözés egyre szervezettebbe, település-, megye-, sőt országhatárokat sem ismerővé válik. Így hát a bűnüldöző apparátusnak feltétlenül meg kellene maradnia központi irányítás alatt, már csak a lehető legjobb együttműködés érdekében is. Akár így, akár úgy — lényeges változá­sokra lesz szükség. A rendőrség tekintélyét vissza kell állítani, mert ilyen létszámmal, gyenge technikai feltételek közepette csak nagyobb esélyt adunk a bűnözőknek. Jó né­hány elképesztő bűncselekmény történt a közelmúltban Nyíregyházán — álarcos rab­lótámadás. trabantos lövöldözők —. amely figyelmeztet: ne kerüljön sor arra. hogy es­ténként a félelemtől teljesen elnéptelened­jenek az utcák... Bartha Andrea „Magad uram, ha...” Városmérleg, 1989 Kevés városfejlesztésben jártas szakember merné megsaccolni, mennyi pénz kellene ah­hoz. hogy Nyíregyházán beépüljenek a fog­híjak. eltűnjenek a városból a leromlott ál­lagú házak, hogy mindenütt ott legyen a gáz, a villany, a kövesút, hogy mindenünnen szennyvízvezeték fusson a derítőtelepre, hogy elegendő iskolai tanterem legyen, s ne kelljen évekig sorba állni lakásra várva. Eh­hez képest nem csoda, hogy abból a 2 milli­árd 300 millió forintból, amivel tavaly gaz­dálkodhatott a megyeszékhely tanácsa. az imént felsoroltak megoldásához nem min­denben kerültünk közelebb. Még érthetőb­bé válik, ha még azt is hozzátesszük, hogy ebből a 2,3 milliárdból fejlesztésekre még 800 millió sem jutott, a többi az intézmé­nyek működtetéséhez kellett. Mit fejlődött akkor 1989-ben Nyíregyháza? Koncz Imrével, a tanács közgazdasági fő­osztályának vezetőiével tekintettük át a lajstromot, amely ugyan jelentős sikernek nemigen könyvelhető el, de ilyen gazdasági helyzetben szégyenkezni való sincs rajta. Az egyik jelentős dolog, hogy sikerült Örökös­földön 400 lakás építését befejezni, amelyhez a tanács a közműveket alakíttatta ki. A SZAÉV építette lakások időben elkészültek és decemberben a szerződések többségét is megkötötte az OTP a tulajdonosokkal. (Saj­nos tanácsi lakást ma már nem tud a tanács építtettni, így akinek ez az igénye, azt csak a leadott lakásokból tudják kielégíteni.) Ahhoz, hogy valaki leadja a tanácsi laká­sát. vagy építeni, vagy vásárolni kell. Az építéshez telekalakításokkal adtak ösztön­zést. tehát aki tanácsi lakását visszaadta, so­ron kívül cserélhetett és a télek megszerzé­sénél is előnyben részesült. A tanács által menedzselt lakásépítés éppen ezek miatt elég nagy számú volt, különösen a családiház- és társasházépítés volt sikeres és tavaly még anyagilag is elérhető. A város lakói régóta igényelték már. hogy szüntessék meg az akadályokat a foghíjbe­építések előtt. 1989. ebben is sikeres évnek könyvelhető el. mert városszerte felszaba­dultak az értékes területek. A legtöbb he­lyen megszűnt az építési tilalom. így a dif­ferenciált igények kielégítésére is elegendő telek volt A legtöbb telket mégsem a foghí­jak beépítésének engedélyezésével kapták az érdeklődők, hanem Sóstóhegyen és Oroson, ahol például a Cifrafasorban 90 telek kelt el. Itt is a lakásleadók és a fiatal házasok ré­szesültek előnyben. Az orosi tsz-szel és az UNIBER-rel volt közös akciója a tanácsnak a telekalakítás, amely az elhatározástól az értékesítésig az évtized talán leggyorsabb attrakciója volt Nyíregyházán, sőt már a közműtársulások is a megalakulás stádiumá­ba jutottak. Sóstóhegyen és Borbányán volt még min­den közművel ellátott telek. Borbányán azonban lanyhulni látszott az érdeklődés. Ennek az is oka volt, hogy késtek a közmű­építéssel. de kedvét szeghette a lakosságnak az is. hogy tavaly már csak 19,5 százalékos kamatozású kölcsönt adtak annak, aki épít­kezett. Elkészült a Kossuth utcán 12 lakás, ezt nem szociálpolitikai szempontok szerint osztották eL az eredeti szándék szerint is piaci értékesítést terveztek. Bár sikerült el­adni ezeket a lakásokat, elég nagy utánajá­rást igényelt, hogy mindegyikre vevőt talál­jon a tanács. Pedig a lakások minősége egé­szen jó volt az áruk is ennek megfelelően alakult. A lakások alatt a NYlRKÁBEL, Kft. kapott irodát, amely tanácsi érdekelt­ségű korlátolt felelősségű társaság, s magán­üzlet is létesült. Az iskolaprogram jelentős helyet kapott a tanács fejlesztési tervében. 1989-ben már nem az általános iskolákra kellett szentelni a legnagyobb figyelmet, mert a demográfiai hullám elérte a középiskolát —, bár az álta­lános iskolai termekkel sincs még minden rendben. Különösen Örökösföldön érezhető ez. ahol nem jut hely mindenkinek. így a 3-as iskolába szállítják naponta a gyereke­ket Ezért gyorsították meg az örökösföldi gimnázium építését. Ha az ÉPSZER tartani tudja a gyorsított tempót, már szeptember­ben megkezdődhet a tanítás. Átmenetileg általános iskolaként működne, hogy ne kell­jen a gyerekeket elhordani, viszont a beren­dezése és az ellátás gimnáziumszintű lesz. Nem sikerült a művészeti szakközépis­kolát teljesen befejezni, de az idén elkészül és elkezdődik feltehetően a mezőgazdasági szakközépiskola építése is. Jelentős értékű és mértékű fejlesztés tör­tént a közművekben, elsősorban a lakosság anyagi erejének felhasználásával. Legna­gyobb értéket a Nyírszőlős, Sóstóhegy és Sóstógyógyfürdő vezetékes gázellátása je­lenti. A tanácsi szervezésű beruházás több mint 1500 család lakásának gázellátását old­ja meg. A családok 40 ezer forint kamat­mentes kölcsönt vehettek fel e célra, sőt a tanács úgy szervezte az ügylet lebonyolítá­sát. hogy a pénzt nem kapták kézhez a csa­ládok, s míg a befizetés ideje elérkezett, még kamatozott Is a városnak ez a pénz. (Ebből a kamatból tudták támogatni a be­ruházást. hiszen időközben megdrágult a be­ruházás, biztonságosabbá építették a rend­szert és a többletet a tanács fizette ki.) Jelentős volt a szennyvízvezeték-építés is. Szinte nem1 volt olyan vb-ülés 1989-ben, amikor ne vittek volna a testület elé gáz-, víz-, út-, vagy szennyvízberuházásra javas­latot, mert sajnos még a vízellátás sem tel­jes körű a megyeszékhelyen. Elkésett Nyír­egyháza az infrastruktúrával, mert koráb­ban nem kapott a központból utalt pénzek­ből. lélekszáma és jelentősége szerint —, mint, ahogy sok más megyeszékhely — most pedig kénytelen szinte mindent saját zseb­ből fizetni a lakosság. Néhány terület-előkészítési akció is folyt Nyíregyházán, ami a város fejlesztését szol­gálja. de ami nem kimondottan tanácsi pénzből megvalósuló beruházás. Elkezdődött a Vay Adám körút északi oldalának szaná­lása. hogy építési területet tudjon adni a ta­nács az oda tervezett beruházásokhoz. Míg hozzá nem kezdenék, ideiglenesen különbö­ző dolgot árusító pavilonsor építését enge­délyezték az Elekterfém Szövetkezetnek. így nem kell a tanácsnak kerítést építeni, sőt a bérleti díjakból még némi nyereségre is szert tesz. Arról nem beszélve, hogy sokkal kellemesebb látványt nyújt a város központ­jában a sokszínű törökös turbán, mintha mondjuk faroslemezzel, vagy drótkerítéssel fednék el a szanált területet. Másik ilyen te­rület volt a Shell-kút környéke, ahol szintén a tanács gondoskodott a területről és a be­ruházók tették rendbe a környéket. Nem mondott le a tanács a terület északi oldalá­nak beépítéséről, ahová egy diszkont áruház kerül, s talán akkor megépül Örökösföldnek egy közművekkel aláépített út is. A Domus Áruház területének előkészítése folyik most a sportcsarnok mellett a Hunya­di utca sarkán. A szervező szerepét vállalta a tanács a Galéria Üzletház létrehozásában. 1989-es váratlan és terven felüli feladata volt a piac kitelepítése, ami 7 milliós ki­adással járt. mert térburkolatokat kellett építeni. Megoldásra vár még az Acél utca térségében a forgalom elterelése, levezetése, hogy piacnapokon is csökkenjen a zsúfolt­ság. A vámszabad terület kialakítása is szere­pelt a tervekben, de a Közúti Gépellátó Vállalattól nem sikerült megszerezni a terü­letet. A reményt nem adta fel a tanács, sőt nemrég a nyugatnémet testvérváros Dser- lohn üzleti partnereivel folytatott tárgyalá­sokon kiderült, hogy ők is nagy fantáziát látnak benne, hiszen híd szerepét tölthetné be a Szovjetunió és Nyugat-Európa közötti kereskedelemben. A Guszev felújítása és re­konstrukciója is késik, bár a pénz megvolt rá. A bujtosi tó rekonstrukciója pedig a ná­das tulajdonjogának tisztázása miatt csú­szott át erre az évre. A gazdálkodás gondjainak enyhítésére vállalkozásokba is belépett a tanács, s kide­rült: ezek jó döntésnek bizonyultak. Nem­csak a tőke visszaszerzésére van remény, ha­nem még jelentős nyereséget is kapnak. Nem volt gond a gazdálkodásban, folyama­tosan teljesítették, amit vállaltak, s ha vala­mi miatt csúszott néhány hetet, hónapot egy-egy beruházás, a pénz kamatozott, csu­pán ebből 10 millió haszna lett a városnak. A hitelek felvétele iránt két-három évvel si­került több beruházást előre hozni. s az infláció mellett ez bizony nagyon is gazda­ságosnak mondható. Balogh József A szervező szerepét vállalta a tanács a Galéria üzletház létrehozásában. Néhány elképzel«« viszont — sajnos — megfeneklett... , , , ............

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents