Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. január 20. Egy ritka élményt ígérő vendégjáték Az operaház balett­együttese Nyíregyházán A tavalyi Gardelli-koncert után azt gondoltuk: ha éven­te csak egy-két, ehhez ha­sonló igényességű, színvona­lú produkcióinak ad otthont a Bujtasd Szabadidő Csarnok — nyereségünk máris mér­hetetlen. Természetesen nem forintban. Hiszen még ebben az oszfásra-szorzásra, pén­fgjtok és időnk aggályos szá- B9Qt$apá^tm kényszerítő víi- lágfMirí is szükségünk van néhány' olyan órára, amikor ünneplőbe öltözhet a lélek, amikor a fáradt, fásult em­ber megmerítkezhet a valódi művészet csodás, legalább a holnapra, legalább pár napra új erőt adó'fürdőjében. Ismét ilyen, megkülönböz­tetett figyelmünkre méltó, ünnepi estre várja tehát a közönséget a nyíregyházi szabadidőcsarnok, ahol ja­nuár 21-én, vasárnap a buda­pesti Magyar Állagú, Opera- ház balettegyüttesenék ven­dégjátéka ígér nem minden­napi élményt. A csarnoknak ez a vállalkozása — nem túlzás — csak Verdi Rekvi­emjének említett nyíregyházi bemutatásához fogható: az előadás féléves szervező- munka gyümölcse, és nem kevés erőfeszítést, találé­konyságot követelt a felté­telek megteremtése sem. Vé­gül sikerült, ami azért is fon­tos, mert a műfaj kedvelői tudják a legjobban, errefelé milyen ritkán adatik meg, hogy a tánckultúra ilyen kvalitású képviselőit láthas- suk Pedi&.nálimk, ha nem is túlsá&lií he>d^*dM &mál lelkesebb tábort alkotnak a balettrajongök; kiváló mes­terek irányításával több száz gyerek tanul a balettislkolak- ban, ahonnan az Állami Ba­lett Intézetbe is eljutottak már növendékek. Sőt, a ha­zai táncművészet legjobbjai között is számon tarthatunk olyanokat, akik megyénkből származtak el: így a nyírka­rászi Demcsák Ottót, a Győri Balett, atapítptagját, a nyír­egyházi Szabály Györgyöt, az opéraház szólistáját. Szaikály Györggyel egyéb­ként ez alkalommal is talál­kozhat szülővárosának kö­zönsége — ő is fellép a va­sárnap 19 órakor kezdődő, kétrészes műsorban. Rajta kívül az operaház balett­együttesének több más, nem kevésbé nagyszerű, a világ bármely színpadán szívesen fogadott művészét láthatjuk: Pongor Ildikót, Metzger Már­tát, Hágai Katalint. A fiatal táncosok közül Oláh Csillá­nál,- FÁchher Tiborral. ifi "Nág4/ Zoltánnal, Szilágyi Gyulával Kollár Eszterrel, Erényi Bélával és Kováts Ti­borral lesz alkalmunk meg­ismerkedni. S még egy név, amely önmagáért beszél: a műsorvezető, Keveházi Gá­bor, az operaház balettigaz­gatója lesz. A koreográfus ugyancsak neves művész: Seregi László. A balettest első részében részleteket láthatunk majd A cédrus,' a Bajják,' a Hold, a Giselle, a Rómeó és Júlia című táncjátékból. A máso­dik részben Dohnányi-Sere- gi: Változatok egy gyermek­dalra című egvfelvonásosát mutatják be a művészek, s az érdekesség kedvéért el­mondjuk, hogy a műsornak ebben a részében a „profi” táncosok mellett fellép majd egy — egyelőre természete-' sen ismeretlen — kislány is, akit a közönségből választa­nak ki a művészek ... (gönczi) Egy archív felvétel: jelenet az operaház 1965-ben be­mutatott. Chopiniana című előadásából. A fotót a Bu­dapesti Balett című albumból választottuk, ennél fris­sebbet csak most lesz alkalmunk készíteni... Tartalékon L assan már nem telhet el nap anélkül, hogy valahol ne lenne sztrájk. Reggelente kézbeveszem az újságot és az első dolgom azt megnézni, kik mikorra jelentettek be újabb munkabeszüntetést. Így aztán meglepetés ért, amikor tegnap reggel há­romnegyed nyolckor, minden előzetes bejelentés nélkül sztrájkba lépett Etelka név­re hallgató félviseltes Tra­bantunk. — Elkéstél aranyoskám. Le­het, hogy a közúti közleke­désben dolgozó munkaválla­lók közé sorolod magad, de már akkor is csúsztál egy napot. — mondtam neki szemrehányóan, miután nem indult az első pöccentésre. Tovább próbálkoztam, hátha be tudom gyújtani, de sehol semmi. Ekkor békés kieretek között egyeztető tárgyalásokat kez­deményeztem. Hiába hoztam fel azonban érvként, hogy a munkaidő 8 órakor kezdődik és ha busszal megyek, el fo­gok késni, a válasz tovább­ra is csak ez volt: KRRR! A továbbiakban nem bán­tam Etussal kesztyűs kézzel, de hiába rugdostam a gáz­pedált, az sem használt. Már mindenről lemondtam, amikor megértettem néma követelését. Több benzint akart, persze mostmár a drágábból. Okosabb enged alapon tartalékra állítottam. Olyan lett, mint a magyar gazdaság. Egy darabig el­megy még egyik is, mástk is, kérdés, hogy meddig. Etelka legjobb esetben 70 kilomé­terre, jó lenne, ha a gazda­ság valamicskével tovább. Ehhez azonban szerintem nem elsősorban sztrájkokra van szükség, hanem munká­ra. az emberekben rejlő tar­talékok kiaknázására és olyan körülményekre, ame­lyek ezt lehetővé teszik. Olyanra, ahol a piac kialakí­tása nem egyenlő az áfflk emelésével, ahol a mezőgaz­daságban dolgozóknak meg- jéri disznót tartani-., gabonát, almát termeszteni, »és ahol nem azon; kelimáÉPSpí, hogy ftjo'ndín k ffflfflli ad ói af) Tmiom. hogy a buszveze­tők, ^közúti szállítók JK. még -sok mindenkit? ide> JpÄlhat- nék, jövedelme nenr áll arányban az elvégzett mun­kával. De kérem, jelentkez­zen az a dolgozó, aki úgy sfondol.ja annyit kap a mun­kájáért, mármint fizetést, amennyit a munka ér! Nem hiszem, hogy holnap hosszú sorok kígyóznának emiatt szerkesztőségünk bejárata előtt. Szilágyi Zsuzsa Adózás a lakáshitel után Az állampolgároknak adót kell fizetniük a kamat­mentes, valamint a 4 százalékosnál alacsonyabb kama­tozású állami kölcsönök után. Mikortól és mennyit? — kérdeztük Simon Jánost, az OTP Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei Igazgatóság hitelosztályának vezetőjét. — A törvény február 1-je- től hatályos — mondta. Ha a kölcsönszerződés tíz éven be­lül, de öt évnél régebben köt­tetett, a havi törlesztőrészlet 50 százaléka, amennyiben a kölcsönszerződés tíz évnél ré­gebbi a törlesztőrészlet 100 százaléka az adó. Az össze­get minden hónap 15-ig kell befizetni. — Van-e valamilyen ked­vezmény? — Ha egy lakásra több kedvezményes kamatozási ál­lami kölcsönt vettek fel, eb­ben az esetben a legnagyobb havi törlesztésű kölcsöntarto­zás alapján kell adót fizetni Viszont, ha a közös háztartás­ban élőknél az egy főre jutó nettó jövedelem a létmini­mum (4300 forint), három­szorosát meghaladja, vagyis a 12 900 forintot, valamennyi kedvezményes kamatozású kölcsön után adót kell fizet­ni. Nem kell adót fizetni, ha az adósnak és a vele egy ház­tartásban élők közeli hozzá­tartozójának az egy főre jutó havi nettó jövedelme a 4300 forintot, létminimum szintet nem haladja meg, illetve ha saját háztartásában három vagy több kiskorú, vagy nappali tagozaton tanuló, jö­vedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermek él. Mente­sül az adófizetés alól az is. aki munkaképességének 67 százalékát elvesztette. A het­ven éven felüli hitelfelvevő nyugdíjas is mentesül, akinek a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozónak az egy főre eső nettó jövedelme a 12 900 forintot nem haladja meg. Szintén nincs adófizetési kötelezettség, ha a kölcsönt a bérlő az általa bérelt lakáson végzett építési munkákra kapta, kivéve, ha a bérlaká­sát időközben megvásárolta, vagy a törvény hatálybalépé­sét követően teszi. Az ár- és belvízkárok helyreállítására kapott kölcsönök is adómen­tesek. — Hogyan bonyolódik le az adó kivetése és az állampol­gárok visszajelzése? — Az OTP levélben meg­keres minden olyan hitelfel­vevőt, aki vélhetően adóköte­les. Kapnak egy tájékoztatót, ebben szerepel a jogszabály is, így megismerhetik a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Az értesítés kézhezvételétől számítva tizenöt napon belül az állampolgárnak nyilatkoz­nia kell az OTP-nek adóköte­lezettségéről. vagy mentessé­géről. Az értesítésben szerep­lő havi törlesztőrészlet alap­ján be kell vallani az adó mértékét és összegét, vala­mint a mentességet alátá­masztó indokokat. A törvény csak 1990-re vo­natkozik, tehát nem érvényes azokra, akik az elkövetke­zendő években esnének ha­tálya alá, (az öt-tíz éves szá­mításba). (bojté) B Kossuth tér a gyalogosoké Fék a „láthatatlan” jövedelem elé Kérem a nyugtát! Jelentős változás a vásárlók védelmében is A jövedelemadózás mindig az érdeklődés középpont­jában áll, hiszen valójában ez mindannyiónkat érint. Különösen illik ez napjainkra, amikor a személyi jöve­delemadó-törvényről a napi sajtóban a széles nyilvá­nosság előtt igen heves vita tapasztalható. Ezzel ösz- szefüggésben kérdeztük Bereczky Károlyt, a megyei adófelügyelőség vezetőjét, szerinte mi az, amit legin­kább az érintettek figyelmébe ajánl. — Tény a felfokozott ér­deklődés, viszont jóval keve­sebb nyilvánosságot kaptak a különböző tájékoztatóban az általános forgalmi adózás (közismerten ÁFA) szabálya­it érintő'változások. holott ezek között egy olyan lénye­ges is akad, amely vásárló­ként szinte minden állampol­gárt érinthet. — Miről van szó? — A nyugtaadási kötele­zettség előírásáról van szó. amellyel az adótörvény a készpénzfizetés ellenében történő értékesítéseknél kí­vánja megszüntetni a keres­kedelemben, a szolgáltató t te­vékenységben jekmleg taf- pasztaiható és az általános kulturáltsággal összeegyez­tethetetlen, itt-ott már ..bal­káni” állapotokat. Előre bo­csátom: e rendelkezésnek mindenekelőtt a vásárlók ér­dekeit védő hatása a lényege. — Szeretném, ha konkreti­zálná ezt. — Eddig az esetek többsé­gében a vevőnek semmilyen bizonylata nem volt arról, hogy mikor, kinél, mennyiért vásárolt és így utólagosan még reklamálni sem tudott. Ha célunk, hogy közeledjünk Európához, akkor tudnunk kell. hogy a nyugati orszá­gokban, ahol a piacgazdaság jól funkcionál, az ilyen ren­dezetlen helyzet elképzelhe­tetlen. — Mi a szabályozás lénye­ge? — Röviden: az az értékesí­tő, aki — hivatalos nyelven szólva — adóalanya az AFA- nak (tehát saját nevében, be­vétel elérése érdekében rend­szeresen értékesít)' az 1990. július elsejétől (egyes tevé­kenységeknél későbbi idő­ponttól) kérés nélkül is kö­teles lesz a készpénzzel fizető vevőinek, vendégeinek, rríeg- rendelőinek a számlánál, vagy az egyszerűsített szám­lánál kevesebb adattal ké­szült. de sorszámozott nyug­tát adni. Hangsúlyoznám: a fogyasztók és a tisztességes kereskedők érdekvédejme legalább annyira célja ennek a bevezetendő. szabálynak, mint á rendteremtés az adó­zásban. Ezt támasztják alá a napjainkban is végzett pró­bavásárlások, hatósági elle­nőrzések, amikor gyakran kedvezőtlen eredményeket tapasztalni. Nem titkolt szán­dék ugyanakkor, hogy az ilyen bizonylatolás általános­sá tételével nehezebbé váljék az úgynevezett láthatatlan jövedelmek megszerzése, ami joggal irritálja már hosszabb ideje a tisztességgel adózók körét. — Milyen technikai feltéte­lek szükségesek ehhez? — A megvalósításhoz meg­határozott típusú nyugtanyo­mó pénztárgépek nélkülözhe­tetlenek. Ám az állami költ­ségvetés azzal segíti a nyug­taadásra kötelezetteket, hogy a gép teljes beszerzési árát, mint előzetesen felszámított adót engedélyezi levonni a befizetendő ÁFA-ból. Így va­lójában a teljes vételár Visz­szatérül. az érintettek gya­korlatilag ingyen kapják meg a pénztárgépet. Bizonyos mértékű toleranciát is tartal­maz a jogszabály, amely sze­rint, ahol a nyugtakibocsá­tás személyi és tárgyi feltéte­lei nem teremthetők, meg kü­lön kérelemre az adóhatóság ez alól mentesítést adhat. — Ismert, hogy ez évtől egy bizonyos körben meg­szűnt az ÁFA-átalány útján történő befizetésnek lehető­sége. Velük mi lesz? — Az eddig így ad.ózók a változás miatt most már az általános szabályok szerinti adózás alanyaivjá-Vyálnak. De a bolti kereskedelemben és vendéglátásban az ennél egy­szerűbb megoldású átlagadó­kulcsos adózás is választha­tó, ha ezt a szándékát az érintett bejelenti az illetékes adóhatóságnál február 28-ig. Segítségül még annyit.: akik a teljesség igényével szeretné­nek tájékozódni az elmon­dottakról. azoknak a Magyar közlöny 1989. évi 88. és 94. számait ajánlom tanulmá­nyozásra. tiiáplpl MUroznaK Ez nem sétatér — morgolódhattak Nyíregyházán az autósok, amikor a nagyszámú gyalogos miatt nem hajt­hattak akadálytalanul keresztül a Bethlen Gábor utca belvárosi forgatagában. A zsúfoltság megszűnt: decem­ber 1-jétől ez a szakasz a járókelőké, az autósok más útvonalra kényszerültek. — A forgalomkorlátozást akkor is bevezettük volna, ha az 1988-ban elfogadott vá­rosrendezési tervben nem szerepel a Kossuth tér sétáló­utcára alakítása — tájékoztat Habzsuda Béla, a nyíregyhá­zi tanács útkezelői csoportve­zetője. — Egyszerűen elvisel­hetetlen volt már itt a köz­lekedési helyzet, és ez nem tetszett sem a gyalogosoknak, sem a gépkocsivezetőknek. — A gépkocsik kiszorítá­sának környezetvédelmi okai is vannak — mondja Fe­kete Ferenc építési, közleke­dési és vízügyi osztályveze­tő. — Amióta nem füstölik tele-a levegőt az autók, érez­hetően csökkent a légszeny- nyezettség. A forgalomkorlátozás lé­nyege, hogy lezárták a Beth­len utcának a Bercsényi ut­ca és a Dózsa György út kö­zötti szakaszát, vagyis a fŐ- posta és a Csemege ABC kö­zötti részt. Ide azonban to­Geszterédet szinte az egész lakosságot lefoglaló dohányter­mesztésről ismerik. Amikor ott jártunk özvegy Vasas Fe- rencné és családja is éppen leadáshoz válogatták a dohányt, a jól befűtött nyárikonyhában. Mint sok helyütt, itt is már a nagyapa is ezt csinálta, és márciustól februárig évtizedek óta ez köti le a családot. (B-zs.) vábbra is behajthatnak azok a gépjárművek, amelyek az utcába szóló menetlevéllel vagy szállítólevéllel' közle­kednek. Továbbá engedélyt kaptak az utcában lakó gép­kocsitulajdonosok, valamint a tanácsi udvarra behajtó hi­vatali gépkocsik. Ezen a sza­kaszon az úttesten megállni, illetve várakozni tilos, a szabálysértőket a rendőrség megbírságolja. Az említett utcarészen mintegy 6Ö—80 parkolóhely szűnt meg. Ezeket a szakszer­vezeti székház mögött építik majd meg. A környező par­kolókat fizetőkké alakítják át, így ott valóban csak azok fognak várakozni, akiknek ez nem vesz igénybe egy-két óránál többet. A most még meglehetősen kopár, üres tér sorsáról a választ Veres István városi főépítésztől kapom. — Terveinkben szerepel a belváros nagy részének sétá­lókörzetté alakítása. A kö­vetkező lépésben a Tanács- köztársaság teret zárnánk le, de ehhez mindenekelőtt meg­felelő parkírozási lehetőség­ről kell gondoskodnunk. Ez azonban pénzhiány miatt nem valósulhat meg egyhamar. A már lezárt részre a Kossuth téren szerettünk volna dísz- burkolatot, archaizáló kande­lábereket tenni. Ennek ugyan­csak a pénz az akadálya. Je­lenleg a tér minimális beren­dezése, „bebútorozása" sze­repel napirenden. Néhány paddal, virágvályúval, illet­ve egy-két általunk tervezett, de magánvállalkozók pénzé­ből épített pavilonnal sze­retnénk tetszetősebbé tenni i belvárosnak ezt a részét. (dajka)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents