Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 16. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. január 19. Sok látogatója van Nyíregyházán a Városi Galériában Bar- esay Jenő festőművész tárlatának. A kiállítás február 4-ig tekinthető meg. (A fotón a mester egyik jellegzetes alkotása.) Barokkkoncert Rangos komolyzenei program várja a jövő héten a zenekedvelőket. Ezúttal a berlini Barokk Trió látogat el Nyíregyházára, a művelődési központba január 24- én. A vendégművészek műsorában XVII—XVIII. századi barokk mesterek művei szólalnak meg. A hangverseny az Országos Filharmónia felnőtt bérleti sorozatának soronkövetkező rendezvénye. A koncert hét órakor kezdődik a hang- versenyteremben. A művelődési központok ajánlata A TISZAVASVÁRI művelődési központban Állatkerti séta címmel zenés gyermekműsor várja január 24-én szerdán a legif- jabbakat. Lehet még jelentkezni a balett-tanfolyamra, amely foglalkozásait kedden és szerdán tartják. A MÁTÉSZALKAI művelődési központ vendége lesz január 19-én pénteken Ráday Mihály városvédő. Az érdeklődők fél 2-től hallgathatják meg előadását. Változatlanul várja vasárnaponként a társalgó a fiatalokat. A KISVARDAI művelődési központban szómba* délelőttönként mozgásrehabilitációs foglalkozást tartanak. Ha kedd, akkor tanácsadás! Logopédus, jogász, a pszichológus kedd délutánonként várja a tanácskérőket. Hódít a lambada Kisvárdán is. A tánc- tanfolyamokra február 2-ig lehet jelentkezni. A VASAROSNAMÉNYI művelődési központban a színházkedvelőket várja a jövő hét elején jó program. A Játék a kastélyban című vígjátékkal hétfőn délután lép színre Namény- ban a Móricz Zsigmond Színház. A Nyíregyházi Városi és Megyei Művelődési Központban több táncos rendezvény várja a hét végén a fiatalokat Pénteken és szombaton diszkó, szombaton és vasárBa lettgála Nem mindennapi látványosság, művészi bemutató színhelye lesz vasárnap a Bujtosi Szabadidő Csarnok, hiszen a Magyar Állami Operaház szólistáinak és balettkarának a műsorában gyönyörködhetnek a kecses mozgás kedvelői. Csak dicséret illeti a műsor szervezőit, hiszen nem szokványos feladatra vállalkoztak, amikor meghívták az ország egyik legrangosabb intézményének a művészeit. Á szatmári galéria teremtői Mátészalkán élő művész- házaspárral, illetve a szatmári művészteiep születéséről hallhatunk a Bartók rádió január 19-i műsorában 20,30-tól. Mint lapunk többször is beszámolt róla, Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész és felesége a finn Sirpa Ihanus Mátészalkán, illetve Tiborszál- láson nemzetközi művészterepet alapított. A szobrásztábornak Skóciából, Írországból és Finnországból is vannak művészei, de a kör tovább bővül. Mátészalka és Mérkvállaj vezetése most azon dolgozik, hogy Tiborszálláson a volt intézőházat alakítsák nyári művésztanyává. Bíró Lajos és Sirpa Ihanus szobrászművészek tárlata egyébként a vásá- rosnaményi művelődési központban január 20-ig tekinthető meg. Irodalmi presszó Ismét várja az irodalom barátait január 21-én az irodalmi matiné. A presszó vendége ezúttal Fazekas Árpád főorvos, akinek a közelmúltban jelent meg az Elhurcoltak és az Eszlári per orvosi vonatkozásai című műve. (A szerzőnek eddig nyolc kötete jelent meg.) Az irodalmi presszót ezúttal is Nyíregyházán, a megyei művelődési központ klubkáT véházában rendezik meg, és 10 órakor kezdődik. Az irodalmi presszó egyébként jubileumához közeledik, márciusban tartja 100. összejövetelét. Forrásvidék Huszonnégy író és költő gyermek- és ifjúkorát mutatja be a közelmúltban megjelent Forrásvidók című könyv. Vati Papp Ferenc gyűjteménye, Arany Jánostól, Füst Milántól. József Attilán és nap pedig tánctanfolyam lesz. Az irodalmi presszó vendége január 21-én Fazekas Árpád. A nosztalgiamozi soron következő vetítését január 25-én tartják. A pszichológus szokás szerint hétfőn és szerdán ad tanácsokat. Fazekas Valéria bőrdíszműves és Soós Tamás festőművész kiállítása január 30- ig tekinthető meg a Pál Gyula-teremben. Nagy Lászlón át Tamási Áronig és Vajda Jánosig, nem Írói pályaképeket és nem is életmű-értékelést ad, hanem arra keresi a választ, vajon milyen élmények és hatások táplálják a majdan megszülető nagy műveket. Idézetekkel, egykori történetek felelevenítésével, ismerősök visszaemlékezéseivel, családi és iskolai események felvillantásával igyekszik az olvasóhoz közel hozni a gyermeket, az ifjút, az életmű forrásvidékét. A Tankönyvkiadó gondozásában megjelent kötetet bizonyára hasznosan forgatják majd a tanulók és a diákok, de azok számára is tanulságos olvasmány, akik kedvelik az irodalmat. Színháznaptár öt színmű. 15 előadás. Lesz dolguk a következő napokban a Móricz Zsigmond Színház művészeinek, hiszen majdnem _ mindennap két előadás is várja a színházkedvelőket. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színműve! —. amelyben vendég- művészek is szerepelnek — január 19-én három, illetve hét órától láthatják az érdeklődők. Szombaton, január 20-án is ezt a darabot játsz- szák. Molnár Ferenc színművét, a -Játék a kastélyban című előadást január 22-én Vásárosnaményban mutatják be. Szintén ez a darab látható január 23-án Nyíregyházán is 15,30-tól (Csíky-bérlet). Ugyancsak 23-án a Krúdy Színpadon a Jaj apu. szegény apu ... című tragibohózat kerül színre. Két előadás lesz január 24-én is, két órától az Énekes madár, fél nyolctól pedig az Ivanov című színmű. Január 25-én szintén ezt a két darabot viszik színre a Móricz Zsigmond Színházban. Zsiga bácsi elment Élt közöttünk egy ember: törékeny alkata csodálatos hitet takart, emberi nagyságot és hallatlan fel- készültséget. Nemcsak tanúja, hanem cselekvő részese volt nagy időknek: ő volt 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány biztosa a földosztásnál, mint a földosztásban leginkább illetékes Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője. Dr. Szalay Zsigmond nevét és becsületes munkáját akkor ismerte meg az ország. Október 6-án még ő helyezte el a Magyar Néppárt koszorúját a nyíregyházi mártírok temetésén. Akkor senki nem gondolta, hogy január 17-én temetni fogják lakhelyén, Tyúkodon. 76 évet élt, és élete végéig tevékenyen dolgozott a Magyar Néppárt nagyválasztmányában. A Magyar Néppárt megőrzi ennek az embernek az emlékét, miként a magyar nép is megőrzi majd, hiszen neve olyan évszázados álom megvalósulásával függött össze, mint a földosztás, s keze simítása ott maradt minden levert mezsgyekarón. Köszöntve az olvasói A Magyar Néppárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tagsága ezúton köszönti a Relet-Magyarország olvasóit. Ez a párt örököse a Nemzeti Parasztpártnak, és az 1956-ban rövid ideig működött Petőfi Pártnak. Amikor tavaly nyáron zászlót bontott, és felújította működését, a tagsága elhatározta: abban a szellemben folytatja tevékenységét, amelyet szellemóriás elődei, Veres Péter, Bibó István, Illyés Gyula, Féja Géza, és a többiek elkezdtek. Az ő munkájuk közös jellemzője volt, hogy mindig az egész magyar nép érdekeit nézték, népben-nemzetben gondolkodtak. Mivel a parasztság osztályként lényegében megszűntnek tekinthető — pem önhibájából —. ezért volt természetes, hogy a párt új nevével az eredeti törekvéseket vállalja föl ma is: semmi sem idegen tőle, ami a magyar népnek hasznos, és mindent elvet, ami ennek a népnek kárára lenne. A Magyar Néppárt abban is föltétlenül követője a Nemzeti Parasztpárt hagyományainak, hogy alapvetően a falvak és kisvárosok népének érdekeit képviseli, s a párt ezen elhatározásának eddig is megpróbált eleget tenni, és ezután is mindent megtesz, alapvető kérdésnek tartja ugyanis, hogy az ország lakosságának több mint fele éppúgy részesüljön a megtermelt javakból, mint az eddig kivételezett főváros — vagyis legyen a nemzeti jövedelem elosztása igazságos. E döntő törekvései miatt tekinthető-a Magyar Néppárt a vidék pártjának. Gazdasági törekvéseit hasonló szándékok vezetik. A Magyar Néppárt által meghirdetett .^harmadik út” politikája alapvetően azt jelenti, hogy az ország előtt álló rendszer- váltásnak kevesebb, a nép által meghozott áldozattal kell járnia, a mai helyzetben nem szabad a piacgazdaságot és a szabadversenyes kapitalizmust gáttalanul az országra zúdítani, mert anyagi és szellemi tőke, gazdasági és piaci ismeret hiányában, kialakulatlan vállalkozói szellemmel ez csupán azt eredményezheti, hogy a kommunista diktatúrát a burzsoázia pénzhatalmának diktatúrája válthatja föl. E diktatúra eredménye nyolcmillió alávetett sorsú hazánkfia lenne, és a társadalmi béke évtizedeken keresztül megvalósíthatatlanná válna. A magyar Néppárt önmagát centrumpártnak tekinti, a nemzeti centrum egyik tagjának, és elhatárolja magát mind a bal-, mind a jobboldali szélsőségektől. A párt nem híve az erőszaknak, nem híve sem a tüntetéseknek, sem a tömegdemonstrációnak, meggyőződése ugyanis, hogy az előttünk álló hihetetlenül nehéz feladatokat nem lehet az utcán elintézni, nem lehet ökölrázással, nem lehet fegyverrel — azokat csak a „dolgozó nép okos gyülekezetei” oldhatják meg, gondolkodva, higgadtan, és csupán érvek csatájában. Várunk sorainkba minden olyan becsületes és tisztességes embert, aki céljainkkal egyetért, és aki megosztja velünk gondolatai a jövőről, a ..hogyan tovább?”-ról. A Magyar Néppárt nem a hatalmat akarja megszerezni, hanem azért kéri a választók támogatását, hogy beleszólhasson a jövő formálásába — éppen a választóinak érdekében. A Kelet--Magyarország szerkesztőségével történt megállapodásunk alapján minden hét péntekjén e helyen fogunk jelentkezni, hogy tudassuk híreinket, és elmondjuk véleményünket időszerű kérdésekről. Az olvasót köszöntve kifejezzük köszönetünket is az irántunk tanúsított figyelemért. Kétszáz liter tej Nemcsak néppárti tagok háborognak az Állami Biztosító új árain, és feltételein, hiszen igen sok még — még! — a tehéntartó gazda a megyében. A háborgás oka ez, hogy egyrészt kötelező a biztosítást megkötni, ha a tehenet ki akarja valaki hajtani a legelőre. De nemcsak a- legeltetési idényre kötelező: az egész évre. Az rendben van, hogy a biztosító a kockázati alapot tehenenként 30 ezer forintról 40 ezer forintra emelte — tehát 33,3 százalékkal —, az azonban már egyáltalán nincs rendben, hogy a biztosítási díj ezzel együtt az amúgyis magas 1500 forintról 2400 forintra nőtt — tehát 60 százalékkal —, ráadásul az idősebb tehenek biztosítását megtagadják. A tehéntartó gazdák háborgása miatt a biztosító mór tavaly sem szólalt meg — még elnézést sem kért —, most sem, így a mentegetőzését mi igyekszünk pótolni. A biztosító kéri a gazdák megértését, méghozzá a következők miatt: — Nem dolgozhatnak rossz körülmények között a biztosító dolgozói, ezért szép és drága munkahelyeket kellett számukra építeni. Ez nagyon sokba került, de arra büszkék, hogy az országban már csaknem mindenütt sorra került az. új székház elfoglalásai gazdák beláthatják, a hazánk gazdasága előtt álló legfontosabb, és leghamarabb megoldandó kérdés az volt, hogy van-e a biztosító intézeteknek impozáns székhazuk. Kérik figyelembevenni, hogy a székház nem tehénistálló. — A költségvetés 1988-ban 15 milliárdot követelt a pénzintézetektől — a biztosító is ide tartozik —, és ezt bőven túlteljesítették: 23 milliárdot fizettek be. így kaphatott a vezérigazgatónő is 3 és fél milliós évi prémiumot. (Érthetetlen bizonyos körök háborgása a prémium magas összege miatt: teljesítette a feltételeket, ennyi járt.) Most már a költségvetés eleve 23 milliárdot vár, és a pénzintézetek alapvető kötelessége, hogy ezt is túlteljesítsék. Ne várják a gazdák, hogy egy- egy nyomorult tehén miatt akár a vezér, akár mások prémiuma csökkenjen: nekik is családjuk van, nem járhat a gyerek hideg vízért á szomszédba.- — Növekedtek a biztosító költségei, például azzal, hogy új dolgozókat vettek fel. Kiváló szakember került az ügyvezető-igazgatói posztra, maga Szűcs Istvánná, akinek szaktudására nélkülözhetetlenül szükség van, hiszen korábban az' MSZMP V. kerületi pártbizottsági titkára volt a fővárosban, azelőtt meg úttörővezető, tehát maga az Isten is biztosítósnak teremtette. (öt is, meg társait is, akiket némelyek képesek ejtőernyősöknek nevezni.) A bérét, közterheit, meg az egyéb költségeket (például gépkocsi, sofőr stb.) ki kell valahol gazdálkodni, és ez nyilván elsősorban a tehenek biztosításában képzelhető el. — Ha már a közfelháborodás — és többek között a Magyar Néppárt által kinyilvánított közfelháborodás — nem engedte meg, hogy a kistermelőket megadóztassa a Pénzügyminisztérium, valahol mégis be kell szedni a sápot. Vegyék úgy a gazdák, hogy adót fizetnek, csak a biztosító szedi be. Lehet, hogy másik biztosítóhoz is átmehetnének a gazdák, a sáp ott is ugyanannyi lenne. Ezt. nevezi a fiskus a biztosítók piacgazdaságának, és az árkartellről szóló vélekedések merő koholmányok. — Amit egyesek a magyar szarvasmarha-tenyésztés elleni merényletről' beszélnek — azért a biztosító nem vállalja a felelőséget. Nem biztosítási feladat az, hogy megoldjuk a tejtermelést itthon, és ne kelljen tejet importálnunk Csehszlovákiából, borjút Lengyelországból. Ha igazán merénylet történt, akkor attól az Állami Biztosító elhatárolja magát. A merényletet más követte el. A Magyar Néppárt viszont a biztosítótól határolja el magát, és azonnali számvevő- széki vizsgálatot követel az ügyben: mi indokolta az újabb áremelést? Vagy nem volt elég az országnak a meglévő hatezres adóhivatal? n Magyar Néppárt heti kérdése A Magyar Néppárt heti kérdése Bereczky Károlyhoz, a megyei adófelügyelőség vezetőjéhez: — Hány vagyonnyilatkozatot kértek volt vagy jelenlegi MSZ(M)P funkcionáriusoktól az elmúlt két évben, hány vagyonvizsgálatot végeztek ilyen személyeknél, és sikerúlt-e valahol láthatatlan jövedelmek nyomára bukkani?
