Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. január 17. Kezdetben Újgazdagok helyett a flanel Jelentett gy,,^^ gazdagodtak A zeneisek „megfertőzték” a többieket Vajon mi tart életben egy harminc évvel ezelőtt született kezdeményezést amikor az állandóan változó gazdasági háttér nem mindig segíti a megmaradását? Erről is szó lesz az alábbiakban, meg arról a csendes ünnepről is, amely Fehérgyarmaton az énekzenei nevelés megindulásának szól. Úgy érzem- hogy nagyon sokan üljük körül a képzeletbeli asztalt, hiszen a beszélgetés kezdetén nevek röpködnek, olyanoké, akik nélkül a mai ének-zenei oktatás elképzelhetetlen lenne. Mégis névtelenek maradnak, mert mindnyájukat a zene szerete- te állította rövidebb-hosszabb időre a katedrára, s nem az évkönyvekbe kerülés vágya. A valóságban hárman vannak, akik felidézik az elmúlt három évtizedet: Molnár Károly, aki az elmúlt harminc év fontos eredményeire emlékezik, mert soknak maga is szervezője, résztvevője volt, Seres Gézáné, aki ma is a zene szeretetéré neveli tanitvá- nvait, és Száraz Károly, á h. számú ének-zene tagozatú általános iskola igazgatója. Akire alapoztak — Fehérgyarmaton 1960- ban — kezdi Molnár Károly -i- csak Baji Lászlónak volt zenei végzettsége. Amikor tehát a terv megszületett, egyedül rá lehetett számítani.*Egy osztály indult 1960 szeptemberében. Terem volt, valamennyi pénz is, de szakemberek? Nehéz, ám szép időszak volt. Azok a tanárok, akik a gyerekekkel foglalkoztak, két-három órával jártak előbb. Mindenki Baji Laci bácsihoz fordult segítségért, aki nemcsak zenetörténetet, zeneelméletet tanított, hanem klasszikus és népitáncot is. Szép számmal vannak olyanok, akiknek egy-egy keringőmozdulatban még eszükbe jutnak a hajdani táncórák. Mire a felső tagozatba értek a gyerekek, sikerült szakosokat szerezni. Igv például Poli- tovszky Pálma (aki grófnő volt valamikor) kezdte meg a zongoraoktatást; Tóth Lászióné, aki tanulmányai idején a híres Gulyás—Csenki-féle kórusban énekelt, s hegedülni is tudott, a hegedűoktatást vezette. A későbbiekben az itt végzettek közül többen visz- szatértek ide — tanítani. Az első osztály 1968-ban végzett, voltak közöttük igen tehetségesek, később aztán megbicsaklott a pályájuk. Nagy flancot jelentett akkoriban a zenei tagozatra bejutni. Az újgazdagok a legjobb osztályba akarták a gyerekeket járatni. Ez a zenei- tagozat volt. Ettől függetlenül a gyerekek többségét a képességei-juttatták ebbe az osztályba. Hozzá kell tenni, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a testnevelés tagozat indult, ugyanilyen harcot vívtak a szülők. Éj épület, jobb feltételek Seres Gézáné: — Napjainkban már féléves előkészítő munka folyik az óvodákban, szakemberek figyelik a gyerekeket, s igyekeznek megnyerni a legtehetségesebbeket. Hangverseny az iskola aulájában. (Molnár K. felv.) Száraz Károly: — A tagozat tartalmi jellege akkor változott meg, amikor a megye zenei élete is fejlődésnek indult. Ma már főképpen azok jönnek a tagozatra, akfk úgy érzik- hogy van bennük zenei jellegű tehetség, A 3. számú általános-, iskola 1988 szeptemberétől működik. A 16 osztályból nyolcban folyik ének-zenei képzés. Nagy viták zajlottak arról, hogy maradjon-e az ének-zene a régi, patinás falak, de a rossz tárgyi körülmények között, vagy jöjjön ái ide, á' lényegesen korszerűbb feltételek közé? Az elmúlt" egy év igazolta a döntési, mert azóta nőtt a tanulók létszáma, javultak az iskola eredményei, fejlődtek nemzetközi kapcsolatai. Az (H iskolában sikerült kialakítani hat, hangszeres oktatásra alkalmas termet, minden osztályban van pianínó, megvannak a zenehallgatás tárgyi feltételei, rendelkezésre állnav az audiovizuális eszközök, önállp zenei munkaközösség dolgozik az iskolában- az alapvégzettséggel minden oktató rendelkezik. A tanárok jelentős túlórát kénytelenek vállalni, mert csak így tudjuk az óriási érdeklődést kielégíteni. A zene nyelve összeköt Az eredményeket felváltva — szinte egymás szavába vágva — sorolják. A legfontosabb, hogy a zene „megfertőzte’’ a gyerekeket. Ma mar a nem „zenés” drukköl a legjobban iskolatársainak. A megyei kórustalálkozónak, az Éneklő ifjúsági kórustalálkozónak az iskola a házigazdája. Három kórus működik, eredményes az úttörő fúvós- zenekar. Nagyon sok koncertet adnak az iskola különböző együttesei, népszerűek a karácsonyi és az évzáró hangversenyek. Az új feltételek között dolgozó intézmény nemcsak a városnak, hanem a körzetnek is ének-zenei központjává vált. Azon gondolkodtam, hogy mi tartott életben egy harminc évvel ezelőtt megszületett szándékot? Nem került ki innen híres zeneszerző, sem ünnepelt énekes vagy hangszeres zenész. De akik itt befejezték tanulmányaikat, zeneszerető- zeneértő felnőtté váltak. S ez az intézmény legfontosabb célja ma is. Amellett, hogy a továbbtanulókkal külön foglalkoznak, mindenki megkapja azt, ami nélkül szürke és unalmas lenne mindnyájunk élete: a kapcsolatteremtés készségét, amely- lyel összeköthetők a különböző földrészeken élő embereit is. Nagy István Attila Keressük a kannás tejet Az áremelések miatt mindenki azt kutatja, hogy lehetne olcsóbban hozzájutni egyes termékekhez. így született meg az az ötlet, melyet olvasóink hoztak tudomásunkra: régebben a tejivókban lehetett kannás tejet vásárolni, most áruljanak ismét! A kérdéssel Bogár Jánost, a nyíregyházi tejüzem ümeigazgatóját kerestük meg. — A tejipar nem zárkózik el ettől a formától. Miolyan tejet szállítunk, amelyet a kereskedelem megrendel. Az egy liter kannás (2,8 százalékos) tej 3 forinttal kerül kevesebbe, mint az ugyanolyan minőségű zacskós. A jelenlegi technológiai rendszer mellett nem lehet megoldani az üveges tejszállítást sem. Valószínű, nem lenne olcsóbb a göngyöleg miatt (üvegszállítás, mosás, fertőtlenítés stb.). A nyíregyházi Áfész kereskedelmi főosztályán kapott tájékoztatás szerint: napjainkban sgz értékesítési kultúra sokat fejlődött, a kannás tej visszalépés lenne. A technikai . és közegészségügyi feltételek hiánya miatt szinte lehetetlen megoldani, . hogy az ABC- áruházakban és a kisebb élelmiszerboltokban ilyen formában árulják a tejet. A problémával kapcsolatban az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál elmondták, hogy a tejivók azért szűntek meg (még kivétel a nyíregyházi Széchenyi utcai), mert működtetésük nem volt gazdaságos. A KÖJÁL bevonásával a közeljövőben megvizsgálják a kannás értékesítés lehetőségeit, s valószínű, egykét boltjukban kapható lesz kimért tej. Erről majd a sajtóban értesítik a lakosságot. D. M. Több embert vártak Segélykoncert a Bujtoson Az egyik szemünk sír. a másik nevet — mondhatnák a közreműködők és a szervezők most, hogy megvolt a koncert. Hiszen kétségkívül örvendetes, hogy a nyíregyházi Dongó együttes szép kezdeményezése nagy visszhangra talált: felhívásukra számos művészeti csoport és szólista jelezte, hogy részt kíván venni azon a koncerten, amelynek teljes bevételét felajánlották a romániai rászorulóknak. A rendezvénynek a Bujtosi Szabadidő Csarnok adott otthont vasárnap, január 14-én este. A 14, egyenként 15—20 perces műsorszám mintegy 600(1) közreműködője annyi lelkesedéssel és olyan magas színvonalú produkciókkal lépett a közönség elé, ami igazán méltó volt az ügyhöz. Az örömbe mégis vegyül egy cseppnyi üröm is. ugyanis az érdeklődés bizony elmaradt a várakozástól, hiszen a nézőtéren alig ültek többen, mint ahányan a színpadon szerepeltek: a megyeszékhely több mint százezer lakója közül körülbelül 700-an áldozták idejüket és forintjaikat a segélykoncertre. S ez bizony Csőlakó a mozdonyban Nyíregyháza-szerte beszélik, hogy egy nő igen furcsa módon oldotta meg lakás- problémáját: a megyeszékhelyi vasútállomáson beköltözött egy mozdonyba. A hír megfelel-e a valóságnak? — ennek néztünk utána. — A hölgy a váróterem közelében kiállított gőzmozdonyban lakott — tájékoztat Szabó Ferencné, a MÁV- igazgatóság rendésze. — Ir inák hívják, s a vasúti dolgozók látásból régen ismerik, hiszen ha csak teheti, a nyíregyházi vasútállomáson tanyázik, sőt olykor furcsa dolgokat művel. Például többször felmászott a legalább harminc méter magas világítóoszlop tetejére, ahonnan a tűzoltók hozták le. Nemegyszer betörte az állomásépület ablakait, valamint a hirdetőoszlopok üvegét. Már néhányszor elvitették, de mivel nem közveszélyes, hamarosan kiengedték, s az állomáson újra felbukkant. A rendész elmondta, hogy Ica a melegebb hónapokban a mozdonyban aludt, de körülbelül másfél-két hónapja nem látták, azonban a napokban ismét előkerült. Most nem tudják, hol lakik. A kiállított mozdonyon nemigen éjszakázik, mivel ott hideg van. Nézzük, a hajdani időket és közlekedési viszonyokat felidéző gőzmozdonyon hol lehet aludni? — Ügy tudom, a mozdony konyhai részén tartózkodott — szól a rendész. —• A vasutasak a mozdonyvezetői állást mondták konyhának. Ezt a férjemtől tudom, aki 23 éve vasutas, mozdonyvezető. A nagy fekete monstrumra felkapaszkodók. A ..konyhában" két papírdobozt, kabátokat, pulóvereket, farmer- nadrágot és más ruhadarabokat látok. Itt tényleg szu- nválhatott valaki. Mivel a „helyiség két oldalról nyitott, ezért lakásnak jelenleg tényleg túl hideg és huzatos, illetve kicsi is. De a nyári hónapokban Icának minden bizonnyal megfelel, ha csak a „konyhatulajdonos”, a MÁV nem mond fel neki... (cselényi) Kiállítás Kakania/on Losonci Lilla festőművész kiállítása nyílt meg hétfőn a rakamazi nagyközségi könyvtárban. (Sullcr Mária) Két díj megyénknek Videósaink a tájegységi szemlén Kelet-Magyarország filmesei és videósai mutatták be legjobbnak ítélt, friss munkáikat azon a seregszemlén, amit a hétvégén tartottak Hajdúböszörményben a Sily- lye Gábor Művelődési Központban öt megye alkotóinak részvételével. Megyénket a Nyíri Amatőr Filmklub négy alkotójának három videófilmje képviselte a szemlén: Horváth Tamás és Kéry Péter, a Nyíregyházi Városi Televízió munkatársai a nyíregyházi MHSZ-klub életének egy napjáról készített produkciójukkal szerepeltek a programban; Szitha Miklósnak a tiszalöki internálótáborról szóló filmjét a legjobb téma- választást elismerő külön- díjjal jutalmazta a zsűri: Bogdányi Ferenc készítette Az építmény című, harmadik filmet, amely egy kocsor- di lakos által épített, illetve még épülő, sajátságos, „túlméretezett tüzelőtároló” be- tonkolosszusánaik láttán született. (A téma többeket is „megihletett”, talán még emlékeznek rá, hogy először lapunkban olvashattak róla.) Ez utóbbi film második díjat kapott, és bekerült az orszá ■ gos szemlén bemutatandó alkotások közé. ,.Az épit- mény"-t egyébként a Nyíregyházi Városi Televízióban is láthatjuk majd a közeljövőben. — tekintve az alkalmat — elég kevés. Következésképpen a bevétel sem veit anv- nyi. amennyit reméltek: a szabadidőcsarnok munkatársainak 14 ezer forintnyi — szintén felajánlott — ügyeleti díjával együtt végül 35 ezer forint gyűlt össze. A pénzt átutalják a megyei Vöröskeresztnek. amely a legjobban tudja, elsősorban mire van szükség ma Romániában, a vérben fogant forradalmat követő, immár békés, de nem kevésbé nehéz hetekben. Végül — hiszen megérdemlik — álljon itt a közreműködők hiánytalan listája: Dongó együttes, a Cantemus kórus Szabó Dénes vezényletével. a Banquieri énekegyüttes. a nyíregyházi Városi Vegyes kar Fehér Ottó karnagy- gval az élen. a szintén nyíregyházi Fúvósegyüttes Tóth Tamás vezetésével, a KPV- DSZ verseny táncosai, a Pri- mavera balettcsoport, a Nyírség táncegyüttes a Csürdön- gölő kíséretével, a Lókötők countryzenekar, Vajda György és együttese, a tanárképző sportklubjának légtornászai és Mátészalkáról az Erdoria tánccsoport és Oláh Sándor. (gm) Bölcsesség £ bben a megzavarodott világunkban, ahol semmi sem tisztult le. ahol senki nem tud magyarázatot adni a dolgok történéseire, csak az évszázadok során kialakított erkölcsi normákba kapaszkodhatunk — ha felismerjük. Nemrégiben a televízió Koncz Gáborral készített műsorában valami viszont nagyon megragadt bennem. A közkedvelt színészünk egyszer csak így fogalmaz: „Igen, most már kimondom, engem ne vezessen a munkás és a paraszt, hanpm. engem az értelmiségi vezessen!” Talán ott veszítettünk fájdalmasan legtöbbet, mikor lehetetlenné tettek tehetséges, tanult embereket. Koncz Gábor tovább mesél életéről. „A szüleim egyszerű, dolgos parasztemberek voltak. Ha eljött az aratás ideje, apám szólt és menni kellett, mert megpattant a búzaszem. Hiába kerestem én egy este többet, mint amit a búza ért.” Nagy színészünknek szülei által lett tartása, bölcsessége ahhoz, hogy az életet reálisan szemlélje és tudja, hogy a dolgoknak van valami rendje, ha pattan a búzaszem, aratni kell. S józan parasztbölcsesség a vezető értelmiségnek is hasznára lehet. (Bojté)
