Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. január 15. Sport, divat, ruha Divatos szabadidő-sportruhákat, blúzokat készítenek bér munkában nyugati megrendelésre a mátészalkai finomkö töttáru-részvénytársaságnál. (Elek Emil felv.) Megfesteni a lélek mélységét Szabó Károly festőművész, kiállítása január hónap vé­géig látható a mátészalkai művelődési központban. Ha ez a mi újságunk a te­levízió volna, akkor a kiál­lító művész akár Vitray: Te- leferéjében is szerepelhetne, mint akiben akaraterő, szí­vósság; felülemelkedettség & tehetség találkozik. Szabó Károly jobb keze születésé­től fogva sérült, bal kézzel fest, rajzol és adja éppen az autogramot a gyerekeknek a kiállítás megnyitóján. A pedagógusszülők gyer­mekére annak idején már az általános iskolában felfi­gyeltek a kis szatmári köz­ségben, Ököritófülpösön. Kézügyességét valószínűleg a nagyszülőktől örökölte, de valójában a szülei fedezték fel a művészet számára. Több mint huszadmagával felvéte­lizett a debreceni területi vizsgán — egyedül jutott tovább a budapesti művésze­ti szakközépiskolába, majd következett a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola, ahol tavaly szerzett művészeti rajz, ábrázoló geometria és művészettörténet szakos kö­zépiskolai tanári diplomát. Jelenleg is folytatja tanul­mányait, a hároméves mű- ' vészképzőből egy fél év van még hátra. Belső hang „megrendelésé­re” dolgozik, és bár elmond­ja, hogy a művészeti pályán szerények még a tapaszta­latai, máris látszik, karakte­resen törekszik képein olyan kifejezési formákat találni, melyekkel egy világszemlé­letet tükrözhet. Festményei jó hangulatúak, színeiben vibrálóak, részleteiben igé­nyesen megoldottak, nyugal­mat és harmóniát sugároz­nak. „Útkereséseit” is láthat­juk: asszociálhatunk egyik­másik képe láttán, mintha „idézné” Csontváry holdfé­nyes színeit, vagy Gaugaint és az impresszionistákat, de bevallja, valóban Rembrandt jellemábrázolása áll a leg­közelebb hozzá a festői esz­közök közül — a lélek mély­ségének megmutatása miatt. Művészeti elképzeléseit igen tömören így foglalja össze: legyen minden kép eggyel jobb, mint az előző volt. Ami pedig a gyakorlati életet illeti, úgy értesült: Má­tészalkán esetleg szívesen fo­gadnák, volna lehetőség arra, hogy a városban letelepedjen, itt dolgozzon, illetve gyere­keknek, fiataloknak szakkört vezessen. Azt mondja, rajta nem múlik, ő szívesen tér haza a szűkebb szülőföldjé­re ... be. Közvéleménvkutalás rendelésre Kifürkészni a jövőt? A választási kampány kez­detén előtérbe kerül a szo­ciológiai tevékenység is. Nyil­vánvaló, hogy valamennyi párt tisztában szeretne lenni azzal, milyen esélyekkel in­dul a „harcba”, hol kell több propagandát kifejtenie a si­ker érdekében. A közvéle­ménykutatáshoz azonban pénz kell, s megyei szerveze­teink nem dicsekedhetnek nagy tőkékkel. A debreceni székhelyű EAST-WEST Számítástechni­kai Kft. nyíregyházi oktatási stúdiója azzal a javaslattal .kereste meg a napokban a pártok képviselőit, hogy vé­gezzenek közös közvélemény­kutatást, így az egy szerve­zetre jutó költség is keve­sebb. A visszhang kedvező volt, a szombatra összehívott megbeszélésen azonban már csak négy párt (az MDF, az MSZP, a FIDESZ és a SZA- BISZ) képviseltette magát. Bár a szombat a takarítás, bevásárlás, illetve a pihenés napja, a nem várt érdekte­lenség valamelyest visszajel­zés arról, mennyire építenek a politikai szervezetek a la­kosság véleményére. Az Is le­het, hogy a megyei szerveze­tek egy erőteljes központi kampányban kívánnak részt venni, mégis elhangzottak a megbeszélésen olyan vélemé­nyek, vajon Budapesten az V, kerületben tudják-e, mit kell tenni Nyíregyházán, vagy a kisebb településeken. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy a lakossági infor­mációkra mindenképpen szükség van, és az sem mindegy, hogyan szerzik azt. A szociológusok tudják, hogy egy 4—500 fős mintával már tökéletesen lehet dolgozni, ha megfelelő az alanyok kivá­lasztása. Legjobbnak tartják a kérdőíves módszert kérde­zőbiztossal. Az emberek nagy része szívesen veszi, ha megkérde­zik a véleményét, de bizo­nyára senki nem lesz elra­gadtatva, ha egymás után csenget be nyolc párt képvi­selője, valamennyien ugyan­azzal a céllal. Tisztában kell lenniük a választásokon in­dulóknak azzal is, hogy az emberek egy része apolitikus, és inkább csapódik a több­ség véleményéhez. Márpedig senkinek sem mindegy, ez a tömeg kit segít majd a győ­zelemhez. A színésznő drámát Irt Látlelet a kábításokról Sikeres színpadi szerzőként mutatkozott be néhény évvel ezelőtt Szabó Tünde, a Mó­ricz Zsiigmond Színház művé­sze. A gyerekekhez szóló ma- sejátéka, a Kvantum fantum csapdája című darab — amely az eléktroiiok és az ionok világába röpítette el a gyerekeket — nagy sikert aratott, több mint ötven elő­adást ért meg, és a miskolci Nemzeti Színház is műsorára /tűzte. Sőt, a Magyar Rádió­ban is bemutatták, és a si­kerre való tekintettel hang­lemezen is megjelent a zenés mesejáték. A színésznő most egy újabb színdarabot, drámát írt, ame­lyet hamarosan láthatunk Az új színmű — amelynek a címe A küszöbön — a kábí­tások, drogosok kétségbeejtöen tragikus világáról ad látlele­tet. A darabot két hét múl­va mutatják be Nyíregyhá­zán, így érthetően a szerző a színház legizgatottabb mű­vésze. — Nem véletlenül — mond­ja. — Nehezebb a dolgom, mintha szereplő volnék. Hi­szen nem egy figura megsze- mélyesítőjeként állok majd a színpadra, hanem olyan mű bemutatásakor kell jelen len­nem, amelynek a tizennégy szereplője bennem él. A küszöbön című dráma tulajdonképpen egy kórház folyosóján játszódik. Mint említettük, a szereplők a ká­bítószerek rabjai. — Ügy látom, hogy ez a társadalom sok szempontból beteg. Nemcsak a politika és a gazdaság volt nagy bajban, hanem már a gyökereket is veszély fenyegeti. Magyaror­szágon a legnagyobb a hálán - dóság, itt a legtöbb az ön­gyilkosok száma és az alko­holfogyasztás terén is a lista­vezetők között vagyunk Hosszú ideig hallgattunk ar­ról, hogy a kábítószer-fo­gyasztás nálunk mekkora ve­szély, s lám egyre többen me­nekülnek a drogok, a hamis álmok az altatók okozta vilá­gába. Es nemcsak a fiatalok, hanem szinte minden korosz­tály. — A dráma olyan intézet­ben játszódik, ahol a drogo­sok és öngyilkosjelöltek kény­telenek saját sorsukkal szem­benézni. Tudvalevő, hogy a /gyógyító terápia csak ott ér­vényesül, ahol az eredendő bajt sikerül feltárni és arra megoldást találni. Arra igyek­Alkohol—idősebb korban Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szervezet alkoholfeldolgozó képessége Ezért valamely idősebb ember vé­rében azonos mennyiségű alkohol elfogyasztása után akár kétszer olyan magas lehet a véralkoholszint, mint egy fiata- labb emberben. Ennek az az oka, hogy az idősebb szervezetben lelassul az anyagcsere. Emiatt az alkohol — és mérgező bom­lástermékei is — tovább maradnak a vérében, és hatnak a szervezetére. Az idősebb emberben rendszeres, alkoholfogyasz­tás hatására könyebben fejlődik ki a zsírmáj nevű betegség, s keletkezik a májában A- és E-vitaminhiány. Az a korhatár nem állapítható meg pontosan. amelytől kezdve az ember szervezete csupán kevesebb alkoholt dolgoz fel, de nagyjában elmondható, hogy a csökkenő alkoholtűré­si képesség az 50. életév után szokott jelentkezni. Egyébként ki-ki maga is észreveheti, hogy már kevesebb alkoholt visel el, mint régebben. szem tehát választ keresni, hogy képes-e az ember szem ­benézni önmagával és meg­találni saját poklából a ki - utat. A darab színtere tehát nem marad a kórház falain belül. Játszódhat egy lakóte lep negyedük emeletén is, ahol az emberek élete hasonló tö­rést szenved, hasonló katar­zison esnek át. Persze a mű önmagáért be­szél majd, Szabó Tünde szí­vesebben szól inkább arról, hogyan született a darab. — Tulajdoniképpen én is önmagámmal akartam szem­benézni, azzal, hogy tudok-e drámát írni. Három héten keresztül megszállottként dolgoztam, alig néhány órát aludtam. Azt hiszem igazi színészdarab született, ame­lyik a színészék játékára épül. Persze nem tudom, mi­lyen lett az írásom, nem is nekem kell eldöntenem. örü­lök annak, hogy Mihályfy Im­re, a darab tévéből ismeri rendezője jónak találta, és a szereplők, a műszakiak is olyan lelkesedéssel dolgoz­nak a produkción, ahogy azt álmodni sem mertem. Vajon hogyan fogadja a drámát a közönség? Meglát­juk a Krúdy Színpadon, a február 3-i bemutatón. (bodnár) NDF-kezdeményezésre Tőkés László Alapítvány Van-e olyan magyar em­ber, aki ne ismerné a Tőkés László nevet? Aligha. A szi­lárd hitű, nemes erkölcsű te­mesvári lelkész üldözéséről már a múlt esztendő nyarán is megszaporodtak a hírek, így aztán nem volt meglepő, hogy az emlékezetes almade­monstrációt kezdeményező Magyar Demokrata Fórum kisvárdai szervezete az őszön ötvenezer forintos induló összeggel „Tőkés László Ala­pítványt” hozott létre. Az akkori nagy forgatag­ban mindenki nagy lelkese­déssel üdvözölte az alapít­vány hírét, ám azóta arról meglehetősen keveset halla­ni. Az emlékezetes romániai események kapcsán viszont önmagát kínálja a kérdés: Mi lett az alapítvány sorsa? — örömmel mondhatom, hogy az ötvenezer forintos összeg azóta megtízszerező­dött, a legkülönfélébb közös­ségek, s magánszemélyek csatlakoztak adományaikkal az alapítványhoz — tudjuk meg Szűcs Sándor nyírlövői református lelkésztől, az MDF kisvárdai szervezetének vezetőségi tagjától. Az alapítvány gondolata az almademonstráció előké­születeikor fogalmazódott meg a szervezőkben. Az ere­deti elgondolás az volt, hogy több száz mázsa gyümölcsűt taposnak a földbe, tiltakozá­sul a lehetetlenül alacsony álmaárak miatt, ám amikor „Szíven szúrjam?” Az első kihallgatás alkalmával még úgy vallót az ominózus nap­ról, 1989. június 7-ről Páskuly György nyírbátori lakos, hogy ittasan ment Horváth Elemér­rel az Árpád utcában. de csak énekeltek és egyetlen lakásba sem tértek be. A bírósági tár­gyaláson azonban vallomását megmásította, még a ittasságot is letagadta. Horváth Elemér meg egyenesen azt állította, hogy június 7-én színét sem látta Páskulynak. Hogy miért módosították a vallomásaikat, miért kerültek ellentmondásba önmagukkal, s a másikkal is, ar­ra nincs magyarázat, hisz így még jobban gyanúba keverték magukat. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az aznapi rablást senki más, csakis ők követhet­ték el. Fényes nappal, délelőtt 11 óra' körül törték be részegen B. István nyírbátori lakos utcai kapuját, majd lakása .béjára'tlr ajtaját, B. éppen öltözködött a szobában, amikor mindketten rátámadtak. Páskuly a homloká­ra ütött, amitől a férfi lefor­dult a székről. Hiába pattant föl, mert ismét ökölcsapás ér­te, s ettől újra a földre zuhant. Páskuly ekkor rátaposott a mellére, kést rántott elő, és azt kérdezte társától, Horváth Ele­mértől: ,,A torkát vágjam el, vagy szíven szúrjam?” Mégsem bántotta aztán a kiszolgálta­tott helyzetben lévő B.-t, hanem elvette "az asztalról a pénztár­cáját a benne lévő 1373 fo­rinttal. Horváth a biztonság kedvéért áldozatukat még két­szer fejbe ütötte, majd távozni akartak. Búcsúzóul még a kar­óráját is elvették, de azt utolsó pillanatban B.-nek sikerült tő­lük visszaszereznie. Amikor a támadók elhagyták a házat. B. utánuk indult. Né- hányszáz méterre a lakástól érte Visszakövetelte a pén­zét, de Páskuly és Horváth ek­kor már megosztoztak rajta. Horváth megfenyegette B.-t, hogy ha tovább követelőzik, el­vágják a nyakát, és behúzzák a gyümölcsösbe. Erre a szeren­csétlen ember már csak ott­hagyta őket, és ement a tsz- irodára értesíteni a rendőrséget. A helyszínre érkező rendőrök Páskulyt rövid üldözés után el­fogták. míg Horváthot — aki társánál jóval részegebb volt -- a tsz portása tartóztatta fel. A pénzt hiánytalanul megtalálták náluk. A büntetett előéletű rablókat nemcsak rablás bűntette, ha­nem magánlaksértés vétsége miatt is felelősségre vonták. Páskuly Györgyöt — mint többszörös visszaesőt — öt évi fegyházbüntetésre, Horváth Ele­mért- három évi börtönre ítél­ték. Az ítélet jogerős. B. A. alaposan végiggondolták az egész akciót, azt kellett ma­guknak is bevallaniuk, hogy ezzel több tíz ezer forintot is pocsékolnának el egyben. S azokra a forintokra máshol nagy-nagy szükség lenne. így született meg tehát a Tőkés László Alapítvány, mely egyszerre három célt szolgál, ami közös: elősegíte­ni a magyarság szellemi, lel­ki gazdagodását. Kisvárdán már az idén „Nyári Szabad- egyetem” megszervezésére készülnek, hogy a meghívot­takban — zömmel a határa­inkon túli magyar résztve­vőkben — elmélyítsék a nemzetiségi magyarság és a közép-európaiság tudatát, hogy megismerjék a térség történetét, irodalmát, nyelvi és néprajzi hagyományait. Közismert, hogy a magyar­ság érdekében munkálkodó határokon túli egyházak mi­lyen sanyarú körülmények közepette kénytelenek tevé­kenykedni. Az alapítványte­vők vállalják, hogy támogat­ják a külhoni teológusjelöl­tek magyarországi képzését, melynek fejében az ösztöndí­jas majdani magyar nemze­tiségi területen folytatja lelkipásztori tevékenységét. Harmadsorban pedig azok részesülnének majd az alapít­vány támogatásában, akik az adott évben a nemzetiségi sorban élő magyarságért leg­többet tették. A támogatás odaítélése ter­mészetesen a tíztagú kurató­rium feladata lesz, melynek többek között olyan neves személyiségek a tagjai, mint Kocsis Elemér református püspök, illetve Csoóri Sán­dor, Bodor Pál, vagy Chrudi- nák Alajos, s természetesen a házigazdánk, Szűcs Sándor. — Már megírtuk azt a le­velet, — folytatja a nyírlövői lelkész — melyet Kárpát- aljára készülünk elküldeni, s melyben tudatjuk az ottani egyházi elöljárókkal, hogy egy református és egy katoli­kus fiatalt szívesen várunk s teológiai tanulmányaik költségét mi fedezzük. A mái meglévő félmillió forintun­kat kimondottan hazai szer­vezetek és magánszemélyeit adták össze, természetesei Számítunk a külföldi hozzá­járulásokra is. Ügy gondol­juk, hogy az idén mintegy öt­millió forint gyűlik össze, i annak kamatjából futja maj( a nemes célokra. B. G

Next

/
Thumbnails
Contents