Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

Németh Miklós nyilatkozata japán lapoknak Hazáikká érkezik a japán kemáiyff A hideg időben befagytak » tavak, több helyen mesterséges jégpályát készítettek a gyerekek nagy örömére. Sokan töltötték szabadidejüket korcsolyázással a bujtosi ta­vakon is. (E. E. felv.) „Elérkezett az az idő. ami­kor arra számítunk, hogy Ja­pán már nemcsak óvatosan kopogtatja a kőhidat. hanem rá is lép” — idézi egybe­hangzóan az Aszahi Simbun és a Jomiuri Simbun Németh Miklós miniszterelnöknek a hagyományos .iapán óvatos­ságra utaló, a távol-keleti or­szágból származó mondását. A kormányfő- pénteken fo­gadta a japán lapok tudósí­tóit és Kaifu Tosiki minisz­terelnök hétfőn kezdődő ma­gyarországi látogatása előtt elmondta, hogy nagy várako­zással tekint az első buda­pesti magyar—japán csúcsta­lálkozó elé. „Az első japán miniszterel­nöki látogatástól azt várjuk, hogy Japán a nemzetkö/.i g'azdaságban betöltött szere­péhez illő segítséget nyújt a magyar gazdasági reformok­hoz” — idézi Németh Mik­lóst a Jomiuri. A kormányfő a lap szerint hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés, a vállalatirányítás, a kultúra, ezen belül a zene területén az együttműködés ugrásszerű kiszéiesítését várja. Az Asza­hi kiemelte, hogy a magyar kormányfő kijelentette: Ma­gyarország nemcsak szavak­ban. hanem tetteiben is tényleges reformokat hajt végre, amelyekről remélhe­tőleg Kaifu Tosiki saját sze­mével is meggyőződhet. Egy kérdésre válaszolva Németh Miklós elmondta, hogy magyar részről is ta­pasztalták: az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Európa némi nyugtalansággal figyeli Japán kelet-európai előretörését. Ezzel kapcsolatban kategóri- kusan foglalt állást, hangsú­lyozva. hogy Magyarország minden országgal együtt kí­ván működni és a versenyből Japánt nem szabad kizárni, sőt, „azt szeretnénk, ha jön­nének a japánok” — mon­dotta. Nemzetközi kérdésekre át­térve a miniszterelnök közöl­te: Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel Szófiában egyetértésre jutott abban, hogy a szovjet csapatok ma­gyarországi jelenlétére sem politikai sem katonai szem­pontból nincs tovább szükség és azok mielőbbi kivonásá­ban állapodtak meg. A KGST jövőjéről — a Jomiuri sze­rint — elmondta, hogy a szervezet akkor fog érdem­ben átalakulni, ha a Szovjet­unió áttér a piacgazdaságra, amivel a lap szerint azt érzé­keltette. hogy a KGST re­formjához még hosszú időre lesz szükség. A lapok idézik a kormányfőnek az egyes KGST tagországok gazdaság- irányítási módszereiben és fejlettségi színvonalában meglévő különbségeket vá­zoló. szavait és azt a bejelen­tését is. hogy Magyarország­nak szándékában áll az azo­nos fejlettségi szinten álló Csehszlovákiával és Lengyel- országgal egy csoport létre­hozása a szervezeten belül. Gorbacsov Litvániában Gazdaságpolitikai önállóság Az átalakítást támogató erők összefogására és egysé­gére van szükség, ellenkező esetben a „kemény kéz” poli­tikájának hívei könnyen ki­használhatják a peresztroj­ka nehézségeit a rendcsiná­lásra — adta értésére a lit­vánoknak Mihail Gorbacsov. A pártfőtitkár államfő ugyanakkor az egész Szov­jetunió esetében sem zárta ki a többpártrendszer lehe­tőségét. A köztársaság pártvezeté­sével folytatott eszmecseré­jén Gorbacsov egyebek kö­zött hangsúlyozta; a litván ügy túlnő a köztársaság kere­tein, az a peresztrojka sor­sát érintő kérdés. A pártfő­titkár álláspontja szerint Litvániának a többi köztár­sasággal összefogva kell a Szovjetunió keretén belül a szövetségi rendszert megújí­tania. A független KP-nak a tanácskozáson résztvevő tag­jai minden lehetséges érvet bevetettek, hogy meggyőzzék az SZKP első emberét az ál­taluk választott út, az elsza­kadás követelésének helyes­ségéről. Algirdas Brazauskas, a Litván KP Központi Bizott­ságának első titkára leszö­gezte: az SZKP KB értelme­zésével ellentétben alapos elemzés előzte meg a XX. kongresszuson született dön­tést, s az nem egy-két sze­mély elhatározása volt, ha­nem a többségé. Mint mon­dotta, a döntés hátterében a köztársaságot tönkretevő év­(Folytatás a 4. oldalon) Elutazott a csehszlovák külogymimszter Umiak a vízlépcső upt „Ügy tűnik, hogy az új helyzetben Csehszlovákia és Magyarország képes lesz megoldani az olyan hosszú ideje meglevő problémákat, mint a bős—nagymarosi víz­lépcső ügye, vagy a nemze­tiségek helyzete” — jelen­tette ki lengyelországi és magyarországi látogatásáról hazatérve, a csehszlovák hírszolgálati irodának adott nyilatkozatában Jiri Di­enstbier csehszlovák kül­ügyminiszter. Csehszlovákia, Lengyel- ország és Magyarország ha­sonlóan, vagy szinte azono­san vélekedik az összes eu­rópai kérdésről, beleértve a Varsói Szerződést és a KGST-t — hangsúlyozta Dienstbier. Kijelentette: Csehszlovákia és Magyaror­szág egyetért abban, hogy újravizsgálják a bős—nagy­marosi vízlépcsőről kötött Boldogító jeles a pilótának eredeti szerződést. Csehszlo­vákia nem fog Magyaror­szággal szemben gigantikus követeléseket támasztani. Meg akarunk állapodni ab­ban, hogy hogyan hasznosít­suk a beruházott milliárdo- kat — hangsúlyozta a kül­ügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy a vízlépcső ügyét, akár­csak a lengyel határ közelé­ben épülő csehszlovák sto- navai kokszolómű kérdését szakértők bizottságai fog­ják megvizsgálni. A külügy­miniszter kijelentette: min­den területen igen fontos az együttműködés Lengyel- országgal és Magyarország­gal, de ennek a vállalko­zás és a piac közös elvein kell alapulnia. Dienstbier ez­zel összefüggésben megje­gyezte: nem tehetnek olyan engedményeket, amelyekkel az elmúlt negyven év gya­korlatához térnének visz- sza, amikor az együttmű­ködés csupán egymás gazda­ságainak az elmaradottsá­gát konzerválta. Ahol egy üveg sor a győzelmi prémium (7. oldal) (3. oldal) Hangulatos FIDESZ-nap Nyíregyházán Párták ismerkedője spirtmezbei FIDESZ-napoi hirdetett múlt szombatra . a FIDESZ nyíregyházi csoportja. Váltó zatos helyszíneken zajlottak a színes programok, hiszen a mezőgazdasági főiskolán ki • vül a megyei művelődési köz­pontban, a Honvéd utcai mű­velődési házban is szervezte'* műsorokat. A délelőtt a sport jegyében telt el, a teremfoci kupára a különböző pártok „aranylá- bu” focistáit is meghívták. A NYtRDISZ, a SZABISZ, az MDF, az MSZP, az MSZMP, valamint a három FlDESZ- csapat közül végül az MSZP gárdája bizonyult a legjobb­nak. S bár foci közben félre­tették a politikát a résztvs- vők, azért az eredményhirde­téshez annyit hozzátettek a kupa szervezői, hogy a végső eredmény úgy is a politika* küzdőtéren születik majd meg, „élesben". Mindenesei­re ez is jó alkalom vólt ar­ra, hogy a különböző pártok képviselői megismerkedhes­sek egymással. A Szabolcs Volán tánc- együttes és zenekara délután a néptánc különböző fogásai­val ismertették meg a vállal­kozó kedvűeket. Ezt követően nagybányai fiatalok tartot­tak élménybeszámolót a ro­mániai eseményekről. ök egyébként egy kétnyelvű (ro­(Folytatás a 4. oldalon) Futballderbi az MSZMP és a FIDESZ csapatai között. A Szabolcs Volán táncegyüttese és zene­kara közreműködésével rendezték meg a táncházat. Magalakult a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Szombaton a Közalkalma­zottak Szakszervezete XI. kongresszusának több mint 300 küldötte több órás heves vita után döntött a Közalkal­mazottak Szakszervezetének megszüntetéséről, s egyúttal a résztvevők megalakították a Közszolgálati Szakszerve zetek Szövetségét. Az alakuló kongresszuson elfogadták az új szervezet programját és alapszabályát, illetve állást foglaltak a va­gyonjogi kérdésekről. Az új szakszervezeti szövetség el­nökének Szabó Endrét, a Közalkalmazottak Szakszer • vezetőnek volt főtitkárát, míg a Pénzügyi Ellenőrző BizoLt- ság elnökének Üjváriné Sza­bó Mártát választották meg. A MEDOSZ XXVII. kongresszusa Szombaton a központi ve­zetőség beszámolója feletti vitával folytatta munkáját a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zetének XXVII. kongresszu­sa. A felszólalók részletesen beszéltek arról, hogy nagy feladatok hárulnak az elmúlt hónapokban létrehozott hat önálló szakmai szakszervezet által e kongresszuson létreho­zandó szövetségre, valamint a SZOT utódaként megalakuló országos szakszervezeti szö­vetségre is. Hozzászólásukban a leg­többen a tagság és a lakosság életkörülményeit nehezítő, jövedelmi helyzetét rontó in­tézkedésekről és az érdekvé­delmi munka javításának szükségességéről szóltak. Hangsúlyozták: nem értenek egyet a kormány agrárprog­ramjának azzal a kitételével, amely a mezőgazdasági ter­melés jövedelmezőségét több év alatt akarja az 1980-as évek elejének szintjére emel­ni, hanem azonnali intézke déseket követelnek. S miköz­ben az agrárágazat jövede­lem-pozíciójának javítását sürgetik, nem értenek egyet a mezőgazdasági üzemek számára semmi előnyt nem nyújtó élelmiszer-áremeléssel, a lakáshiteladó bevezetésével, ugyanakkor keveslik a nyug­díjak, járadékok ezekkei egyidőben történt emelésének mértékét. ARA: 4,30 FORINT 1990. január 15., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents