Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. december 4. „Kikiiltözfi“ nyíregyháziak állnak tarba Nyírtelek divatba jött Talán felesleges feltenni a kérdést, miért jött divat­ba a megyeszékhelytől alig hét kilométerre fekvő Nyírtelek? Világjelenség, hogy a kőrengetegben zárt városlakók közül, aki csak teheti, igyekszik szabadul­ni áz általában szűkre szabott tömeglakásokból, de a városok határain belül a gazdagabbak, vagy szerencsé­séit álmodozhatnak saját családi házról, ahol csend, nyu­galom, jó levegő honol és az összkomfort is megte­remthető. Ezért egyre többen alkud­nak meg azzal a helyzettel, hogy kiköltöznek a városkö­zeli községekbe, ahol olcsób­bak és nagyobbak a telkek és a távolság sem nagy. Erre való ideális helynek látszik a valóban divatba jött Nyír­telek, melyet úgy is emleget­nek ,mint Nyíregyháza „elő­szobáját”, vagy kertvárosát. — Jó három-négy évvel ezelőtt kezdődött meg komo­lyabb mértékben a nyíregy­házi családok kiköltözése Nyírtelekre — mondja Rat- kos Mihály, a nagyközségi tanács elnöke, aki idteéalósi, s ez év szeptemberétől lát­ja el tisztségét. Az Utóbbi öt évben, számításaink szerint, legalább hetvenen költöztek a nagyközségbe, illetve jöt­tek haza innen elszármazot­tak. — Most is úgy harmincán állnak sorba nálunk építési telekért, akik egy része helyi lakos, fiatalok, de jócskán akadnak olyanok is, akiknek semmi rokoni, vagy egyéb kapcsolatuk nincs a község­gel, egyszerűen ki akarnak jönni a megyeszékhelyről, s vállalják az építkezést, az idetelepülést. Ennek elég ko­moly oka van, hisz a közsé­get vezetékes ivóvízhálózat­tal látták el, kiépült a gáz- veték is, s általában a váro­sinál nagyobb, rendszerint 400 négyszögöles telket vásá­rolhatnak tőlünk az érdeklő­dők, amelyen megtermelhe­tik a legszüksegesebb zöld­séget, gyümölcsöt is. Ez mind nagyon szépen hangzik. De mivel magántu­lajdonban lévő telkekről van szó, van-e a tanácsnak ele­gendő pénze ezek kisajátítá­sára, illetve hozzájárulnak-e a tulajdonosok a telkük el­adásához? Valóban össz­komfortossá tehető házhe­lyeket remélhetnek pénzü­kért a leendő tulajdonosok, ahol szennyvíz-, vezetékes víz, gázvezeték, út, járda is van? E kérdéseknél már visszafogottabban válaszol a tanácselnök, ugyanis: — Sajnos elég kevés pén­zünk van a házépítésre al­kalmas telkek kisajátításá­ra. Jövőre, 1990-ben a jelen­legi ismereteink szerint mindössze kilenc telket tu­dunk értékesíteni, s mint mondtam legalább három­szor ennyi lenne az igény, így arra is biztatjuk az ide­települni szándékozókat, hogy kíséreljék meg a magánfor­galomban megvásárolni a szükséges telkeket, hisz vár­hatóan a mi költségvetésünk rövid időn belül nem fog úgy megugrani, hogy tucat szám­ra kisajátíthassuk a közmű­vesített, vagy azzá tehető tel­keket. Meg kell mondanom, hogy nemcsak Nyíregyházáról, hanem Rakamazról és a köz­séghez tartozó tizennégy ta­nyai településről is elég so­kan érdeklődnek az itteni építési lehetőségek iránt. De kétségtelen, hogy a megye- székhelyről is mind többen jönnek, vagy jönnének, első­sorban értelmiségiek, akik­nek nagyon örülünk, s akik a szép környezet, nyugalom, a jó levegő, a tágasabb haj­lékok, a füves, árnyas udva­rok, kertek reményében vá­lasztják lakóhelyül Nyírtele­ket. Arra a kérdésre, nincs-e olyan vágyuk, hogy a megye- székhely részévé váljanak, amolyan kertvárosává Nyír­egyházának, a tanácselnök határozott nemmel válaszolt. Ügy vélik, az nem segítené a község gyors ütemű fejlődé­sét, sőt, a megyeszékhely kül­ső peremrészeként a jelen­leginél alacsonyabb szintre Hangulatos, modem utcakép: a kisképen pedig a szeptem­bertől megnyílt fogászati szakrendelő, ahol Székely Zsuzsa fogorvos kedden és csütörtökön az iskolás gyer­mekeket fogadja a jól felsze­relt rendelőben. Az épületben található az általános egész­ségügyi központ is. (Harasz- tosi Pál felvételei) juttathatná a községet. Ezek szerint Nyírtelek nem akar várossá válni. . . — Az előszoba szerepére nem mondhatunk nemet. De Nyíregyházához nem szeret­nénk csatlakozni a távoli jö­vőben sem. Jól megvagyunk mi így, megőrizve a falu vi­szonylagos békésebb, csa­ládiasabb jellegét, miközben a víz-, gázvezeték megépíté­sével a teljes városi össz­komfort is sokak számára el­érhető. Ha még a telefonnal, elsősorban a távhívás kiépí­tésével is előbbre juthat­nánk, teljes lenne az örö­münk. Most négy napig, a szavazás alkalmából, kap­tunk egy crossbár vonalat, kapcsolatban állhattunk a nagyvilággal, de ezt vissza­vették azóta. így órákat kell várni, ha a községen belül telefonálni akarunk sürgős, fontos ügyben. Hát még ha távolabb . . . Páll Géza Kínos hír N em az első és nagyon úgy tűnik, hogy nem az utolsó eset közé tar­tozik, amikor a budapesti székhelyű bank, utazási iroda, vállalat nagyszerű ötlettel lepi meg vidéken lévő kirendeltségeit, gyár­egységeit. A tömegkommu­nikáció mindezt harsányan közit Valóban sokszor szen­zációs dolgokról értesü­lünk a fővárostól több mint 200 kilométerre. Kár, hogy erről az itteniek még csak előzetesen sem hallottak és a bejelentés után sokszor hűledezve hallják a fejle­ményeket. így jártunk a Magyar Hitelbank újrakez­dési kölcsönével, a Tungs­ram eladásával, a Duná­ban k hitelkártyájával, az IBUSZ American Expressz hitelkártyájával. Csak na­pok, hetek múltán érkeztek meg az érintett szabolcsi ki- rendeltségekhez, gyáregysé­gekhez a hivatalos infor­mációk. Rettentő kínos volt számukra, hogy az ér­deklődőknek csak annyit tudtak mondani, néhány na­pot várjanak. Elhiszem, hogy egy hír akkor szenzá­ciós, ha kevesen tudnak ró­la és valóban számottevő, de nem kellene „égetni" az ittenieket. Egy telefon vagy egy rövid ismertető tény­leg nem kerül sokba. De így •. • (máthé) TELEFONT Konténer­KAPHAT Nyírepházán ÜrökSsföld, a Szamuely lakótelep és a Ságéért kertváros Lázba hozta Nyíregyháza lakosságát, hogy két, egyen­ként ezer vonalas konténer-telefonközpontot telepíte­nek a a jövőben. Koncz Imre, a városi tanács főosz­tályvezetője a hét végén arról tájékoztatott, hogy ösz- szegyűlt a várt kétezer jelentkező, és már át is vitték a posta illetékeseihez a névsort. Most már csak a posta mű­szaki véleménye szükséges ahhoz — és ezt a jövő hét (közepére ígérik —, hogy el­dőljön, valamennyi igényt ki tudnak-e elégíteni. Erről min­den érintettet levélben tá­jékoztatnak, s mivel várha­tó lesz nemleges válasz is, így további jelentkezéseket várnak a városi tanácson. örökösföldről és a Sza­muely lakónegyedből megle­pően kevesen igényeltek te­lefont, pedig itt a műszaki feltételek adottak. (Igaz, a te­lefon bekötése ezúttal drá­gább a szokásosnál.) Legtöb­ben a Ságvári kertvárosból jelentkeztek (közel nyolcszá- zan), illetve a Korányi né­gyes ütemből (kb. 300-an). Hogy megkapják-e, az a na­pokban eldől, de reményked­jünk ! Az ügyeket még az idén sze­retné rendezni a városi ta­nács, hogy a lakosság — ha szükséges — a hitelt is fel­vehesse. A gyártó már vissza­igazolta a két telefonközpon­tot, s leghamarabb jövő év végére már csöröghet is a kétezer készülék a lakások­ban. (cs. k.) Mindenki másképp fél? Van aki megissza, van aki bebetonozza Ha az ember Mátészalka felől jön Kocsordra, akkor a községet átszelő főút bal oldalán, közvetlenül a vasúti kereszteződés előtt találja meg Fogarasi Árpád portáját, amelyen — a szóbeszéd szerint — egy va­lóságos bunker épül. A jövő-menő autósoknak ugyan aligha szúr szemet, de ha valaki tudja, mit kell néznie, az útról is láthatja az udvar mélyén kétségkívül ott magasodó betonkolosz- szust. Csakugyen bunker lenne?! — Tudom, hogy ezt be­szélik, mivel vastagfalú az épület... — legyint a fia­talember, akit a szomszédban találunk. A kerítés építésé­nél segít, de hogy vendég áll a házhoz, abbahagyja a mun­kát. Átsétálunk az ő telké­re, amelyen egy régi családi ház, egy nyárikonyha van — továbbá egy nagyjából már kész, robusztus építmény egyetlen bejárattal. Ablakot, szellőzőnyílásokat nem látni rajta. „Nekem így tetszik...“ « — Tulajdonképpen mire kérte és kapta az építési en­gedélyt? — Tüzelőtárolóra. Istenem, egy kicsit túlméreteztem, de nekem így tetszik. Most mit mondjak róla? Az épület kívül nyolcszor tíz, belül hatszor négy méteres. Ma­gassága három méter, és még egy méteres alap van a földben. A fal két méter vastag. Itt aztán sose fog fagypont alá menni a hő­mérséklet! Nyugodtan elfér­ne benne három pótkocsis Ifa alma... És az egészet még több méter vastag föld­réteg fogja majd körülven­ni. Egy kétszer két méteres, tizenkét tonnás, hidrauliká­val működő ajtó lesz rajta hatvan centi vastag betonból, abba építem be a szellőzést, a saválló csöveket, levegő­szűrő is lesz benne. Ügy fog kinézni, mint egy patkányfo- gó ... — Hát ez az! Nem fél tő­le, hogy magát ejti majd csapdába? Hiszen ha ilyen gonddal építkezik, a vil­lanyt is bevezeti, akkor mégiscsak számít rá, A tárgyalóteremből hogy egyszer menedéket ta­lál benne... „Én is vissza­kérdezhetek...“ — Nézze, a Kraszna-Sza- mós köze, ahol ez a telek is van, lényegében egy víztá­roló, nem igaz? És az 'én há­zam van a legmélyebben a faluban. Sose tudni, mi történik. Ha jön egy árvíz, átjön az a töltésen is. Én csak ez ellen akarok véde­kezni. —Egy ilyen ablaktalan be­tonerődítménnyel? Nem túl­zás ez? — Van, aki az OTP-be hordja a pénzét, vagy meg­issza, más házat épít, én pedig ezt. Ami pedig az ab­lakot illeti, én is vissza­kérdezhetek, meg is teszem, amikor viccelődnek velem, hogy hát egy atomtámadás után kinek lesz szüksége ab­lakra? Nem? ■— Ezek szerint komolyan tart egy atom támadástól is? — Miért? Ceausescu ko­molyan csinálja az atom­bombát? Ez ilyen kérdés. Szép háza van már minden­kinek, de erős kevés. Én ha építek valamit, az legalább erős legyen. Erre még akár tíz emeletet is fel lehet húz­ni. Ha gondolja, menjünk fel, a tetőről is szétnézhet. Lesz, ami lesz, az épít­mény falához támasztott, egyszál pallón felkapaszko­dom a tetőre. Csak innen látni, hogy mennyi beépített vasanyag erősíti még a be- \tont. — Huszonhárom, egyen­ként hat méteres vasúti sín­nel hidaltam át az épületet. — Honnan szerezte a sí­neket?! — A szálkái vegyes káté­„Tedd le a pénzt, mert kinyírlak!“ Birkalopás miatt haragudott a Biribe való Varga László M. Já­nos rendőr főtörzsőrmesterre. A rendőr jelentette fel ugyanis őt 1986-ban, s ekkor a nyírbátori bíróság 8 hónapi javitó-nevelő munkára Ítélte. Történt ezenkí­vül még egy affér közöttük, 1987- ben M. János intézkedett Varga édesanyjával szemben, s hogy, hogy nem, az asszonyon súlyos sérülések keletkeztek. A rendőr a debreceni katonai bíróság elé került emiatt, de bizonyítottság hiányában felmentették a vád alól. Tavaly karácsonykor M-ék udvarára bedobtak egy képesla­pot. Az üdvözlő szöveg helyett torz kézírással a következő állt a lapon: „egy-két napod van hátra, tedd le a 10 ezer forintot a Szálku-kanyarban elsején és má- sodikán.” A képeslapot természe­tesen Varga László írta. Karácsony előtt néhány nap­pal Varga a Biri kocsmában megfenyegette a rendőr fiát, hogy mondja meg az apjának, bújjon el, mert kt lesz nyírva. Karácsony másnapján a dél­előtti órákban a rendőr kapuja előtt összetalálkoztak egymással a haragosok. Természetesen szó­váltás keletkezett közöttük, Varga fenyegetőzött, szitkozó­dott, s rángatta M. kabátját. A rendőrnek néhány horzsolás árán sikerült a karját kirántani, s bemenekülni az udvarra. Még ezen a napon feljelentette köny- nyű testi sértés miatt Varga Lászlót. A büntetett előéletű Vargát hi­vatalos személy eUeni erőszak, zsarolás kísérlete, va! mvtat könnyű testi sértés miatt jogerő­sen egy év próbaidőre felfüg­gesztett 8 hónapi börtönre ítél­ték. Hogy a fenyegetőzések foly­tatódnak-e ezután? Azt majd meglátjuk. B. A. észtől vettem, darupálya volt nekik valamikor, örül­tek, hogy megszabadultak tőle. Nyolc-kilencszáz forint körjil volt darabja. Ügy 50 ezer forint értékű vasanyag vari a födémben — Ha már a pénzt emlí­tette, elárulná, mennyiben van eddig a „tüzelőtároló”? — Nem számoltam össze, de nem hiszem, hogy több lenne 250 ezer forintnál. Minden nélkülözhető pénze­met erre költőm. Az biztos, hogy ebből nincs kihazudva a sóder, meg a cement, nen£ úgy, mint az M 7-es autó­pályán ... Ha most lenné tízmillióm, és maga két év múlva kölcsönkérne tőlém, biztos nem tudnék adni egy forintot se, mert beépíte­ném . . . Fogarasi Árpád egyébként — mint szomszédai is meg­erősítik — rokonszenves, józanéletű, rendes munkás­ember, jó szakmája van: gépkocsivezető és kocsikísérő a mátészalkai finomkötött- áru-gyárban. „R tévében láttam...“ — S hogyan támadt ez a furcsa ötlete? Hiszen gya­korlatilag bebetonozza amit keres, és minden szabad­idejét az építkezéssel töl­ti.. . — Akkor jutott eszembe, mikor volt az izraeli—egyip­tomi háború. A tévéhíradó ­ban láttam, hogy lebombáz­ták, vagy rakétával szét­lőtték ott az egész környé­ket. Mutattak egy embert, aki ott ült a háza helyén és sírt. . . Addig én egy gazda­sági épületet akartam ide felhúzni, meg is volt a terv­rajz, minden, de aztán fél­behagytam vele, mert úgy gondoltam, semmi értelme, itt már nem szép lakás, meg gazdasági épület kell, hanem ami erős. Hát ezt építem négy éve. — Végül, ha nem harag­szik érte: mit szól mindeh­hez a családja? — Elváltam. Egyedül élek. Gönczi Máris A „tű: méretezett bejára il. t > relőtároiő”, jobb oldalon az egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents