Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-04 / 287. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. december 4. „Kikiiltözfi“ nyíregyháziak állnak tarba Nyírtelek divatba jött Talán felesleges feltenni a kérdést, miért jött divatba a megyeszékhelytől alig hét kilométerre fekvő Nyírtelek? Világjelenség, hogy a kőrengetegben zárt városlakók közül, aki csak teheti, igyekszik szabadulni áz általában szűkre szabott tömeglakásokból, de a városok határain belül a gazdagabbak, vagy szerencséséit álmodozhatnak saját családi házról, ahol csend, nyugalom, jó levegő honol és az összkomfort is megteremthető. Ezért egyre többen alkudnak meg azzal a helyzettel, hogy kiköltöznek a városközeli községekbe, ahol olcsóbbak és nagyobbak a telkek és a távolság sem nagy. Erre való ideális helynek látszik a valóban divatba jött Nyírtelek, melyet úgy is emlegetnek ,mint Nyíregyháza „előszobáját”, vagy kertvárosát. — Jó három-négy évvel ezelőtt kezdődött meg komolyabb mértékben a nyíregyházi családok kiköltözése Nyírtelekre — mondja Rat- kos Mihály, a nagyközségi tanács elnöke, aki idteéalósi, s ez év szeptemberétől látja el tisztségét. Az Utóbbi öt évben, számításaink szerint, legalább hetvenen költöztek a nagyközségbe, illetve jöttek haza innen elszármazottak. — Most is úgy harmincán állnak sorba nálunk építési telekért, akik egy része helyi lakos, fiatalok, de jócskán akadnak olyanok is, akiknek semmi rokoni, vagy egyéb kapcsolatuk nincs a községgel, egyszerűen ki akarnak jönni a megyeszékhelyről, s vállalják az építkezést, az idetelepülést. Ennek elég komoly oka van, hisz a községet vezetékes ivóvízhálózattal látták el, kiépült a gáz- veték is, s általában a városinál nagyobb, rendszerint 400 négyszögöles telket vásárolhatnak tőlünk az érdeklődők, amelyen megtermelhetik a legszüksegesebb zöldséget, gyümölcsöt is. Ez mind nagyon szépen hangzik. De mivel magántulajdonban lévő telkekről van szó, van-e a tanácsnak elegendő pénze ezek kisajátítására, illetve hozzájárulnak-e a tulajdonosok a telkük eladásához? Valóban összkomfortossá tehető házhelyeket remélhetnek pénzükért a leendő tulajdonosok, ahol szennyvíz-, vezetékes víz, gázvezeték, út, járda is van? E kérdéseknél már visszafogottabban válaszol a tanácselnök, ugyanis: — Sajnos elég kevés pénzünk van a házépítésre alkalmas telkek kisajátítására. Jövőre, 1990-ben a jelenlegi ismereteink szerint mindössze kilenc telket tudunk értékesíteni, s mint mondtam legalább háromszor ennyi lenne az igény, így arra is biztatjuk az idetelepülni szándékozókat, hogy kíséreljék meg a magánforgalomban megvásárolni a szükséges telkeket, hisz várhatóan a mi költségvetésünk rövid időn belül nem fog úgy megugrani, hogy tucat számra kisajátíthassuk a közművesített, vagy azzá tehető telkeket. Meg kell mondanom, hogy nemcsak Nyíregyházáról, hanem Rakamazról és a községhez tartozó tizennégy tanyai településről is elég sokan érdeklődnek az itteni építési lehetőségek iránt. De kétségtelen, hogy a megye- székhelyről is mind többen jönnek, vagy jönnének, elsősorban értelmiségiek, akiknek nagyon örülünk, s akik a szép környezet, nyugalom, a jó levegő, a tágasabb hajlékok, a füves, árnyas udvarok, kertek reményében választják lakóhelyül Nyírteleket. Arra a kérdésre, nincs-e olyan vágyuk, hogy a megye- székhely részévé váljanak, amolyan kertvárosává Nyíregyházának, a tanácselnök határozott nemmel válaszolt. Ügy vélik, az nem segítené a község gyors ütemű fejlődését, sőt, a megyeszékhely külső peremrészeként a jelenleginél alacsonyabb szintre Hangulatos, modem utcakép: a kisképen pedig a szeptembertől megnyílt fogászati szakrendelő, ahol Székely Zsuzsa fogorvos kedden és csütörtökön az iskolás gyermekeket fogadja a jól felszerelt rendelőben. Az épületben található az általános egészségügyi központ is. (Harasz- tosi Pál felvételei) juttathatná a községet. Ezek szerint Nyírtelek nem akar várossá válni. . . — Az előszoba szerepére nem mondhatunk nemet. De Nyíregyházához nem szeretnénk csatlakozni a távoli jövőben sem. Jól megvagyunk mi így, megőrizve a falu viszonylagos békésebb, családiasabb jellegét, miközben a víz-, gázvezeték megépítésével a teljes városi összkomfort is sokak számára elérhető. Ha még a telefonnal, elsősorban a távhívás kiépítésével is előbbre juthatnánk, teljes lenne az örömünk. Most négy napig, a szavazás alkalmából, kaptunk egy crossbár vonalat, kapcsolatban állhattunk a nagyvilággal, de ezt visszavették azóta. így órákat kell várni, ha a községen belül telefonálni akarunk sürgős, fontos ügyben. Hát még ha távolabb . . . Páll Géza Kínos hír N em az első és nagyon úgy tűnik, hogy nem az utolsó eset közé tartozik, amikor a budapesti székhelyű bank, utazási iroda, vállalat nagyszerű ötlettel lepi meg vidéken lévő kirendeltségeit, gyáregységeit. A tömegkommunikáció mindezt harsányan közit Valóban sokszor szenzációs dolgokról értesülünk a fővárostól több mint 200 kilométerre. Kár, hogy erről az itteniek még csak előzetesen sem hallottak és a bejelentés után sokszor hűledezve hallják a fejleményeket. így jártunk a Magyar Hitelbank újrakezdési kölcsönével, a Tungsram eladásával, a Dunában k hitelkártyájával, az IBUSZ American Expressz hitelkártyájával. Csak napok, hetek múltán érkeztek meg az érintett szabolcsi ki- rendeltségekhez, gyáregységekhez a hivatalos információk. Rettentő kínos volt számukra, hogy az érdeklődőknek csak annyit tudtak mondani, néhány napot várjanak. Elhiszem, hogy egy hír akkor szenzációs, ha kevesen tudnak róla és valóban számottevő, de nem kellene „égetni" az ittenieket. Egy telefon vagy egy rövid ismertető tényleg nem kerül sokba. De így •. • (máthé) TELEFONT KonténerKAPHAT Nyírepházán ÜrökSsföld, a Szamuely lakótelep és a Ságéért kertváros Lázba hozta Nyíregyháza lakosságát, hogy két, egyenként ezer vonalas konténer-telefonközpontot telepítenek a a jövőben. Koncz Imre, a városi tanács főosztályvezetője a hét végén arról tájékoztatott, hogy ösz- szegyűlt a várt kétezer jelentkező, és már át is vitték a posta illetékeseihez a névsort. Most már csak a posta műszaki véleménye szükséges ahhoz — és ezt a jövő hét (közepére ígérik —, hogy eldőljön, valamennyi igényt ki tudnak-e elégíteni. Erről minden érintettet levélben tájékoztatnak, s mivel várható lesz nemleges válasz is, így további jelentkezéseket várnak a városi tanácson. örökösföldről és a Szamuely lakónegyedből meglepően kevesen igényeltek telefont, pedig itt a műszaki feltételek adottak. (Igaz, a telefon bekötése ezúttal drágább a szokásosnál.) Legtöbben a Ságvári kertvárosból jelentkeztek (közel nyolcszá- zan), illetve a Korányi négyes ütemből (kb. 300-an). Hogy megkapják-e, az a napokban eldől, de reménykedjünk ! Az ügyeket még az idén szeretné rendezni a városi tanács, hogy a lakosság — ha szükséges — a hitelt is felvehesse. A gyártó már visszaigazolta a két telefonközpontot, s leghamarabb jövő év végére már csöröghet is a kétezer készülék a lakásokban. (cs. k.) Mindenki másképp fél? Van aki megissza, van aki bebetonozza Ha az ember Mátészalka felől jön Kocsordra, akkor a községet átszelő főút bal oldalán, közvetlenül a vasúti kereszteződés előtt találja meg Fogarasi Árpád portáját, amelyen — a szóbeszéd szerint — egy valóságos bunker épül. A jövő-menő autósoknak ugyan aligha szúr szemet, de ha valaki tudja, mit kell néznie, az útról is láthatja az udvar mélyén kétségkívül ott magasodó betonkolosz- szust. Csakugyen bunker lenne?! — Tudom, hogy ezt beszélik, mivel vastagfalú az épület... — legyint a fiatalember, akit a szomszédban találunk. A kerítés építésénél segít, de hogy vendég áll a házhoz, abbahagyja a munkát. Átsétálunk az ő telkére, amelyen egy régi családi ház, egy nyárikonyha van — továbbá egy nagyjából már kész, robusztus építmény egyetlen bejárattal. Ablakot, szellőzőnyílásokat nem látni rajta. „Nekem így tetszik...“ « — Tulajdonképpen mire kérte és kapta az építési engedélyt? — Tüzelőtárolóra. Istenem, egy kicsit túlméreteztem, de nekem így tetszik. Most mit mondjak róla? Az épület kívül nyolcszor tíz, belül hatszor négy méteres. Magassága három méter, és még egy méteres alap van a földben. A fal két méter vastag. Itt aztán sose fog fagypont alá menni a hőmérséklet! Nyugodtan elférne benne három pótkocsis Ifa alma... És az egészet még több méter vastag földréteg fogja majd körülvenni. Egy kétszer két méteres, tizenkét tonnás, hidraulikával működő ajtó lesz rajta hatvan centi vastag betonból, abba építem be a szellőzést, a saválló csöveket, levegőszűrő is lesz benne. Ügy fog kinézni, mint egy patkányfo- gó ... — Hát ez az! Nem fél tőle, hogy magát ejti majd csapdába? Hiszen ha ilyen gonddal építkezik, a villanyt is bevezeti, akkor mégiscsak számít rá, A tárgyalóteremből hogy egyszer menedéket talál benne... „Én is visszakérdezhetek...“ — Nézze, a Kraszna-Sza- mós köze, ahol ez a telek is van, lényegében egy víztároló, nem igaz? És az 'én házam van a legmélyebben a faluban. Sose tudni, mi történik. Ha jön egy árvíz, átjön az a töltésen is. Én csak ez ellen akarok védekezni. —Egy ilyen ablaktalan betonerődítménnyel? Nem túlzás ez? — Van, aki az OTP-be hordja a pénzét, vagy megissza, más házat épít, én pedig ezt. Ami pedig az ablakot illeti, én is visszakérdezhetek, meg is teszem, amikor viccelődnek velem, hogy hát egy atomtámadás után kinek lesz szüksége ablakra? Nem? ■— Ezek szerint komolyan tart egy atom támadástól is? — Miért? Ceausescu komolyan csinálja az atombombát? Ez ilyen kérdés. Szép háza van már mindenkinek, de erős kevés. Én ha építek valamit, az legalább erős legyen. Erre még akár tíz emeletet is fel lehet húzni. Ha gondolja, menjünk fel, a tetőről is szétnézhet. Lesz, ami lesz, az építmény falához támasztott, egyszál pallón felkapaszkodom a tetőre. Csak innen látni, hogy mennyi beépített vasanyag erősíti még a be- \tont. — Huszonhárom, egyenként hat méteres vasúti sínnel hidaltam át az épületet. — Honnan szerezte a síneket?! — A szálkái vegyes káté„Tedd le a pénzt, mert kinyírlak!“ Birkalopás miatt haragudott a Biribe való Varga László M. János rendőr főtörzsőrmesterre. A rendőr jelentette fel ugyanis őt 1986-ban, s ekkor a nyírbátori bíróság 8 hónapi javitó-nevelő munkára Ítélte. Történt ezenkívül még egy affér közöttük, 1987- ben M. János intézkedett Varga édesanyjával szemben, s hogy, hogy nem, az asszonyon súlyos sérülések keletkeztek. A rendőr a debreceni katonai bíróság elé került emiatt, de bizonyítottság hiányában felmentették a vád alól. Tavaly karácsonykor M-ék udvarára bedobtak egy képeslapot. Az üdvözlő szöveg helyett torz kézírással a következő állt a lapon: „egy-két napod van hátra, tedd le a 10 ezer forintot a Szálku-kanyarban elsején és má- sodikán.” A képeslapot természetesen Varga László írta. Karácsony előtt néhány nappal Varga a Biri kocsmában megfenyegette a rendőr fiát, hogy mondja meg az apjának, bújjon el, mert kt lesz nyírva. Karácsony másnapján a délelőtti órákban a rendőr kapuja előtt összetalálkoztak egymással a haragosok. Természetesen szóváltás keletkezett közöttük, Varga fenyegetőzött, szitkozódott, s rángatta M. kabátját. A rendőrnek néhány horzsolás árán sikerült a karját kirántani, s bemenekülni az udvarra. Még ezen a napon feljelentette köny- nyű testi sértés miatt Varga Lászlót. A büntetett előéletű Vargát hivatalos személy eUeni erőszak, zsarolás kísérlete, va! mvtat könnyű testi sértés miatt jogerősen egy év próbaidőre felfüggesztett 8 hónapi börtönre ítélték. Hogy a fenyegetőzések folytatódnak-e ezután? Azt majd meglátjuk. B. A. észtől vettem, darupálya volt nekik valamikor, örültek, hogy megszabadultak tőle. Nyolc-kilencszáz forint körjil volt darabja. Ügy 50 ezer forint értékű vasanyag vari a födémben — Ha már a pénzt említette, elárulná, mennyiben van eddig a „tüzelőtároló”? — Nem számoltam össze, de nem hiszem, hogy több lenne 250 ezer forintnál. Minden nélkülözhető pénzemet erre költőm. Az biztos, hogy ebből nincs kihazudva a sóder, meg a cement, nen£ úgy, mint az M 7-es autópályán ... Ha most lenné tízmillióm, és maga két év múlva kölcsönkérne tőlém, biztos nem tudnék adni egy forintot se, mert beépíteném . . . Fogarasi Árpád egyébként — mint szomszédai is megerősítik — rokonszenves, józanéletű, rendes munkásember, jó szakmája van: gépkocsivezető és kocsikísérő a mátészalkai finomkötött- áru-gyárban. „R tévében láttam...“ — S hogyan támadt ez a furcsa ötlete? Hiszen gyakorlatilag bebetonozza amit keres, és minden szabadidejét az építkezéssel tölti.. . — Akkor jutott eszembe, mikor volt az izraeli—egyiptomi háború. A tévéhíradó ban láttam, hogy lebombázták, vagy rakétával szétlőtték ott az egész környéket. Mutattak egy embert, aki ott ült a háza helyén és sírt. . . Addig én egy gazdasági épületet akartam ide felhúzni, meg is volt a tervrajz, minden, de aztán félbehagytam vele, mert úgy gondoltam, semmi értelme, itt már nem szép lakás, meg gazdasági épület kell, hanem ami erős. Hát ezt építem négy éve. — Végül, ha nem haragszik érte: mit szól mindehhez a családja? — Elváltam. Egyedül élek. Gönczi Máris A „tű: méretezett bejára il. t > relőtároiő”, jobb oldalon az egyetlen
