Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
1989. december 2. A KM MELLÉKLETE 11 Előttem képzeletbeli tükör, s benne a Tiszazug, illetve Tiszakönyök néven említett táj volt arca. A gátakkal megzabolázott völgyek határolta földeken állóvizek csillognak. A magasabb részeken homokbuckák, gyepekkel tarkított tölgyerdők, másutt nyírfák zöldellnek. A Tisza menti falvak agyagosak, vizenyősek. Errefelé az emberek többsége hosszú ideig halászott, vadászott, pákászott, gyűjtögetett, állatokat tartott és földet művelt. Ez utóbbiakat ma is teszi. Az összefüggő mocsarak vidékén fatörzsből kivájt csónakkal, úgynevezett bo- dönhajóval közlekedtek. A nádasokban vadkacsák, a tisztásokon pedig fácánok neszeztek. Minderről „A Tiszakönyök történelméhez” címmel Tóth Endre írt könyvet. A „kezemben” a mai valóság tükre. A vasútállomás várótermében meglepetés: patikarend és kellemes meleg fogad. Az egyik pádon egy asszony és egy fiatalember ül. Szóba elegyedünk. Mindent dicsérnek. Az üzletek számával és áruellátásával elégedettek. Örömmel említik a most épülő önkiszolgálót is. — Mándokon a fiatalok is jól érzik magukat — szól az asszony fia, Fajván István. — Eperjesekéről és Tiszamo- gyorósról is idejárnak szórakozni. Viszont a Forgách-kas- tély elhanyagoltságát fájlalják. Jön a vonat, a fiú elmegy. Budapesten dolgozik, kéthetenként jár haza. A tükör ottjártamkor zúz- marás, hideg, barátságtalan időt mutatott. A levegőben vívjak károgtak. Az utcán . iák az járt, akinek nagyon mfiszáj volt. A csípős hideg- töra. -gyönyörű park övezte tanácsházára szinte bemenekültem. Veres Sándorné vb- titkárhelyettes levelet gépel, Ne a tükröt hibáztassuk Munkaalkalmat kínálnak — Lepusztuló kastély — Sok ember „elkopott" Négy tanteremmel, technikai ég előadó szobákkal, tornateremmel gazdagodott bértől a körzeti általános iskola. szeptemkét utcában ivóvízvezetéket építettek (ezzel a község ivó- vízhálózata teljesen kiépült). Jelenleg 500 négyzetméteres ABC készül. A közelmúltban felújították a római katolikus templomot belülről, új református parókia épült, korszerűsítették a tanácsházát, bővítették az 1-es számú orvosi rendelőt. 1989-ben új iparcikküzlet is nyílt. Ez mind szép, de a tükrön sötét folt is éktelenkedik, mégpedig a Forgáeh-kastély képénél. — Az legutóbb tanyai kollégiumként működött. Jelenleg üresen áll. A pusztulás megakadályozásához több tíz millió forint kellene, ami a tanácsnak nincs. Ütőn hazafelé a határból. de azért a községről készülő tükörkép létrejöttét néhány adattal szívesen segítette. Mándokon jelenleg 4903-an laknak. A község valamikor (1903 körül) járási székhely volt. A hatvanas években a környéken több olyan település indult rohamos fejlődésnek (például Záhony és Tu- zsér), melyek Mándok szerepét csökkentették. Hogy mást ne említsünk, a gimnázium elkerült onnan, de az Áfész- központ is szedte a sátorfáját. — A lakók száma nem változik — említi Lucski Lajos előadó. Jó viszont, hogy többen korszerű családi házat építettek. Az idén arra és egyébre ötvenötén kértek engedélyt. Helyben jobbára az ipari szövetkezet, a tsz, a kenyérgyár, az egészségügyi otthon, és a Zöldért-telep ad munkát. Naponta 1089 ember ingázik Záhonyba, Tuzsérra és Komoróra. Megyén kívül 211-en keresik kenyerüket. Darmai Lajos műszaki előadó a beruházásokról elmondta: az idén Mándokon négytantermes iskolát adtak át, felújították a Szabadság téri iskolái, szilárd burkolattal látták él á Rákóczi utcát, Az általános iskolában nagy a csend, hiszen tanítás van. Az igazgató Balogh András- né mondja: Az utak is aszfaltozásra várnak. Az alapjuk már a legtöbb helyen megvan. Hiányzik a szennyvízelvezető hálózat is, de a megépítéséhez horribilis összegre lenne szükség. Gondok vannak a szolgáltatások terén is, fényképész, cipész, háztartási és híradás- technikai gépszerelő nagyon kellene. A tanács szakemberei szerint a község kereskedelmi alapellátása megfelelő, a busz- és a vonatközlekedés is kielégítő. Mándokon két körzeti és egy fogorvos van. Gyermekorvost is szeretnének. A faluban nem alakult új párt, a népfront viszont működik. Van itt öregek klubja, illetve napközi otthona is. A község lakosságának 7—8 százaléka cigány, de mint mondják, a hétvégeken ez a szám eléri a 12 százalékot is. A témát ezzel lezárták, mert nem akarnak panaszkodni. Az utcán szinte átmelegít, amikor hallom, hogy százéves a mándoki önkéntes tűzoltó egyesület. A posta előtt zöld Robur gépkocsinál asszonyok állnak. A Patyolat „hozom- viszem” szolgáltatását vár-, ták. ’ — 33 csoportban 823 gyermek tanul nálunk. Az alsótagozatban már érződik a demográfiai hullámvölgy. Egy- egy első, második és harmadik osztályba 20—21 gyerek • jár. Oktatási szempontból ez kedvező, hiszen így a nevelőnek egy-egy gyerekre több ideje jut, illetve a tehetségekkel, meg a gyengébbekkel is hosszabb ideig tud foglalkozni. Viszont az ötödik osztályokban már 30—35 gyerek ül a padokban, ami kicsit sok. Az ottani munka a tanároknak is megterhelőbb. Az iskolában 1966 óta gyógypedagógiai osztály is működik. Szaktanár még akad — folytatja Balogh Andrásné — de az alsótagozatos napköziseknél tanító- hiány van. Jelenleg négy tanító kellene, a nyugdíjazások miatt öt—tíz éven belül még több. Ügy látjuk, inkább a mándoki születésű pedagógusokra számíthatunk. Az igazgatónő elmondta, hogy a tanárok igyekeznek az oktatási törvény adta önállósággal élni. A gyerekek a tanulmányi versenyeken szép eredményeket értek el. Többféle, így nyelv- és beszédművelő, irodalmi, matematika, kémia és dísztítöművészeti szakkör működik. A nyolcadikosok többsége szakmunkásképzőbe készül. Sokan géplakatosok, és festők akarnak lenni. Minden fontosabb intézmény a nagyközség központjában található, így a művelődési ház is. A tágas előtérből nyíló moziterem sötét, az óvodásoknak éppen rajzfilmet vetítenek. Ha bekötném a szemem, -a friss újságok és a kötetek semmivel össze nem téveszthető illatából tudnám, hogy a tudás fellegvárában, a könyvtárban vagyok. A polcokon körülbelül húszezer kötet és ötvenféle folyóirat mérhetetlen bölcsességet és szépséget rejt, melyek iránt a könyvtárban többnyire gyerekek érdeklődnek. Az 1040 beiratkozott olvasó nagy része általános iskolás. Körükben a mesék, az ismeretterjesztő könyvek, és a kalandregények a legkedveltebbek. A könyvtárban rendszeresen tártnak irodalmi szakkört, diavetítést, könyvkiállítást és -ismertetést. A gyerekek számítógéppel is játszhatnak. Népszerű a bábké- szíités és a szavalóverseny. Kissné Uzonyi Gyöngyi könyvtáros panaszkodik: a jelentősen emelkedő könyvárak miatt egyre kevesebb új kötetet tudnak vásárolni. A jövőben szeretnének egy zenesarkot kialakítani. Ennek érdekében már vettek egy kétkazettás magnetofont, de a fejhallgatókra, az asztalokra, meg a kazettákra még több ezer forint kellene. Nézzük az újabb tükröt, a gazdaságét. Majoros Mihály, a mándoki Üj Élet Tsz elnöke elmondta, hogy az idén a tavalyihoz hasonlóan három- és ötmillió forint közötti nyereségre számítanak. A belvíz nagy károkat okozott. A szövetkezetnek a burgonya, az alma- és a szilvatermesztésből jelentős árbevétele származik. A kerteket az emberek vállalkozókként művelik meg. Emellett juh- és húshasznú szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkoznak. Kiegészítő tevékenységként zöldséget, gyümölcsöt aszalnak, bérmunkában mandarint csomagolnak, gabonát, illetve kormot tárolnak. Az idén több téesszel és egy magánszeméllyel kft.-t alapítottak, mely a környékbeli termelőszövetkezetek szovjetunióbeli, csehszlovákiai és NSZK-beli üzleteit szervezi, koordinálja. Ahol csak lehet, a dolgozók vállalkozói érdekeltségének megteremtésére törekednek. Jelenleg az aszalt termékek iránt nagy a tőkés kereslet. A jövőben egy magozógépet vásárolnak, ami az exportnövelést elősegítené. A tükör újabb képe a község egyetlen ipari kisszövetkezete, a 170 főt foglalkoztató FAVAS. Az egység 1952- ben alakult, kezdetben festő, fodrász, és tetőjavító szolgáltatást végzett. Ipari termelést 1972 óta folytat. A lakosság által használt cikkeket, így szénlapátot, tetőkibúvót, belsőajtót, füstcsőkönyö- köt, függönykarnist... illetve épületbádogos termékeket gyártanak. Az elmúlt években új telephelyre költöztek, új csarnokokat építettek. A nyereségük 8—10 százalékos. Az idén 10 milliós eredményt várnak. Jelenleg gondot okoz, hogy a lakossági kereslet csökkenése miatt a TÜZÉP az elő- rejelzettnél kevesebb belsőajtót vett át. Egyébként, a bevált termékszerkezeten a jövőben sem kívánnak váltörzsgárdataggá, noha három éve Mándokon és a környező községekben 187 munka- nélkülit számoltak össze. A foglalkoztatásukra a szövetkezet kesztyűvarró üzemet létesített, ahová meglepetésükre csak 18—20-an jelentkeztek. Nyolcnak, tíznek most is tudnának munkát adni. A metsző hidegben kenyérillatot érzek. Nem véletlenül, hiszen a sütőüzemnél járok. Barna Jánosné üzemvezetőhelyettes örömmel kalauzol. Innen Mándokot, Eperjeskét, Tiszamogyoróst, Benket, Me- zőiadányt, Újkenézt, és Tu- zsér-Kálonga tanyát látják el kenyérrel, pék- és töltelé- kes süteménnyel, ötfajta kenyeret sütnek. A legkeresettebb az Alföldi, melyből naponta öt mázsát gyártanak. Abból több is elkelne, de a vállalat a házikenyér sütését szorgalmazza. Legújabb termékük az Erzsébet kenyér. Ez hasonlít a franciakenyérhez, de talán annál finomabb. Mándok talán legismertebb intézménye az egészségügyi gyermekotthon, ahol kilenc- venkét szellemi és testi fogyatékos gyereket ápolnak. Van ott egészen kicsi, meg 28 éves gondozott is. Pilcsák Mihályné vezető elmondta, hogy a gyerekek egy része a foglalkoztatásba nem vonható be. A gondozónők többsége szakképzett. A színvonalasabb munkát két óvónő is segíti. Volt olyan gyerekük, akik innen a hagyományos iskolába került, de kisegítőibe jóval többen járnak. Az elkövetkezendőkben az otthonban szeretnének egy, a lakosság gyógyítását is szolIde is érkeinek a határon túlról turisták. toztatni. Problémát okoz, hogy a MÁV számos dolgozót „elcsábított” tőlük, ezért négy—öt asztalosra, három— négy hegesztőre, ugyanennyi bádogosra, és két—három lakatosra lenne szükségük. Tóth Kálmán, a kisszövetkezet elnöke ha a munkanélküliségről szóló panaszokat a saját tapasztalatával összeveti, csodálkozik. Ugyanis, ha felvételt hirdetnek meg, alig akad jelentkező, s ha valaki oda is téved, gyakran látják rajta, nemigen válik Jobb sorsrm lenne érdemes á mándoki kastély. gáló laboratóriumot létrehozni. A fizioterápiás kezelésekhez szükséges feltételeket is meg kívánják teremteni. Dr. Szabó János ügyvezető körzeti orvost is az intézményben találtuk, akit a mándokiak egészségügyi állapotáról „látleletkiállításra” kértünk. — Az emberek nagy része elkopott — mondja. — Sokan táppénzen vannak, s le- százalékolásra „ várnak. A többségük a minimális rokkantsági nyugdíjjal is kiegyezne. Gyakori a mozgásszerv!, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedés. Nem kevés az alkoholista. A szenvedélybetegek között egyre több a nő, sőt lassan túltesznek a férfiakon is. Rengetegen ötvenéves korukra teljesen ,kivannak ...” Régi terv, hogy Mándokon egészségügyi központ jöjjön létre. — Szeret-e Mándokon élni? — kérdeztem egy munkásasszonytól. — Szeretek — válaszolja özvegy Juhász Andrásné. — Itt születtem. A férjem kilenc éve meghalt, a három gyermekem már kirepült. Kettő itt lakik a községben, egy meg Debrecenben. Most építettem új házat. Jól megvagyunk, csak egészség legyen ... Cselényi György Fotók: üllek Emi! Mándoki TÜKÖR
