Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
12 A KM MELLÉKLETE 1989. december 2. Licit „Hölgyeim és uraim, a 47-es sz. tétel következik. Rubinokkal és gyémántokkal ékesített aranygyűrű. A licit 3 millió dollárral indul.” A nem mindennapos ajánlat a Sotheby’s legutóbbi ékszerárverésén, New Yorkban hangzott el. A cég észak-amerikai elnöke szerint világrekordot felállítva kelt el, 4 és fél millió dollárt fizettek érte. A vevő ismeretlen. A műértő és gazdag közönség sorában valaki felsóhajtott: — Hogyan fizethet valaki ennyit egy gyűrűért, melyet az értéke miatt sohasem viselhet, hanem hazaviszi, és” bezárja a páncélszekrényébe ?! És egyáltalán miért adták el? Minthogy az árverés teljes kollekcióját a bolíviai Patino család szolgáltatta, a válasz a Sotheby’s további információjával lehet teljes. A gróf és a grófnő New Yorkban éltek, a Manhattan ötödik utcájában. Kevés emberrel érintkeztek. Ám minden este az úr szmokingba, az úrnő pedig hosszú ruhába öltözött. Felvették gyűrűiket, az arany kézelőgombokat, a karpereceket, a gyémánttal kirakott nyakéket, és így költötték el a vacsorát, gyertyafény mellett. 1986-ban a Párizs— Dakar autóversenyen, 24 éves korában meghalt a vagyon — közte az ékszerkollekció — egyetlen örököse. A gróf és a grófnő úgy döntött, föladja a díszes vacsorát; az ékszerek ára jobban szolgálja a halott fiú emlékét, a pénzen létesített tudományos alapítvánnyal. Egy ötletes szabású, nagyon nőies kabát fekete ve- IúrszövetbőL (Párizs. PhU- lippe Tenet modell — KM) Egész évben tavasz A kikelet jelképe a kedves kis hóvirág. Az évszaktól függetlenül egész évben tavaszt varázsolhatunk magunk köré, ha a bemutatott motívumot .keresztszemes öltéssel kivarrva, maradandó faliképen örökítjük meg. De szépeh mutat a hóvirág blúz vagy ruha zsebére, gyermekholmira, térítőre, párnára hímezve is. A virág x-szel jelölt szirmai fehérek, a fekete tömör kockák pedig vflágoszöldek. A téli hónapok beálltával megjelennek a zöldségesstandokon a déligyümölcsök is, köztük például az ana- nász. Nem olcsó mulatság, de van aki vásárol belőle, viszont nem tudja, hogyan is célszerű felvágni. 1. Az ananászt vágjuk 1— 1,5 centi széles karikákra. 2. Az ananászkorongoknak így már könnyű a héját körbe levágni. 3. Másik megoldás, ha hosszában négyfelé vágjuk a gyümölcsöt (ha nagyobb, több részre), s a cikkelyek felső, hegyes tetejét levágjuk, majd feldaraboljuk. 4. Ezután a megmaradt részt kikanyarítjük a héjából (mint a sárgadinnyét), s keresztben most már könnyű kockákra vágni. Receptötletek TOJÁSKOCSONYA Hozzávalók: 2 tojássárga, 1 deci tej, 2 deka vaj, egy csipet só. Alaposan kikeverjük a tojássárgát a tejjel meg a sóval, és kivajazott, vékony falú kislábas'ba öntjük. Az edényt forró vízibe állítjuk, és tíz percig gőzöljük. A megkocsonyásodott tojást tányérra borítjuk, és kockára vágjuk, úgy tesszük a levesbe. Különösen húslevesbe ajánljuk. Levesbevalók másképpen BORSÓTÉSZTA Hozzávalók: 1 tojás, 1 evőkanál tej, csipetnyi só, egy kevés liszt, a sütéshez bőven olaj. A tojást simára keverjük a tejjel, a sóval, meg annyi liszttel, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk. Nagy lyukú szűrőkanálba öntjük, és ezen keresztül állandóan keverve csurgatjuk a fonró olajba. Az olajba cseppenő apró gömbök ropogós pirosra sülnek, és lecsepegtetve Miért nehéz fogyókúrát tartani Milyen igaz az egyik legszellemesebb Murphy-törvény megállapítása: „Ami csak jc akad az életben, az vagy törvényellenes, vagy erkölcstelen, vagy hizlal.” Enni jó, koplalni rossz, az akarat pedig gyenge. Ez így színigaz, de hs ilyen egyszerű lenne a dolog, akkor csak-csak könnyebben legyőzné a kellemest a hasznos: az egészség érdeke, meg s szép külső utáni vágy. (Aludni is jobb, mint felkelni; mégis jóval többször meg tudjuk állni, hogy ne maradjunk ágyban, minthogy ne együnk „tiltott’* ételeket.) Az evés jóval több, mint a létfontosságú táplálék felvétele a szervezetbe. Az evés élvezet • a fantáziával kigondolt, műgonddal elkészített, ízlésesen tálalt, jó társaságban elköltöti ebéd valóságos gyönyörűség. Az evés sok más hiányzó örömöt pótol, csalódást palástol, ír a keserűségre, vigasz a veszle- tégre. Amellett unaloműző, feszultséglevezető tevékenység is. Evéskor magunkba olvasztjuk a külvilág egy-egy darabját Akinek nincs elég gazdagsága, hogy összegyüjtsön sok drága tárgyat, akinek nincs hatalma, melyet birtokoljon, esetleg szerettei, akiket magához öleljen, annak ősi birtoklásvágya így kielégítetlen marad. Ezt egy icipicit helyettesíti az étel bekebelezése. A csecsemőnél a száj a tapasztalás, megismerés eszköze (hiszen mindent először a szájába vesz), a táplálkozás így kicsit a felderítés és birtokbavétel előképévé, jelképévé válik. Az evés sok szálon összefügg a ragaszkodással, szeretettel. A kisgyermek az etetésen keresztül tapasztalja anyja szere- tetét, melyet az anya valóban sokszor az etetéssel tud leginkább kifejezni (igen sokszor eltúlzott mértékben). Ha s csecsemőt nem kielégítően táplálták és szerették, később is sze- retetre éhes marad. Ha túletették, vagy túl sok volt a szere- tetből, akkor később is sokai kíván, egyben hamar elege is lesz belőle. Vágyát szeretet híján étellel próbálja kielégíteni. Csecsemőkorban a szopás összekapcsolódik a vigasznyújtással és a biztonságérzettel. Az evés, etetés felnőttkorban is vigasztalást, elfogadást, biztonságot jelent. A szomorkodó embert, vagy pedig a kedves vendéget étellel-itallal kínálják: ha valakit így fogadnak, az biztonságban érezheti magát, biztos lehet környezete jó szándéka A KM orvosi rovata Az ember származásának kutatása nem is olyan régen még tűzzel-vassal irtandó eretnekségnek kikiáltott eredményre jutott. Nevezetesen fajunknak az állatvilágból, közelebbről a négylábú emlősök, főemlősök közül történő kiválásáról, a két lábra állásról van szó. Bár hazánkban sajnos meglehetősen tekintélyes azoknak a száma, akik rövidebb-hosszabb időre visszavisszatérnek a négykézlábas mozgásformára, de az emberre jellemző testtartás mégiscsak a függőleges. Felegyenesedésünk azonban addig nem létező betegségek tömegét zúdította ránk. Gondoljanak csak a gerincoszlop elferdüléseire, a csigolyák közötti porckorongsérvekre, a fájdalmas csípő- és térdízületek re, a „bokasüllyedésekre”, a lúdtalpakra és így tovább. Emeljük ki most ebből a jókora kalapból az egyik leggyakoribb kórképet, a joggal népbetegségnek mondott alsó végtagi visszértágulatot! A verőerek által a szervekbe, testrészekbe szállított vért a visszerek — és nem „vízerek” —, orvosi nyelven a vénák viszik vissza a szívbe. Mim egy korábbi számban olvashatták, a verőerek legsúlyosabb betegsége a szűkület, ezzel szemben a visszereké a tágulat. A véna fala gyenge, a vér nyomásának emelkedése — egyéni hajlam jelenléte mellett — szinte törvényszerűen vezet a közismert betegség kialakulásához. A bevezető után és fizikai alapismeretek birtokában könnyen érthető, hogy miért tágulnak ki Visszértágulatokról, mindenkinek az alsó végtag felületes vénái. A véroszlop nyomása ugyanis ránehezedik a bőr alatti, külső támaszték nélküli visszerek felára. A szomorú „eredmény”: hazánkban a lakosság 15—300fiának kisebb-nagyobb mértékű visszértágulata egyik vagy mindkét alsó végtagján. Ha a statisztikai intervallumnak csak az alsó határát fordítom le abszolút számra, ez akkor is 1,5 millió ember! Még néhány beszédes adat: Évente kb. 15 000 beteg kerül kórházba vénás betegség miatt, ápolásuk évi 350 000 napot tesz ki. E betegségcsoport miatti táppénzes napok száma meghaladja az évi 5 milliót, és mindez évente 1 milliárd forintjába kerül a népgazdaságnak. Kommentár aligha szükséges. Ráadásul egy olyan betegségről van szó, mely a lehető legkönnyebben, egyszerű ránézéssel felismerhető. Mi hát akkor az oka a fenti szomorú helyzetképnek? Az egyik legfontosabb ok maga a magyarbeteg, aki rendszerint nem akkor keresi fel az orvost betegségeivel, amikor azon még viszonylag könnyű segíteni, hanem amikor már teljes pompájukban virágoznak a szövődmények. Melyek ezek ebben a betegségcsoportban? Ijesztő vérzések a tágult visszerek hirtelen megrepedése- kor. Máskor a vénában megalvad a szinte álló vér, ahogy a tó is hamarabb befagy a folyónál. A vérrögök növekednek, belőlük kisebb-nagyobb darabok leszakadhatnak és a vérárammal tovasodródva életveszélyes érelzáródásokat "hozhatnak létre, elsősorban a tüdőben. A vérrögök területén gyulladás alakul ki az érfalban, a bőrön és a lábszáron előbb-utóbb megjelennek a nehezen vagy egyáltalán nem gyógyítható fekélyek. Egyes becslések szerint a lábszárfeké- lyes betegek száma Magyarországon elérheti a 100 000-et is! Mit tegyünk hát? Elkényelmese- dett életmódunk a legjobb táptalaja a vénatágulatok kialakulásának. Az álló- és ülőfoglalkozás úak fokozottan veszélyeztetettek. A megelőzés módja tehát nyilvánvaló. Minden lehetőséget meg kell ragadni a mozgásra. Sok séta, kocogás, túrázás, úszás stb. Ha már kialakultak a visszértágulatok, a szövődmények megelőzésére kell törekednünk. Hogyan? Vitathatatlan, hogy a sebészi gyógyításé az első hely. A tágult, felületes víssz- érhálózat eltávolítására az ad lehetőséget, hogy létezik az alsó végtagon egy másik, az úgynevezett mélyvénás rendszer, mely képes arra, hogy kiirtott felületes rendszer funkcióját magára vállalja. Egyetlen másfajta kezelési mód sem jár olyan tartós eredménnyel, mint a sebészi. A végtag rugalmas pólyázása, gumiharisnya viselése elodázhatja a műtétet, késleltetheti a szövődmények kialakulását, de legfeljebb kiegészítő kezelés lehet a műtét előtt illetve után. Az ,.injekciózás” alkalmazási területe rendkívül szűk. Csupán a felől. (Még ma is szokás ünnepélyes körülmények között a kenyérrel és sóval való fogadás.) Ha úgy érzi valaki, hogy nem szeretik, nem fogadják el eléggé, hajlamos úgy vigasztalódni, hogy „eteti” saját magát. Sokan ezért híznak el. Az étvágy és a lekiállapot is igen szorosan összefügg, vidám embernek jó az étvágya, és a kellemes evés javítja a hangulatot. Megfordítva: a kedvetlen, ideges embernek összeszorul a gyomra, nem kívánja az ételt. Ha valaki étvágytalan, vagy nincs alkalma enni — rosszkedvűvé, nyűgössé, idegessé válik. Ha a korlátozott táplálékfelvétel is elég lenne a szervezet számára, az ember lelkivilága nehezen tudja nélkülözni azt a2 örömforrást, vigaszt, kárpótlást, azt a jelképes birtoklást, szeretetet, biztonságot, melyet — legöbbször nem tudatosan — az evés jelent számára. Az ivással ugyanez a helyzet. Így legtöbbször csak fogcsikorgató elhatározással és meglehetős szenvedéssel sikerül tartani a — sogszor foghíjasra sikerült — fogyókúrát. Milyen jó lenne, ha az evés öröme mentes lehetne a nélkülözés szorításától, a pótcselekvés szomorkásságától, meg az elhízás veszélyétől is! Ehhez hozzásegíthetnének az anyák, ha igazi törődéssel, elfogadással, játékkal. simogatással mutatnák ki szeretetüket gyermeküknek az agyonetetés helyett, így nem nevelnék őket evéskényszeresse és szeretetéhessé. Fontos lenne aztán az is, hogy a világ nyújtson egyéb örömöket: pihenést, különféle sikerélményeket, önmegvalósítási lehetőségeket, társas kapcsolatokat, hogy ne az evés legyen az egyik legköny- nyebben elérhető (bár egyre drágább és veszélyesebb) öröm- forrásunk. I. P. — kis tálkában — adjuk az asztalra a leveshez. METÉLÖHAGYMÁS LEPÉNY Hozzávalók: 1 tojás, 4 deka vaj, 1 evőkanál liszt, 1 csokor metélőhagyma, só őrölt bors. A tojássárgát habosra keverjük a vaj felével, és megsózzuk, megborsozzuk. Beletesszük az apróra vágott me- télőhagyimát, a lisztet, végül a tojások kemény habbá vert fehérjét. A maradék vajon, palacsintasütőben egy nagy lepényt sütünk, majd kis kookákra vágva tesszük a tányérokba, úgy merjük rá a •levest. TÖPÖRTYÜGOMBÖC Hozzávalók: 3 deka darált vagy elkapart töpörtyű, 2 tojás, 6 deka zsemlemorzsa, 1 púpozott evőkanál só, liszt, 1 csokor petrezselyem, 1 mokkáskanál majoránna. A hozzávalókat összedolgozzuk, és vizes kézzel apró gombócokat formázunk belőle. Forrásban levő hús- vagy zöldséglevesbe főzzük. MACESZGOMBÓC Hozzávalók: 3 tojás, 3 evőkanál víz, diónyi zsír (Lehetőleg libazsír), maceszgom- bócliszt, só, őrölt bors, őrölt szerecsendió. Simára keverjük a tojásokat a vízzel, a zsírral, a fűszerekkel, és annyi macesz- gombóclisztet teszünk bele, hogy ne legyen túl kemény. Egy-két óráig állni hagyjuk, hogy a száraz rmacészliszt jól megszívhassa magát. Vizes kézzel kis gombócokat formázunk belőle, és lobogva forró húslevesbe főzzük. (De kifőzhetjük húsleves- kockával ízesített sós vízben is, mert nagyon sok levet szív magába.) Miután a gombócok duplájára nőnek, így nagy edényben főzzük. A id- bahújslieves elengedhetetlen tartozéka, de nagyon finom marhahúslevesbe is. kezdeti stádiumban lévő, igen felületes, elsősorban a vénák oldalágait érintő tágulatok eltüntetésére használható eljárás. Az Ilyenfajta visszértágulatok viselőjüknek — többnyire fiatal nőbetegek — elsősorban kozmetikai, esztétikai problémát jelentenek, komoly panaszokat ezek még nem okoznak. Ekkor, és csak ekkor van létjogosultsága az .injekciózásnak”, és a kozmetikai eredmény is kifogástalan. Sajnos hazánkban a betegség ilyen enyhe formájával igen kevesen fordulnak orvoshoz, a betegek 99 °/o-a akkor jön, amikor már a sebészeti megoldást kell ajánlanunk. A műtéttől való félelem indokolatlan. Az operáció a szervezet számára elenyészően kicsiny megterhelést jelent ahhoz a súlyos teherhez képest, amit az előbb-utóbb megjelenő és életfogytig tartó szövődmények jelentenek. Fejlett országokban mindössze 2—3 napos kórházi ápolással járnak a műtétek, a mi egészségügyünk és főként egészségügyi kultúránk (helyesebben kulturálatlanságunk) ilyen rövid ápolási időt még nem tesz lehetővé, de 8—10 napnál többet nálunk sem kell kórházban feküdni. Akinek ennyi ideje sincs egészsége helyreállítására, illetve megőrzésére, annak nem nyújthatunk más perspektívát, csak a fentebb részletezett szövődmények színes választékát. Dr. Szabó Gyula sebész és érsebész szakorvos Intim sarok „Nyíregyházi levélírónk nehéz helyzet előtt áll. Abban kér tanácsot, mikor és hogyan közölje gyerekével, hogy válik a férjétől, így az apa — akihez a gyerek nagyon ragaszkodik — elköltözik tőlük." A válás a család minden tagját megviselő esemény. A fizikai különválás (az egyik szülő elkötözése hazulról) nemcsak a felnőtt, a gyerek számára is a válási folyamat legkritikusabb mozzanatát jelenti. Hogy milyen mértékben megrázó ez a gyerek számára, azt mindenekelőtt az határozza meg, hogy Időben és helyesen tájékoztatták-e a szülők az eseményekről. ■— A válás kapcsán minden gyereknek meg keli mondani, hogy: 1. a szülők már nem szeretik egymást, de továbbra is szeretik gyermekeiket és a válás nem jelenti azt, hogy ezzel tőlük Is el akarnának szakadni; 2. nagyon nehéz volt ez a döntés, amit meghoztak, de nem tudtak jobb megoldást; 3. hol és hogyan fognak élni a különvált család tagjai a válás után; 4. milyen gyakran fogják látni az elköltöző szülőt, hogyan tudnak majd rendszeresen találkozni ; 5. miért váltak el a szülők. Reális, a gyerek életkorának megfelelően, érthető magyarázatot kell adni és minden olyan dolgot el kell mondani, ami nem sérti a gyereket. A válás tényét, a döntést, a lehető leghamarabb közöljük és azután szánjunk rá időt, hogy ismételten, a gyermek igényeihez alkalmazkodva beszéljünk róla. Szerencsés, ha az első beszélgetésen mindkét szülő jelen van. Ha ez túl megterhelő lenne vagy nagy a kockázata, hogy nem tudják kezelni érzéseiket az együttes helyzetben, akkor az a szülő mondja meg a döntést, aki amúgy is jobban talál utat a gyermekhez és már eleve bizalmasabb kapcsolatban van vele, vagy az, aki stabilabb lelkiállapotban van az adott időszakban. A gyerekkel folytatott beszélgetésekben nem a múlt feltárása — a házastársi bajok története — a fontos, hanem a jövő tisztázása: ez sok bizonytalanságot oszlathat el és csökkenti a szorongást. Fontos, hogy ne állítsuk be rossz fényben a másik szülőt. Soha ne kényszerítsük a gyereket arra, hogy egyik vagy másik szülő mellett állást foglaljon, hogy 6 legyen a döntőbíró. Ne hibáztassuk sem közvetlenül, sem utalással a gyereket a válásért (pl.: apu is azért ment el, mert rossz vagy, nem tanulsz), mert nagyfokú bűntudatot kelthetünk igy' benne. Megszívlelendő tanács ebben a helyzetben: minél kevesebb energiát szán a szülő a házastársi hadviselésre, annál több ideje marad arra, hogy megteremtse a gyermek számára a biztonságot nyújtó környezetet. Nagy segítséget jelent, ha a különélő szülő minél szorosabb kapcsolatot tart gyerekével, — s ezáltal biztosítja számára a folyamatosság érzését, — s így annál jobb lesz a gyerek váláshoz való alkalmazkodása. Jó, ha minél ‘ kevesebb dolog változik még meg az életében: az iskola, a barátok, a lakhely változása még külön terhet ró rá. A válság lefutása, amit a gyerek is átél, hullámzó folyamat: újra meg újra szükség lehet arra, hogy visszatérjünk olyan kérdésekre, amit már megbeszéltünk és amelyet — úgy tűnt — egyszer már megértett és elfogadott a gyermek. Ne sajnáljuk az időt az ismételt beszélgetésekre, hiszen a szülőhöz való kötődése ebben az időszakban még nagyobb, mint volt. A válást követő átmeneti zavarok (pl.: iskolai magatartásbeli, tanulási problémák, félelmek, szorongások) gyorsan megszüntethetők a fentiekben leírtak szem előtt tartásával, a szülő támogató, odaforduló magatartásával. Vassné Figula Erika pszichológus / Igy kell vágni...
