Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-23 / 304. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. december 23. Segít megyénk is... Valósággal ízzott tegnap este a telefonzsinor a sok hí­vástól, az esti ügyeletén. Alig győztük jegyezni a sok segítőszándékú bejelentést. A ZÖLDÉRT vállalattól azt a hírt kaptuk, hogy ma reg­gel 1 millió forint értékű élelmiszerszállítmány indul útnak Romániába. Sipos Bé­la, a Volán diszpécsere elmondta, hogy sofőreik a szállítmányokat elviszik majd a határon túlra. A kon­zervgyártól pedig azt tudtuk meg, hogy 10 tonnányi bébi­ételeket és más élelmiszert küldenek odaátra. A HNF megyei bizottsága nevében a népfront megyei titkára, Soltészné Pádár Ilo­na azt kéri a községi és vá­rosi tisztségviselőitől, hogy a romániai helyzetre való te­kintettel szorosan működje­nek együtt a Vöröskereszt szervezeteivel. Tartsanak ügy eletet és segítsék a gyűj­tési munkát. Hasonló módon dolgoznak a megyei népfront munkatársai is. Érdeklődtünk tegnap este a csengersimai átkelőhelyen megindult-e a forgalom, és jutott-e már át a hazánkból valamilyen segélyszállít­mány? Nos, megtudtuk a forga­lom 15,30-tól megindult, a román határőrség a magyar személyautókat átengedte. Akadt egy olyan magyar álr lampolgár is, aki néhány óra alatt megfordult Szatmárné­metiben, s elmondta, hogy a határőrök udvariasak vol­tak, s a szatmárnémetiek ün­nepeltek. A megyénkből egyébként több teherautónyi gyógyszert is útnak indítottak, és tudo­másuk szerint — az — este hat óra után átjutott a határ mindkét oldalán. Kisvárdáról is útnak indult 80 mázsa baromfi, és más élelmiszerek. Több autón pe­dig gyógyszert és kötszert küldtek a kisvárdaiak. Csehszlovák repülőgépeket vár december 23-án, szomba­ton 13 óra körül a MÉM Re­pülőgépes Szolgálata a nyír­egyházi repülőtérre, melyek a Nenzetközi Vöröskereszt által összegyűjtött segélyszál­lítmányokat hozzák. A kira­kodás után a küldeményeket teherautókkal Romániába juttatják. Németh Miklós tv-beszéde Lapzártakor érkezett Ismét megszólaltak a fegyverek A román televízió pénte­ken este közölte, hogy a bu­karesti Palota téren, ahol a Nemzeti Megmentés Taná­csát támogató szolidaritási naggyűlést tartottak, a régi rezsim bűnöző elemei tüzet nyitottak a tüntetőkre. Ezzel egyidejűleg összecsapások voltak az RKP Központi Bi­zottságának épületében is az épületet védő katonaság és a biztonsági erők maradványai között, összecsapások foly­tak a bukaresti rádió és a szépművészeti múzeum kör­nyékén is. Bukarest lakossá­ga a hírügynökségi jelentés szerint bátorságot és nyugal­mat tanúsított, s nem távo­zott a Palota térről. Este a városközpontban több középület égett, utcai harcok voltak, szörnyű drá­mai órákat élt át a főváros. A katonai erők ellentámadást indítottak, tele volt a város tűzcsóvákkal, mindenfelől fegyverek ropogása hallat­szott. Előzőleg Bukarestben meg­alakult a Romániai Demok­rácia Nemzeti Bizottsága, amelynek fő célkitűzése, hogy előkészítse az átmenetet a demokratikus életre. Az Agerpres által kiadott közlemény bejelentette: a miniszterelnök és az egész kormány lemondott. A Ro­mániai Demokrácia Nemzeti Bizottságának tagjai azok a katonai parancsnokok, akik bűntelenek maradtak a Ceausescu-diktatúra idején, továbbá a régi rendszer megdöntéséért folytatott harc élére állt diákok, értel­miségiek. Az új szervezet megalakí­tása után tájékoztatást adott a testület tevékenységéről e felkelőknek. Bukarest központjában a hadsereg egységei végső le­számolásra indultak a köz­ponti pártház épületében megbújt Securitate-erőkkel. Kétórás tűzharc után a tér környékén elhelyezett bizton­sági erők végül is megadták magukat és a felszabadító egységek birtokukba vették a teret, ahol nyomban nagy­gyűlés kezdődött. A TASZSZ beszámolója szerint a városban több mint két órán keresztül súlyos összecsapások zajlottak. Az eget reflektorok pásztázták, erőteljes robbanások hallat­szottak. A televízióban el­mondták, hogy több helyütt felrobbantak a gázvezetékek. A Nemzeti Megmentés Bízott ■ Ságnak egy tagja azt közölte, hogy a különleges osztagok emberei civil ruhába öltözve titkos alagutakon keresztül jutottak be az RKP épületé­be, amelyet jól ismernek be­lülről. Céljuk az volt, hogy megsemmisítsék a bizottság tagjait. A Ceausescu-házaspár sor­sáról továbbra is ellentmon­dó híreket tettek közzé. Míg a televíziózan a Nemzeti Meg­mentés Bizottságának szó­vivője Ceausescuék külföld­re szökéséről számolt be, nem sokkal később a buka­resti rádió azt jelentette, hogy elfogták a diktátort és feleségét. Két tömegsírt találtak pénteken délelőtt Temesvá- rott, összesen 632 halottal — értesült az MTI egy budapes­ti rádióamatőrtől, Molnár Mihálytól, aki temesvári kol­légájának adásából vette a hírt. A temesvári forrás szerint adása idején még zajlott a holttestek azonosítása. Az el­múlt napok véres eseményei­nek a városban 1750 sebesült áldozata volt (Folytatás az 1. oldalról) Kívánjuk Románia népei­nek — köztük magyar test­véreinknek —, hogy le­gyen vége a vérontásnak. Teremtődjenek meg a békés feltételek az önkényuralom megdöntéséhez, a demokrati­kus fejlődés megindításához. Ezekben a pillanatokban a magyar nép és kormánya nem pusztán szolidaritását fejezi ki, hanem segítő ke­zet is nyújt. Kormányom ne­vében kijelentem: minden rendelkezésünkre álló se­gítséget megadunk a szen­vedések enyhítéséhez, a se­besültek mielőbbi orvosi el­látásához. Ebben a történelmi órában a szomszédos magyar nép ne­vében köszöntőm a szabad­ságszerető román népet, ro­mániai magyar, német, szerb- horvát és más nemzetiségű állampolgárait. Annyi félreértés és félre­vezetés után végre szót kell értenünk egymással. Nem szalaszthatjuk el a történel­mi lehetőséget! Kitűzték az országgyűlési választások időpontját Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Köztársaság ideig­lenes elnöke az Ország- gyűlés határozatára fi­gyelemmel — amellyel 1990. március 16-ai ha­tállyal kimondta felosz­latását — az alkotmány 30/a. paragrafusa (1) bekezdés B pontja alap­ján az országgyűlési vá­lasztásokat 1990. március 25. napjára, vasárnapra tűzte ki. 45 helyett 25 százalék ló volt az elóórzet A Pénzügyminisztérium pénteken közleményt adott ki a kedvezményes kamato­zású lakáshitelek visszafize­tésének új rendjéről. Az Országgyűlés decembe­ri ülésszakán a lakásgazdál­kodással kapcsolatban úgy döntötték, hogy az 1—3,5 szá­zalékos kamatozású kedvez- mérfyes kölcsönökre fennál­ló tartozásnak a vállalt ha­táridő előtt történő egyössze­gű visszafizetési lehetősége megmaradt. A nyomda elnézést kér Sajnálatos címcsere tör­tént tegnapi lapunk első és negyedik oldalán. Az IviSZF koordinációs taná­csa határozott úgy, hogy a választásokra összpontosí­tanak a szocialisták, és a Kereszténydemokrata Nép­párt levelét közöltük a val­lásról, nem pedig fordítva. A lap nyomdai szerkesztő­jének aláírása tanúsítja, hogy a kész lap levonatán még helyesen szerepeltek a címek. A csere a nyom­da dolgozóinak figyelmet­lenségéből következett be az utómunkálatok folya­mán. A nyomda ezúton kér elnézést a két érintett párttól és a Kelet-Magyar­ország olvasóitól. A döntés szerint az ösztön­zés mértéke módosult: az 1988. december 31-éig hatály­ban volt jogszabály alapján nyújtott kamatmentes illetve kedvezményes kölcsönökre az adóst 25 százalék engedmény illeti meg 1989. december 24- étől. Az 1989. december 23- án már folyamatban lévő visszafizetések esetében, te­hát ha eddig a napig a visz- szafizetés szándékát bejelen­tették, vagy a törlesztés ösz- szegét befizették, még a ko­rábbi rendelkezések alapján biztosított 45 százalék — az állami költségvetés által fi­zetett — törlesztési kedvez­mény illeti meg a kölcsön- adósökat. A Ceausescu-rezsim fejfájára Megbukott az utolsó kommu­nista rezsim is a közép-kelet- európai térségben. Nem vélet­lenül maradt utoljára a leg­diktatórikusabb, a legkegyet­lenebb rendszer, amely bor­zalmait tekintve vetekedett Hitler fasiszta diktatúrájá­val. Ceausescu véres uralkodá­sa következtében a félelem és az elkeseredettség, a le­mondás és a reménytelenség jellemezte az országot. Egy hétig tartott a kizsák­mányolását, elnyomorításál tovább már nem tűrő nép felkelése, amely — a térség többi forradalmával ellen­tétben — az emberek száza­inak, ezreinek halálával és milliók szenvedésével tudta csak kivívni szabadságát. Em­lékezzünk rájuk, és rójuk le kegyeletünket az áldozatok em­lékére és hozzátartozóik mér­hetetlen fájdalmára! Alig né­hány kilométerre tőlünk gye­rekek, fiatalok, terhes anyák haltak meg az esztelen dikta­túra parancsára! Nyújtsuk segítő kezeinket, éé ne hagyjuk, hogy országaink­ban többé a félelem és a kom­munista diktatúra legyen az úr! A FIDESZ nyíregyházi cso­portja december 20-tól gyűj­tést rendezett az Erdélyben elesettek hozzá tartozóinak, hogy ezúton is kifejezzük együttérzésünket és részvé­tünket. A gyűjtés eredménye­ként eddig 17 356 Ft gyűlt össze, amelyet az érintettek nevében is köszönünk. A pénzt az Evangélikus Egyház Lei­kés zi Hivatalába juttattuk el, ahol vállalták a küldemény továbbítását a címzettekhez. Gyászunk közös. Talán annyi vigasztalást üzenhetünk a Romániában megszenvedet­te knek, hogy áldozataik igaz ügyet szolgáltak. Bátorságuk­ról és emberi nagyságukról adtak tanújelet, s áldozták életüket hazájukért, szabad­ságukért Sorsukat, tettüket őrizze az emlékezet! A FIDESZ nyíregyházi csoportja Az AGROBANK kezdeményezése Az AGROBANK RT ügyveze­tősége és dolgozói nevében ki­nyilvánítom fájdalmunkat és felháborodásunkat a román rezsim temesvári népirtás mi­att. Az AGROBANK RT dolgozói őszinte együttérzésüket fejezik ki az áldozatok hozzátarto­zói iránt és tragikus helyze­tük enyhítésére fél havi mun­kabérüknek megfelelő összeget ajánlottak fel. Felhívjuk az AGROBANK RT részvényeseit és ügyfele­it, valamint minden velünk együtt érző polgártársunkat, hogy az adakozásban tartsa­nak velünk. Akik pénzadományaikat az AGROBANK RT szervezésében kívánják eljuttatni az áldo­zatok hozzátartozóihoz, az AGROBANK RT DEBRECENI FIÓKJÁNÁL (Debrecen, Haláp u. 2.) készpénzben fizessék be, vagy az AGROBANK RT 215- 98533-7014 sz. temesvári se­gélyszámla nevű számlájára utalják át-legkésőbb 1990 ja­nuár 31-ig. Az AGROBANK! RT az ada­kozásból vásárolandó élelmi- szer- és gyógyszerkuldemé- nyeket a Vöröskereszten ke­resztül kívánja a helyszínre juttatni. Ennek költségeit az AGROBANK RT vállalja magá­ra. Az AGROBANK KT dolgozó kollektívája nevében: Gehl Gusztáv vezérigazgató SZDSZügyelet Az SzDSz Nyíregyházán 1989. december 22-én, pénteken 16 órától december 24-én. vasár­nap déli 12 óráig a nap minden órájában ügyeletet tart a Vá­rosmajori Művelődési Házban (4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 5. Tel.: 11-701). Várják, gyűj­tik és még a karácsonyi ünne­pek előtt továbbítják az ado­mányokat Romániába, a rászo­rulók részére. Elsősorban nehe­zen romlandó élelmiszeri, gyógyszert, kötszert várunk és továbbítunk. Várjuk azoknak a jelentkezését is. akik szívesen vállalják az adományoknak személygépkocsival történő to­vábbítását ^ _ AT SZDSZ Szaboics-Sratroár- Beree megyei tagjai Hűvészek hitvallása Átadni belőlünk egy morzsát Akik a hírekben szerepelnek Corneliu Manescu corneliu Manescu, a 73 éves volt külügyminiszter — aki a Ceausescu-rendszer bukása után a Haza Meg­mentése Frontjának a ve­zetője lett, 1916. febuár 8-án született Ploestiben. 1960-ban budapesti nagy­követ volt. A rá következő évben Gheorghe Georghiu- Dej hazahívja, és a külügy­miniszteri tárcát adja neki, Tizenegy éven keresztül áll a román diplomácia élén 1967-ben közmegelégedés­re ő tölti be az ENSZ köz­gyűlés ülésszakának elnöki tisztét. 1972-ben kegyvesztet lett. Az idén márciusban a Ro- rpán Kommunista Párt öt egykori vezetőjével együtt nyílt levelet juttat nyugat­ra, s ebben bírálja Ceau­sescu politikáját. Áprilistól Manescut a Bukarest közelében fekvő Ohitilában háziőrizetben tartották, rendkívül mos­toha körülmények között. Rossz egészségi állapota el­lenére sem biztosítottak számára orvosi ellátást. Karácsonykor ünneplőbe öltözik a lélek. Még akkor is ha a külvilág, benne a jelen­kori magyar valóság, szürki- teni igyekszik a belső fénye­ket. Az emberek felemelik a fejüket a forgatagból, a más­napi munka idegesítő feszült­sége nélkül ülnek le este a családi asztalhoz. Három művészt kérdeztünk arról, hogy mit jelent szá­mukra a karácsony most. 1989-ben? SIMOR OTTŐ SZÍNMŰ­VÉSZ: — Régen karácsony előtt a színidirektorok köszöntötték a közönséget, k'érve szíves pártfogását. Napjainkban a színház hagyja a csa­ládokat ünnepelni. A kará­csony talán a legfontosabb ünnep, hiszen ilyenkor fogal­mazódik meg leginkább az emberekben lévő békevágy. A jelenlegi politikai helyzet na­gyon próbára tesz mindnyá­junkat ilyen szempontból. Ha az állampolgár eddig türel­mes volt, ez csak annak kö­szönhető, hogy erős benne a békevágy. — Felnőtt gyerekeim van­nak már, a feleségem halála előtt nálunk jött össze a csa­lád. Ebben az évben én le­szek a vendég. SZABÓ DÉNES KAR­NAGY: — A karácsony nagyon so­kat jelent a számomra. Ezért is van bennem óriási várako­zás az előtte lévő napokban. Lehet, hpgy so^an kpzh^ly­nek tekintik, de számomra a szeretetet jelenti. A munkám során sok emberrel kerülök kapcsolatba. Szeretet nélkül a legapróbb gond is megold­hatatlan maradna. Az ének­kart ez az érzés tartja fönn. Karácsonyra megjelent nagy­lemezünk készítését, a felvé­teleket is a szeretet vette kö­rül. Sok embernek szerzett örömöt a lemez, s amikor va­lakinek a kezében látom, ar­ra gondolok, hogy karácsony­kor a másik ember öröme is nagyon fontos. SEBESTYÉN SÁNDOR SZOBRÁSZMŰVÉSZ: — A gyermekkori kará­csony esti gyertyagyújtások elevenen élnek bennem. Néz­tem a gyertyák lángjait, s azt gondoltam: istenem, mennyire vonzódik az ember lelke ezekhez a parányi lán­gocskákhoz! Ma már kevesen élik át ezt az áhítatot, pedig tudom, hogy sokan vágynak a karácsonyi gyertya lángjá­ban megjelenő szeretetre. — Nagyon sok embert is­merek. Nem tudok minden­kivel találkozni, néha hóna­pok, évek telnek el két talál­kozás között. De a barátság nem feltételezi a napi talál­kozást. A szellemi együttlét a fontos! — Karácsonykor mindig szoktam egy érmet csinálni azok tiszteletére, akiket na­gyon szeretek, de nem tudok velük gyakrabban találkoznL Most acélba szeretném met­szeni, vert érmet akarok ké­szíteni. Mária lesz rajta a gyermek Jézussal és a Három Királyok. A Királyok a bará­tokat szimbolizálják, akikkel csak nagyon ritkán tudok együtt lenni. Azok az igazi barátaim, akik elvisznek be­lőlem egy morzsát, s belőlük is jut nekem valami. N.LA. Váci Mihály kéziratai, könyvei és emléktárgyai láthatók a megyei könyvtárban megrendezett kiállításon, amely a hó­nap végéig tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents