Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
8 A KM MELLÉKLETE 1989. december 2. Városépítők — városszépítők Nyíregyházán Kéry József nyomóban M Ö römmel látható, hogy Nyíregyháza régebbi épületei megfiatalodnak, felújulnak. A városrendezés felelősei, a tervezőintézet és a vállalatok igényesebb mérnökei mind gyakrabban keresik fel a levéltárat, hogy az építési engedélyekhez annak idején mellékelt alaprajz ill. a homlokzatkialakítás terveinek ismeretében az esedékes felújításkor megkíséreljék az eredeti állapot helyreállítását. Ez a történelmi városkép helyreállítása szempontjából fontos; a belső, a helyiségek elosztása már sokkal kevésbé követhető s kevésbé lényeges. Pl. a 90—100 évvel ezelőtt épített házakban a legritkább esetben terveztek, építettek fürdőszobát, viszont a későbbi tulajdonosok, lakók ezt már elengedhetetlennek tartották. Házassága hozta hozzánk Ezúttal Kéry József alkotómunkájának emlékeiről lesz szó. Nemrég, lapunk okt. 28-i számában Pavlovits építész- mérnök egyik terve, a mai Széchenyi utca 24. számú ház képe is bemutatásra került: e ház építését, kivitelezését Kéry építőmester végezte. Azóta bukkantam a Széchenyi utca 13. számú háznak, ugyancsak Pavlo- vitstól származó mérnöki rajzaira. A terv a földbirtokos Weinberger, később Gyulaházi Artúr számára készült, s ugyancsak Kéry volt a kivitelezője. Ez a mostani zeneiskola. Nem nyíregyházi születésű Kéry József: kassai, 1871. február 26-án látta meg a napvilágot. Édesapja gazdatisztként működött Abaúj- ban. A fiú építőmesteri képesítést szerzett; házassága hozta Nyíregyházára és kötötte ide egy jó negyedszázadra. 1898 novemberében esküdött Bacher Jolánnal, akinek édesapja a két helybeli esztergályos mester egyike a múlt század végén. Előbb a Széna téren, a Bessenyei téren laknak- itt születik 1901-ben Gyula nevű fiuk, aki 1911—15 között az evang. főgimnázium kisdiákja. Kéry egyik első terve, építménye a Bessenyei tér és a Széchenyi u. sarkán ma is áll: évek óta a gör. keleti egyház parókiája. Annak idején Morgenstern Dezső fakereskedő építtette, a két háború között a közismert fogorvos, Molnár Viktor tulajdona. Kéry eredeti elgondolását, tervezői gondosságát megőrizte a levéltár egyik palliuma: a tér felőli homlokzat. Érdemes ezt — itt látható képünket — Összevetni a mai külsővel. Jó, hogy évtizedek tatarozásai viszonylag hűen őrizték meg az eredeti szépségét. Nemrég bontották le a Széchenyi és Vasgyár utca sarkán az egyik építővállalat öreg épületeit. Ezek helyére alapították 1903-ban az első nyíregyházi cementáru- gyárat. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert Prop- per Sámuel, furái nagybirtokos, az alapító tulajdonos: egyike azon kevés földbirtokosnak, aki vagyonát ipari vállalkozásba fekteti be. Propper az üzem műszaki vezetésére Kéry Józsefet ké ri föl, aki tíz éven át a vállalat ügyvezető igazgatója. (1914-ben kilép és önállóan foglalkozik cementáruk előállításával, forgalmazásával.) Közben, 1904-től már az üzem közelében lakik: a Széchenyi utca egykor 19., ma 45. számú házát tervezte és építette meg magának és családjának, s ez a villaszerűén kiképzett 1+24-1 ablakos ház ma is áll az Er-patak partján. (Édesanyja is itt halt meg 1920-ban.) Koroknay Gyula igen hasznos művészettörténeti kötete képpel együtt ismerteti azt a hasonlóan csinos kis emele- tes házat, amelyiket Kéry épített a mai Bessenyei tér és Malom utca sarkára, a Dohnál család részére. Krúdy kedvenc vendéglője Hasonlóan feltűnik mai szépségével a Bocskai utca 26. sz. ház, amelynek mostani külső és belső megoldása szintén Kéry alkotómunkáját dicséri, 1904-ből. Ez volt egyébként annak a Jurás Lajosnak a vendéglője, akiről Krúdy gyakran, sok szeretettel emlékszik meg. A pusztító idő meg a növekvő város modern igényei következtében már nem láthatjuk a mai Hungária Biztosítóval szemben, az egykori Véső utca másik oldalán állt két impozáns családi házat. A Dózsa György utca 15. számú és a szomszédos, Véső utca 2. számú épületeket a Haas család rendelte meg Kérytől még 1903-ban. — Szép látvány volt a Sóstói úton, a régi számozás szerint a 48. számú telken az 1906ban épített családi villájuk: Kéryék kedves pihenőhelye ez a villalakás, elegánsan magasba nyúló karcsú tor- nyocskájával, tágas teraszával. Már ebben az évben bontották le az egykori Prok-ház mellett Kéry nagyobb szabású alkotását, amelyet saját telkén épített: ez az Iskola és Felszabadulás utca sarkán állt. A két háború között a Hartstein család tulajdona, az utolsó évtizedekben pedig az evangélikus egyház parochiális céljait szolgálta. Érdemes egy pillantást vetni az 1908-ban beadott építési engedélyhez csatolt, a mai Luther-ház felé néző homlokzat rajzára, s felidézhetjük a nemrég még látott ház nemes vonalait. A közvágóhíd területén építette fel Kéry 1905-ben az első nyíregyházi műjéggyá- rat is. A húszas évek végén még itt él Kéry, részt is vesz a város közéletében, de további életútját egyelőre nem ismerem. Felesége majd 1953ban hal meg, — de már Budapesten. Vállalkozó iparosok Érdemes itt felemlíteni az építőiparosok általános vállalkozó kedvét. Nemcsak megrendelésre terveztek, építettek, hanem vállalkozásszerűen is, várva a majd jelentkező alkalmas vevőt. Például Barzó Mihálynak a múlt század végén az egykori Érkertnek a mai Benczúr téri szakaszán kb. 3—4 holdnyi területen voltak telkei. 1900- ban szabályozták ezt a városrészt, hogy kialakuljon a két szép tér és park. Itt aztán bérházakat épített Barzó. A Széchenyi utca sarkán a nagy tömegű épületet a pénzügyigazgatóság bérelte és lakta 1925-ig: ez a mai Köl- csy gimnázium. Ugyancsak 1902-ben tervezte és építette Barzó a Benczúr tér 2. és 3. számú, nagyjából azonos alaprajzú két szép lakóházat, várva a bérlőt vagy a vevőt. Kéry is így járt el. telkeket vásárolt, majd házakat épített rájuk, s ha ezeket értékesítette, újabbakat épített s így szépítette, gazdagította sorban a várost ő is. — Néhány hónappal ezelőtt halt meg idős korában ezeknek a vállalkozó típusú építészeknek utolsó nevezetes alakja: Valkó Pál különösen a Vay Ádám utcán (Dózsa György utca), a Sóstói úton és másutt is sok, kisebb-nagyobb lakóház az ó munkája. Margócsy József Mától iskola viseli nevét A zene, a tánc volt az élete M ától fogva Danes Lajos nevét viseli a nagy- ecsedi, ének-zene tagozatú általános iskola. Méltóbb emléket talán nem is állíthattak volna a jeles népdalgyűjtőnek, zene- pedagógusnak, aki életének nagyon fontos szakaszát töltötte Nagyecseden: az ottani iskolában tanított, s közben gyönyörűséges dalokat, táncokat gyűjtött — egy közösség felbecsülhetetlen értékeit. A vásárosnaményi születésű Danes Lajos tizennyolc évesen kezdte pályáját a nyircsaholyi iskolában. 1938- at írtak. Hamarosan kitört a háború, az ifjú tanítót is besorozták katonának, a frontot is megjárta. De szerencsésen túlélte a megpróbáltatásokat, és hazatérését követően ott folytatta, ahol abbahagyta a számára mindennél fontosabb munkát: a tanítást, a kórusszervezést, majd rövidesen a gyűjtést. A gyűjtőmunkát azonban csak a következő esztendőben, a szomszéd faluban, Nagyecseden kezdte el. Az iskolák államosítása után, 1949-ben helyezték ide őt és — szintén pedagógus — feleségét. Akkor már gyakorlatilag eldőlt, hogy a népdalok, táncok összegyűjtése, lejegyzése, közkinccsé tétele lesz az élete, a hivatása. Nagyecsed valóságos és szinte érintetlen kincsestárnak bizonyult. Az -emberek emlékezete olyan ritka becses értékeket őrzött, mint a nagyecsedi verbunk, vagy a Rákóczi búcsúja című dal, aminek egy részére Kodály már rábukkant ugyan 1928- ban, de a teljes szöveget Danes Lajosnak köszönhetjük, csakúgy, mint a község nagyhírű népi együttesének létrehozását. Figyelmének, munkásságának jóvoltából többen is megszerezték a faluban a népművészet mestere kitüntető címet. 1964-ben jött el Nagyecsed- ről, hogy előbb a Kálvine- um, majd a főiskola létrejötte után Nyíregyháza új felsőoktatási intézményének Danes Lajos otthonában, legfontosabb munkaeszközével, a magnetofonnal pedagógusjelöltjeit oltsa be a zene szeretető vei. Járták a megyét a hallgatókkal, akiket arra biztatott, hogy szak- dolgozatuk vagy tudományos diákköri munkájuk témáját is ebből a körből válasszák. Ő maga is lankadatlan szorgalommal dolgozott: a tanítóképzősöknek ének-zene jegyzetet írt, lejegyezte a megyében szép számmal működő népdalkörök műsorát (segítette is őket), egyik szellemi szülőatyja volt a nyír- bélteki fesztiválnak, számos szakfolyóiratban jelentek meg cikkei. Már nagybeteg volt, de Nagyecsedre még kijárt az együtteshez, amíg ereje bírta. 68 évesen halt meg. Szellemi hagyatéka felbecsülhetetlen, s jórészt feldolgozásra vár, hiszen a Gilicemadár, a Kör kör kijátszik című, szabolcsi, szatmári népdalokat, illetve népi gyermekjátékokat tartalmazó kötet, valamint a Németh Zoltánnal közösen írott munka, a (halála után kiadott) Tirpák népdalok, a rádióval készített gyermekjátékokat bemutató sorozat csak töredéke az általa összegyűjtött, lejegyzett, magnószalagon őrzött, pótolhatatlan értékű, gazdag anyagnak. Gönczi Mária N épdalgyű jtésen Elvis — feketén A király meztelen. Pontosabban a rock and roll egykori királya, Elvis Presley. Az amerikai sajtó az immár serdületlennek nem mondható ifjúság nem kis meglepetésére közölte, hogy a bálvány, a mintakép, a sztár nemcsak a hanglemezgyáraknak, a tv- és rádióstúdióknak, hanem a szövetségi nyomozóirodának, az FBI-nak is dolgozott. A bejelentés dokumentálva: bárki megnézheti dossziéját az Iroda washingtoni központjának olvasótermében, azzal a 133 kötetnyi anyaggal együtt, melyet hires-hírhedt gengszterekről, politikai gyilkosokról állított össze a cég. Eszerint Elvis Presley a hetvenes években maga ajánlotta fel szolgálatait az FBI-nak. Nevezetesen azt, hogy Jane Fonda, a Baet- lcs, és más, „az amerikai fiatalok szellemét mérgező” sztárok „amerikaellcnes tevékenységéről” rendszeresen tájékoztatja a titkosszolgálatot. Az Elvis Presley-dosszié létéről azért szerezhet tudomást a közönség, mert a Watergate botrány után az amerikai kongresszus úgy döntött: korlátozni keli a kormány titkos tevékenységét, és lehetővé kell tenni, hogy bármely állampolgár betekinthessen az FBI archívumának aktáiba. Akit eddig az érdekelt, tudhatta, hol tekinthető meg Elvis híres gitárja. Most már arról is tájékozódhat, hogy mit súgott híres kortársairól. így teljes a világ. Az egykori Jurás-féle vendéglő Az 1989-ben lebontott Felszabadulás útja 15. számú ház keleti frontja
